Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
6 TOLNA MEGYEI NßPflJSAG 196?. január ÍS, SPO ♦ H~♦ A Bonyhádi Spartacus ökölvívói a mérlegen A kívülállók véleménye szerint a Bonyhádi Spartacus NB Il-es ökölvívócsapata 1966-ban „megúszta” a kiesést. Ezzel szemben az év végi mérleg elkészítése során határozottan leszögezhetjük, hogy a csapat biztosabban szerezte meg az 5. helyet, mint bármikor máskor, sőt, ha néhány balszerencsés mérkőzés és az igen sokszor irreális bíráskodás nem üti el a csapatot biztos győzelemtől (Győri Dózsa és a Bp. Chinoin ellen mind a két alkalommal), akkor a Spartacus ökölvívócsapata még több örömet szerezhetett volna Bonyhád sportszerető közönségének. Az elmúlt évben a csapat 7 hazai mérkőzéséből hatot megnyert, a vidéki mérkőzéseken sorra alulmaradt. Az ökölvívó-szurkolók körében nem indokolatlanul él az a tudat, hogy a hazai mérkőzéseket nem lehet elveszteni, idegenben pedig képtelenség győzni. Sajnos ennek a megállapításnak a valóságát a csapat 1966-ban nagyon gyakran tapasztalhatta — természetesen saját kárára. 13 VERSENYZŐVEL . . . A csapat a 14 mérkőzést mindössze 13 versenyzővel vívta meg, sajnos azt Kevés volt a Az 196«. évi atlétikai teliesitményékről eléggé bő beszámolót készítettünk. Ennek keretében Is megállapítottuk, hogy a megye atlétikája nem sokat lépett előre 1966-ban a közben elért részsikerek ellenére sem. Ezt a megállapításunkat támasztja alá az is, hogy 1966-ban nagyon kevés megyei csúcseredmény született. Mindössze csak az alábbiak: 1. Gahó- né a 100 méteres női síkfutásban 12,1- re javította a sajátmaga által tartott 12.2-es csúcseredményt. 2. A felnőtt férfiversenyzők részéről Tóth Ferenc iratkozott fel a csúcslistára a kalapácsvetésben elért 50.97-es eredményével. Ezzel a felnőttek el is lőtték puskaporukat. Még kevésbé dicsekedhetnek az ifjúsági versenyzők. Ezek közül is csak ketten szerepelnek az új csúcslistán, de a 300 és a «0« méteres távokon, ahol eddig csúcseredményt nem tartottak nyilván. Eredményeik a következők: 1. Balogh Éva a 300 méteres síkfutásban 44,2 másodperces eredményt, 2. Formadi Anna pedig a 600 méteres síkfutásban 1:44,6-as eredményt ért el. Valamennyi csúcseredményt elért versenyző a Szekszárdi Dózsa versenyzője. És ha már itt tartunk, nézzük meg melyek a régi eredmények, amelyeket már egy évtizede, vagy még több ideje tartunk nyilván a megye legjobb eredményeinek: Az ÉM 25, sz. Állami Építőipari Vállalat, Bp. XXI. kér. (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—21. felvesz Pest megyei munkahelyeire: kubikos és segédmunkást, villanyszerelőt, víz- és központifűtés-szerelőt, festőt, üvegest, bádogost, lágy és kemény tetőfedőt, épületlakatost, vasbetonszerelőt, géplakatost és gödöllői munkahelyre 5 fő rákodét. Jelentkezés a fenti címen a munkaerő-gazdálkodáson. Tanácsi igazolás szükséges, munkásszállást, üzemi étkezést és különélési pótlékot dolgozóinknak biztosítunk. (164) is látnunk kell, hogy több versenyző nem is nagyon állt rendelkezésre. A tavaszi forduló után a csapat edző nélkül maradt. A csapat edzéseinek Irányítását Borda vette át társadalmi edzői minőségben. Borda nagy szorgalommal vezette az edzéseket és a versenyzők is hamar megszerették. De aztán betegsége miatt a szakosztály újra edző, sőt intéző nélkül maradt. A szakosztály tagjainak egymás és a sport iránti szeretető azonban ezeken a nehézségeken is úrrá tudott lenni. A lég- és nehézsúlyban szinte minden alkalommal hátrányban volt a Spartacus, ezért Kromerczenszky és Tatai külön is elismerést érdemel helyállásáért. Az év folyamán kétségkívül voltak problémák is. A versenyzők részéről is nem egy esetben túlzott mértékű követelések hangzottak el, de az sem volt serkentő hatású, hogy a szövetkezeteik vezetői ígéreteiket nem tartották meg. Örömmel kell szólnunk az elmúlt évben jelentkezett problémák mellett azonban az utánpótlás nevelésében csúcstermés Férfi ifjúságiak: 100 méteres síkfutás: Péterfalvi Lajos, Szekszárdi TSE 11,0 (1943), Dör- nyei Ágoston, Szekszárdi Törekvés 11,0 (1947), Kosztolányi György, Szekszárdi Dózsa 11,0 (1960). 