Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

10 TOLNA MEGYEI NEpG.TSAG 1967. január 8. Arthur E. EUis (Anglia) játékvezetésről és a VB-ről (Felkértem Arthur E. Ellis-t, az ötvenes évek világhírű angol FIFA játékvezetőjét, — aki egyébként a VB alatt a BBC Tv spoitriportereként is működött — mondja el játékvezetői pálya­futásának és a VB-al kapcsolatos emlékeit, élményeit.) „MIÉRT LETT ÖN JÁTÉKVEZETŐ?” Sportpályafutásom során gyak­ran kérdezték tőlem: — Mr. EUis. — miiért lett ön játékvezető? — Meat sohasem voltaim elég jó játékos ahhoz, hogy bekerül­jek egy csapatba! — válaszoltam. Pedig már 16 éves koromban nagy előszeretettel rúgtam a bőr­labdát. Mint minden ifjú, ón is arról álmodoztam, hogy egykor ünnepelt, világhírű futba/licsillag leszek. De a sors irtásiként dön­tött ... Hosszú éveken keresztül én voltam csapatom „első számú tartalék játékosa”! — ami nagyon elkeserített. Ekkor határoztam el, hogy játékvezető leszek. A JÓ JÁTÉKVEZETÉSRŐL... Sportpályafutásom leszűrt ta­pasztalataként hadd mondjam el, hogy az ember csak akkor kezd igazán kételkedni képességeiben, amikor a játékvezetésre adta a fejét. Talán nem tűnik „közhely”- nek, ha újból elmondom, hogy a jó játékvezetőinek nemcsak jól keU ismernie a játékszabályokat, hanem tudnia kell azokat meg­felelően alkalmazni is. Jó szemű­nek, ítéleteiben határozottnak és következetesnek, de mindenek fe­lett tárgyilagosnak kell lennie. A jó szellemi és fizikai felkészült­ség ma már elengedhetetlen alap­feltétele a jó játékvezetésnek. A játékvezető egyszerű, de azért íz­léses öltözékével, már a pályára lépés pillanatában „csatát nyert” a játékosok és a közönség előtt egyaránt. Sok szó esett már arról is, hogy a játékvezetőnek un. „ha­Ismeri jól a szabályokat? 7. . Szabadrúgás a hazai csapat d- ! a kaputól 20 méterre. Feláll a -fal, de abba beáll három csatár- ékos is. A labda elrúgása után a rtjelző felemeli zászlóját, és jelzi lest. A három csatár szinte egy- nre kiált fel: Nem lehet les, hi- m csak egy vonalban voltunk a Élőkkel. V játékvezető nem vál- statta meg döntését, és ; címén a védő csapat zta játékba a labdát. todik érzékkel” is rendelkeznie kell, mely átsegíti őt a játék he­vében adódó sok-sok nehézségen. SALAMONI ÍTÉLET... Fenti megállapításaimat még azzal toldamám meg, hogy a já­tékvezetőnek nemcsak a stadio­nok zöld gyepén, a mérkőzések legforróbb pillanataiban, hanem azün kívül is, még jó „diploma­tának” keM lennie. Hogy ez mennyire így van, azt sajájt pél­dámmal támasztom alá: Egy alkalommal játékvezető­ként voltam jelölve a dublini Dalymount Parkiban lejátszandó, nagy érdeklődéssel várt Írország —Spanyolország nemzetek közöt­ti válogatott mérkőzésre, öltö­zőmben, partjelzőmmel egyetem­ben, éppen a mérkőzésen köve­tendő taktikát beszéltük meg, amikor nyílott az ajtó és belé­pett a rendezőség háromtagú kül­döttsége, melynek vezetője így szólt hozzám: — Mr. Éliás, a két válogatott csapat vezetői kérik, hogy ipntos ügyben szíveskedjék velüók jönni a pályairodába! Nagyon furdalta oldalamat a kíváncsiság: vajon mi lehelt az a „fontos ügy”, amelyért, néhány perccel a nagy mérkőzés előtt engem hivatnak. Habozás nélkül tettem eleget a felkérésnek. Belépve a pályairodába éktelen hangzavar fogadott. Csak annyit láttam, hogy a rendező ír és a vendég spanyol válogatott csa­pat vezetői élénk gesztikuilálások közepette, szenvedélyesen vitáz­nak egymással. Az asztal közepén fekvő két „pettyes” labdát pedig szinte egymás kezébőF kapkodják ki... — Uraim, hívattak. Állok ren- ~delkezésükre! — szakítottam meg az éktelen hangzsivajt. Szívélye­sen üdvözölték, majd így szólt hozzáim az ír futbal