Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

1967. január 24. tolna mnmt nepcjsaö 3 Megvalósullak a négy évvel ezelőtti tervek Ö/ést tartott Siekszárd város Tanácsa Eredményekben gazdag négy év után utolsó ülését tartotta tegnap Szekszárd város Tanácsa. Kaposi István tanácstag, a Hazafias Nép­front városi elnökének elnökleté­vel lefolyt tanácsülésen számve­tést tartottak a város lakosságá­nak képviselői az 1963-as válasz­tás óta elért eredményekről. Az ünnepélyes tanácsülésen, amelyen megjelent Rúzsa János, az MSZMP városi első titkára, Kovács V. Károly, megyei tanács­tag, Császár József vb-elnök je­lentést adott a két tanácsülés kö­zött a végrehajtó bizottság által tett fontosabb intézkedésekről. Ezután a tanácselnök a végrehajtó bizottság és a vb-vezetők tevé­kenységéről számolt be. — A négy évet legjobb tudá­sunk szerint akartuk végigdol­gozni. A városi tanács tagjai, a vb tagjai büszkeséggel tekinthet­nek vissza a négy évre, mert az eredményekben gazdag volt. Hu­szonnégy alkalommal ülésezett a tanács, az élet minden területé­vel kapcsolatos kérdéseket vita­tott meg. öt alkalommal város- fejlesztési, hat alkalommal a mezőgazdasági lakosságot érintő kérdésekben hozott többek kö­zött fontos határozatokat. Az el­múlt választások jelölő gyűlésein kétszáz észrevételt tett a lakos­ság, ugyanakkor 219 közérdekű bejelentés érkezett. Ezek nagy ré­sze megvalósult, a vb érdembeli- leg foglalkozott a lakosság beje­lentéseivel. Az állandó bizottságok hathatós segítséget nyújtottak a város ve­zetőinek a soron lévő feladatok megoldása érdekében. Különösen a jogügyi és a pénzügyi állandó bizottság végzett kiemelkedő munkát. A tanácsüléseken 387 hozzászólás hangzott el és 167 interpellációt intéztek a tanács­tagok a vezetőkhöz. Mind a hoz­zászólásokkal. mind az interpel­lációkkal kapcsolatban megfelel) intézkedéseket tettek. — A választási ciklus alatt a fő figyelmet a város fejlődésére fordítottuk — mondotta a ta­nácselnök. — Az új keresése, a mind hatásosabb intézkedések megtétele jellemezte mind a vb, mind pedig a tanácstagok mun­káját. A végrehajtó bizottság, mint arról a megyei tanács vb megállapítása is tanúskodik, a négy év alatt jól oldotta meg fel­adatát. E napirend tárgyalásakor Rú­zsa János, az MSZMP Városi Vég­rehajtó Bizottsága nevében kö­szönte meg a tanácstagok lelki- ismeretes, a város érdekében foly­tatott munkáját. „A városi ta­nács munkája eredményes volt; ipartelepítés, lakásépítés, a váro­siasodás megannyi jele tanúsko­dik róla. a tanácstagok a lakos­ság érdekében tevéken vkedtek megvalósultak négy évi terveink Sok feladat áll még előttünk. Táv­lati és közeli terveink is váro­siasodást. az iparosítást ígérik. Munkálkodiunk azon. hogy ter­veink mielőbb megvalósulianak”. — mondotta többek között Rú­zsa elvtárs. Ezután került sor a városfej­lesztést értékelő jelentés elfoga­dására. amelyben a város vezetői ő részletesen bemutatták, indokol­Befejezéshez közelednek a szakszervezeti bizalmi* választások ták a négy év eredményeit. Végül interpellációkra került sor. A tanácsülés végén Császár Jó­zsef vb-elnök meleg hangú kö­szönetét mondott a tanácstagok­nak, akik a négy év során lelki­ismeretesen képviselték a lakos­ság érdekeit, eredményesen mun­kálkodtak a város gazdagításán. Külön megköszönte, a tanácsta­gokon keresztül, a város lakossá­gának munkáját. Az ünnepi ülés után a város ta­nácstagjai megtekintették a vá­rosháza nagytermében azt a ki­állítást, amely néhány nap múl­va a nagyközönség számára is megnyílik. A kiállítás a város fej­lődését