Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1067. január 23. Otthon is divat a miniszoknya. Magam is láttam néhány leányt, aki csak este mert kimenni az utcára miniszoknyában, mert... Most már minden megoldott. Mery Quant, londoni divattervezővel, a mini-szoknya feltalálójával beszélgettem, aki hosszas tanulmányozás, nyugtalan éjszakák tömege után végre megoldotta a miniszoknya okozta, legsúlyosabb problémát: hogyan lehet ebben a ruhában ülni? Kitalálta hozzá a mini-bugyit. Ezentúl minden mini-szoknyás nyugodtan ülhet, persze, ha tudják, hogyan kell ebben a szoknyában egyáltalán ülni, mert szerény véleményem szerint a miniszoknyában több minden lehetetlen. Lehetetlen például felállni, leülni, viselője legfeljebb a szék szélén húzódhat meg. Ott kucoroghat, míg mások nyugodtan ünek. A miniszoknyában nem szabad túlságosan előrehajolni, sőt, térdelni sem, sőt, nyújtózkodni sem, sőt, az is ajánlatos, hogy a házigazda töltse ki a vendégek kávéját, különösen ajánlatos ez, ha alacsony az asztal. Bonyolult benne a lépcsőjárás is: kényes dolog, hisz mindig akad valaki, aki a mini-szoknyásnál alacsonyabban halad. Azt hiszem; ilyen meggondolások vezették az angol autóbusztulajdonosokat is. amikor megtiltották a Icalauznőknek, hogy szolgálat közben mini-szoknyát viseljenek. Az autóbusz-vállalat egyik szóvivője kijelentette: ..Zavarba hozná az utasokat, ha a kalauznők miniszoknyában járnák az emeletes autóbuszok lépcsőit?’. Bizony, zavarba. % És esetleg olyan hosszú ideig tanulmányoznák az utasok a kalauznőket, mint az egyik amerikai vendéglőben a vendégek az étlapot. Biz isten: van, aki fél óráig tanulmányozza. Nem is csodálkozom rajta. Az étlapot a miniszoknyára nyomták rá. Erre jó a miniszoknya. Persze, csak a kisebb éttermekben, mert a nagyobbak étlapja nem fér el rajta. A miniszoknyában nem lehet taxi után integetni, de nem veszélytelen kabátot felvenni sem. Ugyanis mind a kettő karfelemeléssel jár és ez garantáltan illetlenségre vezet. Ilyenkor az egyetlen megoldás: a mini-szoknyásnak bájosnak kell lennie, humorérzékkel kell rendelkeznie és kedvesen kell viselnie illetlenségét. Viszont előnyös a miniszoknya azért, mert könnyen lehet benne futni. íz pedig, mármint a futás, néha elkerülhetetlen, tekintettel arra a hatásra, amit a kurta szoknya kivált. És még egy szempontból előnyös. Ééláron tisztítják. Nem Magyarországon, Angliában. A világon mindenütt szidják a miniszoknyát és mégis terjed, akarom mondani zsugorodik. Egyszer megérjük még azt is, hogy blúzzá zsugorodik és akkor eljön a férjek örömkora, ha csak nem lesznek nagyon drága anyagból a blúzok. Mert láttam én a napokban egy blúzt, tiszta gyöngyből. Minden átlátszott rajta, de azért blúz volt Mondtam is: minek egyáltalán blúz?! Mire így válaszoltak: civilizált világban élünk, azért mégsem járhatnak a nők meztelenül. De hagyjuk ezt az egészen mini-divatot, ami ma már nemcsak a szoknyák viselőjét, de a kereskedőket, a pékeket, a cukrászokat, mindenkit megfertőzött. Mini a kifli, mini a torta, mini ideig tart a cipő, mini lehetősége van az embernek ahhoz, hogy a rádiójához elemet kapjon. Mindenben a mini a divat. Még a bűnügyben is. Csak mini-bűnügyek vannak otthon, amiket mini-emberek követnek el. Mini-hús van