Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

1967. január 12. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAO Magyar állatorvosok Mongóliában Beszélgetés az expedíció egyik résztvevőjével ii. — Néhány epizódot mondanék el. A közel tíz esztendeje náluk működő geológusaink és vízku­tatóink szinte népmeséi hősökké váltak. A számunkra szokatlan melódiájú népdalokban meghatód­va ismertük fel a barátság kia­padhatatlan kútjaihoz, az élethez juttató magyar vízkutatók nép- költészeti elismerését. — Egyik távoli jurtán ottfe­lejtettem kedvelt díszes bicská­mat. Másnap már háromszáz ki­lométerre voltunk onnan, amikor szinte lóhalálában hozták utá­nam bicskámat. Nem autón! Lo­von jöttek utánunk. Vajon köte­lezne-e bennünket ekkora távol­ság megtételére a becsület és a barátság? — A sok közül még egy esetet elmondanék. Homlokon csapott egy tehén, könnyebb sérüléssel feküdtem. Tudták, hogy nagyon szeretem a kumiszt, nemzeti ita­lukat. Estefelé száz kilométeres távolságról hozta lóháton mon­gol barátunk a 25 literes, kumisz- szál teli edényt. Nem röstellt két­száz kilométert megtenni, hogy a környék legjobb készítőjétől hoz­hassa számomra az italt — mond­ja kissé meg is illetődve. — Keveset tudunk a mongolok népi kultúrájáról, főbb népszoká­sairól. Mondjon erről nekünk va­lamit. — Csodálatosak a múzeumaik­ban látható régi népi képzőmű­rozzák, nyerget raknak rá. Kivá­ló lovasok, még az asszonyok is. Ottlétünk idején én nem láttam lóról leesni senkit. A gyerekek előbb tanulnak meg lovagolni, mint járni. Nem tréfa! Mikor már van tartása, felkötik a gyereket a fanyeregbe és elindulnak apjá­val. Itt említeném, hogy a jur­tákban a kisgyerekek gondozása nem az asszonyok, hanem a fér­fiak feladata. No, persze, hogy az asszony szoptat, de neki a gye­rekkel csak az a dolga — mondja mosolyogva. , — Milyenek mongol barátaink közerkölcsei? Biztosan, tapasztal­tak még néhány érdekességet e téren is. — Hogyne. Számunkra is hal­latlanul érdekesek morális ta­pasztalataink — feleli. Mongóliá­ban ismeretlen a lopás, a rablás, a gyilkosság, és sehol nincsenek fegyházak. Szinte hihetetlen, mégis így van. — Hát ez tényleg nagyon ér­dekes. Mivel és hogyan büntetik azokat, akik vétenek az írott és íratlan szabályok ellen? Gondo­lunk itt a közrendre, a közfelfo­gásra. — Hogy mondjam? Kihágások persze hogy vannak. Büntetést" rónak ki a gázoló sofőrre és azok­ra akik nem tartják tiszteletben az anyát, vagy a külföldiekkel szemben tiszteletlenek. Ezeket egy meghatározott időre fekete jurtába küldik. Mit jelent ez a , — Elsősorban a gazdag szak­mai tapasztalatok szerzését emlí­teném. Olyan állatbetegségekkel és állatokkal is találkoztam, me­lyeket itthon csak a könyvekből is­mertem. Egy szakembernél ez so­kat jelent. Talán nem szerény­telenség, ha a jól végzett munka örömét is szóvá teszem. Felejt­hetetlenül szép, csodálatos tája­kat láttunk, nagy történelmi kul­túrájukkal, nemzeti balettjükkel ismerkedtünk. Az apró, meleg baráti megnyilvánulások sokáig emlékezetesek maradnak — fog­lalja össze véleményét Debreceni Pál főállatorvos. Öregbítették hazánk tekintélyét az első magyar állatorvosi expe­díció tagjai. A munkájukban ki­fejezésre jutott szellemi expor­tunk nyeresége mellett, mi is is­merkedünk