200 m síkfutás: Dömyei Ágoston, Szekszárdi Törekvés 22,7 (1947). 200 m gátfutás: Varga István, Szekszárdi Dózsa 27,6 (1953). Hármasugrás: Názer Lajos, Szekszárdi Bástya 13,73 (1951). Kalapácsvetés: Zag László Bonyhádi Gimnázium 43,78 (1953). Felnőttek: 200 m síkfutás: Dörnyei Ágoston, Szekszárdi Törekvés 22,7 (1947). Hármasugrás: Názer Lajos, Szekszárdi Dózsa 13,73 (1951). Nők, ifjúságiak: 400 m síkfutás: Pintér Márta. Szekszárdi Dózsa 61,2 (1956). 80 m gátfutás: Szüle Agnes, Szekszárdi Bástya 12,3 (1952). Magasugrás: Győrffy Mária, Szekszárdi Bástya 148 (1952), Eördögh Ilona, Szekszárdi Dózsa 148 (1963). Súlylökés: Győrffy Mária, Szekszárdi Dózsa 10.84 (1954). Felnőttek: 400 m síkfutás: Pintér Márta, Szekszárdi Dózsa 61,2 (1956). 000 m síkfutás:-Pintér Márta, Szekszárdi Dózsa 2:25,2 (1950). Ideje lenne, ha versenyzőink gondos felkészüléssel egyik-másik csúcs megrohamozására és megdöntésére is felkészülnének, hogy a múltnak adhassanak át egynéhány szakállas csúcsot Beszámoltunk már arról, hogy 1967. évi január hó 1-i hatállyal életbe lépett az (MTS 1/1967 ./MTS Értesítő 1. szám) Országos Tanács rendelkezése az új minősítési rendszerről. Az elmúlt időszak minősítési rendszereinek az volt a nagy hibája, hogy nem ösztönzött a végrehajtásra. Ezért sok esetben hiába érték el a sportolók a minősítési rendeletben megkívánt eredményeket, a legtöbb esetben még a Jól megérdemelt jelvényeket sem kapták meg, mert nem volt érdekeltté téve sem az edző, sem a sportköri vezetőség abban, hogy a sportoló megkapja a megfelelő szint eléréséért járó jelvényt és a megfelelő osztályba sorolást. De maga a sport- tolót sem izgatta az, hogy egy kis erőfeszítéssel megszerezze a megfelelő osztályba soroláshoz szükséges eredményeket, hiszen látta, hogy mások erőfeszítéseit sem honorálták az illetékesek. Ezen és ezeken a hiányosságokon segítendő az MTS vezető szervei elhatározták, hogy 1967. közepéig megfelelő ösztönző rendszert kell kidolgozni, amely felszámolja az elmúlt időszakok minősítési rendszereinek a hiányosságait. Arra gondolnak az illetékesek, hogy 1. a sportolót valamilyen formában munkaidő-kedvezménnyel, vagy kaló- riapénzael, vagy más fajta támogatással. mutatkozó eredményekről^ Sokszor annyi volt a fiatal, hogy nem lehetett velük foglalkozni. Sajnos azonban a sportkör foglalkoztatásukról nem tudott gondoskodni és Így a vártnál kisebb mértékben fejlődtek. A KOLLEKTÍV SZELLEM Kedvező volt a csapat szereplése szempontjából az év folyamán kialakult kollektiv szellem. Az egymás szeretete, megbecsülése eredményezte hogy a csapat őszi hazai mérkőzéseit sorra megnyerte. A csapat tagjai sokat fejlődtek technikailag, taktikailag és állóképesség szempontjából, a csapatba került fiatalok az év folyamán beértek. Legeredményesebbek Lukács, Máté, Borda, Szemcsuk, Molnár és Szabó voltak. A legnagyobb fejlődés Lukácsnál volt tapasztalható. Mérkőzéseit szinte Játszva nyerte meg. Szépen fejlődött Máté is. aki csak utolsó mérkőzését vesztette el. Szemcsuk és Molnár volt a csapat két legkeményebb versenyzője. Szemcsuknak technikailag kell fejlődnie, mig Molnárnak gyorsaságban kell javulnia. Nagy tehetség az együttesben Dénes n. Kár, hogy nála hiányzott a rendszeres felkészülés. Szabó egyszemélyben rendkívüli tehetség is és örök rejtély is. Abban azonban, hogy nem lett az, amit vártak tőle, nemcsak