Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

f

1967. január 13.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Egy év múltán Szedresen

EGY ESZTENDŐVEL EZELŐTT

a Tolna megyei Népújságban riportsorozat jelent meg, „Miért kezdenek ki embereket?” címmel. Akkor, 1966 januárjában sokfajta indulat gyülemlett össze az emberekben, vélt és valódi sérelmek miatt háborogtak a szövetkezeti gazdák. Mindenki a maga igazát hangoztatta, a vezetők is, a tagok is. ószintén szólva, az emberi indulatok szövevényében elég nehéz volt eligazodni, abban igen-igen könnyű volt eltévedni. Mi történt egy év múltán? Szűcs Jánosnak, a szedresi Petőfi Termelőszövetkezet elnökének tettük fel ezt a kérdést. A következőket mondta:

— Tavaly januárban odáig jutottunk, hogy mindenképpen megérett a helyzet egész sor dolog tisztázására. A „Miért kezdenek ki embereket” című riportsorozat a tagokat és a vezetőket egyaránt színvallásra késztette, összegezte az itteni helyzetet és a tanulságok leszűrését ránk, szedresiekre bízta. Néhányan a járási elvtársak közül abban az időben nem értettek egyet a szóban forgó írással. Én azonban akkor is azt mondtam, most is azt állítom, hogy szükség volt erre, mert tükröt tartott elénk, amelyben megláttuk saját fogyatékosságainkat. A tagok döntő többsége szintén így vélekedik. Egy józan hangú közgyűlés következett ezután, ahol higgadtan és tárgyilagosan szólaltak fel a tagok, az indulatok leülepedtek és megkezdődött az st nagy munka, amelynek a mostani zárszámadásra ért be a gyümölcse.

— Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a szövetkezeti tagok közérzete jó, nyoma sincs a tavalyi rossz hangulatnak, az akkori hatást keltő, sokfajta indulatnak és túlzásnak. Ha másként volna, a nyilvánosság előtt nem mernék ilyen optimista kijelentést megkockáztatni. A gazdák ugyanis a „fejemre ütnének” és számon kérnék tőlem a tényleges igazságot. Éppen ezért, eszem ágában sincs mellébeszélni. Elmondhatom, hogy tavaly a Petőfi Tsz tagjai szinte kivétel nélkül erejük legjavát adták a közösségi munkához. Kivételt tenni nem is tudok. Néhány elvtársat most terjesztünk fel, a Kiváló termelőszövetkezeti tag

jelvény elnyerésére, és én csak azt sajnálom, hogy nem kaphatja meg valamennyi gazda ezt a címet.

— A számok beszélnek. Január 10-én délelőtt vezetőségi ülést tartottunk, ahol egyebek között arról is tárgyaltunk, hogy miként alakult 1966-ban a közösből származó egy dolgozó tagra jutó jövedelem. 1965-ben egy dolgozó tagra 16 504 forint részesedés jutott. Ez az összeg most 18 300 forintra rúg. 1965-ben 4 millió 798 ezer forintot osztottunk a végzett munka arányában pénzben és természetben a tagok között. Most, 5 millió 580 ezer forintot. Talán valamivel ennél még többet is. A zárszámadás előkészületei zökkenő nélkül, zavartalanul folynak. Jobban állunk, mint bármikor máskor. Februárnál előbb eddig még egyetlen egyszer sem sikerült megtartani a zárszámadó közgyűlést. Most azonban erre január végén már sor kerül.

— Természetesen a vezetőknek és a tagoknak van értékelni és tanulni valójuk, a tavalyi esztendőből. A zárszámadó közgyűlés előtt tartjuk meg a brigádértekezleteket, ahol külön-külön valamennyi brigáddal megbeszéljük az elmúlt esztendő tanulságait. Ezeken az értekezleteken ott leszek én is, velem együtt a fő- agronómus is és a főkönyvelő is. Számítunk rá, hogy a brigádtagok kertelés nélkül, őszintén elmondják majd a véleményüket, személyekre való tekintet nélkül. Nagyon szeretnénk, ha így lenne.

— A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉS tesz majd pontot a tavalyi esztendő végére, de mint minden normálisan működő mezőgazdasági üzemben, így nálunk is, már az idei tervek megvalósítását készítjük elő. Elsősorban azzal számolunk, hogy a IX. kongresszus óta megjelent rendeletek és a közel jövőben várható intézkedések hatására még inkább megnő a gazdák munkakedve. Gondoskodni kell tehát arról, hogy folyamatos legyen a tagok elfoglaltsága. Mi ezt úgy

mel, mert Nyugat-Európa vezető országai a dolog lényegét tekintve hasonló problémákkal küzdenek.

Anglia például, ha teljesen más okokból is, mint Nyugat- Németország, hasonlóképpen „ta- korékossági programot”, deflációs politikát vezetett be. A sziget- ország esetében a probléma: az angol külkereskedelem nehézségei, a hadikiadások terhei, s ebből eredően a devizatartalékok katasztrofális csökkenése. Az angolok tehát más betegségre kapták ugyanazt az orvosságot — de hasonló következményekkel. A deflációs politika ugyan pénzügyileg hozott eredményeket — javította a pénzügyi mérleget és ideiglenesen a font helyzetét —, legfőbb hatása azioinban mégis a termelés stagnálása, majd visszaesése és az angol iparban — például az autógyártásban — szinte látványos méreteket öltő munkanélküliség.

Egy harmadik, az előző kettőtől élesen különböző gazdasági jellemvonásokat hordozó ország. Itália szintén nehézségekkel küzd. Itt nagyjában a „nyugatnémet minta” szerint zajlottak az események: gyors ütemű fellendülés erős infláció —, majd az infláe' csillapítására előírt gyógyszer hatására gazdasági visszaesés. A különbség csak az, hogy a gyengébb és érzékenyebb olasz gazdaság a nyugatnémeteknél szem- léltetőbben mutatta az ingadozásokat. 1963. óta először október végén ismét túlhaladt az egymillión, az olasz munkanélküliek száma. A részvények általános árszínvonala novemberben az utóbbi három évben nem tapasztalt mértékben zuhant. Az ipari termelés fejlődési üteme erőteljesen lelassult. Egyes iparágakban — általában az alapanyag- és fémfeldolgozó iparban — már erős termeléscsökkenés jelei is mutatkoznak.

A felsorolt példákból látható, hogy Nyugat-Európa eltérő gazdasági jellegzetességeket mutatotl és különböző fejlettségi fokon álló országaiban — azonosak a jelenségek. Mindegyik ország hozzáadja a maga sajátos „színét” az általános irányzathoz. A helyzet alakulásának fő vonala azonban félreérthetetlen. Az ötvenes években megkezdődött nyugat-európai konjunktúra megtorpant, s a kontinens nyugati felének legfontosabb ipari országai új gazdaságpolitikai módszereket keresnek a válság megelő- ■ '«éré.

GÖMÖRI ENDRE

kívánjuk megoldani, hogy növeljük a munkaigényes, a jól jövedelmező növények vetésterületét. 1967-ben az uborkatermő területet megduplázzuk, 30 hold helyett ötven holdon termesztünk zöldborsót, a csemegepaprika-termő területet szintén megduplázzuk, a fűszerpaprika-termő területet tíz holddal növeljük.

— Kielégítő ütemben halad a téli gépjavítás, a kalászosok fejtrágyázásához pedig folyamatosan érkeznek a műtrágya-szállítmányok. Decemberben vettük át az első tételt. Növényvédő szerekből az idei szükséglet teljes egészében rendelkezésünkre áll. Nagy teher, hogy 260 hold mélyszántása áthúzódott az idei esztendőre. Amint az időjárás engedi, a gépek ismét megkezdik a mélyszántást.

— Elmondhatom, hogy a termelőszövetkezeti tagokat élénken foglalkoztatja az új tsz-nyugdíj- törvény, a hitelrendezés, és a tavaszra várható esemény, az országos termelőszövetkezeti kongresszus. Sokat beszélnek erről. Általában az a vélemény, hogy a tsz-szövetségekre szükség lesz, mint érdekképviseleti szervre. Azzal is foglalkozunk, hogy ki legyen a megyei tsz-tanácskozáson a Petőfi Tsz küldötte. Én azt mondom, ebben az esetben ne az elnökre essen a választás.

— AZ AZ IGAZSÁG egyébként, hogy ezekben a napokban a szokottnál is nagyobb érdeklődéssel tanulmányozzuk a napi sajtót, mert főleg ebből tájékozódunk, a minket érdeklő kérdésekről. Én magam is a sajtóból értesültem arról, hogy tsz-tanácskozás lesz. Nem tudom még, milyen határozatokat hoz majd az országos termelőszövetkezeti kongresszus, de úgy gondolom, az bizonyára szerepel a határozatok között, hogy legyen egy kimondottan a tsz-ek érdekvédelmét képviselő, speciális sajtóorgánum is. Afféle piaci tanácsadó, árpolitikai ismertető, üzleti tájékoztató. — mondotta Szűcs János a szedresi Petőfi Tsz elnöke.

Sz. P.

Űj nagy tettekre szólítja fel ifjúságunkat a KISZ

Újabb nagy tetteikre szólítja hazánk ifjúságát a KISZ, amely az idén június 29-ón és 30-án, valamint július 1-én tartja VII. kongresszusát. A fiatalok hazánk valamennyi városában és községében vitikörökben, csoportos beszélgetéseken, előadássorozatokon tanulmányozzák az MSZMP IX. kongresszusának anyagát és széles körbein ismertetik a harmadik ötéves terv, valamint a gazdaságii mechanizmus reformjának céljait. Tízezrek kapcsolódtak be a közelgő választások előkészítésének nagy munkájába.

