Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
1 198«. január 24, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A jövő: évi 80 milliós terv Riport a simontornyai siőrmeüzemböl —- Napi 150 bárány bőr kikészítését tudjuk elvégezni részben a bevezetett új technológiai eljárás,, sál, részben pedig a kikészítő műhely korszerűsítésével. Tulajdonképpen csak most kezdődik az igazi kikészítési munka, mert ami eddig volt, az inkább kísérletezésnek felelt meg. Ezekkel fogadott Vörös Géza, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat kikészítő üzemének vezetője. A műhelyben a jellegzetes bőrszag szinte mellbevágja az embert. Amerre Aétnézünk, mindenütt báránybőrök, a kikészítés különböző fokozatában. A beruházások, mint például a kazánház, víztartályok, két új mosókád, elsősorban ezt az üzemrészt hivatottak fejleszteni. — Nálunk nem szabad hulladéknak lenni, s nincs is. Még a gy-mjúhulladékat is összegyűjt- ji s értékesítjük a posztógyárban. A minőségileg kifogásolható bőrökből mosóbőrt készítünk. Ez egyébként egy újítás eredménye, amellyel elsősorban az autó- tulajdonosokat akarjuk meglepni. Ez a mósóbőr ugyanis hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szarvasbőr. Közben néhány pillanatra megállunk egy érdekes gép mellett. — Itt már a szőrmenemesítés folyik. Ez a gép elemi részeire bontja és megnyújtja a szőrmét. S valóban az innen lekerülő bőrök, akár bélésnek is használhatók lehetnének. A kikészítő üzem után a kon- fekciós részlegekben Szabó László, a telep vezetője kalauzol végig bennünket. Először egy különálló épületbe megyünk, ahol mint a telepvezető mondja, „itt történik a lé- nyeg”. . Talán tizen dolgoznak egy nagy teremben, de valamennyien idősebbek, akiknek már több éves gyakorlatúk van. — Itt történik a válogatás. Ez a legnagyobb szakértelmet igénylő munka. Egyforma minőségű, hasonló színárnyalatú perzsákat és más alapanyagokat kiválogatni nem könnyű feladat. Különösen úgy nem, hogy egy- egy perzsakabátba 170—100 perzsái áb is szükséges. — Minél göndörebb a perzsa, annál értékesebb. Ezek után természetesen most már azon sem csodálkozom, hogy egy-egy perzsabunda 5—6 ezer forintba kerül. Hiszen a sok száz külföldről exportált perzsaláb rendkívül értékes alapanyag. A konfekciós műhely két részből áll: a belföldi és a külföldi piacra termelő üzemből. Mindkét műhelyben szorgos női kezek munkája nyomán, parányi szőrmedarabkákból alakul. nak ki a különféle kész, vagy félkész termékek. — Rendkívül munkaigényes egy-egy termékünk. Éppen ezért darabszámos tervünk ennek figyelembe vételével készült. Az első negyedben például 400 perzsabunda az exporttervünk. Ha a kikészítő műhelyben nem szabad hulladéknak lenni, akkor itt talán még annál is fokozottabban ügyelnek erre. A legkisebb bőr- és szőrmedarabkákat is értékesítik, ha másként nem, akkor, mint munkavédelmi kesztyűket. S hogy ötletességük nem hiábavaló, bizonyítja, hogy ebből az első negyedévben 2 ezer párat rendelt a kereskedelem. —- Újdonságaink is vannak — mondja a telepvezető — itt van. például ez a gidaszőrkabát Egy külön kis műhelyben sza- lagosított munkafolyamattal velúr kosztümöket, illetve női kabátokat készítenek. — Ennek a kis műhelynek 1 millió forintos a terve. Az első negyedévre például 1400 női velúr kabátot várunk tőlük. Nem lenne teljes az üzemről készített riport, ha nem szólnánk az ipari tanulókról. Üzemünknek jelenleg 30 ipari tanulója van. Közülük 16 harmadéves, akik már önállóan dolgoznak. Látogatásunk alkalmával az udvaron rögtönzött divatbemutatót tartottak az alkalmi manökenek, az üzem dolgozói. Látogatásunk végén felkerestük a vállalat központi irodáját, ahol Faluközy József igazgató a jövő terveit illetően a következőket mondotta: Azzal kell, hogy kezdjem az elmúlt évben nagyot léptünk előre. Most már lassan kialakulnak mindazok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szőrmeüzem két műszakban dől gozzon, hiszen csak ebben az esetben tudjuk biztosítani a korszerű gépek kapacitásának kihasználását. Ami az utánpótlást illeti, minden reményünk megvan, hogy az iskolaév végén több fiatal fog jelentkezni tanulónak. Szeretnénk fokozni a szakmunkás- képzést, amely egyik alapvető feltétele az üzem továbbfejlesztésének. Az üzem feladatai ebben az évben mintegy 40 százalékkal nagyobbak a tavalyinál. Hogy ezt teljesíteni tudja, ahhoz további műszaki fejlesztésekre lesz szükség. A távlati tervekben — 1970- ig — mintegy 80 millió forintra emelkedik az üzem termelési terve. Ezt az esztendőt a megalapozás esztendejének tekintjük. Szerényen, szinte alig észrevehetően húzódik meg a Simontornyai Bőrgyár szomszédságában a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat szőrmekikészítő és feldolgozó üzeme. Tulajdonképpen az irodák és a műhelyek egy része még ma is egy régi parasztházban van. Csak a tér- jedelmes udvar hátsó részében lévő magasabb épületek jelzik, hogy itt üzem van. Méghozzá Tolna megye egyik igen jelentős üzeme. Szigetvári László Foto: Bakó Jenő Rögtönzött divatbemutató az üzem udvarán. A zsiirieluök uam fűd magyarul Vetélkedő Pakson, — de Moszkvában is lehetne — A lányok többet tudnak? A szovjet katonákat matrózblúzos kislányok fogadják. Ök vezetik végig őket a paksi gimnázium ragyogóan tiszta folyosóján. Már az első pillanatban dicséretet kapnak: szépen gondozott élősarok, zöld növények, a kellemes környezet mind arra utal: szeretik új iskolájukat a paksi diákok. Vájnád János orosz szakos tanár elmondja az üdvözlő beszédet, „természetesen” orosz nyelven. És ettől a perctől kezdve a teremben mindenki mindenről oroszul beszél. Tíz versenyző nevét írják fel a táblára, azét a tíz diákét, akik a korábban megrendezett házi vetélkedőn a legjobbnak hizonyultak orosz nyelvből. Elfoglalja helyét a zsűri is, akik pontozás alapján döntik majd el, kit illet a jutalom. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy a zsűri egyáltalán nem tud oroszul, hiszen két tanár is helyet foglal benne. De a főszerep most nem az övék, inkább a szovjet tiszté és kiskatonáé, akik a legszigorúbb kritikusok lesznek, hiszen anyanyelvükön folyik a vetélkedő. Matrózblúzos kislány verset szaval. Még annak is élvezet hallgatni, aki nem bírja a nyelvet. Érezni a szavak ritmusát, s ahogy mondja, biztos benne az ember: pontosan érti is azt, amit szaval. A két szovjet vendég mosolyogva hallgatja, aztán magasba emelik a pontozó táblát. Ágoston Mária neve mellé a 17- es szám kerül. Tisztán, érthetően, szépen szavalnak, mindegyikük egy-egy szabadon választott verssel lép a hallgatóság elé'. A lányoknak mintha jobban menne, összesen két fiú szerepel, mindkettőjüknél erős a lámpaláz. Amikor az első forduló eredményeit összegezik, Girst Katalin, második osztályos tanuló vezet, aki Roman Szoljncev: Mama című versét választotta. Senkinek sem unalmas a verseny, pedig egy árva szó sem hangzik el magyarul. Ahogy hallgatja az ember, arra gondol, akár Moszkvában is lehetne ez a vetélkedő. Az utasításokat, a pontszámok ismertetését is a vendégek nyelvén mondják. A terem közepén Moszkva térképe áll, és amikor elkezdődik a második forduló, mellékerül a Szovjetunióé is. Egymás után jönnek a