Lszö vétség el­nöke; — Sajnos, nem tudunk meg­egyezni abban, hogy a mérkőzést a mi, vagy a spanyolok által ho­zott lábdiák egyikévéi játsszuk, kérjük önt Mr. EHilis, minit a •mérkőzés játékvezetőjét, döntse el: kinek a labdájával játsszuk a mérkőzést? Egy pillanatig gondolkoztam, majd jelképesen kezembe vettem a két vadonatúj labdát, s feszült csend közepette hoztam meg döntésemet: 2. Egy előrevágott labdával a kö- zépcsatár megugrik, átjátssza a kö­zéphátvédet, utána a 16-osig kifutó kapust és a 11-es pontról az üresen hagyott kapu felé gurít. Mielőtt a labda áthaladt volna a gólvonalon, a kapufa mellett álló szurkoló belép és a labdát a mezőnybe rúgja. A játékvezető gólt ítél. mondván: ha a szurkoló nem ér a labdához, ak kor az túljutott volna gólvonalon. 3. A mérkőzés utolsó percéből olyan szabálytalanság történik a 16-oson belül, melyért a játékvezető II-est ítél. A védőjátékos mérgében el­rúgja a labdát és mire azt vissza­hozzák letelt a játékidő. A játék­vezető azonban — a szabályok ér­telmében 1— meghosszabította a mérkőzés* a büntetőrúgás elvégzé­séig. A büntetőrúgás után a kapus a labdát kiütötte; majd a befutó csa­tár azt a hálóba juttatta. A játékvezető hármat fújt sípjába, közölte: a mérkő- z.és véget ért, de a gól ér­vényes. Név: □ Pontos cím: — Uraim! Miután úgy érzem, egyik ország csapata sem bánná, ha mindkét ország labdáját hasz­nálnák, javaslom, hogy a mérkő­zés I. félidejét a vendég spanyol, míg a II. félidőt a rendező ír csa­pat labdájával játsszák... Elégedett mosoly az arcokon jelezte, hogy mindkét fél tetszé­sét elnyerteim „salamoni ítéle­temmel”. COSTA PEREIRA LABDA­TARTÁSI VILÁGCSÚCSA... Az 1966. évi angliai VB után, többször is feltették nékem a kérdésit: — Mr. Ellis, az ön megítélé­se szerint akad-e olyan szabály, amelynek megváltoztatását, éppen a VB tapasztalatai alapján szíve­sen látná? — A portugál—brazil mérkő­zésen Costa Pereira, a portugálok kitűnő kapusa, pontos mérésem szerint 4 perc 10 mp-ig játszado­zott a labdával a 16-os büntető- területen belül (labdatartási vi­lágcsúcs), anélkül, hogy egyetlen brazil csatár is, — a szabályok által b” Visított lehetőségeiken be­lül — megtámadta volna. Éppen a fenti esetből kiindul­va, a következő javaslatot ter­jesztettem a FIFA elé: szüntes­sék meg a kapus megtámadásá­nak lehetőségét! (Tisztában va­gyak azzal, hogy ezt a gyakorla­tot a kontinensen ez idő szerint sem nagyon alkalmazták!) Ha a kapust ettől a „veszélytől” végleg mentesítettük és ő — ennek elle­nére 1. a labdával 4 lépésnél többet tesz, vagy: 2. ha a labdát már kétszer a földre ejtette, vagy: 3. ha a labdát tartja, — akikor a játékvezetőnek közvetett szabad­rúgással kell csapatát arról a helyről büntetni, ahol az eset történt. Meggyőződésem, hogy ezen sza­bály alkalmazásával nem fiardul- haítna elő — mint az említett esetiben is, — hogy a kapus 4 perc 10 mp-ig húzza az időt lab­datartással. A FIFA értesített már engem, hogy javaslatomat az egyik, leg­közelebbi tanácsülésen tárgyal­ják”. • Az egész nemzetközi sportviilág órdékliődéssél várja Arthur E. Efllis javaslata nyomán az „új FIFA-döntvényt”, mely hivatott a mai modem futball „kóroko­zójaként” jelentkező időhúzásokat és labd&tartásd világcsúcsokat megszüntetni... SOMOS ISTVÁN ATLÉTIKÁNK Összetett versenyszámok Mai számunkban a férfi- és a női összetett versenyszámokról adunk rövid áttekintést. Az 1960. utáni eredményeket nem tudjuk összehasonlítani az azelőtti ered­ményekkel, mert részint nem űz­ték annak idején ezeket a ver­senyszámokat, másrészt pedig nyilvántartásunkban nem szere­pelnek erre vonatkozólag adatok, így csak az 1960 utáni eredmé­nyekkel foglalkozunk. Női hárompróba Felföldi Éva, Deé Márta, Ben­ti es Ilona, Schuller Teréz, Kaj tár Gizella, Cseke Gizella, Virág Ka­talin ért el 1800 ponton felüli eredményt Közülük a legjobban Ben des Ilona szerepelt, akinek a nevéhez fűződik az 1990 pontos megyei csúcseredmény is. Az 1966-os esztendő átlagban lényegesen javuló eredményeket hozott, de lényegében csak két 1800 ponton felüli versenyző akadt a bátaszéki Felföldi és a szekszárdi Deé személyében. 1. Felföldi Éva (Bátaszéki VSK) 1927 pont (serdülő), 2. Deé Márta (Szekszárdi Dózsa) 1830 pontiser­dülő), 3. Kajtár Gizella (Szek­szárdi Dózsa) 1796 pont (ifjúsági), 4. Kiss Eszter (Bátaszéki VSK) 1795 pont (ifjúsági), 5. Schuller Teréz (Szekszárdi Dózsa) 1719 pont (ifjúsági), 6. Martin Éva (Bátaszéki VSK) 1686 pont (ifjú­sági), 7. Lukács Margit (Bátaszé­ki VSK) 1627 pont (serdülő), 8. Czobor Zsuzsa (Dunaföldvári Spartacus) 1625 pont (serdülő), 9. Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 1622 pont (serdülő), 10. Szabó Il­dikó (Dunaföldvári Spartacus) 1621 pont (serdülő). Női ötpróba Az évek során nem sok ki­emelkedő képességű versenyző akadt. Törökné még 1962-ben ér­te el a csúcseredményt, amelyet a későbbi évek során jobbára meg sem tudtak közelíteni ver­senyzőtársai, akik közül elsősor­ban Cseke Gizellát és Hamar Máriát kell megemlítenünk. 1966- ban is mindössze két kipróbált versenyzőnek volt ebben a szám­ban eredménye: Töröknének és Kóródi Annának. Törökné ismét javuló eredménnyel szerezte meg a megyei hegemóniát ebben a versenyszámban is. Idei eredmé­nye azonban még mindig lénye­gesen elmarad áv 3436 pontos me­gyei csúcseredménytől. 1. Török Sándomé (Szekszárdi Dózsa) 2988 pont (felnőtt), 2. Kó­ródi Anna (Bátaszéki VSK) 2735 pont (felnőtt), Ezzel a női rersenyszámok eredményeinek ismertetését be­fejeztük. Ha az elmúlt évi ered­ményeket összehasonlítjuk az el­múlt 10 esztendő átlagával, leg­jobb eredményeivel, akkor meg­állapíthatjuk; hogy nőknél két­ségkívül a legeredményesebb ver­senyszám a 100 méteres síkfutás volt. Itt a legnagyobb az előre­Javult a beküldött szelvények helyes megfejtésének aránya Sektttiési hatá&dő: január 12. I« & feÄfife&i A vasárnapi lapunkban meg­jelent „Ismeri jól a szabályokat?’ szelvényekből 170 darab érkezett szerkesztőségünkhöz. Ebből 12-en helyesen Sejtették meg. Ismét a 3. kérdésnél tévedtek legtöbben, A helyes megfejtés: 2, 2; 1. 1. Közvetlen szabadrúgás a me­zőnyből, a büntetőterület közelé­ből. A hátvéd hazaadja a labdát, de a kapus közben élőre jött, el­véti a labdát és az érintetlen ül a kapuba kerül. A játékvezető gólt ítélt. Az ítélet helytelen volt, mert sa­ját kapuba szabadrúgásból gólt elérni nem lebet 2. Közvetett szabadrúgás lab­da hordozás miatt a büntetőpont környékéről. A játékos a szabad­rúgást a rosszul helyezkedő já­kvezetőnek rúgja, róla pattan A játékvezető a gólt szabá­lyosnak minősítette és közép­kezdést rendelt el. Ez az íté­let is, helytelen volt, mivel közvetett szabadrúgásnál a rú­gást végző játékoson kívül még egy játékosnak hozzá kell érni a labdához, hogy abból érvényes gólt lehessen szerezni. Azzal, hogy a játék­vezetőnek ment a labda, még a gól szabálytalan, mert a já­tékvezetőt úgy kell tekinteni, mint a pálya tartozékát, ka­pufa stb. (Volt olyan olvasó, aki külön megindokolta a gól érvényessé­gét azzal, hogy látta már a ív­ben, hogy szögletrúgás után a já­tékvezetőről pattant a hálóba a labda. Ez más esett, tudniillik szögletrúgásból közvetlen is le- bgÉ BÄ «tes»* 3. Szabadrúgás a kaputól 2? méterre. A sorfal kilenc méterre áll föl, és a védők egymás kezét fogva zárják még szorosabbra a sorfalat A lövés után