Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
Meb.iv Szék;szard kérni Könyvtár mAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJCTEI1 MEITISAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 25. szám ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1967. január 89. r t Mi legye az új belépőkkel 5. o. “1 A Hazafias Népfront választási felhívása 2. o. Három amerikai űrhajós tragédiája 18. o. J országgyűlés egyhangúlag elfogadta a költségvetési törvényjavaslatot Az országgyűlés szombaton nöklő Pólyák János nyitotta meg, folytatta az 1967. évi állami költ- a vitában elsőnek dr. Csanádi ségvetésről szóló törvényjavaslat György, közlekedés- és postaügyi vitáját. A délelőtti ülést az el* miniszter szólalt feL Dr. Csanádi Györgyi Jobb, gazdaságosabb közlekedést kell kialakítanunk Részletesen kifejtette, hogy az 1967. évi költségvetés hogyan biztosítja a tárcához tartozó ágazatok fejlesztését, a közlekedés előtt áWó feladatok megoldását. A korábban oly sokszor felvetett kapacitás-problémáikról szólva rámutatott arra, hogy közlekedésünk jelenlegi teljesítőképessége lehetővé teszi az alapvető szállítási feladatok hiánytalan végrehajtását. — Az elmúlt évékben igyekeztünk kialakítani a lehető legkorszerűbb közlekedés alapjait Úgy véljük, hogy a közlekedésnek még hosszú évtizedekig a vasút marad a gerince, elsősorban tehát ebben az ágazatban kell a létesítmények, berendezések felújítására gondot fordítanunk. Természetesen nem arra gondolunk, hogy a mintegy 9000 kilométer hosszúságú vasúthálózatot a legmagasabb technikai szintre emeljük, hanem arra,' hogy azon a körülbelül 3000 kilométer vonalhálózaton, amit szaknyelven a vasút gerinchálózatának nevezünk, biztosítsuk a legkorszerűbb közlekedés feltételeit. A modern vasút jellemzője a Villamosítás, a dieselesítés — mondotta, s részletesen kifért az ezen-a téren elért eredményekre. Alig pár hete avattuk fel a Szerencs—Nyíregyháza villamosított vonalat. 1967-ben befejezzük a Nyíregyháza—záhonyi vonal villamosítását, s ezzel elérjük azt, hogy"' az ország keleti határától a nyugati határig villamosított fővonalunk lesz. 1968-ban megkezdjük a budapesti Nyugati pályaudvar és Cegléd között. 1969-ben Cegléd, Szolnok. Karcag között. 1970-ben pedig a Karcag, Debrecen, Nyíregyháza között a vasútvonal villamosítását. Hasonló gyors ütemben folytatjuk a díeselesítést is. Ebben az évben befejezzük a Budapest— Békéscsaba—lökösházi vonal, valamint a Budapest—szobi vonal dieselesítését, s hasonló fejlesztés indul meg a Budapest—keiebiái vonalon. 1968-ban megkezdjük a Balaton déli óldalán haladó járatok dieselesítését, s hasonló fejlesztés indul meg a Budapest— Pusztaszabolcs—Dombóvár—Gyékényes, illetőleg a Dombóvár— Pécs útvonalon. A harmadik ötéves terv végén a rendelkezésre álló vasúti vonóerőnek csaknem 80 , százaléka villamos-, illetőleg Dlesel-vontatású lesz. Ezután részletesem kitért a miniszter a vasúti közlekedésben is egyre nagyobb tért hódító automatizálásra. Bármennyire is gépesítjük automatizáljuk a vasutat — mon dőlte a íbinisater — az országos hálózatnak továbbra is, a legmodernebb időben is a vasutas, az ember lesz a lelke, a működtetője, az „éltető eleme”. A ma, de még inkább a holnap és a holnapután vasúti dolgozóinak automatikus kocsikapcsoló berendezéseik, távirányítású váltókezelők könnyítik munkáját. Korábban az ország mintegy ezer állomásán naponta összesen 16—18 ezer vagon kirakását jobbára kézierővel végezték, most egyre több rakodógép dolgozik. A közúti forgalom helyzetével és távlati tervezésével foglalkozott a továbbiakban. Ezen a területen gyors ütemű fllőrehaia* dósra van szükség. Semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy a közlekedés összforgalmának olyan csekély hányadát (körülbelül 10 —11 százalékát) képviselje a közúti közlekedés, mint a legutóbbi statisztika szerint. Az arányon mihamarabb változ- tanunk kell. A változtatás egyébként már megkezdődött. 1967-ben például az ország számos vidékén építünk, illetve kezdünk építeni úgynevezett komplex géjj.- kocsitelepeket. A modern közúti közlekedéshez megfelelő javítókapacitást is biztosítani kell. A ja ví tóegy.ségdk létesítése sokhelyütt megkezdődött, a többi között Szolnokon, Zalaegerszegen épül Ilyen javítóbázis. A javítókapacitás biztosítása a gépkocsiforgalmon túl különös fontossággal jelentkezik az autóbuszközlekedésnél. Annál is inkább, mivel a személyszállítás egészéből — terveink szerint — körülbelül 65 százalékot kell majd lebonyolítania, szemben a mostar i jóval kisebb hányaddal. A „felfutást” 197Ó-ig kívánjuk elérni. Az útépítésnél 19Ä7 „lendületes” esztendőnek ígérkezik. A tervbe vett munkálatok között, szerepel a bekötőülak hálózatának bővítése is. A harmadik ötéves terv idején a bekötőutak 50 százalékát megépítjük. 1967-bén 22 községet kötünk össze a főútvonal-hálózattal. 1967-ben megkezdjük azoknak a „köaéprangú” utaknak az építését, amelyek majd átveszik a mostani igen gyér forgalmú vasútvonalak szerepét. Az útépítési programunk gerince mintegy 500 kilométer út rekonstrukciója. amellyel 1967 végété elérjük, hogy az ország egész úthálózatának körülbelül a fele pormentes burkolatú lesz. Többek között minden bizonnyal befejeződik ebben az esztendőbe" ■— a Balaton és Ausztria közötti —' soproni út modernizálása. Ez apnál is inkább fontos vállalkozás, mivel ezen a vonalon zajlik a nyugati idegenforgalom jelentős Vésze. A továbbiakban a hajózás és a légiforgalom fejlesztési elgondolásait ismertette a miniszter. Közlekedésünk összforgalmának körülbelül nyolc százalékát bonyolítottuk eddig hajóutakon, a közeljövőre vonatkozó elgondolások: 13—15 százalékra növelni a vízá szállítások mértékét. A légiforgalom fejlesztési programja szerint a Ferihegyi repülőteret „világszínvonalra” emelik, Európa egyik legkorszerűbb légikikötőjévé formálják. Remélhetőleg a közeljövőben TU—134-es gép' forgalomba állításával tudjuk tovább növelni légiforgalmunkat. A miniszter befejezésül az új közlekedés-politikai koncepció szükségességéről beszélt. Régeb» Kádár Jánost ben sok olyan helyen is kiépült a vasút, ahol annak fenntartása ma, a fejlett közúti közlekedés korszakában már nem kifizetődő. Gyér forgalmú vasútvonalaink többsége 90—100 évvél ezelőtt épült, és azóta sem változott. Ha fenn akarjuk ezeket tartani, akkor néhány év múlva elkerülhetetlenné válik az átépítésük. Ehhez viszont milliárdok kellenének. Ezt a megoldást pedig nem választhatjuk. — Az '-új közlekedés-politikát természetesen türelmesen fokozatosan akarjuk megvalósítani. Amíg és ahol a közúti hálózat és a gépjárműpark nem alkalmas a vasúti közlekedés felváltására, addig és ott természetesen nem szüntetjük meg a jelenlegi vasúti forgalmat. Az ű.j közlekedés-politikai koncepció lényege, hogy a mostaninál jobb. gazdaságosabb közlekedést alakítsunk . ki. — Minthogy az 1967. évi költ* ségvetós tervezete biztosítja a közié kedés legfőbb idei feladatainak megoldását, a törvényjavaslatot elfogadom — mondotta. Dr. Csanádi György nagy tapssal fogadott beszéde után Mólói Pál Komárom megyei, majd Ná- nási László Szolnok megyei kép* viselő szólalt fel. Ezután Lakatos András Somogy megyei, Mázi József budapesti, majd Kovács Pál Békés megyei képviselő szólalt fel. Szünet után Tímár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt a költségvetési törvényjavaslat vitájában elhangzott észrevételekre, javaslatokra. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1967. évi költség- vetési tervezetét, a terv- és költségvetési bizottság által javasolt módosításokkal együtt, a végösz- szegek érintetlenül hagyásával egyhangúlag elfogadta. Népköztársaságunk országgyűlése nagy munkát végzett Ezután napirenden kívül Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkáré kért szót. Emlékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács január elején kiírta az új országgyűlési és tanács- válaisztásokat, majd így folytatta: — Az országgyűlés ma az 1967. évi költségvetés elfogadásával befejezte négyéves munkáját, s jelenlegi összetételében valószínűleg utoljára ül együtt. .— Ha visszapillantunk az elmúlt Időszak munkájára, megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk levő. négy év nem'volt könnyű. Az ország belső helyzetével, fejlődésével, a nemzetközi helyzet alakulásával. kapcsolatos sok új feladat jelentkezett, közöttük jó- rséhány nagyjelentőségű, fontos kérdés. Megjegyzem, jómagáid körülbelül 1930—1931 óta veszek részt társadalmi munkában, s ha most visszagondolok, egyetlen könnyű négyesztendős időszakra sem emlékszem. A fejlődés mindig új. megoldásra váró problémákat hoz, s ha jogos is a megállapítás,. hogy munkánk az elmúlt négy óvóén nem volt köny- nyű. mindjárt „előlegezhetjük’' az előttünk álló négy évre, hogy áz sem lesz könnyű. — Ha mérleget készítünk erről a négy évről, elsősorban mégsem a nehézségre kell gon dől- mmk: Mert rendszerünk természetéből következik, hogy társadalmunk vezető testületéi általában az érdemi kérdésekkel. foglalkoznak, ennélfogva — az országgyűlés mostani háromnapos munkája is bizonyítja — a. leküzdésre váró nehézségeket és a megoldásra váró feladatokat állítják előtérbe. — Az országgyűlés négy, esztendős munkájának mérlege, mégis feltétlenül pozitív. Dicsekvés nélkül megállapítható, hogy Népköztársaságunk országgyűlése nagy munkát végzett. A most záruló ciklust elsősorban az igen komoly fejlődés jellemezte. Fejlődött iparunk és mezőgazdaságunk, növekedett közlekedésünk és kereskedelmünk teljesítménye, szélesedett és gazdagodott népünk műveltsége, a közoktatás, a kultú'ra, az egészségügy, és mérhető módon, nem csekély mértékben emelkedett a dolgozó emberek életszínvonala is. Ez természetszerűen elsősorban és döntően a megalapozott, szilárd, stabil és fejlődő politikának, a tervszerű és ésszerű munkának köszönhető. — Társadalmunk vezető testületéi pozitívan ítélik meg azt a szerepet, amelyet az országgyűlés az elmúlt négy évben betöltött. Azt tartják, hogy kimagasló abban a feladatkörben, amelyet az ország élőiében betölt, hiszen itt alkotják az ország törvényeit — döntő szerepe volt a fejlődésben. — A számszerűen mérhető fejlődésen kívül feltétlenül szót kell ejteni arról a fejlődésről is. amit számokkal nem tudunk kifejezni, de amit minden gondolkodó politikai, társadalmi munkát végző ember tud. lát, érez és — más módon — mérhet is. F, négy esztendő alatt erősödött hazánkban a szocialista közgondolkodás és feltétlenül eredményesebbé vált a nemzet alkotó erőinek tömörítését célzó munka, erősödött a szocialista építést segítő nemzeti összefogás. Megélénkült országunk nemzetközi tevékenysége is, erősödtek, szélesedtek kedvező nemzetközi kapcsolataink. Tényként állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt négy évbén- növekedett a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tekintélye, becsülete. Ebben kiérnék kedő szerepe volt az országgyűlés munkájának is. — Országgyűlésünk tagjai, akik négy esztendővel ezelőtt a Hazafias Népfront képviseletében, annak politikájával a választók elé álltak, most számot adva a vég- zett munkáról, nyugodt bizakodással és tiszta lelkiismerettel léphetnek az ország népe elé. Ez a megállapítás természetesen érvényes minden egyes képviselő elvtársra is. — Sohasem mondtuk, hogy a párt, az állam, a Hazafias Népfront vagy bármely nagy társadalmi intézményünk hiba nélkül, tökéletesen dolgozik. Még kevésbé mondhatjuk ezt egyes emberekről, bárkiről is legyen szó. Népünk azonban politikailag fejlett. nagy történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, s felelősséggel és jól meg tudja ítélni nagy társadalmi szervezeteink és az egyes emberek munkáját. Az értékelésben, az ítéletben két döntő momentum játszik szerepet. Az egyik az, hogy eredményes volt-e a négy esztendő munká ja* vagy sem. Mindaz, amit a közvéleményről tudunk, azt mutatja, hogy erre népünk igennel válaszol; úgy vélekedik, hogy "az országgyűlés eredményesen dolgozott. — A másik, — ami az esefűe- íWs hiányosságok kapcsán döntő jelentőségű —, Hogy a közvélemény és a nép nemcsak a tettet, hóméin a szándékot is nézi Bizonyosak vagyunk abban, — és ennek is nagyon sok jele van —j hogy népünk jól tudja: ez az országgyűlés, feltétlenül a jó ügy odaadó és teljes szolgálatára törekedett. Ezt sem felejtik el az emberek. — Az új választás törvényszerűen, minden országgyűlés életéCFoly tatás a 2, oldalon)