barátainkkal. Megyénknek és az állami gaz­daságnak is elismerése, hogy az első, kis létszámú csoport egyik állatorvosát tőlünk választották. SOMI BENJAMINNÉ LEVELEKRE VÁLASZOLUNK Nem kell Bonyhádra utazni a hőgyészi bedolgozóknak Pék János hőgyészi olvasónk a Tolna megyei Háziipari Szö­vetkezet volt hőgyészi és kör­nyékbeli bedolgozóinak pana­szára kért orvoslást. Mint írja, az 1965-ös szövetkezeti össze­vonással nehéz helyzetbe kerül­tek a bedolgozó asszonyok, lá­nyok, megszüntették a hőgyészi átvevőhelyet, így, akik tovább­ra is a szövetkezetnek akartak dolgozni, Bonyhádra kellett be- utazniok a varrnivaló átvételé­re és a kész munkák átadásá­ra. Tavaly már, a második fél­évben nem kellett a munkáért külön fáradságot és költséget áldozni, Hőgyészen szervezte meg a szövetkezet az átadást- átvételt. Ez év január elsejével azon­ban a hőgyészi részleg levált a paksi székhellyel működő me­gyei szövetkezettől, átkerült a helybeli vegyes ktsz-hez. A be­dolgozó varrónőket azonban a hőgyésziek nem vették át, azok továbbra is a háziipari szövet­kezethez tartoznak és most új­ból Bonyhádra kell jámiok munkáért. A panasszal felkerestük i Hőgyészi Vegyesipari Szövetke zetet. Mint arról Törő Imre mű szaki vezető tájékoztatott ben nünket, valóban csak a köt szövő részleget vették át a pák sióktól, a bedolgozókat nem azok igy továbbra is a Tóim megyei Háziipari Szövetkeze bonyhádi részlegéhez tartoznak Ez azonban csak ideiglenes ál lapot. Ha a hőgyészi szövetke­zetben megindul a frottiráru gyártás — már pedig ez az ide tervekben szerepel — akkor t frottiranyagok feldolgozásává tudják majd foglalkoztatni c hőgyészi és környékbeli bedol­gozókat is. Addig aki bedolgo­zással, ■varrással akar kereset­hez jutni, csak a bonyhádi rész­legtől kaphat munkát. Ezérí azonban nem kell beutazni Bonyhádra. A bonyhádiak ugyanis rendszeresen — heten- kint eav alkalommal — kijön­nek Hőayészre, kihozzák a varrnivalót és átveszik a kész varrott árut. A hőgyészi szövet­kezet ehhez helyiséget bocsát rendelkezésükre. Egy délceg lovas a sudárderekú, fekete hajú mongol asszo­nyok közül. vészeti emlékek, a kőszobrok, az iparművészeti népi készítmények. Sok öntevékeny művészeti együt­tesük van vidéken. Gyermek- és felnőtt csoportok, melyek elsősor­ban a zenével és tánccal gyö­nyörködtetnek. Hagyományos, szeretik a birkózást. Sokan részt vesznek benne, ezt népünnepély követi. — Nem mondható éppen nép­szokásnak, de nagyon érdekes lát­vány a vadlovak nyereg alá tö­rése. Ősi viadal az ember és ál­lat között. A legbátrabb lóra ül, a kezében lévő mintegy öt méte­res bot végén elhelyezett bőrhur­kot vágtában nyakába akasztja a betörendő lónak. Utána addig vonszoltatja magát és lovát, amíg a vadló kimerül. Lefogják, kantá­büntetés? Ezek a fekete jurták ugyanúgy berendezettek, mint a többi, szőnyegek a padlózaton és a falon, rádió, stb. Egyetlen do­logban különböznek a többitől: az ott lakónak nincs lova. A nagy távolság miatt innen nem tud elmenni, csak a büntetés lejárta­kor. Tudni kell ehhez még azt, hogy a mongol ember kétszáz métert sem megy gyalog. A jur­ták közt a ló a fő közlekedési eszköz. Sok-sok érdekességet ta­pasztaltunk ételeiknél, vendéglá- tásuknáL — Engedje meg, hogy utolsó kérdésként érdeklődjem: miben látja vállalkozásának legfőbb ér­tékét? Falusi esték Eredményre a közös munka rezet Felismerés és gyakorlat Dunaföldvárov _ A statisztiiaá adatok figye- És helyben is évente legalább két l embevóteléved meg kell vallani, alkalommal szerepelhetnek a köz- hogy bár nem fizetünk rá rendez- ség nyilvánossága előtt. A műve- vónyednkre, a művelődési ház Iá- lődési házban, meg a könyvtár- togatottsága mégis csökken — bam, általában jellegzetes íinne- mondja Miké István, a dunaföld- pék alkalmával rendeznek kiál- vári művelődési ház igazgatója. Irtásokat. — Ugyanakkor egyre több azok- A bábszakkört Velis Béláné vé­nák a száma, akiket be lehet kap- zetd. Sok-sok ötlettel, nagy-nagy csőim a szervezett kulturális türelemmel készülnek a szakkör munkába. tagjai a legkisebbek szórakozta­tására. ök is közönség elé lép­nek legalább két ízben egy év alatt. A cigány, a Párizsi vendég, a S3? eddigi működése során tálán a legnagyobb, fába a fejszéjét a színjátszó csoport. Moliere: A magcsúfolt férj című vígjátékát Csökken valami és ugyanakkor több is? mondás lapulna a két mondat mögött. De csak első hallásra, ment Mikó István bővebben is megmagyarázza a dolgot. _ a tömeges jellegű rendezvé- II*S<sul'*t iolJ tullu vic.jaugjs.eb — A tömeges jellegű renaezve t mk Götztóffer Károlvné pe- nyek, mar nem vonzzák annyira, , , , , • ? - ... . jj. . / „„ dagogus vezetésevéi. Bíznak bem­mmt másfél, két évtizeddel ez- , , , . , .-j. , .. jav ne, hogy ezzel a darabbal is lesz előtt a község, a falu, a vidJk -sikerük mint az előzők - lakosságát. A hallgatóságot sok ^1 TmlS a há^ néX öt irányú hatás éri, sok felé keres- Tgk a ha ’ Tlegy’ heti hasznos időtöltését. A ven- 1" déglátóipari szórakozóhelyisé­Minden vasárnap rendszeresen gek a rádió, a televízió, - s te- tartanak táncrendezvén veket. Du Ián’tegyük hozzá az általános és naúivarosból járt le egy zenekar Földvárra, ők húzták a taloalá- valót. Most már a művelődési ház tánczenekara játszik. Négytagú ifiúsági gitáresvüttes. És köz- Igy, én úgy látom, Jogy a ^gondoskodnak az utánpóöás­Van még néptánccsoport, ame­az egyéni anyagi lehetőségek mondjuk ki a jólét az, ami el­viszi a művelődési házból az em­bereket. — Ig3. szakköri munka fejlesztése az, ami jelenleg a művelődési házak .. , . - . feladata. S ilyen szempontból Elek Magdolna tanárnő ve­nézve növekszik a művelődési Újdonság a barkacsszakkor. házat kedvelő emberek száma. A Januarban látnák munkához Ko- szakköri munkában, a klubok éle- váf holtan pedagógus yezetese­tében szívesen vesznek részt az vei. A honismereti szakkör is Csaknem egymílliárd-nyolcszázmillii forintot fordítottak négy év alatt a közoktatás fejlesztésére Az oktatásügy fejlődésének négy­esztendei mérlegét vonták meg a Művelődésügyi Minisztériumban. A felmérés számai arról tanús­kodnak, hogy a legutóbbi válasz­tások óta számottevő eredmények születtek, javultak az oktatás fel­tételei, s emelkedett az oktató­nevelő munka színvonala. Állami és tanácsi forrásokból négy esztendő alatt csaknem egy- milliárd 800 millió forintot köl­töttek az iskolahálózat bővítésé­re, a közoktatás fejlesztésére, a pedagógusok munkájának könnyí­tésére. Az óvodák száma mintegy nyolcvannal növekedett, s ma már meghaladja a 3200-at. Az eltelt négy esztendőben az általános iskolai tantermek szá­ma 2000-rel, a középiskolaiaké 860-nal bővült. 