Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
£. TOLNA’ mnypf WWTJSAQ mi. Jaauir 4. A. megyei labda rúgó-szövetség terve: Háromcsoportos bajnokság a megyei B-ben A labdarúgó-bajtvolEság befejezésa v.tán többször említettük, hegy a megyei labdarúgó-szövetség a megyei B. átszervezésének gondolatával foglalkozik. Érdemes tüzetesebb vizsgálat alá venni, mi késztette a szövetséget az átszervezésre. Talán először a kétcsoportos megyei B. előnyeivel és hátrányaival — hibáival — kell foglalkoznunk. A járási bajnokságokhoz képest feltétlen nagy előrelépést jelentett a megyei B megszervezése, hiszen a járási és a megyebajnokság közötti nagy szint- különbség már eleve nehéz feladat elé állította a megyc- 1 bajnokságba feljutó csapatokat. Ugyanakkor a megyebajnokságból kiesett csapatoknak a járási bajnokság minden szempontból visszaesést jelentett. Egyrészt a bajnokságokban szereplő csapatok alacsony száma miatt, de még ennél is súlyosabb probléma a mérkőzések gyakori elmaradása. bevált a kétcsoportos MEGYÉI B A kétcsoportos megyei B megoldotta ezeknek a problémáknak nagy részét: A bajnokságba a legjobb csapatok kerültek és — mivel a szövetség kötelezővé tette az ifjúsági csapatok indítását is — az utánpótlás is megoldódott. A mérkőzések látogatottsága árosén megnőtt, így a sportkörök anyagilag is megtalálták számításukat. A mérkőzések többsége ki- Sgyansú.lyozott küzdelmet hozott, aiszen már a beosztásnál ügyelt a szövetség arra, hegy csak olyan csapatok kerüljenek a megyei B-be, melyek minden vonatkozásién helyt tudnak állni. Az első év — mint ez ilyenkor elkerül- ictetien — magával hozott né- láry meglepetést is. így olyan csapatot is ki kellett zárni a szövetségnek, amelynél úgy látszott előzőleg, hogy a vezetőség és a rsapat helyt tud állni a magasabb követelményeknek. Az 1966. évi bajnokság meg- <ezu \-e előtt az egyesületi vezetők többsége kérte (különösen izok a csapatok, melyek az élen végeztek), hogy a megyei szövetség egycsoportos megyei B-t hozmon létre. A kérést azzal indo- toltak, hogy a kétcsoportos megyei B-ben vannak gyengébb képességű csapatok is, ami nem biztosítja számukra a fejlődést, áz egycsoportos megyei B-be a egiobbak kerülnének, és így színvonalban megközelítenék a roe- »y eb a ,i n okságot. A szövetségnek izt a tervet el kellett utasítani, mivel tavaly még kötelező volt i 200 forintos személyszállítási »ngedély, ugyanakkor voltak ígyesületek, melyeknek a tsz nem .udott biztosítani járművet, őszre azonban megváltozott a helyset, úgyszólván valamennyi sporttör rendelkezésére bocsátják a «rmelőszövetkeaetek (legtöbb he- yen díjtalanul) a tehergépkocsit, js időközben megszűnt a kétszáz forintos személyszállítási engedély is. így a tavalyi javaslat ismét aktuálissá vált, de ezúttal már megvan hozzá a reális feltétel is. NAGY FEJLŐDÉS AZ IFJÚSÁGI csapatoknál Mindkét csoportban a nagy küzdelem és kilencven perces éles harc jellemezte a mérkőzéseket. A csapatok többsége felkészülten lépett a pályára, és a játékvezetők — akik össze tudták hasonlítani a színvonalat a megyebajnokságéval — úgy nyilatkoztak, hogy színvonalban, küzdelemben alig marad el a B a megyebajnokságtól. Voltak persze kivételek is. így például a keleti csoportban Gerjen, Decs és a szezon végén őcsény gyengén szerepelt A gerjeni csapat pedig a bajnokság befejezése előtt négy héttel visszalépett. Egy másik tapasztalat: a Szekszárdi Dózsa tartalékcsapata az őszi fordulóban több mérkőzésen komolytalanul viselkedett, nem voltak rendben az igazolások, olyan játékosok is szóhoz jutottak, akiket az NB III- as fegyelmi bizottság eltiltott. így több mérkőzés komolytalanná vált. és mivel eredményük nem számított a bajnokságba, az ellenfelék is érdektelenné váltak a küzdelemben, a pontszerzésben. Ha mégis „hajtottak” a Dózsa tartalékcsa.pata ellen, azt inkább presztízsből tették.. A nyugati csoportban a szakályi és a zom- bai csapat nyújtott gyenge teljesítményt. Iregszemcséf még a tavaszi forduló befejezése előtt ki kellett a szövetségnek zárni, igazolatlan távolmaradás miatt. Tehát addig, míg az élvonalban végzett csapatoknak a megyei B fejlődést, előrelépést jelentett, addig például Gerjennek, Decsnek, Szakálynak visszaesést hozott — olyan szempontból — hogy a sorozatos vereség miatt a közönség elpártolt tőlük, anyagi problémák jelentkeztek, de a játékosok kedvét is elvette a sikertelen szereplés. Ami viszont örvendetes: a csapatok három mérkőzéstől eltekintve, lejátszották időben mérkőzéseiket, kevés és viszonylag jelentéktelen volt a rendzavarás és a kiállítás. A fejlődést különösen az ifjúsági csapatoknál lehetett lemérni. A bajnokság megkezdésekor teljesen kezdő játékosok léptek a pályára, és a bajnokság végére már legtöbb helyen tervszerűen játszó ifjúsági csapatokat láthattunk. Mindent összegezve: a kétcsoportos megyei B elérte célját, előbbre lépést jelentett színvonal és utánpótlás szempontjából megyénk labdarúgásában. TOVÁBB kell lépnünk Az elért eredményeknél azonban nem állhatunk meg, tovább kell lépni. És ezt a háromcsoportos megyei B jelenti. A tervezet szerint a megyebajnokság mellett egy kiemelt megyei B lenne, ugyanakkor további két csoportba nyernének beosztást azok a csapatok, melyek a kétcsoportos megyei B-ből nem jutottak a kiemelt megyei B-be, és a járási bajnokság győztes csapatait is ide osztaná be a szövetség. A tervezet szerint a kiemelt megyei B 14, míg a másik két csoportban 10—10 csapat kapna helyet A szövetség előzetes felmérése és a sportköri vezetőkkel történt tárgyalásai alapján a következő csapatok jöhetnek számításba: Kiemelt megyei B: Dunaföldvár, Bölcske, Sióagárd, Szedres, Dunaszentgyörgy, Nagy- dorog, Cikó, Bonyhádi Petőfi, Ozora, Győré, Szakos, Dal- mand, Szekszárdi Vasa« II» Kocsola. A megyei B keleti csoport: Decs, Kanacs, Gerjen, Öcsénv, Kajdacs, Pá’fa, Madocsa, Szekszárdi Dózsa II., Fadd II., Várdomb. A megyei B nyugati csoport: Kurd, Kocsola, Szakály, Kéty, Mucsfa, Májos, Ujireg, Diósbe- rény, Pincehely, Kölesd. Természetesen ezen a tervezeten még lehetnek kisebb módosítások, a sportkörök is élhetnek javaslatokkal, amelyeket — fa a szövetség jónak tart — elfogad. Mint érdekesség említjük meg. hogy a megyei labdarúgó-szövetség csal: a kiemeli megyei B-t irányítja, a keleti csoport bajnokságát a Paksi Járási Labdarúgó Szövetség, a nyugati csoportét a Tamási Járási Labdarúgó Szövetség rendezi. A járási szövetségek teljesen önállóan dolgoznak, a fegyelmi ügyeket is ők tárgyalják, és csak fellebbezés esetén kerül a vitás ügy a megyei szövetséghez. A megyei labdarúgó-szövetség az elkövetkező hetekben még megbeszélést tart a sportköri vezetőkkel, majd azt követően elkészíti a sorsolást, hogy a csapatok minél hamarabb kézhez kapják a végleges tavaszi programot, ismerjék ellenfeleiket, megkezdhessék felkészülésüket a rajtra. Merre csörög a dió ? Magyarország kereken hatmillió diófájából nagyon sok jut a Fejér—Tolna megyei termőtájra. A dió kedvelt, hálás gyümölcs, mellyel a közhit szerint kevés baj van, „magától" terem, csak éppen sokára, hiszen ha valaki diófái ültet, a teljes termőre fordulást csak a gyerekei, ha nem éppen az unokái éh'ezhetik. A