Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

I I 196", január 2?. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Hősök emlékeznek... HUSZONNÉGY ÉVVEL EZ­ELŐTT, ezekben a napokban fejeződött be az a csata, amely a sztálingrádi csata néven vo­nulj be a hadtörténelembe, és amely fordulópontot jelentett a második világháború végső kimenetelében. Ilyen méretű ütközetet még nem produkált háború; kétmillió ember állt szemben, viaskodott életre-ha- lálra, kétszáz napon keresztül. És nem fordult elő még, hogy olyan jól felszerelt erőt beke­rítsenek, megsemmisítsenek, fogságba ejtsenek, mint ami­lyent a fasiszta német hadsereg elveszített ebben az ütközet­ben. A hadtörténelem többnyi­re csak a hadvezérek nevét je­gyezte fel. A sztálingrádi csata után az egész világ megismerte egy szovjet őrmester nevét; Jakov Fedotovics Pavlovét. Aki idegen azóta Sztálingrádba lá­togat. nem mulasztja el, hogy felkeresse a róla elnevezett há­zat... Sokan, sokféleképpen megír­ták már ennek a csatának tör­ténetét. De más valamiről ol­vasni, és más a történetet ma­guktól, az elit fasiszta hadse­reg legyőzőitől hallani. Alek- szandr Iljics Rogyimcev ve­zérezredestől, a Szovjetunió kétszeres hősétől, az akkori 13. gárdalövész-hadosztály parancs­nokától. Grigorij Jakovlevics Marcsenko vezérőrnagytól, a hadosztályparancsnok politikai helyettesétől, és Pavlov tarta­lékos főhadnagytól, a Szovjet­unió hősétől... — 1942. szeptember közepén adott parancsot Hitler a német hadseregnek Sztálingrád elfog­lalására. Ezekben a napokban vezényelték a parancsnokságom alatt álló, jól felszerelt, új fegy­verekkel ellátott gárdalövész- hadosztályt erre a fronlszakasz- ra — emlékszik vissza Rogyim­cev vezérezredes. — Súlyos harcok árán, a Volgán való erőszakos átkeléssel jutottunk be a városba. Az átkelést nem előzhette meg tüzérségi elő­készítés. mert nem tudtuk, me­lyik városrészben, melyik ház­ban vannak a mieink, és me­lyikben a németek... Halászcsó­nakokon, hevenyészett kompo­kon keltünk át, lángtengeren keresztül, mert a folyón égett a kiömlött olaj. Egy éjszaka a hadosztály félezer katonája ve­szett el... — A 42. ezred — amelyben Pavlov őrmester is harcolt — a város középpontjában kelt át a Volgán, menetből elfoglalta a főpályaudvart, a malmot. Ennek területén rendeztük be a hadosztályparancsnoki harc­álláspontot. A malom ma mű­emlék... A 39. ezred Dolgov alezredes parancsnoksága alatt a 102-es magaslatot vette bir­tokba. A Mamajev-kurgánt... A hadosztály — sok másik had­osztállyal együtt — 141 napon keresztül harcolt, minden talp­alatnyi helyért. Hallatlan ne­hézségek között kellett gondos­kodni a lőszerutánpótlásróJ, az élelmezésről. — Ha most, annyi idő után visszagondolunk az akkori na­pokra, azt mondhatom; a leg­szerencsésebb az a nap volt, amikor a külső gyűrű bezárult az ellenség körül. 330 000 el­lenséges katona szorult ebbe a gyűrűbe, amelyből — a had­történelemben először — egy sem tudott kijutni. Párizs el­foglalásakor a németek nem ve­szítettek annyi embert, mint Sztálingrádban csupán annál a háznál, amelyet Pavlov védett... — AZUTÁN ELINDULTUNK nyugat felé. A háború befeje­zése Prágában ért... — Mint politikai munkásnak, milyen benyomásaim maradtak meg ebből a csatából? — veszi át a szót Marcsenko vezérőr­nagy. — Minden hadosztály katonái egyforma hősiességgel harcoltak, de én a mi embe­reinket ismertem meg legjob­ban... Az egyik; egy percre sem kételkedett senki a háború végső kimenetelében. A másik; minden harcos bátor, ésszerű magatartást tanúsított, és olyan katonaleleményességet, amellyel városban, házak kö­zött is meg