1963/1964-ben húsz általános is­kolai diákotthonban 1061 felsőta­gozatos tanuló lakott, most 61 diákotthonban csaknem 3900 fia­talról gondoskodnak. A pedagógusok vidéki letele­pülésének elősegítésére az utóbb: négy esztendőben 930 nevelő szolgálati lakás épült. (MTI) emberek. Ezért alakítunk évről fakult. Dáné Lajos KISZ­évre több ilyen speciális téma- vf.Z€t?fere Sízték ezt a kort. körben foglalkoztató, szakközeit A , közeljövőben megnyíló var­vezető irányítása alatt működő múzeum szamara igyekeznek anyagot összegyűjteni, helytörté­neti adatokat feldolgozni. Közvet­lenül beindulás előtt áll a film­klub is. Csákváry József tanár és Fábián Lajos mérnök vezetésével ... , , , .. működik majd ez a klub. Eddig A felismerést hamar követte ötven tagja van. A balettoktatás Dunafoldvaron a gyakorlat. Ha is ez évben alakult először, szakikor kell, hát íme tessék, jár- ünsch Lászióné balattmesrter janak a fiatalok a szakkörökbe, harmiinc növendékkel foglalko­szárna, akiiik rendszeresen meg­fordulnak a művelődési házban. — Milyen fettételeket kell biz­tosítani ahhoz, hogy odaszokja­nak az emberek a foglalkozások­ra? — Elsősorban jó programok^ kinek-kinek az érdeklődési köré­hez megfelelő. A szakköri mun­kához kis helyiségek. Kellemesen fűtött termek, minden igényt ki­elégítő felszerelés... — No, talán elég is ennyi. A felsoroltakból melyek azok. ame­lyekkel rendelkezik is a duna- földvári művelődési ház? — Amint a résztvevők száma igazolja, sokan találnak megfele­lő programra. Kis helyiségeink nincsenek az igaz. Több szak­kör kénytelen egy időben egy te­remben tartani foglalkozását, ez zavaró. Mások meg az iskolába szorulnak. A kellemesen fűtött terem ... Hát bizony ez vitatható. És a felszerelés sem a legmeg­felelőbb. Nagyon hiányzik példá­ul egy lemezjátszó, legalább egy­két modern bútor... — Mindezek ellenére Duna- földváron pezsgő a kulturális élet. Mi a dolog nyitja? — A művelődési ház sok irá­nyú jó kapcsolata. Sok segítsé­get kapunk a pártbizottságtól és a tanácstól, a társadalmi szer­vektől, külön említeném a Nő­tanácsot, és szólni kell a KISZ- ről is. Rengeteget segítenek — részben anyagilag is, de közönség- szervezésnél is — az üzemek, ktsz-ek. Hiába, a kulturális mun­ka olyan, amelyet csak össze­fogással lehet eredményesen vé­gezni. köröket, klubokat. Űidonsdg a barkács- szakkör és a filmklub zik. klubokba. Általános iskolás és pedagógus is tagja a festő körnek. Egyik Mi vonzza az embereket ? legszilárdabb csoportjuk ez, ame­lyet Oszolyi Istvánná tanárnő ve- Tehát a felismerést, azt, hogy zet. Munkájának és a csoport szakkörökre van szükség, hamar munkájának megvan a látszatja, követte a tett, Dunaföldváron. A Általában beneveznek és helye- szakkörvezetők; főként pedagógu- zést is érnek el a megyei képző- sok. A község lélekszámúhoz vi- paű vészeti kiállítások alkalmával, szonyítva nem kevés azoknak a Tsz-ek, közületek figyelem! „Hoffer” alkatrészeket érté­kesítünk komoly mennyiség­ben. Igényükkel mielőbb je­lentkezzenek vállalatunk központjában. T. m. Talaj­erő-gazdálkodási Vállalat, Szekszárd, Keselyűs! út. Te­lefon: 129—71. Mártonfalvy főgépész. (84)

Next

/
Thumbnails
Contents