Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
196?. január 2<L TOLNA megyei NÉPÚJSÁG 5 OTTHON ASZTALOS PÉTER BÁCSINAK úgy áll hatalmas, hegyesre pödrött bajüsza, mint két lándzsa. Valamikor még négy-öt éve is, hat évtizeden át szűrte az Ocsény környéki, sárközi vizeket hálóval, kecével, varsával, mindenféle halszerző szerszámmal. Most ő a portás. Félállásosan, mert van hivatalos portása az al- sótengelici szociális otthonnak, de Péter bácsinak ez a fontos hivatala: Húsz forintot kap külön, mert portáskodik. A társalgóban nagy örömmel fogadnak. Asszonyok ülnek a kályha körül. Juliska, akit tíz éve gazdája még láncon tartott Decs községben, a folyosón a fagy elől bemenekített virágok körül tevékenykedik. A legújabb divat szerinti világos barna színű műanyag csizma van a lábán. Újnak tűnő melegítő, szép barchetszok- nya, meg bádog-simára vasalt kötény bizonyítja Juliska rend- és munkaszeretetét, ö igazít út ba. merre találom az otthon gondnokát, Hosnyánszky Jánost. Tulajdonképpen azért mentem, hisz mindenütt, lapokban, rádióban, tévében, a tudósítások témája szomorkás, sírásra késztető dolgokból áll, amikor a szociális otthonok kerülnek szóba. Én is valami hasonlót vártam... De a valóság egészen más A könyvtár, amely alig több mint száz kötetből áll, agyonolvasott, a rojtosra használt mesekönyvek, az útleírások, amelyekből néhány lap is hiányzik, az időtöltés hasznosságát bizonyítja. Lord Péter a legszorgalmasabb olvasó. Amikor a cigarettát, cigaretta- és pipadohányt kiosztják, van ám itt is izgalom. Az, hogy pécsi, vagy egri-e a cigaretta. Meg: vasárnap, amikor ;:a finom ebédhez a három deci bort adják, az a tsz-től vásárolt- ból van-e vagy az. amelyik az ' otthon gazdaságában termett... És legfőképpen az az izgalmas, amikor az öregek meglesik egymást, hogy kinek adja a Pistá bácsi a borát, a Rozi néni meg kihez viszi a cukrot, a csokoládét? Az otthon tele élettel, feszültséggel. — Valami finomat hozott-e az úr? — kérdi tőlem az egyik idős asszony. — Finomat? Aztán milyen finom kellene néném? Sütemény? Cukorka? Csokoládé? — Á, az van. Mind van. Valami finom kellene. — Étel? Ital? Szép történet? — Van. Minden van. Csak valami finom kellene. Sokat töprengek rajta, mi is az a finom, ami ennek a jól mozgó néninek kellene? Talán egy kis munka? Az étteremben délelőtt paprikamagot morzsoltak a füzérekből, mert már itt van az ideje, hogy előkészítsék a vetésre. TEGNAP DISZNÓT VÄGTAK. Szép gömbölyűt. A böllért, aki ugyancsak érti a mesterségét, hisz nálánál finomabb tölteléket tán a környéken senki nem tud készíteni, öregek állták körül. Előjöttek a régi disznótorok, boA madocsai „Igazság” Mg. Tsz (Tolna megye) építésvezetőnek gyakorlattal rendelkező építésztechnikust keres felvételre. Pályázatokat, illetve érdeklődést a madocsai „Igazság” Mg. Tsz. részére kérjük elküldeni. (167) rozgatások sok-sok történettel. Ezzel el is ment a délelőtt. Laci bácsi a legjobb kosárfonó. Képesítése, oklevele is van róla. Az öregúr rátért a kosárfonás ügyes-bajos dolgaira. E szerint ez egy igen fontos munka. Mert Laci bácsi még pénzt is kap érte. Ezerhétszáz forint járt neki a tavalyi elszámoláskor. És ebből a pénzből jut arra is, hogy néha egy-egy üveg kevert segítségével jobban tudjon a kosarak, flemijonok díszítésével foglalkozni. Sipos mester, aki a napos oldalon az ablakot támasztja, most csendben figyel, ö tudja, hogy miért. Pihen, figyel, olvas, mint annyi társa itt az otthonban. Tulajdonképpen mi fiatalok meg sem tudjuk érteni az öregeket. Nem tud harmincöt-negyven évünkhöz férni az a szeretet, amit itt egymástól kapnak, s egymásnak adnak. Pauli bácsi mindennap egy cigarettát kaphat, mert beteg. De szinte mindenki gondol arra, hogy megkapta-e már? Szegedről nemrég fiatal leány jött. Ott nem fért össze az otthon lakóival, idehelyezték. A vak leány olyan szépen énekel, hogy hangja nyomán tavaszt érez az ember. Sok a gondja az otthon tizennyolc alkalmazottjának. S tegyük hozzá azonnal: olyan szívesen, lelkesen, hozzáértéssel csinálják valamennyien dolgukat, hogy ézért válhatott többé ez a tengelici öregek szociális otthona, mint tulajdonképpen hivatalosan is lennie