tudtak küzdeni az ellenséggel. Itt nem volt lövész­árok, nem volt ..senki földje”, mint terepen. Itt megtörtént, hogy a földszinten németeik ta­nyáztak, az emeleteken a mieink. Vagy éppen fordítva... A harmadik; katonáink fázlak, nélkülöztek, de nem a hidegre, az éhségre panaszkodtak ha köztük voltunk, hanem az iránt érdeklődtek, mi újság a szom­széd ezrednél. És először, má­sodszor is lőszert kértek, csak azután élelmet. — Emlékszem, egy éjszaka egyik tábori kórházban jár­tunk. Voltak, akiket éppen ope­ráltak. a súlyosabb sebesültek hevenyészett fekhelyeken, a könnyebbek csak pokrócba bur­kolózva feküdtek. Egy katona a fal mellett állt, jobban mond­va, a falhoz támaszkodva aludt. Egy orvos volt, aki így pihente ki fáradalmait húsz-huszonkét órás, megállás nélküli operá­lás után... Mint veteránjai en­nek a harcnak, a fiatalabb ge­nerációnak arról a sok, em­beri jótulaidonságról beszélünk, Termelőszövetkezetek ügyelem! Az utóbbi években országosan nagy mérvű volt az egyes bur­gonyafajták leromlása, a vetés- területeken elhatalmasodó beteg­ségek károsan befolyásolták a termelést, ennek megfelelően ritkán és alig érték el a gazda­ságosság határát a termésátlagok. A burgonyatermesztéssel fog­lalkozó szakemberek régen fára­doznak a gyors leromlást meg­akadályozó, vagy megelőző leg­jobb módszerek kidolgozásán, s a számos kísérleti eredmény is bizonyította azok véleményének helyességét, akik a jó minőségű vetőgumó alkalmazásában látják a kiutat. A Földművelésügyi Miniszté­rium intézkedést tett, miszerint a kalászosoknál már igen jól be­vált és a termelőszövetkezetek által megkedvelt, saját készletből származó vetőmag-vizsgálatokat a kmrgonyára is kiterjesztik. A vizsgálatok végrehajtásával és a termelőszövetkezetek saját ter­melésből származó vetőmag- készleteinek minősítésével az Állami Vetőmag-felügyelőséget bízta meg. Az intézkedés nyomán vala­mennyi gazdaság február 4-ig írásban kérheti az Állami Vető­mag-felügyelőségtől, Szekszárd, Béla tér I., saját termelésű, tá­rolt és vetésre szánt burgonya­tételének megvizsgálását. Ameny- nyiben a laboratóriumi vizsgálat — mely teljesen ingyenes —, ked­vezőtlen eredményt hozna, a Ve­tőmag-termeltető és Ellátó Vállat készleteiből mód van a teljes vetőgumó-szükségleit ' fémzárolt, növény-egészségügyileg ellenőr­zött, magas biológiai értékű vető­gumóval való lecserélésére. A termelési színvonal emelése megkívánja, hogy minél több termelőszövetkezet éljen ezzel a lehetőséggel. Szakái 1Ászló, megyei tanács mg. osztály amely ott, abban az iszonyú öldöklésben megnyilvánult... És ahogyan Pavlovék álltak szemben az ellenséggel... — Szeptember közepétől no­vember közepéig védtem al­egységemmel azt a házat. A mi számunkra döntő jelentőségű volt a birtoklása, mert maga­sabb ponton lévén, áttekinthet­tük belőle az ellenség állásait helyzetét, mozgását. Közvetlen környékét elaknásítottuk, az el­lenség harckocsijai így csak nyolcvan-száz méterre tudtak bennünket megközelíteni, on' nan lőttek bennünket közvetlen irányzással. Aztán bombatáma­dásokat kaptunk... _Volt nap, amikor nyolcszor- tizenkétszer kellett visszavernünk az ellen­ség gyalogsági támadásait. — Amikor a hadosztálypa­rancsnokhoz berendeltek, hogy átadják a Bátorság-érdemren­det. elkéstem. Pedig a harc- álláspont csak kétszáz méterre volt tőlünk... Rogyimcev elv­társ kérdőre vont a késésért. — Jelentem, azért késtem el mert útközben is volt egy kis csetepaténk a németekkel. Egy kicsit lövöldözni is kellett út­közben. — November 25-én megsebe­sültem. Felgyógyulásom után azt kérdezték: vissza akarok menni az alakulatomhoz, vagy