mutatja be, ugyanakkor távlati városfejlesztési progra­mokkal is megismerteti a látoga­tókat. A tanácstagok elismerően szóltak a kiállítás rendezőinek I munkájáról. A magyar szakszervezetek alapszabálya, a SZOT 1966. novem­ber 12-i határozata értelmében 1967-ben újjá kell választani a szakszervezeti vezető szerveket. E határozat végrehajtása me­gyénkben január 2-vel kezdetét vette. Az előkészületek, a válasz­tások sikeres lebonyolítása érdekében, már decemberben megtör­téntek. Elkészültek a választási ütemtervek, amelyek első feladat­ként a bizalmii^álasztással kapcsolatos feladatokat tartalmazták. A minden eddiginél alaposabb, gondosabb előkészítésre azért volt szükség, mert az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a bizal­miak a jövőben első számú partnerként dolgoznak majd a gaz­dasági vezetéssel együtt. Az ő feladatuk lesz, csoportjuk érdeké­ben, az igen, vagy a nem kimondása, a csoportjukhoz tartozó dol­gozók érdekképviselete, érdekvédelme és nem utolsó sorban, a ter­melés''segítésén való munkálkodás. Megyénkben befejezéshez közeledik a szakszervezeti bizalmi­ak választása. A választások során szerzett tapasztalatokról be­szélgettünk Soponyai Jánossal, az SZMT szervezési és káderbizott­ságának vezetőjével. — Hogyan tükröződött a szakszervezeti bizalmiak beszá­molóiban az elmúlt két évben végzett munka? — A gondos, alapos előkészí­tés meghozta a várt eredményt. Egyes területeken — Bőrdíszmű, Bonyhádi Cipőgyár, Tolnai Se­lyemgyár — a szakszervezeti bi­zottságok írásos anyaggal segítet­ték a beszámoló összeállítását^ máshol — a HVDSZ területén, É. M. Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál és a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Válla­latnál — szóbeli eligazítást kap­tak a bizalmiak. A beszámolók hűen tükrözték a két év esemé­nyeit. így többek között szóltak a termelésben való helytállásról, a munkához, és a dolgozók egy­máshoz való viszonyáról, a mun­kafegyelemről, a csoport tagjai­nak politikai életéről és maga­tartásáról, az érdekvédelemről, az üdülési és segélyezési munká­ról stb. A soron következő évek feladatainak meghatározásánál a a beszámolók egyöntetűen az MSZMP XX. kongresszusának ha­tározatából indultak ki. Azok­ban a csoportokban, amelyekben szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigádok dolgoztak, a be­számoló részletesen kitért a bri­gádok munkájára. Végeredmény­ben elmondhatom, hogy a beszá­molók döntő többsége megfelelt a várakozásnak, tartalmazta mindazt, amit vártunk azoktól. Nem túlzók, ha azt mondom, gondnoka koznak. A 157 asztal természete­sen az őstermelőknek áll a ren­delkezésére. Kosaranként, vagy négyzetméterenként két forint helypénzt kell fizetniük. — A vásárcsarnok gondnoka milyennek látja a szekszárdi piacot? — Mondom, hullámzó. Van, amikor sok az áru, egy részét inssza kell vinni, máskor meg előfordulnak bizonyos hiányossá­gok. A tojás néha nem kelendő. Máskor hiánycikk. — A felhozatalt számon tartja? Látom, itt az asztalon elég sok a papír. Milyen kimutatások ezek? — AZ én kimutatásaim. Min­den piaci napon ki kell tölteni. Ebben az állami és a szövetkezett kereskedelem nem szerepel. Az­tán összesítek, heti és havi ösz- szesítőt csjnálok. — Meg tudná mondani tehát, hogy január 21-én szombaton mennyi és mi volt az -őstermelői felhozatal ? — Hogyne. Kétszázkilencvenhá- rom egy kiló körüli csirke, hu­szonhárom tyúk, hat kövér kacsa, huszonkét liter tejfel, huszonhét kiló túró. 695 tojás. 