az üzletekben, mini-krimi az újságokban. Mert mini-szóból ért a magyar. ,— Megöltek egy embert! Világos beszéd. Mini-krimi. Mindenkinek van annyi sütnivalója, hogy kitalálja, hogyan ölhették meg. Minek ezt megírni hosszan, ecsetelve a körülményeket, amikor mindenki jobban tudja, mint az, aki írta. Mini-szóból ért a magyar. Össze is kellene állítani a magyar mini-szótárt. Ebbe a szótárba csak a leggyakrabban használt kétszáz szót kellene felvenni. Megszámozni őket és akkor egy-egy értekezleten ilyen párbeszéddel találkozhatunk majd: — Kedves barátaim! Egy, tíz, negyvenöt Mire egy másik feláll és azt mondja: — Hat, tizenegy, harminc. Méltatlankodó közbeszólás a közönség részéről. — De azért van hetven és nyolcvan is... Helyeslés. Taps. Mini-taps, mert most ez a divat. Ezzel zárom soraimat. Mini-tisztelettel: Ha Sherlock Holmes napjainkban élne Mottó: A modern tudomány és technika eszközeit és módszereit az utóbbi időben a társadalom életének legkülönbözőbb szféráiban alkalmazzák. Nem jelent kivételt e tekintetben a kriminalisztika sem. A műszaki fejlődéssel együtt mind tökéletesebbekké válnak a tolvajok és betörők, gyilkosok és gyermekrablók módszerei is. Londonban nemrégen nagy feltűnést keltett egy betörőbanda, amely hordozható rádióadó segítségével fosztott ki egy ékszerüzletet. Amíg a banda egyik része behatolt az üzletbe, a többiek rádiókkal felszerelve az utcán őrködtek, hogy idejében figyelmeztethessék cinkosaikat, ha veszély közeledne. Érthető, hogy a rendőrség is mind nagyobb mértékben alkalmaz tudományos és műszaki módszereket. Az atomkor Sherlock Holmesének az eddiginél sokkal kevésbé kell aggódnia amiatt, hogy nem lesznek majd közvetett bizonyítékai, s a technika segítségével a háztetőkön és a föld alatti alagútjaikban is viszonylag könnyűszerrel üldözheti a bűnözőket. Amikor például Frank Sinatra amerikai énekes fiát elrabolták, az FBI ügynökei a váltságdíjra szánt bankjegyek közé egy borsószem nagyságú adókészüléket rejtettek. A rendőrségi autók annak a helynek a közelében várakoztak, ahol az emberrablók a váltságdíjat át akarták venni. A nyomozók feszült figyelemmel hallgatták vevőkészülékeiket, és nem hiába: a pénz közé rejtett miniatűr adóberendezés valóban leleplezte a gengsztereket és sikerült letartóztatni őket. A mai kriminalista meglepő módszerei között olyan is van, amelynek segítségével a nyomozó még abban az esetben is találhat tárgyi bizonyítékokat, ha azok nem érik el az észlelhetöség mikroszkopikus határát. Ezt a varázsszert „aktivizációs analízisnek” nevezik és körülbelül így működik. Tételezzük fel, hogy a meggyilkolt áldozat ruháján szövetrészecskét kel! találni a gyilkos öltönyéből, az autón pedig — egy másik kocsi festékének nyomait, vagy a feltört ajtón a betörőszerszámról eredő fémmaradványokat. A kriminalista egy kis mintát vesz a gyanús helyről, például a megtámadott nő ruhájából. A vizsgálandó kis anyagdarab az atomreaktorban a neutronsugárzás következteben rádióaktív lesz, vagyis a benne lévő kémiai elemek sugarakat bocsátanak ki. Ha speciális észlelési módszert alkalmaznak, akkor a különböző izotópok egymástól elkülönítve jelentkeznek az indikátor képernyőjén, úgy, hogy a bűnügyi laboratórium munkatársa rövid idő alatt megkapja a vizsgált mintában lévő összes elemek pontos képét, fajtájuk és tömegük szerint. Ha ugyanilyen módon megvizsgálja a gyanúsított ruháját is és ugyanazokat a kémiai ismertetőjeleket találja, akkor a bűnös kiléte szinte minden kétséget kizáróan beigazolódik. Ennek a módszernek az az előnye, hogy akTűzoltó rakéta Japán rakétaszakemberek igen érdekes „tűzoltó rakétát" szerkesztettek. Nehezen, vagy egyáltalán meg nem közelíthető helyeken keletkezett tűz — erdőtűz — oltására szolgál a készülék, amelyet a tűz föle irányítanak, s a rakéta itt 30 méter magasban, elég nagy területen egyenletesen szétszórja vegyianyagból álló oltóanyagát. Hatóterülete, amelyen belül el tudja oltani a tüzet, 70 méter átmérőjű kör. A rakéta szilárd hajtóanyaggal működik, sebessége 30— 55 méter másodpercenként. kor is alkalmazni lehet, amikor az áldozat ruháján nem marad semmiféle látható nyom a tettes öltözetéből. Ezenkívül a bűnös leleplezésére fel lehet használni a festék, gumi, bőr. lakk, vagy gyógyszermaradványokat, sőt a cipőjén lévő port is, amit össze lehet hasonlítani a bűncselekmény színhelyén lévő porral. Az aktivizációs módszer megbízhatósága olyan bűnözők leleplezésénél is beigazolódott, akik lőfegyvert használtak. Pisztolyból való lövés után a fegyvert tartó kéz hátán parányi bárium- és antimon-nyomok keletkeznek; puskából való lövés után a fegyvert használó személy arcán is megtalálhatók az említett elemek nyomai. Néhány szál kitépett haj gyakran nagy szerepet játszik, mint közvetett bizonyíték. Mivel egyes baj típusok látszatra, sőt mikroszkóp alatt is nagyon hasonlóak, ezért eddig sokszor meglehetősen nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen volt az összehasonlító hajvizsgálat alapján megállapítani valakinek a bűnösségét. Az aktivizációs analízis véget vet ennek a bizonytalanságnak. Az emberi hajban ugyanis más elemeken kívül réz-, arany és nátriumnyomok is találhatók. Ezeknek az elemeknek a mennyisége minden esetben különböző. Ha analízis segítségével megkapjuk az „áruló” elemek mennyiségi képét és ösz- szehasonlítjuk azt a feltételezett tettes hajának vegyi „ismertetőivel”, akkor minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy ő volt-e a bűnös. A nyugatnémet bűnügyi rendőrség a landshuti Tausnitz-vár- ban történt tűzeset nyomozásakor (itt felbecsülhetetlen értékű művészeti kincsek pusztultak el) szinte megoldhatatlan feladat előtt állt. Végül is a vegyi-műszaki elemzés módszeréhez folyamodtak. A bűnügyi laboratórium munkatársainak sikerült meghatározniuk a villamos teafőző csövén lévő lerakódás vastagságát, s ez, mint közvetett bizonyíték arról tanúskodott, hogy a teafőzőt legalább 14 órán át hagyták bekapcsolva. így már be lehetett bizonyítani, hogy ez volt a tűzvész oka. A nyomozás és a bizonyíték- szerzés modern fizikai-kémiai mechanizmusa nemcsak azokat a tényleges tárgyi nyomokat dolgozza fel — legyenek azok akár a legkisebbek is — amelyeket) a tettes a helyszínen hagy. Fel lehet deríteni a bűnös más ismertetőjegyeit is — a bűntettre való felkészülésének sajátosságait, amelyek a bűntett jellegében, a tett elkövetésére szánt idő tartamában, a használt eszköz, vagy fegyver milyenségében, a kiválasztott színhelyben stb. mutatkoznak meg. A nagyvárosokban elektronikus számlálógépeket használnak arra, hogy a gyanú-, sitott személyek közül ilyen közvetett bizonyítékok alapján gyorsan megtalálják azt, aki a legnagyobb valószínűség szerint a bűnös. A gép „agytekervényeiben” őrzi a bűnözők kartotékjait, a róluk szóló összes adatokkal. A gépbe betáplálják az elkövetett bűntett részleteiről szóló adatokat és pár pillanat alatt megkapják azoknak a személyeknek viszonylag szűk körét, akikre összpontosítani lehet a nyomozást. A tettesek leleplezésének más módszerei technikai szempontból még bonyolultabbak. így a méregnyomok felderítésére egészen új és különleges, a modern kémia és technika legkülönbözőbb vívmányait igénybevevő rriódszereket dolgoztak ki. A kriminalista számára oly értékes ujjlenyomatokat még akkor is észlelni lehet, ha szinte semmi sem marad belőlük. Az egyik legújabb módszerként alkalmazzák az emberi test kipárolgásának sajátosságát. Itt, hogy úgy mondjuk, tudományoson alkalmazzák a gyakorlatban azt. amit a finom szaglású nyomozókutyák naponta produkálnak. Ezt a „szaglátási” módszert a chicagói műszaki főiskola szagokkal és illatokkal foglalkozó specialistája dolgozta ki. A vizsgálathoz egy nagyméretű speciális plasztikcsövet alkalmazott. Ebbe belehelyezik a gyanúsítottat és „megszagolják”: hideg légáramlat vonul el felette, ez magába szívja a különböző szagokat. Ezután a levegő szűrőberendezésbe kerül, ahol az olajréteg elnyeli a szagos anyagokat.. amelyeket azután vegyi elemzésre lehet küldeni. Az elemzés révén megkapják a vizsgált személy szag-jellemzését amit összehasonlítanak annak a helyiségnek a levegőjéből vett mintával, ahol a bűntettet elkövették. A feltaláló abból indul ki, hoev minden helyiségnek megvan a maga „szag-összetétele”, amely nyomban megváltozik, mihelyt a szobába belép egy ember. És fordítva — az ember is magába gyűjti és bizonyos ideig megtartja a szoba egynémely szagát. Természetesen ez mind csupa rossz hír a gengszterek, a bűnözők számára. Lassan még a leg- agyafurtabb bűnözők is rájönnek, hogy a „tökéletes bűntényhez” ma már olyan nagy kiadások szükségesek, amelyek a bűntett elkövetésével aligha térülnek meg. A hamburgi Zeit című lapból. GVERMEKVILÁŰ ISKOLÁBAN A negyedik osztályban a tanítónő az otthon, a családi légkör jelentőségéről, szépségeiről és örömeiről beszél a tanulóknak. — Mondd meg nekünk Évike — szól az osztály legjobb tanulójához — a te apukád, hová szokott menni, amikor befejezi a napi munkáját? Évike zavartan pislogott, majd így válaszol: — Anyukám is ezt szeretné tudni, tanító OTTHON Sanyiba méregtől kipirult arccal lép be apukája szobájába. — Nos, veled mi történt? — kérdi az apa. — Semmi különös, csak megint összevesztem a feleségeddel. VACSORÁNÁL Anyuka, szemrehányó hangon dorgálja a kicsi Etelkát vacsora közben. — Etelkám — szól szigorúan az anya. — edd már meg azt a tejbegrízt. Sole gyerek boldog lenne, kn ma estére csak féltányérral is kapna vacsorára. Etelka sóhajtva válaszol: — Én is, hidd el anyukám... LEFEKVÉSKOR A nagymama, unokája ágya mellé ül és altató dalokat énekel. Már a második, harmadik dalt *-s befejezte, s éppen egy újra zendített rá, amikor az ágyában -fekvő kislány megkérdezte: — Mondd nagymami, énekelt-: még, vagy most már aludjak?-U-