ő a hibás. Látszólagos közömbössége mellett nagyfokú érzékenység is gátolta igazi képességeinek kifejtésében. Tóparti volt a csapat legfiatalabb tagja. Sok-sok edzésre lesz szüksége, hogy valóban azt tudja nyújtani, ami* a közönség tőle elvár. Borda Tibor az edző és a versenyző, mind a két vonatkozásban helytállt az elmúlt évi versenyek során. Betegsége nagyon gátolta, mégis elsősorban az ő munkájának volt köszönhető. hogy a csapat helytállt a tavalyi mérkőzéssorozaton. Ugyanaz mondható el az utóbbi Időben ismét csatasorba lépett Oláhról is. Bonyhád sportközönsége az ő szerepléséhez Igen nagy reményeket fűz. Kedvezően befolyásolta a csapat szereplését a szurkolók lelkes biztatása is, amelyet az együttes igyekezett meghálálni. MIT VARUNK A JÖVŐTŐL? Mindenekelőtt jó mérkőzéseket, helytállást és bentmáradást az NB II- ben. Több támogatást a sportkör vezetőségétől. Azt, hogy a csapat tagjai lelkesedéssel vegyenek részt a közös munkában. A versenybiráktól Igazságosabb, elfogultságmentes bíráskodást. a szövetségtől igazságosabb döntéseket! Az utóbbi hetekben elterjedt az a hír, hogy a szakosztály megszűnik. A napokban megtartott szakosztály- gyűlés eloszlottá a bizonytalanságokat és a versenyzőik kivéted nélkül kijelentették, hogy a jövőben is a Spartacus színeiben akarnak versenyezni. A nyugodt felkészülést biztosító légkör kialakulásához azonban szükséges, hogy a vezetők valóban megoldják a játékosok egyik-másikának problémáit, a versenyzők pedig szintén valóra váltsák ígéreteiket a rendszeres felkészülést illetően. És ha ez megvalósul, az esetben a bonyhádi ökölvívó-rajongók valóban nyugodtan és bizalommal tekinthetnek az idei csapatbajnokság elé. 2. az edzőket prémiummal jutalommal, vagy iUetményemeléssel, 3. a sportköröket pedig a rendes évi működési támogatáson túlmenően rendkívüli állami támogatással kell érdekeltté tenni abban, hogy a minősítési rendeletben foglaltakból élő valóság is legyen. Az MTS-ben nem gondolnak egyen- lősdire. Úgy tervezik, hogy sportáganként külön-külön szabályozzák azt, hogy a sportolók, az edzők és a sportkörök milyen támogatást kapnak a minősítések megszerzése esetén. Külön Is felhívjuk a sportolók figyelmét arra, hogy az 1967. Január 1- től már lehetőség nyílik a szintek teljesítésére. Éppen ezért érdemes törekedni majd a minősítések megszerzésére, ha az MTS csak 1967 közepére ígéri is az ösztönzésnek a szabályozását. A rendelet megszerkesztésénél és annak végrehajtásánál arra kell majd ügyelni, hogy a réméit előnyök érdekében ne kerülhessen sor olyan eredmény elérésére és elfogadására, amelynek a valóságához bármily csekély kétség is férhet. Végül közöljük, hogy az egyéni sportágakban a minősítés foka, a játékoknál pedig a csapatok osztályba sorolása szabja meg majd a kedvezmény vagy Juttatás mértékét. Atlétika M Ösztönző intézkedések a minősítési rendszer végrehajtására Régi szakmák — idős mesterek A zsebórák szerelmese Cl Tamásiban, sok régi óra közt egy idős mester. Fe“ hér, selyempuha hajú. A bőre jakó, mintha a műhelyfal szíttá volna jel elevenségét. Kopott, kicsike műhely. Nyikorgó ajtóval, omló fallal, ahol vastag szakállt eresztett a penész. A penész virágait rózsás függöny leplezi, az arc ráncaira rácáfol a szem. Csend van körülöttünk, csak az órák Tteszeznek, finom ketyegéssel bontva a perceket. Magányos délelőttök kísérőzenéje ez. Azt hiszem, ha most megkérdezném a mestert, habozás nélkül vallaná, hogy igen, az óráknak lelkűk van, akár az embereknek. Régen kutatom a nyitját a szeretetnek, amely egy életre a magas óráspult, a fura nagyitok mellé ragasztja e kényes szerkezeteknek a tudósait. Mielőtt benyitottam az üzletbe, ismerősökkel beszélgettem. „Csodálatos, hogy mit tud egy órával a Kálmán csinálni! Ha hiányzik egy alkatrész, szinte a semmiből is kifabrikálja!" — mondták. Nézem a szemét, ahogy kutatóan rámemeli, kezét meg- törölgeti a kabátja szélében, és várja, hogy kérdezzem. Fürkésző, de nyílt pillantás, egyszerre kérdez és vall. — A szemem már gyengébb, de azért még bírom a munkát. Csak az idegeim! Türelem kell az órákhoz, kivált az olyan finomabbakhoz, mint a női arany karórák. — A legszebb óra, amit „gyógyított"? — Zsebóra volt. Tojásalakú. Színezüstből. A régi zsebórák jó hirűek. Némelyik évtizedekig járt javítás nélkül. Nagyon dicsérték a szakmabeliek a „Glosshüte" nevűt, amelyiket Németországban gyártottak, svájci mesterek. — Javítani milyeneket szeret? — Bonyolultabb, érdekesebb fajtájút. Most, amit itt lát a faion — mutat egy díszesen faragott dobozban csillogóra —, lehet vagy nyolcvanéves. Egészén kicsi, eredeti az ingája. Ilyen óra csak egy volt a kezemben, már nagyon régen. Néhány nap csak abba eltelik, míg átvizsgálja az ember, aztán töprenghet, ha olyan darab hiányzik belőle, amit nem árulnak már, hogyan pótolja, vagy helyettesítse? Cok ébresztő óra ketyeg egy üvegpolc mögött. A leg*■' újabb fajtájú müanyagboríióstól az otrombább, vaskosabb régiig. — Nem a külső a fontos. Régen is voltak gyengébb, és jobb minőségű órák. Akkoriban vándorárusok is hoztak, és magam is eladtam néhány vekkert. Aztán észrevettem, hogy rossz olajjal kenik át a szerkezetet, ami hamar besűrűsödik. Egykettőre javítani keü, tisztítani. Szóltam is az ügynöknek, hogy mondja meg a gyárnak, ahonnan idehozza, hogy vagy használjanak finomabb olajat, vagy ne hozzák ide ezeket az órákat, mert én csak olyant ajánlok a vevőknek, amiben bízni lehet... — Kálmán bácsi, nem visel karórát? — Nem szeretem. Zavar a kezemen. Príma zsebórám van. Még a testvérem küldte, külországból. Két-három évenként kitisztítom, és mindig pontos, megbízható, ami a jó óra legfontosabb tulajdonsága. Több ezer különféle időmérőt javított 67 éves koráig Szepesi Kálmán, a tamási órásmester. Nem tudná megmondani, hogy mi vonzza hozzájuk, de a fűié már nem tudja nélkülözni a zenéjüket. Otthonában is jó néhányat gyűjtött — A konyhában van egy nyolcnapos „jape" óránk, a szobában fali is, asztali is, csupa megjavított, régi óra. Inaskorában először egy faliórát kapott tanulmányozásra, meg is tudja mutatni, milyent, mert van az üzletben éppen olyan, javításra váró. Mikor idekerült Tamásiba, és megnyílt az üzlete, első dolga volt, hogy megreperáljon egy ingaórát, a jelenlegi „pontos időt”, amelyikhez a többieket igazítják. — Jó hosszú ingát akartam neki, egy métereset. Mert egy ingaórának minél hosszabb a lengő része, annál precízebb. Valamivel rövidebbre sikerült, de azért jól működik, nincs vele semmi hiba — simítja végig az egyenes vonalú, rézingás órát. A kirakatba kicsi táblára írta, szálkás, öreges betűkkel: ,Jiyitva tartás reggel héttől egy óráig". ^— A vonattal érkezők még itt érnek, de a délután erre járók már oda járnak, a szövetkezetbe! — mutat át az utca túloldalára, az ablakon keresztül. — Kelt már a pihenés nekem, mert ha tovább dolgozom, remeg a fejem — magyarázza, hangja szenvtelen. Csak azt sajnálom, hogy a régi órásfamilia lassan kipusztul, és nem lesz a családunkból fiatal, aki folytassa a mesterséget, akinek átadhatnám, amit apránként összegyűjtöttem... Tétován az asztalhoz lép, a szerszámokat rendezi. A * falon delet ver a pontos idő kérlelhetetlen szerkezete. MOLDOVAN IBOLYA Myxin — egy új antibiotikum Kanadában új antibiotikumot szerint a myxin — így nevezték állítottak elő, amely a hivatalos el az új antibiotikumot — 34 baknyilatkozatok szerint minden ed- térium és 49 gombafaj ellen hatódig Ismertnél hatásosabb. A hírek se«.