780 kiló búr ponya, 11 láló sárgarépa, 102 kiló petrezselyem, 211 kiló vörös­hagyma, 26 kiló fokhagyma, 174 kiló fejes káposzta, 107 kiló kel­káposzta, 129 kiló karalábé, 14 mázsa 74 kilogramm alma, 8 kiló dió, 58 kiló szárazbab, 295 kiló savanyú káposzta, 3 kiló mák. — Meglepő alaposság. — Ezt minden nap megcsiná­lom. Szombatonként még az ára­kat is feltüntetem. — Aztán mire használják eze­ket a jelentéseket? A MÉK veze­tői például ismerik? — Nem hiszem. A miniszté­rium így kéri és én így továbbí­tom a kereskedelmi felügyelőnek. — Miért, mit lehet kezdeni ve­lük? — Sok mindent. Ezeknek a ki­tűnő jelentéseknek a felhaszná­lásával ragyogóan meg lehet szer­vezni a szekszárdi piacra a fel­hozatalt. — Ez már nem tartozik rám. — Szó sincs róla. Távolról sem állítom, hogy magára tartozik. Az viszont tény, hogy a kimutatá­sokat szépen vezeti, tiszták, át­tekinthetőek, és feltehetően pon­tosak, megbízhatóak. — A magam munkájára mindig 'ényes vagyok. Nem csapom össze. — Megítélése szerint, a csar­noki standok napi nyitva tartási rendje jó? — Igen. Télen a MÉK hat óra­kor nyit és a földszinten este hétig szolgálja ki a vásárlókat. A hatórás nyitást főleg a bőr­díszműben dolgozó asszonyok miatt kellett bevezetni. Nyáron még tovább tartanak nyitva a MÉK-standon. A fenti egy mű­szakos ugyan, de osztott munka­idővel, ami annyit jelent, hogy a forgalomhoz igazodva, délelőtt is, délután is van kiszolgálás. — Járt már más városban kö­rülnézni? — Hivatalosan még nem jár­tam tapasztalatcserén, de azért látni láttam vásárcsarnokot más­hol is. — Hol? — Pesten. A vidéki városokba a kereskedelmi felügyelőt vitték el, engem itthon hagytak. Úgy lett volna jó, ha mindketten me­gyünk. Ez a jelenlegi helyzet a saját elképzeléseim szerint ala­kult ki. Jó volna azért körül­nézni valahol! — Mi ugyanis ismerjük egy­mást, de az olvasók kedvéért most mégis mutatkozzon be. — Igen, hát Kiss László va­gyok, 1963. június 10-e óta csi­nálom a gondnoki teendőket. Ak­kor nyitott a szekszárdi vásár­csarnok. SZEKULITY PÉTER hogy ennek volt köszönhető a bizalmiválasztó gyűlések megnö­vekedett aktivitása. — Milyen pozitív, illetve ne­gatív tapasztalatokkal találkoz­tak a választási gyűléseken? — Mindenekelőtt örvendetes a megjelenési százalék alakulása. Annak ellenére, hogy az üzemek 80—85 százalékában munkaidő után tartották a bizalmiválasztó gyűléseket, a dolgozók 95—100 százalékban megjelentek. A Tol­nai Selyemgyárban például Hor­váth Júlia fonodái dolgozó 39 fo­kos lázzal jött el a gyűlésre, ahonnét úgy kellett őt haza- küldeni. A biz*ilmiválasztó gyű­lések jelentőségét nagymértékben növelte, hogy azok többségén megjelentek a pártszervezet és a gazdasági vezetés képviselői is. A Bonyhádi Zománcgyár párttit­kára Sebessy Sütő Albert elvtárs például nem kevesebb, mint hat választógyűlésen volt jelen. Mint ahogy azt már említettem, a jól összeállított beszámolók a legtöbb helyen élénk visszhangra talál­tak. A hozzászólók közül többen megdicsérték a bizalmiak munká­ját, és köszönetét mondtak a ve­lük való törődésért, de ha kellett, mint például a Simontomyai Bőr­gyárban, bírálták a gazdasági ve­zető és a főbizalmi munkáját, mert egyes esetekben figyelmen kívül hagyták a bizalmi vagy az egész csoport véleményét. Másutt elmondták, hogy a bizalmiak a bélyegeladáson kívül, mással alig foglalkoztak. Azok a dolgozók, akik az elmúlt időszak alatt se­gélyben, jutalomüdülésben, vagy a társadalombiztosítás különböző juttatásaiban részesültek, itt mondtak köszönetét a szakszer­vezet gondoskodásáért. Ugyan­akkor többen az üdültetési lehe­tőségek kibővítését kérték. Sok helyen, főleg a női munkaerőket foglalkoztató vállalatoknál, üze­meknél, jóleső érzéssel nyugtáz­ták a hozzászólók az MSZMP IX. kongresszusának azon határoza­tát, miszerint a jövőben 600 fo­rintos havi segélyben részesítik a szülő anyákat. Szinte valamennyi választó gyűlésen szóba került a csökkentett munkaidő bevezeté­sével kapcsolatos elképzelés. 