A tavaszi történelmi évfordulókat 1919. március 21-ét és 1945. április 4-ét a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatával köszöntik országszerte ünmepá KISZ- taggyűlések fáklyás felvonulások és más megmozdulások szerepelnék a programban. „Hazám, hazám, te mindenem” címmel megrendezik a művészeti együttesek bemutatósorozatát. „Szép szó” címmel irodalmi pályázatot hirdetnek. Újdonság a forradalmi békéd alok • és a szovjet dalok fesztiválja, amelyre ugyancsak az idén tavasszal kerül sor. A tavasai eseménysorozattal egyébként a második féilév legjelentősebb politikai akcióját, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplését is előkészítik. A jubileum alkalmából „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel újabb televíziós

vetélkedő indul. A fiatalok folytatják a vietnami műszakok sorozatát, s gyűlések, találkozók ezrein erősítik meg, hogy a szabadságukért és függetlenségükért harcoló vietnami hazafiak igazságos ügyének oldalán állnak.

A nyári hónapokban szovjet— magyar barátság tábort szerveznek hazánkban. Ifjúsági barátságvonatok egész sorát indítják a Szovjetunióba.

Az iparban, a mezőgazdaságban tevékenykedő ifjú szakemberek újabb feladatok megoldáséval vállalnak részt idei terveink valóra váltásából.

A falvak fiataljai többek között 300 000 kataszteri holdon rétég legelőtisztítást végeznek, valamint tízezer kataszteri holdon nyárfát telepítenek és az idén is megrendezik a fiatal traktorosok országos szántóversenyét.

Az egyetemeken és főiskolákon meghirdetik a diákok az ötéves tervért mozgalmat.

Helyet kapott a KISZ idei programjában az is, hogy az illetékes állami és társadalmi szervekkel együtt javaslatokat terjesztenek a minisztertanács elé a fiatalok élet-, munka- és tanulási körülményeinek javítására.

A KISZ VII. kongresszusának előkészületei jegyében április 5 és május 5 között bonyolítják le a beszámoló és vezetőségválasató taggyűlések sorozatát. (MTI).

Automata propán-bután palackozó épül

Január végén kezdi meg működését az ÁFOR új budaörsi palackozó üzeme. Az új üzem százezer fogyasztó ellátását teszi lehetővé.

(MTI-fotó — Petrovits László felvétele.)

Újdonságok az állami gazdaságban

A Kanacsi Állami Gazdaság szakemberei arról ismertek, hogy mindig keresik az új utakat és tormákat.

Gépészeik új olaj-regenerálót készítettek, bevált a kísérlet. Jelentősége abban van, hogy a gépek üzemelése során elhasznált fáradt olaj egy része újra felhasználhatóvá tehető. A sikeres kísérlet után egyelőre még csak saját gépparkjuk fáradt olaját regenerálják. Terveik szerint bérmunkát is fognak vállalti*, hogy a megye többi állami gazdasága és termelőszövetkezete is hasznát vehesse kísérletüknek és minél több elhasznált olajat megmentsenek.

Gázalajfűtésű, nagy teljesítményű vízmelegítőt konstruáltak az állattenyésztéshez. Egy hónap óta ennek az újításnak Segítségével biztosítják a sertéstelepeknél a testhőmérsékletű langyos vizet. Eddigi tapasztalataik szerint sok előnye van ennek a vízmelegítőnek a régebbi kazán megoldással szemben. Egyik fontos előnye, hogy a robbanásveszélyes kazánnal szemben üzembiztos. Olcsóbb a használata, ehhez nem kell külön fűtő, emellett nagyobb teljesítményű és szabályozható is a víz melege. A baracsi- és a hardi-telepen máris az új vízmelegítőkkel biztosítják a temperált vizet a jószágoknak. Gyártják Vilmos-pusztai üzemegységük számára a harmadik gázolajfűtésű vízmelegítőt is.

*

Hosszas tanulmány előzte meg az új üzemszervezési forma bevezetését. Miután a gazdaság állandó munkásgárdája a végtermék szerinti bérezésű komplex brigádokban dolgozik, szükségessé vált a vezetés átszervezése is.

Legfőbb új vonása ennek az új munkaszervezési formának, hogy a korábbi területi elhatárolás he lyett, ágazatok szerint szervezik a vezetést. Két fő ágazatuk lesz. a gazdaság négyezer holdját és az állattenyésztést figyelembevéve. Ezek a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ezen belül, mindkét ágazatban külön gépesítési részleg is lesz. A fokozatos áttérés után tehát a négy ágazatnak vezetői lesznek a terület fő felelősei.

Változik a vezetők bérezése !s, „aki olcsóbban, többet termel, jobban keres” elve alapján. A tervteljesítéshez kötik a garantált alapbért. Amennyiben a szakágazat túlteljesíti a tervet, 20—40 százalékos többlet jár a vezetőnek, viszont ha elmarad a tervtől, akkor 20—30 százalékkal kevesebbet kap a garantált bérnél. Nemcsak a brigádokban dolgozó munkásokat, hanem a vezetőket is ösztönzi a bérezés az önköltségcsökkentésre, a minőségi munkára, a nagyobb termelésre.

Konkrétabban felelőssé válik az eddiginél kisebb területen a szakirányító. Az új rendszer előrelátható előnye, hogy nagyobb önállóságot, jobb lehetőséget kapnak a vezetők.

A január elején részlegesen bevezetésre került új munkaszervezethez a gazdaság vezetői testületének egyetértésével kijelölték a szakágazatok felelős vea©tŐj4