hatmillió diófa nagyon sok, mégis va.n idő, amikor a dió hiánycikk, akadt esztendő, hogy importálnunk kellett. Kilónkénti ára pedig az ötvenes évek óta duplájára emelkedett. Ennek okát tudakolni fordultunk dr. Szentiványi Péterhez, a Kertészeti Kutatóintézet tudományos munkatársához. — A hatmillió számnak szép, — mondotta. — Ennek az óriási tömegnek csak mintegy három százaléka áll üzemi gyümölcsösben és ezek sem új telepítésnek. A nagy gyümölcstelepítések idején a dióról megfeledkeztünk, aminek egyenes eredménye, hogy az ötvenes évek esziendőnkénti átlagos 26,5 ezer tonnás termése, napjainkig 10,5 ezer tonnára csökkent. — Mi ennek az oka? — Elsősorban az, hogy a diótermelés korszerű, rentábilis módszerei még nem voltak kidolgozva. Az árutermelés igényeit ma már nem elégítheti ki az elavult „magnemesség’’ elvén alapuló fajtaszaporítás, amiben még a csőrükből diót elhuUajtó madarak is szerepet kaptak. A magról nevelt diófa használható termést ad ugyan, de nem örökli az anyafa jó termesztési tulajdonságait. Koronája túl nagy, a fa pedig későn fordul termőre, ami természetesen csökkenti gazdaságosságát. Akinek a szőlejében, vagy a háza szegletében áll egy-két diófa, annál ez esetleg még nem jelent túl nagy problémát, de üzemi méretekben már igen. — Milyen munkát végzett ezzel kapcsolatlxin a Kertészeti Kutatóintézet? — Az 1950-es évek eleje óta intenzív kutatómunkái folytatunk. Elsősorban igyekeztünk a különböző termőtájakra a legjobb termesztési tulajdonságú fajtákat kiválasztani. A tizenhárom kiválasztott fajtából tíz Szabolcs- Szatmár megyébe, egy az északi dombvidékre, kettő pedig a Tolna megyei termőtájra való. A kiválasztott fajtákból hármat már elismert a Fajtaminősítő Tanács a többiek minősítési eljárás ala4- állnak. Ezek a fajta jelöllek, meg- bízható értékelés szerint, jó 70— 80 százalékkal termelékenyebbek a jelenlegi üzemi átlagnál. — Ha a magról történő szaporítás nem megbízható, milyen más módot javasolnak? — Az ivartalan szaporítás nehézsége, hogy a más gyümölcs- nemeknél megszokott oltási és szemzési módszerek a diónál nem alkalmazhatók. A Fertődön előállított növényházi cserepes dióolt- ványok pedig egyrészt drágának bizonyultak, másrészt nem voltak eléggé életképesek. Két kísérleti telepünkön; melyek körül főleg az Érd—Elvira majori kísérleten érdekelhetik a termőtáj rokonsága folytán a Tolna megyeieket: kidolgoztuk a gyűrűs fás szemzési módszert, Ennek előnye, hogy addig is, míg a faiskolai termesztés a kisebb telepítéseket el tudja látni nemesített dióoltványokkal, ezzel a módszerrel a rossz tulajdonságú fák is átolthatók a környéken kiválasztható értékesebb fajtára. Az érdeklődőknek szívesen segitünk, hiszen Toina megyében nemcsak múltja, hanem, szép jövője is van a diótermesztésnek. O. I. Cikkünkre válaszolt a MÁV,.. Az 1966. december 16-i számukban ,,Életveszélyes életmentő” címmel bíráló cikk jelent meg a MÁV területén közelmúltban bevezetett *— munkásvédelmet szolgáló — sárga mellénnyel kapcsolatban. A sárga mellényt dolgozóink testi épségének védelme érdekeben, — beadott KPM újítás alapján. — a külföldi gyakorlat alapján vezették be a MÁV-nál. Lengyelországban, de több külföldi vasútnál is és a közúton munkát végző dolgozóknál a sárga mellény használata kötelező. Az ott használatos sárga mellény teljesen azonos a MÁV-nál bevezetett mellényekkel. A mellények szabása, formája, bősége azért készült a jelenlegi módon, mert ez felei meg legjobban annak a sokfajta mozgásnak, amit viselője szolgálat közben végez. A mellény szabása figyelembe vette azokat a veszélyeket is, amelyek a viselőjüké munka közben érhetik. Éppen erre való tekintettel sárga mellényt csak olyan dolgozó viselhet, — így szabályozza a i'endelet, — aki mozgó alkatrészekkel, járművekkel nem kerül »kapcsolatba, ennél fogva a sárga mellény bősége baleseti veszéllyel ne ti jár. A mellény bősége azért szükséges, hogy minden méretre és ruhára könnyen felvehető és levehető legyen, a viselő dolgozó emiatt felhúzni azt ne vonakodjon. A mellényt magunk részéről nem tartjuk balesetveszélyesnek, mert azt Ízületek, vállalatok ! GY ELE Ml ár most jelentsék be 1967. i igényüket fénycsőarma- rákra a Sirr ” tornyai 'Ve- •es Ktr?.-níl! (8) Várjuk a város sportkedvelőitL, Nateafi tarifa kizgyMsít a Szthezárdi Vasas Holnap délután fél hat órakor, Szekszárdon, a Közalkalmazottak Klubjában (Yárköz) tartja közgyűlését a Szekszárdi Vasas Sportkör. A közgyűlésen dönt a tagság a fúzióról, a Szekszárdi Petőfi és a Szekszárdi Vasas Sportkör között. A Szekszárdi Vasas Sportkör, valamint a Szekszárdi Petőfi vezetősége, sportolóin és pártoló tagjain kívül a város minden sportszerető közönségét szeretettel várja. A közgyűlés feladata lesz többek között a* új vezetőség megválasztása, a költségvetés jóváhagyása és annak a pro~- vr.mnak a kidolgozása, mely megszabja az új sportkör működési irány vonalit A Népújság krtétippjei .1. Aialania—Floren tina z 2 2 Foggia*—Brescia, 1 1 3. Lanerossi—Cagliari 1 I 4. Lazio—Bologna X l 1. Milan—Torino 1 t 6. Napoli—Internazionoic 1 2 7. Spal—Roma X 1 8. Venezia—Leeco 1 l S. Novara—Palermo l X 10. AC Reggiana—Genoa 1 l 11. Catania—AS Reggina 1 X 12. Angers—Lille 1 X 13. Marseille—St. Etienne X 2 Pótmérfcőzések: 114. Lens—Nantes I 2 Í5. Rouen—Sochauv I X U*. C*t»waror-Pto» l X csak olyan munkakörben viselhetik dolgozók, akik mozgó jármüvekkel, alkatrészekkel munkájuk során nem kerülhetnek kapcsolatba. A cikkben leírt eset teljesen szabálytalan munkavégzést közöl, mert sárga mellényt viselő dolgozó kocsikat munkabeosztásánál fogva sem akaszthat össze. Ha mégis ilyen történt, az a dolgozó súlyosan vétett az óvórendszabályok és az utasítás ellen. A mellények elpiszkolódása »— sajnos — elsősorban egyes dolgozóink lelkiismeretien magatartásának következménye. Nagyon sokan a sárga mellénybe törlik kezüket, olajos, piszkos helyen tárolják azokat, holott e mellények éppen úgy saját életüket védik, mint a többi védő- felszerelés. Mi sem bizonyítja jobban dolgozóink gondatlanságát, mint az, hogy e mellényeket alig két-háro n hónapja használják és máris akadnak — indokolatlanul — olyan szakadt, elrongyolódott mellények is, melyek szabályos és gondos viselés mellett nem nézhetnének így ki. Egyébként tisztításukra vonatkozóan az a rendelkezés, hogy akkor kell azokat tisztítani, amikor úgy szeny- nyeződnek el, hogy a rendeltetésüknek nem felelnek meg. Ha egy dolgozón nagyon piszkos mellény volt látható, elsősorban annak mulasztása, mert a fenti rendekezést nem tartotta be. A fentiek alapján mellények átalakítását, — mely népgazdasági vonatkozásban is tetemes kiadást jelentene, — nem tartjuk szükség esnek* mert a külföldi, és az eddigi hazai gyakorlat már bebizonyította a mellények veszélytelenségét. Sajnos, az a tényállás, hogy dolgozóink különböző előítéletből azokat nem viselik szívesen. Megköszönve az emberről való gondoskodásból fakadó cikket, arra kérem as eivtársakat, hogy legyenek segítségünkre annak köztudatba való átvitelében a nagy anyagi kiadás, amit a mellények beszerzésére fordított a MÁV, a dogozók egyéni érdekeit szolgálja. Br. Szabó Tibor az igazgatóság veactOil*
