Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

I I ■ú M£GYEll as*®'*’ “ **• y'lj * VTLAO PROLETÁRJAI EOTEStTLITTHt WSAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 'f Országégés — világbéke 2—3 o. XVII. évfolyam, 21. szám ARA: 60 FILLER Szerda, 1967. január 25. I Régi szakmák — idős mesterek 6. o. Szellemi sötétség, vagy tudatos lélekmérgezés 7. o. '-g> vagy I írgezés ? A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről 1966-ban a népgazdaság fejlő- kulturális helyzetének alakulását gén az ország szarvasmarha-állo­dését, a lakosság jövedelmi és a következő adatok jellemzik: I. Termelés és forgalom mánya valamivel nagyofob, a ser­tésállomány azonban kisebb volt, minit egy évvel azelőtt. 1966-ban növényi termékekből, vágóállatokból és állati termé­,., ,. , ,» „ , . . ‘ , ..... kékből együttvéve kb 3 százalék­1966-ban a megtermelt uj értek, előző eyi szintet, & több v<At an- kal többet vágtak M, mint- a nemzeti jövedelem - elő- nal, mmit amennyit a terv elő- ^.el korábban. zetes számítások szenrnt kb. 6 irányzott. Az építőipar a tér­százalékkal múlta felül az 1965. melés növelését — az iparhoz ha- a * i • ■ évi szintet. A növekedés mértéke sonlóan — nagyobbrészt a terme- ®l©IITllSZ©ripaíl nagyobb volt annál, mint amivel lékenység emelésével érte el. Az termelés az 1966. éves terv számolt. (4 szá- építőiparban foglalkoztatottak zalék). száma ugyanis csak kismértékben 1966-ban ugyancsak kb. 3 száza­. . . növekedett (kb 2 százalékkal). Az lékkai haladta meg az egy évvel AZ Ipari termelés építőanyagipar 1966-ban 10 száza- azelőtti szintet. A mezőgazdasági lókkal termelt többet, minit 1965- és az élelmiszeripari termelés nö­1966-ban — a tervezett 4—6 ben. vekedése fedezetet nyújtott a la­százalétokal szemben — 7 száza- kosság élelmiszer-vásárlásainak kb lékkai volt több, mint 1965-ben. ^ mezőqazdasáai 4 százalékos és a mezőgazdasági Az ipar ezt a termelési szintet a . , 3 “ és élelmiszeripari export kb. 11 termelékenység 6 százalékos nö- termelés százalékos növeléséhez (összeha­vekedésével érte el, míg a foglal- . ... sonlítható árak alapján számítva), koztatottság 1 százalékkal nőtt. ,a viszonylag kedvezőtlen ter- a fokozódó áruforgalomból adó- A termelés növekedésének több nvesu 1965. év után^ — 1966-ban dó szállítási követelményeknek a mint 80 százaléka a termelékeny- 9—6 százalékkal növekedett, és közlekedés eleget tett. 1966-ban a ség növekedéséből adódott. valamivel több volt annál, mint vasút áruszállítási teljesítménye 1966-ban — a korábbi évekhez amivel a terv számolt. A terme- 1965. évhez képest 3 százalékkal, hasonlóan — kiegyensúlyozott 1966- évi növekedése elsősor- a tehergépkocsiké 8 százalékkal volt az ipar fűtőanyag- és ener- ^lT1 az évinél nagyobb nö- nőtt. A távolsági személyszállítás giaellátása. Tovább folytatódott vény termelésig eredményekből adó- teljesítményei ennél kisebb mér- A7 enereiatermelés és -felhaszná- űott. Kedvező volt a gyümölcs-, tékben, kb. 2 százalékkal emel- lás szerkezetének átalakulása, zöldség- és különösen a burgonya- kedtek. 1966-ban csaknem másfélszer any- termés, továbbá több fontos ta­nyi volt a. földgáztermelés, mint knrmány és ipari növény termés- A beruházásokra egy évvel azelőtt, és a terveknek eredménye. Kiemelkedő volt a megfelelően némileg csökkent a kukoricatermés. A kenyérgabona- fordított összeg 1966-ban kereken széntermelés. termés 2,4 millió tonna volt, va- 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 Valamivel kevesebb vott a kő- láma vei kevesebb, mint 1965-ben százalékkal többet, mint 1965-ben. olajtermelés is, de a kőolaj-behoza- a rendelkezésre álló mennyi- 1966-ban számos új nagyobb ipari tál kb. egyharmaddal meghalad- fedezi az ország szükségletét, építkezést kezdtek meg, több fon­ta az 1965. évit. A kohászat tér- 1966-ban az állattenyésztés tér- tos beruházás 1966-ra előirány- melése átlagosan 7 százalékkal melésl értéke némileg meghalad­emelkedett. 1966-ban a gépipar ta az 1965. évi szintet. 1966. vé- (Folytatás a 2. oldalon) és a vegyipar továbbra is az ipm- ■ ...........- ­á tlagos fejlődését meghaladó mér­tékben növelte termelését. A gép^ ipari termelés 9 százalékos növe­kedése főleg a villamosipari gé­pek és híradástechnikai cikkék, valamint a műszer- és fémtömeg­cikkipar fejlődéséből adódott. A vegyipar termelésének 12 százalé­kos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanya,gok és műszálak termelé­se nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szinthez képest — kb. 7 százalékkal növelte terme­lését. Különösen gyorsain (12 szá­zalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai és külföldi végső értékesítése együt­tesen valamivel kisebb mérték­ben növekedett, mint a termelés. Míg 1966-ban az ipari termelés — élelmiszeripar nélkül számítva — 8 százalékkal volt több, addig az ipar a belkereskedelemnek kb 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel korábban. A kül­földre eladott ipari termékekért kapott devizamennyiség kb 5 szá­zalékkal haladta meg az előző évit. 1966-ban tovább folytatódott az ipari eredetű készletek növe­kedése. A növekedés mértéke — előzetes számítások szerint — 1966-ban jóval kisebb volt, mint az 1965. előtti években, de vala­mivel nagyobb, mint 1965-ben. Nyikoiaj Podgornij Rómába érkezett Kedden reggel Nyikoiaj Pod- országi nagykövete Rómában csat- a meleg fogadtatásért, majd ki- gornij, a Szovjetunió Legfelső Lakozik a küldöttséghez. jelentette, hogy a Szovjetunió Tanácsa Elnökségének elnöke A szovjet vendégek az olasz nagy jelentőséget tulajdonít az egyhetes hivatalos látogatásra Ró- fővároson kívül felkeresik Tori- Olaszországgal való kapcsolatok- mába repült. Podgornij Giuseppe nőt, Milánót, Velencét, Nápolyi, nak. Saragat olasz köztársasági elnök A hivatalos tárgyalások szerdán _ meghívásának tesz eleget és a kezdődnek és a vidéki út befejez- , _ orszáeaink Jori korábbi elnök, Gronchi 1960-as tével január 30-án zárulnak. A Viszonyaiból, a nemzetközi fnoszkvaa latogatasat viszonozza, küldöttség összetételéből is meg- th Pifr>elalt helyeiének <=a­A Legfelső Tanács Elnökségé- íátosságaiból származó különb­nek elnökével utazott Olaszország- latok minden területet megvitat- ségek ellenére még távolról sem ba Nyikoiaj Tyihonov miniszter- íák- merültek ki a lehetőségek a kap­elnök-helyettes, Vaszilij Kuznye- A római tartózkodás minden csolatok fejlesztésére, cov, Gromiko külügyminiszter bizonnyal módot ad arra is, hogy . v, , első helyettese, Mihail Kuzmin, a Nyikoílaj Podgornij találkozzék A Szovjetuniónak es Olasz­külkereskedelmi miniszter első és magánjellegű megbeszélést országnak érdekei a nemzetközi, helyettese, Szergej Romainovszkij, folytasson VI. Pál pápával. különösen az európai ügyekben a külföldi kulturális kapcsolatok N. V. Podgornij, a Szovjetunió sok tekintetben megegyeznek. Ez bizottságának elnöke és Vagyim Legfelső Tanácsa Elnökségének kölcsönös ^rekvése ' mel­Trapeznyikov akadémikus, az ál- gg“ tSete^XÍLpS lett kibontakozhatnak a hasznos laimi tudományos es műszaki ba- i-,i Dohi tét- érintkezések es konzultációk, a zottság első elnökhelyettese. Nyi- vannak, az Elnöki Tanács elnö- kolaj Rizsov, a Szovjetunió olasz- kének. Ünnepélyes fogadtatás az olasz fővárosban Nyikoiaj Podgornijt, Rómában, leges jelentőségű, Olaszország és a szovjet és olasz zászlókkal dí- a Szovjetunió kapcsolatainak sza- szitett repülőtéren Saragat el— kodat lan fejlódeset bizonyítja, tűkben lévő személyiségek gép— nők, Moro miniszterelnök, az Kifejezte reményét, hogy Pod- . ‘ reoülőtérről a városba olasz kormány többi tagja, a dip- gornij látogatása lehetővé teszi . p lomáciai képviseletek vezetői fo- a nemzetközi együttműködés, a hajtattak. Útközben a menet gadták. béke, a nemzetközi enyhülés és megállt: Amerigo Petrucci római Podgornij es Saragat elhaladt a nemzetközi biztonság nagy fon- polgármester rövid üdvözlő be- a díszszázad sorfala előtt, majd tosságú kérdéseiről már meg- édd , fordult Podeorniihoz A mindketten beszédet mondtak. kezdődött eszmecsere folytatását szeaacl *orau“ r-oagoimjnoz. Saragat hangsúlyozta: Pod- és elmélyítését. szovjet államfő megköszönte a Az építőipari termelés az 1965. évi viszonylag kismérté­kű növekedés után — 1963-ban kb 8 százalékkal haladta meg az i gornij látogatása nagy és külön- Podgornij köszönetét mondott meleg üdvözlő szavakat Wilsen Párizsban Kedden délelőtt 10 órakor az lést De Gaulle tábornokkal, eu- Elysée-palotában Harold Wilson rópai vonatkozású kérdésekről angol miniszterelnök és De Gaulle ezen belül a kelet nyugati kap- tábomok megbeszélésével meg- csőlátókról és mindenekelőtt a kezdődtek az angol—francia tár- Nagy-Britannia közös piaci be- gyalások. A találkozót a brit rrü- lépésével összefüggő problémák- niszterelnök kezdeményezte. ról. Wilson miniszterelnök George A megbeszélés után De Gaulle Brown külügyminiszter társasá- elnök az Elyseé-palotéban ebé- gában hajadonfőtt, zsebredugott det adott az angol államférfiak kézzel, gyalog sétálva érkezett a tiszteletére. ... 200 méternyire lévő brit nagy- Délután a francia miniszter- követségről az Elysée-palotába. A elnökségen, Pompidou miniszter- francia elnök dolgozószobájában elnökkel folytatott az aaS°Jmi- az angol miniszterelnök a két niszterelnok, a kulugyminisz- — & , ^ , tér, valamint a szakértők le­külügymmiszter es a tolmácsok len]étében megbeszélést. A dél­jelenlétében egy és háromnegyed utáni tárgyaláson elsősorban a óra hosszat folytatott megbeszé- két ország kapcsolatairól volt szó. Az Egyesült Államok: költségvetésében több mint 20 milliárd dollár a vietnami háború folytatására Washington (MTI). Az amerikai ben fordított háborús célokra. Jel- adófizetők minden dollárjából 56 lemző, hogy 1953-ban, a koreai ha- centet közvetlenül katonai célok- ború csúcspontján az egész ameri- ra fordít a jövő évben az amerikai kai költségvetés kisebb volt, mint kormány, ebből 22 centet a viet- amit most a Pentagon kap az ado- nami háború folytatására. Ezt ta- fizetők pénzéből, núsítja az új költségvetés, ame- A vietnami háború közvetlen lyet Johnson elnök kedden terjesz- kiadásaira 21,9 milliárd dollárt tett a törvényhozás két háza elé. irányzott elő Johnson elnök. Ta- Az új rekordmagasságú költség- valy eredetileg kilencmilliárd vetés 135 milliárd dollárban szab- dollárt szántak a háború folyta- ja meg a szövetségi kormány ki- tására, az eszkalációs politika kö- adásait. A Pentagon tételei 75,5 vetkeztében azonban a háború milliárddal szerepelnek a kiadá- ténylegesen mintegy húszmilliárd sok között, mintegy ötmilliárddal dollárba került egy év alatt, magasarib összeggel, mint a meg- katonai költségvetés egyéb előző évben. Ez az USA barma- tételei között jelentős összeget irá- dik legnagyobb katonai költség- nyoznak elő a Polaris-rakétát Eel- vetése: ennél többet csak a máso- váltó p0Seidon-rakéta kifejleszté- dik világháború két utolsó eve- sdre s három új atommeghajtású tengeralattjáró építésére. Megkez­dik a Minuteman—III. típusú in­terkontinentális rakéta kifejlesz­tését és folytatják a kísérleteket a Nike-x elhárító rakétarendszerrel. Az elnök azt is kilátásba helyezte, hogy újabií összegeket kér majd az elhárító rakétarendszer kiépí­tésére, amennyiben az ezzel kap­csolatos nemzetközi tárgyalások nem vezetnek eredményre. Bőví­tik a fegyveres erők létszámát, amely a költségvetési időszak vé­gére megközelíti majd a három és félmillió főt. A költségvetés második legma­gasabb — mintegy tizennégy- milliárdos — tétele államadósság törlesztése s csak ezután követ­keznek a szociális, kulturális, egészségügyi és más előirányza­tok. A polgári kiadások fejlődési üteme messze elmarad a katonai kiadások növekedése mögött. Az egészségügyi, közoktatásügyi, munkaügyi és népjóléti kiadások együttes előirányzata például ke­vesebb, mint kétharmada a viet­nami háború folytatására szánt összegnek. A költségvetés deficit­je körülbelül 8,1 milliárd dollár, a deficit csökkentésére a kormány hatszázalékos pótadót kíván ki­vetni, mind az egyéni, mind a vál­lalati jövedelmekre. A költségve­tési bevételek között azonban csökken a vállalati adó aránya, növekszik az egyéni jövedelmi adó befizetése. A republikánus párt vezetői máris bejelentették, hogy hajlan­dók ugyan a katonai kiadások megszavazására, azonban tovább akarják csökkenteni a polgári költségvetés tételeit. A republiká­nusok ellenzik Johnson adóeme­lési programját is, céljából. Podgornij hangsúlyozta, hogy a szovjet—olasz kapcsolatok fejlődése és megszilárdítása nem irányul semmilyen más ország ellen. A beszédek elhangzása után Podgornij, Saragat és a kísére-

Next

/
Thumbnails
Contents