Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
1S67. Januar 6. TOrVA MEGYEI HEfüJSAG 3 Új ér — új feladatok... (Folytatás az 1. oldalról) azzal kell számolni, hogy használatba kell venni őket. zunk. A szakosítással lehetővé — Amióta a gépállomások sze- válik például egyes alkatrészek repe megváltozott, egyre jobban szériában való felújítása. Jelen- előtérbe kerül az a követelmény, leg ötven-hatvan alkatrészt magunk újítunk fel. Ehhez a munkához megfelelő berendezéseink vannak — például rezgőelektró- dás hegesztőberendezés —, aztán a légszerszámok alkalmazásával a szerelés is gyorsabbá, könnyebbé vált. A szakosítás révén lehetőség nyílik a jobb minőségű javításra, azzal, hogy a szerelőgárda nagyobb gyakorlatra, tapasztalatra tehet szert. De van még más előny is. . — A korábbi évekhez képest lényeges a javulás az alkatrész- ellátásban — mondja a főmérnök. — Mivel csak mi javítjuk az MTZ-ket, az AGROKER jobban fel tudja mérni az alkatrészigényt, és csak a tényleges szükségletet kell kielégíteni, nem kell még külön „raktárra” is szállítani. Mert korábban mindegyik állomás igyekezett készletről Is gondoskodni, tehát a valóban szükségesnél több alkatrész kellett. t A traktoron kívül a bölcskei javítöállomásra hárul a növényvédő gépek javítása is, itt javítják- a megye közös gazdaságainak permetező-porozó gépeit. — Januárban 15 Rapidtox javítása vár ránk — mondja a főmérnök. — Február végére szeretnénk végezni ezeknek a gépeknek a javításával. Most azért sürgetjük a szövetkezeteket, most küldjék be gépeiket, mert márciusban-áprilisban már hogy nemcsak munkalehetőséget kell a munkásgárdának biztosítani, hanem a munkafeltételeket, a munkakörülményekét is meg kell javítani — jegyzi meg Horváth József, a javítóállomás igazgatója. — Nagyon sok olyan dolgozónk van, aki nagyobb, ipari üzemből jött hozzánk, olyan helyekről, ahol a szociális körülmények is jobbak. Ezért az idén felépítettük a minden igényt kielégítő szociális épületet, amelyben százötven ember számáré van öltöző, zuhanyozó. A jelenlegi létszámunk százharminc.. Néhány nap múlva már használatba is vehetik munkásaink. Teljesen házi erővel építettük, 650 000 forintos költséggel. így megszűnik az a gyakorlat, hogy az olajos szerelőruhában járjanak haza az emberek. A munkakörülményeket tette jobbá a 850 000 forintos költséggel — ugyancsak házilag épített — szerelőcsarnok, amelyben a munkagépeket javítják. Az élénkszínűre festett belső falak, az ablakokban sorakozó virágok szakítást jelentenek a komor, füstsszürke, hajdani gépállomási műhelyekkel, vagy a „nagy, kék szerelőcsarnokkal”, amely alatt télen a hidegtől a szerszámhoz, a géphez tapadt a szerelők keze. Az új csarnokban kellem«« a hőmérséklet... BI. lanul a 65, nőknél pedig a 60. életév. . Továbbra is érvényes szabály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jogosult nyugdíjra, ha megrokkanásáig az előírt nyugdíjidőt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges. Érvényben maradt a baleseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset esetén a nyugellátások megállapításához előzetes biztosítási idő igazolása nem szükséges. Nyugdíjra mindenki jogosult, aki 10 évi, a nyugdíjba beszámítható tagsági idővel rendelkezik. Az a megkülönböztetés, hogy az 1961. december 31. előtt belépőik 10, az ezt követően belépők 20 év alapján kaphatnak nyugdíjat, megszűnt. Az említett 10 évi nyugdíjidőre minden olyan naptári évet be kell számítaná, amelynek tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság folyamatos volt, a tag legalább 150 (nő 1Ö0), tízórás munkanapon át dolgozott és járulék- fizetési kötelezettsége fennállott. A nyugdíjidőbe való beszámítás feltétele 150, tízórás munkanap ladnlgoaásB- Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év teljes nyugdíjévnek számít. Egy naptári évnél hosszabb időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateljesítmény a 150 napot meghaladja. A jövőben be lehet számítani a nyugdíj időbe az úgynevezett töredékéveiket is. Ha valaki az év folyamán 150 napnál kevesebb időn át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek javára. figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett (feltéve természetesen, hogy tagsági viszonya fennállott és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó.) Az így adódó nyugdíjhóna- pofcat nyilvántartják és ha a tagnak több töredékéve van, 12 nyilvántartott nyugdíjhónapot egy nyugdíjévként vesznek figyelembe. Ugyanezeknek a szabályoknak az értelemszerű alkalmazásával veszik figyelembe azokat a töredákíéveket is. amelyekben a tagsági viszony nem állt fenn a naptári év egész tartama alatt. Kivétel továbbra is az első belépés éve, amely a munikafteije- sítmónytől függetlenül teljes nyugdíjévnek számít, G. P. ' mm&w Az egyhetes gyár Neve még nem szerepel a városi teiefonnévsorban. Sőt, még cégtáblája sincs. Csupán egy kicsi tábla a Keselyűsi úton, a sörpalackozó üzem mellett, jobbra mutató nyíllal: „Fővárosi Óra-és Ékszeripari Vállalat gyáregysége 300 méter”. Az úton hatalmas tócsák, az út mellett végig kőzúzalék. Éppen kitűzők dolgoznak, mérnek, jeleznek, hamarosan megindul az útépítés. Zátonyi Zoltán elvtárssai, a gyáregység vezetőjével azon tanakodunk, mi lesz a neve az új gyárnak ? A hivatalos elnevezés tűi hosszú, bizonyára majd nem így hívják a szekszárdiak. Mint ahogy a „Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi Üzeme” is lerövidült „Bőrdíszmű”-re, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára Szekszárdi Gyáregysége” is „Műszergyár”-ra, de mondják úgy is, hogy „megyek a Műszerbe” a szomszéd építővállalatot „TOTÉV”-nek hívják. Mi lenne a legmegfelelőbb elnevezés? „Óra-Ékszer”? — rövid/de nem fedi a lényeget. Mivelhogy itt sem órát, sem ékszert nem gyártanak. Talán a „Díszműgyár” lesz a legjobb. Eddig azonban Szekszárdon díszmű alatt csak bőrdíszműt értettek... December utolsó napjaiban kezdődött meg a termelés. Retikül- kereteket gyártanak. Hamarosan azonban megindul a szemüveg- szár-gyártás, utána a különféle eloxált alumínium dísztárgyaké, tálcáké, íróasztalkészleteké. Belföldre, de főleg exportra. Ma hetvenen dolgoznak az új üzemben, az év végéig felfut a létszám száznyolcvanra — a jelenlegi épületekben ennyi dolgozót lehet elhelyezni, foglalkoztatni. De már készülnek a tervek a bővítésre, tizennégymilliós beruházással egy közel ezer fővel dolgozó gyárrá fejlesztik az üzemet. Rekordidő alatt telepítették Szekszárdra — Június 12-én volt. az őstárgyalás — mondja Zátonyi elv társ .— akkor született meg a megállapodás, hogy vállalatunk Szekszárdon létrehoz egy új részleget. Az épületek már majdnem készen voltak, természetesen némi átalakításra volt szükség, hogy mi is használhassuk őket. Soron- kívüli, györs áttervezés, beruházási pénz biztosítása, megszervezése a leendő törzsgárda, az alapítók betanításának. És most itt vagyunk, termelünk. Négy szakember jött az anya- vállalattól. Véglegesen itt akarnak letelepedni. A gyáregységvezető, két művezető és a raktáros. Az okot kutatom. Miért hagyták ott a fővárost, miért jöttek vidékre ? — Bennszülött pesti vagyok. A vállalat műszaki osztályának a helyettes vezetője voltam. Én intéztem a letelepítést és már az első napokban kértem, hadd maradjak itt végleg. Hadd hozzam le a családomat is. Hogy miért? — Szép a vidék, szép a város. És úgy érzem, itt többet lehet produkálni, mint Pesten. Ott ezeket a gyártmányokat — a szűk hely és a szétforgácsoltság miatt jóformán kisipari módszerekkel állítjuk elő. IÜ meg lehet valósítani a szalagszerű termelést, tehát termelékenyebben, olcsóbban, jobbat gyártani. — Nincs még sok tapasztalatunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Cservenka Gyula művezető, de azt már látom, hogy ezzel a munkásgárdával többre megyünk, mint a pestivel. Ott sokan tekintik átmenetinek a munkaviszonyt, hiszen ha valakit erélyesebben felelősségre vonunk valami mulasztásért, hanyagság miatt, elmegy, mert talál száz gyárat is, ahol fölveszik. Aki viszont itt dolgozik véglegesnek tekinti ezt a munkát, itt is akar maradni. Itt akarja megalapozni a jövőjét. Ezzel a fiatal, tettre- kész gárdával talán még a hegyeket is megmozgatjuk... Gazdag Tibor villanyszerelő csak az előkészítéshez, a beindításhoz jött le. Ma azonban már ott tart, hogy kérte a végleges idehelye- zését. Eladja gödöllői házát, itt akar házat venni. — Miért? — Gödöllő nagyon szép hely. Hogy őszinte legyek, szebb mint Szekszárd. Én azonban naponta hetven kilométert motoroztam a munkahelyemre és haza. Itt helyben lakhatom majd... A Pestről jött szakembereknek egyöntetű véleménye, hogy itt Szekszárdon mindenki, akire valami is tartozik, segíti az új gyár indulását. A gyáregységvezető asztalán „találkozom” először az újfajta, modern vonalú, galambszürke színű telefonkészülékkel. A MÁY segítsége — Amikor a postán bejelentettük az igényünket a telefonra, természetesen azonnal teljesítették a kérést. Még meg is kérdezték, hogy nem lesz-e baj, ha a legkorszerűbb készüléket adják Ezek az épületek eredetileg kályhafűtésre készültek. Vannak azonban olyan üzemrészeink, ahol állandó, intenzív levegőcserére van szükség, a kályhafűtés tűzveszélyes. Véglegesen majd a bővítéssel oldódik meg a probléma, akkor lesz kazánházunk is, gőzfűtésre rendezkedhetünk be. Most azonban ideiglenes megoldást kellett keresnünk. A MÁV soron kívül adott egy kiszuperált mozdonyt, soron kívül szállították ide — saját kerekein — a pálya- munkások. A két hét alatt, esőben, sáriján, gödrökön, vízesár- kokon keresztül „építették” és szedték fel darabonként az ideiglenes pályát. Tizenegyszer csúszott le a kerék a sínekről de most már ott áll a helyén a mozdony és adja a gőzt. Beragadt a sárba a gépeket szállító teherautó. A DÉDÁSZ azonnal adott egy csörlőskocsit, ami kihúzta a megrekedt szállítmányt. Indulás előtt elromlott a kompresszorunk. Már nem is tudom honnét, de kerítettünk egy Dieselkompresszort. Három hete vártuk a faanyagot a központból a munkaasztalok beborításához. Nem jött. A szomszéd építővállalatnál segítettek anyaggal, rendelkezésünkre bocsátották az asztalosműhelyüket is, hogy a deszkákat legyalulhassuk. A segítség — mint megtudom — nemcsak anyagiakban jelentkezik. Szakembereket is kap a gyár a helyi üzemektől. A műszergyár az egyik meósát és esztergályosát adta át, a bőrdíszműtől villanyszerelő jött. (A fiatal szekszárdi üzemek már olyan helyzetben vannak, hogy szakemberekkel segíthetik még fiata labb „társukat”.) Az üzemben egy hete megindult a termelés. Fiatal lányok, fiúk ülnek a munkapadoknál. Pesten sajátították el a különféle munkafogásokaí, maholnap azonban már ők is betanítanak. Uj munkásokat, akik ezután kerülnek ide. Liptay Károly művezető figyeli, hogy ki a legügyesebb és már meg is van az elképzelése, hogy ki lesz jó majd csoportvezetőnek, kit lehet a kényesebb munkákhoz beállítani... Uj üzem született Szekszárdon Mégcsak pár napja termel, nagy múltja még nincs. Jövője annál inkább. 3. 3. Milliós újitási eredmények a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár újítási mozgalma, ha az elmúlt évek eredményeit vizsgáljuk, számszerűleg körübelül azonos mennyiséget mutat, azonban minőségben már komoly változások vannak. A korábbi években a legtöbb javaslat az úgynevezett eszmei díj- kategóriába tartozott és kevés volt az olyan újítás, amelyiknek a gazdasági eredménye mérhető lett volna. Mindezek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy a mozgalom formális volt, mert egy gép átalakítási konstrukciónak egy szervezési, vagy egy balesetelhárítási újításnak mérhető gazdasági eredménye általában nincs, azonban hasznossága sokszor meghaladja a kalkulált újításokét Az utóbbi két esztendőben jelentős változások következtek be. Számos olyan javaslat került ahol az í. és ü. év gazdasági eredménye sok százezer forint volt, vagy a félmilliót is meghaladta. Az elmúlt esztendőben a vállalathoz benyújtott javaslatok száma 102. Ebből a vállalat vezetősége huszonötöt fogadott el megvalósításra. Az eiókalkulált gazdasági eredmény 1 087 751 forint, míg az utókalkuláll gazdasági eredmény 510 632 forintot tesz ki. A két eredmény ösz- szesen 1 598 383 forint. Különösen jelentős Tárnái József „Műszőrme és flanell bélések helyett, új típusú bélések alkalmazása” című újítási javaslata, ahol az előkalkulált gazdasági eredmény 887 000 forintot tesz ki. Az újító, ha a végkalku- i.áció is ezt a gazdasági eredményt hozza, 35 000 forint újítási díjban részesül. Természetesen a vállalatnál több olyan dolgozó újító is van, aki több, mint 10 000 forint újítási díjat kapott. Tavaly a vállalat közel 36 000 forint újítási díjat fizetett ki. Sokkal több lesz ez évben, ahoi a fenti, nagy jelentőségű újításokat kell majd elszámolni. Az eredmények szépek, az újítások hasznosak, nemcsak a Bonyhádi Cipőgyárnak, hanem a népgazdaságnak is. Ezek a nagy eredmények eredményesen fogják befolyásolni a nyereségrészesedést és más gazdasági mutatókat is. A Bonyhádi Cipőgyárban a»; újítási mozgalom irányított. Ezt a célt szolgálják az újítási feladattervek, ennek a szolgálatában áll a műszaki jellegű előadás és a műszaki könyvtár is. A Bonyhádi Cipőgyár újítási mozgalma 19 éves. A tavalyi esztendő volt közöttük a legeredményesebb és ha a fejlődést, műszaki, mozgalmi, sőt politikai vonalon tovább erősítjük, csak további fejlődésre lehet számítani. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár t ü iy