kellene. VINCZE PISTA BÁCSI a nyáron elszökött a takarmánykaszáló kocsis után, kaszálni akart. Nem engedték. Egy hétig dúlt-fult. Hogy ő már arra sem alkalmas. Pista bácsi nyolcvanéves. Grünwald Benedek, a múlt héten megfázott Most délelőtt is lefeküdt kicsit aludni, még nem érzi magát teljesen rendben. Alszik a vastag dunyha alatt. A szobában a takarítónő porszívógéppel dolgozik. Az öreg meg fejére húzta a bundás sapkát, ö pihen. A férfiak étkezdéjében éppen dominózott egy társaság. — Ki nyer? — kérdeztem egyik idős embertől. Az elkezdte mesélni, hogy s mint jár a dominó- szerencse, de nem jutott két mondatnál tovább — sürgették társai, siessen; ha valaki dominózik, akkor oda legyen az esze, ne másra... Böndör Jenő a rendőr. Előfordul, hogy éjszaka felkel és strá- zsálja idős társait. Juliska minden héten megirat- ja levelét a Rozi nénivel. A 'evél az egyik község papjához megy. Valamelyik este összeszólalkozott két öreg ember. A társalgó ajtaja ennek következtében kidőlt. — Ott voltam, éppen — mondja az otthon könyvelője — a két emberrel kezet fogattam. — Úgy, mint a labdarúgókkal a bíró? — Úgy. S azóta szent a béke. Az otthon 82 embernek otthona. Olyan, hogy itt megtalálnak mindent, ami ebben a korban kell. Ételt, italt (minden másnap pálinkás teát is kap, aki kér). Szerdán hatszáz palacsintát sütöttek a konyha kitűnő szakácsai. Az ősz folyamán több mint száz hízott kacsát és libát főztek meg az otthon lakóinak. A múlt évben húsz hektoliter bort iszogattak meg. Harminchárom liter pálinka, 21 liter rum és 250 liter sör ugyancsak az öreg szervezetek üdítősére fogyott el. És csokoládé, cukorka — több mint tízezer forintért. OTTHON EZ A LÁNYOKNAK — külön lányszoba van. Otthona a pipásoknak — nekik is külön szobájuk van. Javul a közgazdasági propaganda BAN Az örömök — a tv-ben az esti mese, valaki felgyógyul betegségéből, megérkezik az orvosság, a Fagiforhoz hasonló köhögéscsillapító, levél jön valahonnan, valakinek, látogató érkezik a városból — mindannyiuké. A bánat is. Ha valaki elköltözik a falu temetőjébe, megsiratják. Elbúcsúztatják... S ha valaki közéjük jön. azt nem tárt karokkal, hanem az idegennek járó hűvös udvariassággal fogadják, hogy azután a barátság, szeretetté erősödjék... Az otthonban mindenkit szívesen fogadnak. Azt hiszem a legkedvesebb látogató Szabó Géza a fiatal tanító. Hét idős asszonyt, leányt tanít betűvetésre. Néztem a „tanulók” füzeteit... Ezek a meggyötört, s most itt otthonra lelt emberek nem fognak regényt, meg verset írni. De nevüket már alá tudják írni a takarékbetétkönyv összesítőn. A doktor bácsi, a gondnok, az ápolók, a takarítók, de talán legfőképpen a szakácsnők olyan otthont csináltak itt nyolcvankét embernek, amilyen számukra még soha nem volt... Igazi otthont. — pálkovács — Az 1966/67. évi pártoktatás eddigi tapasztalatait tárgyalta a napokban a Szekszárd városi pártvégrehajtó bizottság. A választott testület megállapította, hogy mind tartalmában, mind pedig a résztvevők aktivitását nézve tovább javult a színvonal, az elmúlt oktatási évhez viszonyítva. Szekszárdon közel ezerháromszázán tanulmányozzák a szervezett pártoktatás kereteiben a marxizmus—leninizmus fő kérdéseit. Jelentős változás, hogy idén a párttagság háromnegyed része tanul. Emellett a városi pártbizottság a közeljövőben indítja a választott testületek tagjainak továbbképzését szolgáló elméleti konferenciákat. Megnövekedett a közgazdasági témák, az új gazdasági mechanizmus iránti érdeklődés, mely a gazdaságpolitikai témákat tárgyaló szemináriumokon szembetűnő volt. A távlatokra irányul a figyelem. Sok szó esett a vitákban az ipari vállalatok különböző szintű versenyképességéről, a jobb és gyengébb minőségű földeken gazdálkodó termelőszövetkezetek problémáiról, a tudatformálás és a gazdasági fellendülés összefüggéseiről. A közeljövőben feldolgozásra kerül a IX. pártkongresszus anyaga, határozata. A pártszervezetek és a propagandisták megkezdték a felkészülést. Biztatóak a tapasztalatok, hogy a kongresszus határozatainak, állásfoglalásának megismerése és feldolgozása hasonló fegyelemmel, szervezettséggel és színvonalon kerüljön minden szemináriumon napirendre. Mennyit keresnek a fiatalok ? Érdekes felmérést végzett a dombóvári járási mezőgazdasági osztály; hogyan alakult a termelőszövetkezetekben dolgozó harminc évnél fiatalabbak jövedelme. A járás termelőszövetkezeteiben négyszáznál több fiatal dolgozik, csaknem háromnegyed részük férfi. Az átlagkeresetek szövetkezetenként változnak; Kocsolán és Várongon például 1800—1800, Dombóvárott, Döbröközön 2000— 2000 forint az ott dolgozó fiatalok havi keresete. A kereset egy részét előlegként minden hónapban, mindegyik szövetkezet kifizeti a fiataloknak; legtöbbnyire nyolcszáz—nyolcszáz forintot. A finom falatok mestore Fauszt János, az aparhanti Búzavirág Tsz traktorosa ilyenkor, télen nélkülözhetetlen ember a faluban. Kora tavasztól késő őszig a Szu- per-Zetort hajtja, amíg csak valami munka akad a közös gazdaságban. Amikor az embereket szobába kényszerítő hideg beköszönt, ő is megválik a géptől... Ilyenkor rhindenki őt keresi. — János ... Janikám — kezdik a megszólítást, aszerint, ki milyen viszonyban van vele —. Le kellene vágni a disznót... Mikor lenne rá legalkalmasabb az idő? És Fauszt János házhoz megy a hívásra. Felpakolja szerszámait — néhány élesre fent kést, a töltőt, reggel korán bezörög — és a keze alatt délutánra szalonnává, sonkává, kolbásszá, hurkává változik a nemrég még békésen röfögő, gömbölyű jószág. — Kérdezték már tőlem, hogyan tudok olyan szép sonkákat vágni. Hogyan? Hát úgy, hogy csak húzom körbe a kést... a sonka maga adja meg a formát. — Hol, mikor tanulta ezt, a finom falatokat teremtő mesterséget? — A'katonaságnál szakács voltam annak idején. Ott tanultam meg egyet-mást. Itthon aztán folytattam ... Tulajdonképpen a gyakorlat tanított meg. A böllérmesterségnek nem is annyira a formásra kerekített sonka a napról napra ismétlődő vizsgája, hanem a töltelék elkészítése. A kolbász, a hurka, a svártli, vagy éppen a sváb specialitás, a szajmóka. — Már azt is tudom, melyik háznál milyen az ízlés, hol hogyan kell a tölteléket fűszerezni. Azt szeretem, ha kétféle paprika van. Egyik édes, a másik erős, jó cseresznyepaprika. Akkor lehet szép, gusztusosán piros színűre keverni a kolbászhúst. Ismerem már jóformán az egész falu ízlését; ahol például kisebb gyerekek vannak a háznál, ott nem csinálom olyan csípősre,.. Fauszt János büszke mindkét mesterségére. A traktor osságra is, a böllérségre is. — A traktoron minden hónapban megkeresem a három darab ezrest. 1955-ben léptem be a szövetkezetbe. Jó szövetkezet a miénk, aki dolgozik, annak nem is lehet panasza a keresetre. A zárszámadó közgyűlésen csak elismerést kaptak a traktorosok. Nem csupán csak szántottak, vetettek, hanem a szállításban is övék volt a munka neheze. A zárszámadás... Amíg a tagságnak ünnep, addig Fauszt Jánosnak bokros teendő. Aparhan- ton a hagyományokhoz tartozik évek óta, hogy ő főzi az ünnepi ebédet. Ilyenkor van aztán igazán elemében. Felügyelni a besegítő asszonyokra, át-átszaladni a pékhez, szemmel tartani, hogyan sülnek ínycsiklandó-pirosra a húsok... Az ebéd ellen aztán senkinek nem lehet kifogása. A finom húsleves után még azon melegében feltálalja a benne főtt orját, majd következik a sült kolbász, a friss pecsenye, a fokhagymás oldalas, a kirántott. A főtt hús mellé ki-ki ízlésének megfelelően csípős tormát, vagy édes paradicsommártást szedhet, a sültekhez pedig savanyú uborkát, cseresznyepaprikát... A főszakács, felügyelete nélkül még g }>aradi- csommártás sém készülhet él. Szóval, a zárszámadási ebédek jó alkalmat adnak Fauszt Jánosnak, hogy bizonyíthassa; valóban az ízek mestere. Be nemcsak a húsok elkészítésének szakértője. Otthon van a sütemények, torták készítésében is. — Sokszor méltatlankodik otthon az asszony, ha beleszólok a főzésbe. Pedig csak segíteni akarok ... Dehát, lehet valaki próféta a maga hazájában? Ezért kell Fauszt János aparhanti traktorosnak is másutt bizonyítani... Ezért olyan elfoglalt még ilyenkor, télen is. — Eddig minden szezonban elnyűttem egy töltőt. Most vettem egy gépet. Azzal mégis csak gyorsabb, és könnyebb a munka. El lehet képzelni, össze kellett szedni a szuszt, amíg egy- egy szezonban két-háromszáz hízó töltelékét kinyomkodtam... EL