versenyzők: a Szovjetunióról kell beszélniök, orosz nyelven, térképen mutatva, alátámasztva a magyarázatot. A zsűri figyelmesen hallgatja a szöveget, az eredményt már arcukról is leolvasni: jól felkészültek erre a versenyre a diákok. Olyannyira, hogy a szovjet tiszt javaslatára felemelték a követelményeket: nem a Szovjetunióról, hanem kérdések alapján az iskoláról, a KISZ-munkáról, életükről kellett számot adni, orosz nyelven, a vetélkedőknek. Különösebb nehézséget ez sem okozott, nem volt könnyű dolga a zsűrinek a sorrend eldöntésében. A harmadik fordulóba csak a legjobbak jutottak be: Girst Katalin, Eigemann Éva, Eizenberger Erzsébet, Szalai Klára és Lám Eszter. A fiúk, sajnos alulmaradtak, kénytelenek voltak elismerni: a lányoknak valahogy jobban megy. Ha az ember elé tesznek egy képet, nem túlságosan könnyű feladat beszélni róla, még anyanyelvűnkön sem. Hát még oroszul! Pedig, a harmadik fordulóban a résztvevőknek Levita: Tavasz című képéről kellett mindent elmondaniok — oroszul. A lányokon ez sem fogott ki, megáll ták helyüket. A harmadik helyezésért holtverseny alakult ki| így aztán egy negyedik fordulóval — ahol különböző kérdések szerepeltek —, kellett eldönteni a sorrendet. Girst Katalin mindvégig megtartotta első helyét} megérdemelten nyerte az iskola jutalmát, egy szép képes albumot. Nem sokkal maradt el mögötte tudásban, de pontszámban sem Eigemann Éva, aki második lett. A negyedik forduló után úgy döntött a zsűri, hogy a harmadik helyre Eizenberger Erzsébet kerüL .... A vetélkedő véget ért, ezután néhány orosz dallal, és saját maguk által készített jelenettel szórakoztatták a diákok a szovjet vendégeket. Kedves, hangulatos klubest következett, ahol a diákokból alakult zenekar játszott néhány számot. Tovább is szívesen játszattak volna, csakhogy a vendégek is szót kérte!:; a katonák fogták me* a zeneszerszámot és az ő muzsikájuk szolgált kellemes aláfestésül a kötetlen beszélgetéshez. A szovjet katonáknak bizony akadt dolguk: a diákok kifaggatták őket, mi mindent tudnak Leninről. Megragadták a kínálkozó alkalmat, ugyanis nemsokára erről a témáról írnak dolgozatot... D. Kónya, 36 eredménnyel zárta a tavalyi évet a decsi takarékszövetkezet A decsi kultárházban január 29-án este 7 órakor a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet decsi kirendeltsége nevében Csükle Tivadar ügyvezető számolt be a mintegy 200 megjelenít tagnak a takarékszövetkezet 1966. évi munkájáról és az 1967. évi teirvfelada- tokroL Ezek szerint a decsi kirendeltség betétösszege 1966. december 31-én 3 466 000 forintot tett ki. A gépkocsinyeremény betétösszege 145 000 forint volt. A betétösszeg az 1965. évihez viszonyítva 437 600 forinttal, a gépkocsinyeremóny- betót összege pedig 100 000 forinttal növekedett 1966-ban 1834 400 forint ösz- szagű kölcsönt adtak lei. Ebből építkezési és tatarozása kölcsön címen: 658 900 forintot, háztáji fejlesztés címen pedig 140 000 forintot. A tagok száma 1966. december 31 _An 930 volt, az 1965-ös esztendő 815-ös taglétszámával szemben. Az előző évi 75 darab biztosítás 1966-ban 147-re növekedett. Terveik között szerepel a tagok számának 50 fővel valló felemelése is. A részjegyalapot 8000 forinttal, a betétállományt 600 000 forinttal, a gépkocsinyeremény- betótet 20 000 forinttal tervezik az idén felemelni. SOTKÓ JÁNOS levelező, Decs Esztergályos, öntő, hegesztő, festő, bognár, asztalos, adagolóbeállító, általános lakatos szak- és betanított munkásokat FELVESZÜNK. Jelentkezéseket írásban kérjük: Gyönk, Gépjavító Állomás címre. Munkásszállás, étkezés van. ______ (137)