a páncéltörősökhöz? Gondol­tam, ha már egy háborúban vá­lasztani is lehet, hol harcoljon az ember, akkor páncéltörős leszek. így lettem lövegirányzó egész a háború befejezéséig, amely Lengyelországban ért.. AZ MÁR KÜLÖN TÖRTÉ­NET, hogyan kapta meg Pav­lov az aranycsillagot. — Miután megsebesültem, felterjesztettek a kitüntetésre, de az értesítés nem talált meg Ekkor az édesanyámnak írtak, közölje címemét! tartózkodási helyemet. De anyám, szegény hadilábon állt a betűkkel és a szűkszavú levélből azt okoskod- ta ki, hogy én biztosan valami rosszat tettem, és azért keres­nek, hogy bíróság elé állítsa­nak. Ezért eldugta a levelet, nem válaszolt rá. 1945-ben miután hazakerültem, akkor derült ki, miről is van szó. és akkor vehettem át ezt a kitün­tetést... — Hogy maradt-e meg há­borús emlékem? Amikor lesze reltem, a fegyvert leadtam. Az egyenruhám, bár kopottan, múzeumba került. Csak néhány fénykép őrzi az emlékeket. Novgorodban élek, művezető vagyok egy gyárban. Felesé­gem van. nyolcadik osztályos fiam, és ott lakik édesanyám is. Ha Sztálingrádban járok, min­dig felkeresem a ,.házamat’ beszélgetek a benne lakókkal. Mert azóta helyreállították... Huszonnégy évvel ezelőtt a hu- szonbarmadik születésnapomat is benne töltöttem, október 17 én.- BI. Illés-zenekar Zombán Gitáregyüttes alakult Zombán, és ez is Illés-zenekar, mint a hí­res budapesti. Vezetője ugyanis Illés Zoltán. A zombai fiúk ugyancsak gitáron játszanak: két gitár, meg egy dob. Teljesen ön­állóan, kitartó gyakorlással érték el a zombai Illés-zenekar tagjai, hogy néhány hónap után már kö­zönség elé léphettek. Január 24- én volt a bemutatkozás a föld­művesszövetkezeti közgyűlésen, mégpedig sikerrel. Illés Zoltán ipari tanuló, mind­össze 16 éves, de az együttes má­sik két tagja, Antal Balázs és Szabó József is egészen fiatal. Bővíteni akarják a jövőben az ifjú zeneszek együttesét, főként leszerelő katonákból, hogy igazi nagy tán'-zer.^ar legyen a zom­bai Illésékoől, Kik lesznek a megye tudósai ? Vasárnap rendezik a Ki miben tudós? vetélkedő megyei selejtezőit Ebben az évben is megrende- gye majdnem minden középisko- zik a KISZ Központi Bizottság Iájából és iparitanuló-intézetéből és a Magyar Televízió által meg- időben befutottak a nevezések, hirdetett „Ki miben tudós?” ve- A selejtezőben tehát 29 közép- télkedőt. Mielőtt azonban a ver- iskolás és 10 ipari tanuló küzd senyzők a tv képernyője előtt majd az első helyért, amely a vizsgáznának a különböző tan- későbbiek során megrendezésre tárgyakból, át kell esniük a dön kerülő országos selejtezőbe jutást tő előtti versenyszakaszokon. Az jelenti. első erőpróba a megyei selej- Kijelölték már a tantárgyan- tező, amelyet Tolna megyében ként 3 tagból álló bíráló bízott- 29-én, vasárnap délelőtt 10 óra- ság tagjait is, akik a különböző kor rendeznek meg a szekszárdi középiskolák kiváló szaktanárai, zeneiskolában. A selejtezőt két fordulóban bo­A vetélkedőt három tárgyból, nyolítják le. Délelőtt a tárgyak történelemből, földrajzból és fi- írásbeli, délután pedig a szóbeli zikából rendezik, melyre a me- vetélkedőjét rendezik. Útnak indították as első csibessáilítmányt A tolnai baromfikeltető állomá­son a vártnál jobban sikerült az idei év első keltetése. Januái 3-ával „indultak”, s a hal kelte- tőgépbein elhelyezett tojásnak 82 százaléka ki is kelt. Az első kel­tetésből — a korai csibenevelés-1 sei foglalkozó közös gazdaságok — 48 000 naposcsibére jelentették be igiényüket, s a keltetőállomás vezetőinek nem kis gondot okoz a pluszként kelt 800 kiscsibe el­helyezése. A tegnapi nappal kezdték meg a naposcsibék csomagolását, szál­lítását, azután, hogy az állat­egészségügyi előírásoknak megfe­lelően minden egyes naposcsibét vakcinával lefertőtlenítettek. Az idén új csomagolási módszert ve­zettek be. A régi — lécből készült — ládikák helyett friss fagyapottal bélelt levegős kartont dobozokba „csomagolják” a na­poscsibéket, a szállítást pedig zárt, kis teherautókon végzik. Á célra készült kartondobozokat ugyanis csak egy esetben hasz­nálják. A szállítás után ezeket megsemmisítik, elégetik, hogy ezzel is csökkenjék a fertőzés ve­szélye. A száMítással egyidőben, a fer­tőtlenítés után, újra feltöltik a gépeket. Egyelőre 30 000 tojás kerül elhelyezésre, de március elsejétől kezdve a tolnai keltető- állomásnak mind a 15 kel 50tőgé­pe üzemelni fog. Havonta 161 00(1 naposcsibét keltetnek. Nem. lesz „hiánycikk” a naposcsibe. Előzetes a Tempó Ktsz megalakulásáról Már az elmúlt évben fel­vetődött egy úgynevezett „minde­nes” ktsz kialakítása. Az ország különböző városaiban már ha­gyományai vannak a Tempó Ktsz-eknek, amelyek minden te­kintetben igyekeznek a lakossá­got kiszolgálni. Olyan szolgál­tatásokat nyújtanak, amelyek megkönnyítik a nők második műszakját, egyszóval a dolgozók ügyesbajos dolgait rendelésre el­végzik. Tavaly a KISZÖV is megvizs­gálta Szekszárdon a Tempó jel­legű ktsz megalakításának fel­tételeit és megállapította, hogy létrehozása időszerű, a feltételek adottak. A KISZÖV az önálló szövetkezet kialakítása érdeké­ben a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezeten belül már előző­leg megalakította a féregirtó részleget, amelynek létszámát még ebben az évben növelni szándékozik és tevékenységét szélesebb körben igyekszik kiter­jeszteni. Ugyancsak beindította a sokszorosító és fénymásoló rész­legét is, melyet az elkövetkezők­ben a lakosság és a vállalatok igényeinek megfelelően fejlesz­teni igyekszik. A városban még kevesen tudják, de már a taka­rítórészleg is megalakult. Lét­száma jelenleg tíz fő, melyből Szekszárdon hat, Tolnán kettő, Bonyhádon és Dombóváron pe­dig egy-egy fő dolgozik. A négy fős dekorációs részleg beindítá­sával, amely egyelőre a Tolna megyei Festő és Mázoló Ktsz-en belül működik, számos vállalat, intézmény problémáját oldották meg. E szolgáltatórészlegek mellett az idén új egységek megalakí­tását tervezik. Eddigiekben a vá­ros lakói hiányolták, hogy eset­leges kisebb-nagyobb szállításai­kat nem tudják megoldani, mert nem áll rendelkezésre gyors fu­varozási lehetőség. Ebben az év­ben a KISZÖV ezt a. problémát is megoldja. Uj egységként, gyors szállító- és fuvarozó­részleget szervez a gázolaj, a bú­tor, a tüzelő, a szemét és az egyéb anyagok szállítására. Ezen­kívül megalakítják a tűzifa­fűrészelő és favágó részleget is. A felsorolt egységeken kívül min­den olyan szolgáltató tevékeny­séget fejleszteni kívánnak, ame­lyek a lakosság érdekeit szolgál­ják és azzal természetesen más vállalat nem foglalkozik. Ha a felsorolt részlegek üze­meltetése gazdaságos lesz, 1968- ban önálló Tempó Ktsz-t alakí­tanak. A KISZÖV a szükséges gépeket a szövetkezetek részére biztosítja, a szállítóeszközöket pedig folyamatosan beszerzi. Gyors intézkedéseket tesznek a helyiségek biztosítására is. A nyúltenyésztés jól jövedelmez! A földművesszövetkezetek 1367. évre előnyös feltételekkel kötnek szerződést, KÖSSÖN ÖN IS! FELTÉTELEK: kg-onként 17,89 Ft-os átvételi ár, minden nyúl után kg-ként 1,5 kg takarmány, állami áron., szerződéselőleg darabonként 10,— Ft, nagyüzemi felár címén tsz-ek 2,— Ft, társulások, szakcsoportok 1,50 Ft-ot kapnak kg-kéut. (49)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents