Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
_ VILÁG PBOLETABJAJ. EGVESOUEIEK 1 T OLNA MEGY Ely m m NEPDISAB-•'•Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 7. szám A&A: 80 FILLfiB Vasárnap, 1967. január 8. ,4a? országon tss-tanáetihozás előkészületei Ki választható meg küldöttnek ? — Mikor alakulnak a területi szövetségek? — Mik a legközelebbi tennivalók ? Lapunkban pár nappal ezelőtt arról adtunk hírt, hogy a megyei tsz-tanáps ülést tartott. Ezen az ülésen egyik fő feladat volt, megválasztani azt a megyei tsz-tanácskozást előkészítő bizottságot, amely megszervezi és lebonyolítja az országos termelőszövetkezeti kongresszussal kapcsolatos feladatokat, tennivalókat. Az előkészítő bizottság elnökével, Tolnai Ferenc elvtárssal e kérdésekről beszélgettünk, és arra kértük őt, nyilatkozzon, hogy az érdekelt szövetkezeti gazdák a lehető legrészletesebben megismerjek az országos tsz-kongresszus előkészületeinek programját. Megalakult és tegnap megkezdte működését a megyei tsz- tanácskozást előkészítő bizottság. Arra kérjük, Tolnai elv- társ, e testület tevékenységének ismertetésével kezdjük a beszélgetést. — Egyetértek vele, de a folya- 1 iqatosság és a pontosság megkívánja, hogy a IX. kongresszus legyen a kiindulópont. A IX. kongresszus nagy jelentőségű belpolitikai eseprény volt abból a szempontból, hogy agrárpolitikai kérdésekben egész sor határozatot hozott. Ezeket,' úgy gondolom, a közvélemény ismeri. Ezekből következnek a feladatok, a tennivalók. így a többi között 1967. tavaszán sor kerül a termelőszövetkezetek legfelsőbb fórumának, a. tsz-kongresszusnak az összehívására. A kongresszus feladata lesz megválasztani az országos tsz-tanácsot, amely a közös gazdaságok érdekeit fogja képviselni. A tsz-kongresszus után sor kerül a megyei, illetőleg a területi szövetségek megalakítására. — A területi szövetségek megjelölést szándékosan használom, előfordulhat ugyanis, hogy egy megyében több szövetség működik, illetőleg egy szövetség több megyét átfogó hatáskörrel dolgozik. A IX. kongresszus határozatainak szellemében most az ide vonatkozó előkészítő munkákat kezdtük meg. E munkák lebonyolítására kellett létrehozni a megyei tsz-előkészítő bizottságot. Tegnap az alakuló ülésen már hyomban az előttünk álló feladatokat beszéltük meg, tehát azt. hogy kinek-kinek mi lesz a dolga. — Bizonyára a termelőszövetkezeti tagokat érdekli, hogy milyen feladatokról van szó, pontosabban; hogy miként, milyen sorrendben következnek az események. — Röviden elmondanám a következőket; Január 15-től február 28-ig valamennyi termelőszövetkezet megválasztja a maga küldöttét a megyei tsz-tanácskozás- ra. Ebből következik tehát, hogy a közös gazdaságokban az előbb említett időponton belül közgyűléseket kell tartani. E rendezvényeket kellően szükséges előkészíteni és megszervezni, miután a küldöttválasztó közgyűlés a jelen esetben maradéktalanul politikai fórumnak tekintendő. Két napirendi pontja lesz a küldöttválasztó közgyűlésnek. Első a tsz- ek gazdálkodását érintő rendeletek ismertetése, a IX. kongresszus határozatainak jegyében, második a küldött megválasztása a megyei tsz-tanácskozásra. — Ä közgyűlések lebonyolításához az előkészítő bizottság gondoskodik úgynevezett segédanyagról. Idejében megkapják ezt a termelőszövetkezetek. Egyébként megjegyezném, hogy a megyei tsz-tanácskozást előkészítő bizottság összetételét azért javasoltuk úgy, hogy benne egy-egy járási tanácselnök-helyettes is képviselve legyen, mert ezáltal szélesebb körben tudnak a tsz-ek mozgósítani. A küldöttválasztó közgyűlések anyagát összegyűjtjük, s a megyei tsz-tanácskozáson már felhasználjuk majd ennek az anyagnak a birtokában, tájékoztatjuk a nálunk felvetődő problémákról az országos előkészítő bizottságot — Aláhúznám, hogy a küldöttek megválasztásánál a legteljesebb demokratizmusnak kell érvényesülni. — Ez az utóbbi megállapítás Tolnai elvtárs, arra késztet, hogy megkérdezzük, egyáltalán ki választható meg küldöttnek? — Az elején kezdeném. A megyei tsz-tanácskozáson Valameny- nyi termelőszövetkezet egy-egy fővel, küldöttel képviselteti magát. Itt most nem számít sem a földterület nagysága, sem a tagok száma. Az előkészítő bizottság azonban oda szeretne hatni, hogy a küldöttek között megfelelő számban foglaljanak helyet nők és fiatalok. Ezt annál is inkább hangsúlyoznám, mert a tagok 50 százaléka nő. Miután megyei tsz-tanácskozásról és azt követően, országos termelőszövetkezeti kongresszusról van szó, nyilvánvaló, hogy küldöttnek kizárólag szövetkezeti tgg választható meg. Ez alól nincs semmiféle kivételt erősítő szabály. — Számításaink szerint március hónap első tíz napjában szeretnénk megtartani a megyei tsz- tanácskozást. Gondoltunk a termelőszövetkezeti mozgalom veteránjaira is. ök külön kapnak meghívót, hogy mint vendégek legyenek jelen ezen a nagyfontosságú rendezvényen. Amelyik termelőszövetkezetben nem az elnököt választják meg hivatalos küldöttnek, az szintén meghívót kap. Egyébként nem is volna helyes, ha mindenütt az elnökre esne a választás. Ebben az esetben az volna a célszerű, ha megfelelő arányban, a kort, a nemet, a szakmát figyelembe véve képviselné magát a megye szövetkezeti társadalma. — A megyei tsz-tanácskozás választja meg az országos termelőszövetkezeti kongresszus küldötteit. 2200 tsz-tag után egy kongresszusi küldött választható. Ez azt- jelenti, hogy Tolna megyéből 19-en pontosabban: 20-an vesznek részt küldöttként a kongresszuson. Azért húszán, mert egy elvtárs a halászati tsz-eket fogja képviselni. Az országos kongresszust előreláthatóan április közepén rendezik az Országháziban. Három napig tart. — Mire hívná még fel Tolnai elvtárs a szövetkezeti tagok és vezetők figyelmét e témával kapcsolatban? — A küldöttválasztó közgyűlések ünnepélyességére és alaposságára. E rendezvényeken sor kerül az arra érdemes szövetkezeti gazdák kitüntetésére, a kiváló termelőszövetkezeti tag jelvény kiosztására. Ezzel is alá tudják húzni a rendezvény jelentőségét és ünnepélyességét. Azzal megint, hogyha meghívják a járás, vagy a megye egy-egy vezetőjét. — Van itt még egy dolog, ami szintén ide tartozik. Esetleg zavar és félreértés támadhat abból, hogy mi a teendő ott, ahol ezekben a hetekben egyesülnek, vagy egyesültek tsz-ek. Elmondanám: Ahol a mai napig az egyesülés befejeződött, ott az egyesült tsz- ek egy megyei küldöttet választhatnak. Ahol majd még ezután kerül sor az egyesülésre, ott külön-külön mindegyik tsz váEgyesült a bonyhádi Petőfi és a Dóssá Tss lasszon megyei küldöttet. — Mi a jövő héten a tömegszervezetek megyei vezetőivel is megbeszéljük az ide tartozó feladatokat, és megkérjük őket, A bonyhádi Petőfi Tsz péntekem megtartott vezetőségi ülésén az elmúlt év gazdálkodási eredményeit értékelték. A közös gazdaság az elmúlt évben valameny- nyi fizetési kötelezettségének eleget tett, s jelenleg 3 millió 890 ezer forint szerepel egyszámláján. A Petőfi Tsz-ben tavaly vezették be a pénzbeli részesedést,, amelynek 80 százalékát a tagok zárszámadás során a 20 százalék került kifizetésre. A Petőfi Ttsz 1967 januárjában egyesült a bonyhádi Dózsa Termelőszövetkezettel. Az egyesítéssel kapcsolatban már néhány üzemszervezési problémát is megbeszéltek. Megerősítik a műhely- brigádot, amelynek vezetését főmérnökre bízták. Közös megegyezés alapján az állattenyésztő és növénytermesztő brigádok között nyújtsanak segítséget az előkészítő munkához. Erre azért van szükség, mert itt most valóban nagy jelentőségű politikai munkáról van szó. Éppen ezért a közös gazdaságokban működő pártszervezetekre és az ott dolgozó párttagokra is jelentős feladatok hárulnak — mondotta befejezésül Tolnai Ferenc elvtárs. évközben megkapták. Az év végi is felosztották a feladatokat.-r Szp. HÓ, HÓ, SOK HÓ (Képriport az 5. oldalon.) Szamba! délig felszabadultak Tolna megye közútjai Nagy késések voltak az autóbusz-forgalomban Szombaton a reggeli autóbuszjáratoknak mintegy kétharmada érkezett be nagy késésekkel. Szekszárdin. Siófok—Tamási felől a déli órákig egyetlen járat nem ért a megye székhelyére, ezért onnan sem indíthattak addig autóbuszokat. Serjen— Dunateentgyörgy között a hóba ragadt az egyik kocsi, ugyancsak elakadt a G érj énből Szekszárd- ra indított két reggeli járat is, közülük az egyiknek 420 perc késéssel sikerült elérni végállomását. A gyulaji reggeli autóbusz 380 perc késéssel jutott Szekszárdra. Szedresnél három-négy kocsi akadt el a nagy hóban, s kimaradt a medinai járat Szekszárdiéi Harcon át Gyünkre sem tudtak közlekedni délelőtt. A síkos emelkedőknél. így például Várdombnál, traktorral is vontatták az autóbuszt. /, A Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnöksége dolgozóinak és összes gépeinek erőfeszítésével 'szombat délig sikerült szabaddá tenni a megye összes közútjait utolsóként a 65. számú, szekszárd—siófoki útrói is eltakarították a hóakadályokot-. A megye közútja tettől kezdve, ha nehezen is, de járhatók, s a továbbiakban a nyomtávok szélesítésén és a síkos felületéle szórásán fáradoznak. Májusban rendezik a magyar szakszervezetek II. kongresszusát A Magyar Szakszervezetek alapszabálya érteimében ebben az évben újjáválasztják a szakszervezeti vezető szerveket A cél, — a választási irányelvek leszögezik —, hogy a gazdasági irányítás fejlődésével párhuzamosan szakszervezeti vonalon is biztosítsák a feltételeket a munka önállóbb, hatékonyabb végzéséhez. A választási munka első szakaszában a bizalmiakat, továbbá a műhely, osztály és munkahelyi bizottságokat választják újjá, január végiéig. Ä szakszervezeti bizottságok és a szakszervezeti tanácsok választásút február 1 és március .15 kőzött tartják, a megyei bizottságok és az SZMT-k, valamint az SZBT megválasztására március 15 és április 15 körül kerül sor. A magyar szakszervezetek 21. kongresszusa májusban ül össze. Megvitatják á szakszervezeti mozgalom helyzetéről, feladatairól, a két kongresszus között végzett munkáról szóló beszámolót, s újjáválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az ezt követő hónapokban — október végéig — az egyes szakszervezetek kongresszusai üléseznek .majd, megtárgyalják saját szakmai tennivalóikat, s újraválasztják a köa, vezetőségeket. (MXü.