0 pozitív jelenségek mellett azon­ban helyenként hiányosságok is voltak. Elsősorban az, hogy több gyűlésen a csoport tagjai passzi­vitást tanúsítottak, valamilyen oknál fogva. Nem mondták el véleményüket bizalmijuk mun­kájáról. összefoglalva a szerzett tapasztalatokat, elmondhatom,- hogy a szervezett dolgozók bizal­ma nőtt a szakszervezet irányá­ban, s ennek kifejezője volt a megnövekedett aktivitás, fokozó­dó érdeklődés, amely a választó­gyűlések döntő többségét, jelle­mezte. — Hogyan változott a most lezajlott választások során » bizalmiak összetétele? — Az MSZMP Politikai Bízott, ságának 1966. május 10-i határo­zata szellemében az eddig lezaj­lott választások tapasztalata az, hogy nőtt a megválasztott párttag bizalmiak száma, mintegy 3—í százalékkal. Különösen a Bony­hádi Cipőgyárban, a Bonyhádi Zománcgyárban, és a Tolnai Se­lyemgyárban alakult kedvezően ilyen szempontból a bizalmivá­lasztás. Elmondhatom azt is, hogy nőtt a fiatalok és nők aránya. Hasonló a helyzet, a régi és az új bizalmiak vonatkozásában is. Megyénkben mintegy 2600 szak- szervezeti bizalmi tevékenykedik- különböző termelőegységeknél. — Mit várnak a dolgozók és a felsőbb szakszervezeti szer­vek az új gazdasági mechaniz­musban a szakszervezeti bizal­miaktól? — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuza­mosan megnő a szakszervezeti bizalmiak feladata. Gyarapodnak Jogaik, de ugyanakkor gyarapod­nak kötelességeik is. Az újonnan megválasztott bizalmiaktól első­sorban azt várjuk, hogy segít­sék az MSZMP IX. kongresszusa határozatának sikeres megvalósí­tását. Részletesebben szólva azt, hogy képviseljék a csoportjukhoz tartozó dolgozókat a szakszerve­zeti bizottság és gazdasági veze­tés előtt, segítsék a dolgozók po­litikai nevelését, mozgósítsanak, az 1967. évi gazdasági feladatok végrehajtására, intézzék a dol­gozók panaszait, segélyezési és egyéb problémáit és nem utolsó sorban azt, hogy törődjenek a csoportjukhoz tartozók érdekvé­delmével. Nagy munka ez és egész embert kíván. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy a válasz­tások során leköszönő szakszer­vezeti bizalmiaknak megköszön­jem eddigi munkájukat és egy­ben az újonnan megválasztottak­nak sok sikert kívánjak az el­következendő időre — fejezte be nyilatkozatát Soponyai János, az SZMT szervezési és káderbizott­ságának vezetője. Sz. L. Á katolikus békebizottság megyei vezetőinek fogadása Január 3-án délelőtt Szabópál Anitái, a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke fogadta a katolikus papok békebizottságá­nak megyei vezetőit. Dörnyei Ist­ván püspöki tanácsos, kerületi esperes bevezető szavaira a me­gyei tanács elnöke válaszolt, majd aktuális társadalmi, gazdasági, va­lamint békemozgalmi problémák­ról folytattak szívélyes hangú megbeszélést A fogadáson jelen lévő vezető egyháza személyek hangoztatták, hogy valamennyien büszkék lehe­tünk a múlt esztendőben eléri; építőmunkánk sikereire és a jö­vő bíztató előirányzataira, mely az egész dolgozó nép általános felemelkedését szolgálja. Kihang­súlyozták a vietnami háború el­leni egységes feillécés szükséges­ségét, mint a vil4"h-'k" Illetve a nyugodt építőmunka fontos fel­tétedét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents