Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
TOLNA MEGYEIi VILÁG PROLETÁRTAl EGYESOUETEi A* uj esendőre NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 1. szám. ÄRA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. január 1. Áz Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március i9-re kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületeik számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a : Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrendelet intézkedik a választók névjegyzékének ösz- szeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási 'elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazat- szedő bizottságok bonyolítják le. Az országos választási elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az ország- gyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevet, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét _és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választó- kerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront .lletékes helyi bizottsága jelöli li. A Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 5-án megalakítja a szavazatszedő jizottságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás .ebonvolításáról, , törvényességéről és zavartalanságáról, s megállapítják a szavazókörbein a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőjelöltek és tanáestagjeiöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmébe1)} egv választó- kerületben egy. vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstagjelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezi]: a választási elnökségek és a választó- kerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. márciüs 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok összeszámlálá- sónak rendjét, s úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) március 22-én kell átadni. Január 2-án megkezdődik a választók összeírása. A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt, aki elmebeteg, tekintet, nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt, vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja, vagy az összeíróbiztes is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól 11- ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből, törvényellenesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétéi szároított'8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban beielenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt • állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírálás céliából átteszi a járás- bírósághoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása Után — végérvényesen határoz. A választák ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjeev- zék és a járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-5.3 állítja össze a választók végleges névjegyzéket. Fzt. 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosub személy a névjegyzék összeállítását, követően megváltozta+ia állandó lakóhelyét, az úi lakóhelve szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti f°1vótelét a. választó!: névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi ln- kóh^lv illpfóVps végrehajtó bizottság által kiadott jgnzo- lóri. arról, how a kóréim°zőt a választók névjegyzékébe felvették. (MTI) Tárgyalások a LEMP és az FKP küldöttségei között Varsó (MTI). December 27 és 29 kozott Varsóban tárgyalások voltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt küldöttségei között. A tárgyalásokon íyz FKP részéről Raymond Guyot, az FKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja és Jacques Demis, a Központi Bizottság tagja, a LFIví.P részéről Zenen Klisziko, a Politikai Bizottság tagja, Artu" Satarewlcz, a Központi Bizottság tagja, Andrzej Werblan, a Központi Bizottság tagja és Józef Czesak, a Központi Bizottság tagja vett részt. A tárgyalások, amelyek során megvitatták kommunista és munkáspártoknak az európai biztonság kérdésével kapcsolatos kezdeményezését, megerősítették a két párt álláspontjának teljes azonosságát-. Irta: Darvas József Megint eltelt egy év — s eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot — mert, ha szavunk van rá, mégis van ilyen —, nem vagyunk képesek teljesen a magunk szándéka, akarata szerint formálni- alakítani. Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él és tervezi a jövendőt. Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig, boldogabb lett-e a földön az ember? Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet — ha mesz- sze magasabb fokon is —, da mindig újratermeli az ellentmondásokat, a diszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgyhiszem — nincsen igazuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, feltétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tudot'í küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani —, vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának a kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni, mint elkerülhetetlen végzetet, a háborút: akkor ez mindenekelőtt á szocialista világ- rendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős részén egy olyan társadalmi rendszer, amelynek nemcsak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet, — hiszen egy új háborúval az emberi lét, vagy nem-lét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját-ítyenge- sége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk el — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van, s ellenzi, meg akarja akadályozni a leg- tömege^ebb szörnyűségek szülőjét, a háborút! De menjünk tovább! A háború mellett az emberiség másik legfőbb veszedelme: a nyomor. Az „intézjnényesített” éhség, Sajnos, sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik, — vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igaz az, hogy egyes legrejtettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is eltorzítot- tan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a feilődés- ben, az élet minden területón olyan tempót ért el, ami túl- hnladia a -legfejlettebb országok ütemét. És erők a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek. lehettek gazdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyomor-sorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most, ezekben a fejlett országokban. elsősorban nem azórt képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt .kiküzdeni mert — erős hátvédként —, léteznek a szocialista országok? Ét a gyarmati sorsból felszabadult, vagy felszabaduló országok — miközben a szabadságuk kivívásához is a szocialista ország,októ! kapták, kapják a legtöbb segítséget, — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista, vagy legalábbis „nem kapitalista” utat választják sorra?... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa —, h^ nem is megtorpanások nélkül —, de megy előre. A világ ilyen nagy összefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esztendőben? Végezni — az eddiginél még jobban végezni —, ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni teljes erővel a szocialista Magyarország felépítését. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kongresszusa. És a napokban került nyilvánosságra a minisztertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határozataiban és a minisztertanács határozatában benne van az új eszitendő programja. Ha ezt a programot eredményesen, jól végrehajtjuk, akkor jórészben felelünk arra a kérdésre is, hogy mit hoz az új esztendő. Történhetnek persze a világiján váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok — de mindent meg kell tennünk, hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt. Mi a terveinkkel, a programunkkal, s ezek végrehajtásával elsősorban a mi népünknek — önmagunknak — tartozunk felelősséggel. De azért annak 'is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helyre korlátozott, lokális felelősség nem létezik. Részei vagyunk a nagy egésznek —, s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre? Igaz, kis ország vagyunk — ám egy kis ország sorsa is Számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent. Sőt, néha sokkal többet számíthat, mint ami a nagyságával egyenes arányban van. Példa erre Vietnam sorsa. /Vietnam is viszonylag kis ország —, de az, hogy mi történik Vietnamban, s az, hogy^ 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásolja az egész világ sorsát, jövőjét. A mi jövőnket is. A testvéri szolidaritás természetes érzésén túl, ezért is kell 1967-ben, erőnkhöz képest segíteni, hogy a béke, a vietnami nép jogos igényeinek a győzelmével, létrejöjjön a világnak ezen a súlyosan vérző részén. Nemzetközi felelősségvállalásunknak talán ez a legkomolyabb része. S vele még egyj munkálkodni a nemzetközi munkásmozgalom egységén. Vietnam sorsa is jórészt ezen fordul meg, és az is. hogy az imperialisták1 ne teremthessenek esetleg másutt egy új háborús tűzfészket. Minderről a dolgok súlyának megfelelően szó esett a kongresz- szuson. Valamint arról is, hogy fontos, nagy változások előtt áll országunk belső élete. A gazdaságirányítás reform jára gondolok, amelynek a kimunkálásában sok minden vár az 1967-es évre. Világossá kell tennünk, hogy ez nem pusztán népgazdasági kérdés, hanem hatással lesz az életünk minden területére. Jó végrehajtására nemcsak a szűkén vett „érdekelteket” kell felsorakoztatni, hanem az egész népet, mert sikerében az egész nép érdekelt. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy tovább erősítsük a nemzet szocialista egységét, erkölcsi összeforrottságát. Talán ez lehet az új esztendő nagy feladatainak összefoglaló gondolata —, hiszen ez a mi legnagyobb erőforrásunk!