a labda két védőjátékos kezét érinti egy­szerre, amelyet láncszerűen kap­csoltak össze. A játékvezető nem változ­tatta meg ítéletét — nagyon helyesen —, mert büntető­rúgást kell ilyen esetben ítél­ni. Igaz, hogy a labda érin­tette a játékosok kezét, és ők nem tettek olyan mozdu­latot kezükkel, hogy a labdát eltérítsék eredeti útjából, de ez az összekapaszkodás még­is szabálytalan, mivel nyil­ván azért karoltak egymás­ba, hogy a labda haladását megakadályozzák. A héten a következő három ol­vasónk részesült könyvjutalma- zásban: Tumpek János (Paks. Dózsa György u. 65), Perger Pál (Tolna, Tompa u. 2.) és Magyar Vasvári u. 3J lépés és majdnem azt lehetne mondani, hogy ebben a verseny­számban tartottunk lépést a- ma­gyar élvonallal. A 100 méteres síkfutás után azonban már nagy az űr. Ezután öt versenyszámot kell felsorol­nunk, ahol az előző évtizedhez képest határozott előrelépésről adhatunk számot. Ezek: a 200 méteres síkfutás, a távolugrás, a súlylökés, a diszkoszvetés és a gerelyhajítás. E megállapítás he­lyességét természetesen nem zár­ja ki az a körülmény sem, hogy 1966-ban némi megtorpanás volt tapasztalható egyik-másik ver­senyszámban. Ellenben az elmúlt évek során a 400 méteres síkfutás és a 80 méteres gátfutás csak részsikere­ket hozott Egy-egy évben meg­csillant a remény, hogy sikerül előre lépni, de aztán minden maradt a régiben. A legszomorúbb a helyzet azon­ban magasugrásban és a 800 mé­teres síkfutásban. Itt egyáltalán nem tudtunk előre lépni, amely megállapítást nem is kell külö­nösen indokolni, annyira nyil­vánvaló. ! A megye n<S atlétaválogatott­ja 1967-ben az NB I-ben fog majd küzdeni. Ahhoz, hogy a megyei válogatott sikerrel állhassa meg a helyét, a tavalyinál Jobb ered­ményekkel, szervezettebb lel­kiismeretesebb felkészüléssel keü majd kiállni. Férfi őtprőbn Az 1960-as években indult fej­lődésnek ez a versenyszám, amely tömegeket szintén nem tudott megmozgatni. Egyénileg a báta­széki Nyerges és Somogyvári, a szekszárdi Seres és Módos, vala­mint a dunaföldvári Széchenyi és a bátaszéki Téren eredményét kell említenünk, akik 2000 pon­tot megközelítő, vagy azt túlha­ladó eredményekkel vétették ma­gukat észre. Szemlátomást tart a fejlődés most is. mert 1966-ban is négyen értek el 2000 pontot meghaladó, vagy azt megközelítő eredményeket 1. Széchenyi István (DunaiÖld- vár) 2253 pont (ifjúsági), 2. Mó­dos Ernő (Szekszárdi Dózsa) 2231 pont (ifjúsági), & Téren Gábor (Bátaszéki VSK) 2105 pont (if­júsági), 4. Somogyvári Gábor (Bá= taszóki VSK) 1970 pont (ifjúságii, 5. K. Kovács István (Bátaszéki VSK) 1406 pont (ifjúságii. Tízpróba A legnehezebb versenyszám sok éven keresztül nem volt von. zó a Tolna megyei fiatalok szár­mára. Az évről évre „akadó” egy- egy versenyző eredménye általá­ban a 3000 pont körül mozgott 1965-ben aztán erőteljes fejlődés indult meg. Harsányi László, Nagy Tibor, Tóth Ferenc és Kris- tofics László vetélkedéséből már 1965-ben Harsányi László az 5000 pont fölé emelte a megyei leg­jobb eredményt. 1966-ban is to­vább tartott ez a fejlődés és ta­valy Tóth (Szekszárdi Dózsa) ad­ta át a múltnak Harsányi csúcs- eredményét és mögötte Kristo- fics (Dunaföldvár) és Nagy Tibor (Bátaszék) is figyelemre méltó eredményt ért eL 1. Tóth Ferenc (Szekszárdi Dó­zsa) 5097 pont (felnőtt), 2. Kris- tofics László (Dunaföldvári Spar­tacus) 4588 pont (felnőtt), 3. Nagy Tibor (Bátaszéki VSK) 4501 pont (felnőtt). Ezzel be is fejeztük a tavalyi atlétikai eredmények ismerteté­sét. A megye versenyzőgárdájá­nak alapos, lelkiismeretes fel­készülést és sok sikert kívánunk az idei évre. ÍV<ái8j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents