Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
I ' ¥ÖLSfÄ MECTEÍ NEPŰJSAö 1967. Januar 31.* KVTVA-VCV 50 dollár a farkaseb — Puliíenyésztők Nagyszokolyon Az első pillanatban mosolyogni lenne kedvünk azon, hogy Nyu- gat-Európában és Észak-Ameri- kában is klubokba tömörültek a magyar pásztorkutyák kedvelői. Gondolatunkban a komondor, a kuvasz, mint magányos alföldi tanyák őrzője él, a puli és pumi mellé pedig könnyűszerrel odaképzelhetjük a szamarával baktató juhászt. Egyik kutyafajta sem illik — mondjuk — London, vagy New York kőrengetegébe, és szánni való a Szajna-parton pórázon vezetett komondor is. A mosoly mégis elhamarkodott, mert a nyugati ebkedvelők nagyon jól tudják, miért vesztegetik éppen magyar fajtájú kutyákra pénzüket. Egyszerűen: — mert érdemes. Évszázadok pásztorkodása a puliban, pumiban párját ritkító „intelligenciát” a komondorban ehhez méltó testi erőt is, a kuvaszban pedig bármelyik kutyafajtával vetekvő bátorságot fejlesztett ki. Nem parádézásra való díszebek, hanem komoly haszonállatok valamennyien. Éppen bátorsága miatt talán mindük közül a kuvasz sorsa a legtragikusabb. A farkaseb van. szervezet keretében zajlik. Az Agrártudományi Egyetem állat- tenyésztési tanszékén, a Gyapjúforgalmi Vállalatnál és a budapesti Állatkertben. A cél nyilvánvaló. A magyar fajkutyák értékesítése nemcsak valutabevételt jelent, hanem idehaza is élő igényeket elégít ki. Az állattenyésztés nem lehet jól betanított, terelőkutyák nélkül, majorok, tanyák őrzésére pedig keresve sem lehetne alkalmasabb négylábút találná a kuvasznál. Nagyszokoly „pulisítása11 Dr. Öcsag Imre, az állattenyésztési tanszék docense, az Állattenyésztési Kutatóintézet osztály- vezetője, nagyszokolyi születésű. Jórészt az ő példájának köszönhető, ahogy tréfásan említik, szülőfalujának és környékének „pulisítása”. Viszló Károly, dr. Szabó Árpád, dr. Tänzer Dezső állatorvos, Varga Károly, Tamásiban Schlégld Béláné lelkes puli- tenyésztők. A közelmúltban újsághír jelent meg arról, hogy egy pécsi kutyakedvelőnek hosszas munkával sikerült kitenyésztenie a fehér pulit. Ezen a hozzáértők jól szórakoztak, hiszen fehér puli mindig volt, csak éppen ritka, de történetesen Varga Károlynak is Van. Tolna megye más részein is foglalkoznak azonban magyar pásztorkutyák tenyésztésével. Dombóvárott Benedek Gábor ku...........................................................................mi..................... 4 | 41 UHUfL tWZfll vasszal, Szekszárdon pedig ifj. Müller János komondorral. A törzskönyvezést Budapesten a Magyar Ebtenyésztők Egyesülete intézi. Kiállításokat rendez és tagjainak különböző kedvezményeket nyújt. Az elődöket felsoroló törzskönyvi lap valóságos arisztokrata rangját biztosítja tulajdonosának a kutyatársadalomban. Azzal az egyetlen különbséggel talán, hogy az effajta származásigazolásnak kétségtelen értéknövelő hatása is van. (Ordas) Már Mátyás király vadászatain használták, Zrínyi a költő pedig lG60-ban „farkaseb” néven említi. Az ízes elnevezés természetesen nem a rokonságra, hanem arra utal, hogy a nyájat támadó farkasokkal vívott éjszakai csatákban a kuvaszt, fehér színe miatt jól meg lehetett különböztetni a csikaszoktól. Példátlanul vakmerő, nem hátrál meg. Ma a nemzetközi állatkereske- delemben egy törzskönyvezett kuvasz értéke ötven dollár körül Tízezer kutya A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a felszabadulás óta Magyarországon 6500 pulit, 2200 magyar vizslát, 1100 komondort, 1000 kuvaszt és 400 pumit törzskönyveztek. Céltudatos tenyésztésük három különböző FEJEZETEK VfiÓNAV 7>AL NAPLÓJÁBÓL | HA EDDIG NEM VETTE MEG, VEGYE MOST MEG A szerenisesorsjemet! Nagy tárgynyeremények ! Nagy lehetőségek ! Kapható a postahivataloknál, kézbesítőknél! (x) Mindig őszintén. 9 • Kovácsék moziba készülődnek. Másfél hónap óta először. Eddig mindig közbejött valami, de a mai estéjük teljesen szabad. Tibikét — aki négyéves és egyetlen gyerek — ágyba dugják. Amikor az előszobában öltözködnek, megszólal a szobában a telefon. Tibiké, mint a puskagolyó, kipattan az ágyból, s a készülékhez szalad. — Itt Kovács lakás .. ~. Tessék?... Besietnek a szülők is. De már későn. Egyáltalán nem akarták felvenni a kagylót, mert esetleg megint fütyülnek a mozinak. Integetnek a gyereknek... Apja, kezét a kagyló nyílására teszi, s azt suttogja Tibiké fülébe: — Akárki keres, mondd azt, hogy nem vagyunk itthon!... Érted? ... Semmi szükség most a vendégekre. — Igen, — feleli hangosan Tibiké, s ez a szó a vonal túlsó végén is hallatszik. — Igen, itthon vannak, de nincsenek itthon, mert apu azt mondta, hogy semmi szükség most a vendégekre. Csókolom! * — Levelet kaptunk — újságolja az ötéves Ági hazatérő anyjának. — Jönnek Zsuzsika néniék! — No, hála istennek — olvassa a lapot sóhajtva a mama —, legalább hozhatnának vagy két kövér kacsát vendéglátás fejében. Az üres kézzel érkező vendégeknek sehol sem örülnek... Mi is a piacról élünk! — De jó lesz! — tapsol Ági örömében. — Ugye, éti eszem meg a máját ? ... A vendégek megérkeztek. Éppen ebédhez készülődnek, amikor Ági lihegve érkezik az óvodából. Köszön, és rögtön Zsuzsika néni nyakába ugrilc. — Megnézhetem a kacsákat? — Milyen kacsákat? — néz vissza értetlenül Zsuzsika néni a kislányra. — Hát, amit nekünk hoztak, cserébe a vendéglátásért. Mert mi is a piacról élünk ám.., * Ilyen és hasonló történeteket vég nélkül lehetne idézni. Az említett esetekben pironkodtak a szülők gyermekük őszintesége miatt. Vagy inkább saját maguk miatt?... Mivel ők maguk beszéllek meggondolatlanul a gyerefc előtt? Igen emiatt. Természetesen ennél még kellemetlenebb esetek is előfordulnak. Súlyosan elmarasztaló vélekedés hangzik el a kicsi jelenlétében valamelyik távollévő ismerősükről. Amikor pedig az ócsárolt ismerős is jelen van, homlokegyenest másképp beszélgetnek vele, vagy róla. A gyerek szemével nézve ez igen furcsa dolog. „Tegnap úgy beszéltek apuék Aranka néniékről, ma meg már így beszélnek?’’ — gondolja ... És egyszer ő maga is eljut oda, hogy szemébe egészen mást mond a barátjának, vagy ismerősének, mint a háta mögött. S így megszűnik az őszintesége. Nem lehet hát más a szülők feladata, mint az, hogy ők is mindig nyíltak és őszinték legyenek. Ezt kívánja gyermekeink, a jövő becsületes embereinek érdeke, az egész -társadalom érdeke. BARATÉ ROZÁLIA Tizennégy íérjű asszony ják. milyen néven kézbesítsék neki az idézést Anita csaknem havonta kötött házasságot. S hogy ezek a házasságkötések hogyan történitek, aprói fogalmat adtak legutolsó férje, Robert Maccolm szavai: „Június 30-án ismerkedtem meg vele egy San Dieago-i bárban. Csak arra emlékszem, hogy sokat táncoltunk és ittunk. Reggel Las Vegasban ébredtem fel, nehéz fejjel, de már mint házasember.” (A Stern című nyugatnémet folyóiratbóL) =iiiiiiiiiiimimmiiiimiiiMiimiiiiiiiiMiiriHtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilllilllliiili!i|ii,!|iiillilli!ii|'ii|iiiiii-iiiiilil!liliiiiiiiiiiiiii Egy amerikai asszonynak jó üzletet jelentett a vietnami háború: minden hónapban 9 katona fizetését folyósították számára, 1 elesett katona után pedig 10 000 dollárt fizettek ki neki. A 29 éves kaliforniai Anita Cook mind a tíz katonával házasságot kötött. Ezenkívül még négy civil férje is van. A fekete hajú fiatalasszony — 14 férj felesége és 3 gyermek anyja — nemsokára bíróság elé áll. Az ügyésznek azonban nehéz problémát kell megoldania: annyi férje van, hogy nem tud— 103 — A bűnösöket ilyképpen nehezen lehetett kinyomozni, vagy kézre keríteni. Ezen említett viszonyoknál fogva nemigen vettem a hivatalos közegeket igénybe, hanem összeköttetésbe léptem Kovács Antal alezredessel, aki mint városparancsnok, eléggé ösmerte a helyzetet, és a helybeli viszonyokat. Vele azután a Bogyay fiúkkal, Szilárddal. és Ferivel, azután Sass István fggyal, Mártffyakkal és Brokeschné segítségével sikerült magamat kellőleg tájékoztatni egyesek kommün alatt tanúsított viselkedéséről. Ezen kompromittáltak közül igen sokam jár- tak-keitek szabadon, mintha mi sem történt volna. Több volt bizalmi embert, sőt egy főbűnöst, egy zsidó ügyvédet a fogdából el vitettem, nehogy később büntetlenül elengedjék. Kaposváron, ebben a zsidó szabadkőműves fészekben erre természetesen nagy riadalom keletkezett. Sürgönyöztek — telefonáltak Siófokra, majd Budapestre. Magam is kaptam álsürgönyöket József fhcg., azután Horthy aláírásával, melynek értelmében a foglyokat bocsássam azonnal szabadon, a különítménnyel pedig vonuljak ki Kaposvárról. Kaposváron más okok miatt sem maradhattam, ezért megállapodtam Kovács Antal városparancsnokkal abban, hogy nem messze Kaposvártól, gróf Somssách László birtokára megyek. II. köt. 199—200. old. MARCALI A fiatal gróf Széchenyi József ismét nálam járt tele panasszal a cselédségeire, akikkel nem — 104 — tud boldogulni, mivel a kommunisták őket izgatják és szabotálásra beszélik rá. Marcali és kornyéke tényleg meg volt fertőzve a kommunizmus általi, de nem is csoda, miután nevezett •községben igen sok jött-ment zsidó lakott. Jövetelemkor már kb. harmincam ültek a szolgabírói börtönben, vagy 15 zsidó főbűnöst, azonkívül egy katolikus papot52 maga Tóth főszolgabíró jelölt meg mint olyanokat, akik az akasztófára érettek. A népítólet végre is lett hajtva, úgy ezeikem, mimt másokon is. Szolgált a különítményemben egy Kaleczky Árpád nevezetű fhgy., akit csendes, szótlain magatartása és borotvált arca miatt a baj társak csak „tisztelendő úrnak” csúfoltak. Ez a fiú tényleg felöltözött papnak, és bement az akaszS2 Simon József marcali káplán, mint Ismeretes, csatlakozott a Tanácsköztársasághoz, és híven szolgálta azt. Nemes alakját és mártírhalálát a korabeli kommunista sajti így örökítette meg: „Nem házasodott meg, mert nem akarta, hogy „keshedt püspökök, parázna, plébánosok” azt mondhassák róla, hogy nem meggyőződésből, hanem földi hiúságokért lett kommunista. A veszprémi püspök megdorgálja, maga elé rendeli. Simon atya nem megy, de megüzeni a Püspöknek: „Nincs szükségem püspöki peniteneiára, én a Krisztus igaz igéit hirdetem, a hidakat felégettem magam megett. Ha nem sikerül letörnünk a hazug egyházat, tétessen máglyára”. Mikor a Prónay-tisztek éjnek idején bevonultak Marcaliba, legelső dolguk volt Simon atyával végezni.” (Proletár, 1920. szeptember 16.) — 105 — tófára szántak közé a börtönbe, hogy őket mieg- gyóntassa és vigasztalja. Természetesen ezen gazemberek bedűltek, és leadták neki az összes bűneiket, valamint gyilkosságaikat, amelyeket úgy a fővárosban, valamint az ország különböző helyein mint vörösőrök és terrorfiúk elkövettek. A pap érdekében jártak nálam többen — sőt még az esperes maga kért kegyelmet kollégája részére. De nem érdemelte meg, tehát nem is adtam meg. Kisebb lefogott bűnösöket egy intő és botbüntetés által megfenyítő eljárás után szabadon eresztettem. Egy fő izgató kommunista tanítót hiába kerestettem életre-halálra a szőlőkben, aihol, mint mondották, bujkált. De sajnos, nem került akkor kézre. A Széchenyi-uradalomnak, amelynek belső majorjában tanyázott a különítményem, cselédsége között szintén helyreállítottam a rendet, amennyiben azokat összehivatva figyelmeztettem a szolgálatuk által vállalt kötelezettségre, a rendre és békességre. Viszont az uraságnál is kieszközöltem a kisebb vétkezők részére az amnesztiát. Az öreg gróf, Andor Pál, aiki ugyanakkor érkezett külföldi tartózkodásóról, Ausztriából vissza, hálájának jeléül utánam küldötte a számlát arról a takarmányról, amelyet különítményemnek lovai az uradalomban fogyasztottak. Ez az eset eléggé jellemzi a mi főuraink átlagos mentalitását. Mennyire nem érezték, de nem is tudták felfogni, hogy a háború óta’ má zajlott le az országban, és kinek tartoznak hálával azért, mert minden különösebb zökkenés nélkül ismét a birtokaikon ülhetnek.
