Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
r t i960. December 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG CIKKÜNKRE VÁLASZOLNAK: Aki a hibát is megvédi A NOVEMBER 26-1 SZÁMBAN megjelent „Akadályverseny •— vagy házépítés” című cikkükkel kapcsolatosan szeretnénk néhány kiegészítő adatot szolgáltatni, és egy-két magyarázó megjegyzést adni, várvá azt, hogy ugyanolyan nyíltan és kendőzetlenül leköz- lik, mint az eredeti cikket. Az elgondolkoztató cím után elgondolkoztat az is, hogy mi volt ennek a cikknek a célja: egyszerűen csak egy lírai hangú írás a „fészekrakókról”, vagy bírálat a szövetkezet munkájáról. A szövetkezet munkájára vonatkozó építő szándékú bírálatot mindenkor elfogadjuk, a felvetett hibákat igyekszünk is kijavítani. Jelen esetben azonban úgy véljük, hogy a cikk írójának és a téma sugalmazójának nem ez volt a célja. Felmerül egy sor kérdés, amire a választ keresve, megfoghatjuk a kilógó lólábát... Miért most, az események után több mint egy évvel került csak sor ennek a cikknek a megírására, illetve a „bírálat” felvetésére? Talán csak nem azért, mert Kolláth Lajos részéről két héttel ezelőtt zárult le az ügy, amikor is végrehajtói felszólításra végre kiegyenlítette, a bíróság szeptember 13-án jogerősen megítélt tartozását? Ez az időrendi jelenség olyan látszatot kelt, mintha jó személyi összeköttetés folytán találkozott volna ezzel a témával a cikk írója, és segített némi elégtételt venni a „nagyon rosz- szul járt” Kolláthéknak. Ha tévedünk, és mégsem ilyen hátsógondolatokból fogant ez a cikk, akkor továbbra is nyitott kérdés marad, hogy mi volt a cikk írójának, de ezen túlmenően a megyei sajtónak a célja ennek a nagyon elkésett cikknek a le- közlésével? Nincs aktuális téma, amivel jobb szolgálatot' tehettek volna a köznek: a kislakást épíFa- és vasipari gépeket vásárol és f. hó 12-én hétfőn becslési napot tart Szekszárdon a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi V. pécsi kirendeltsége. Pécs, Bajcsy-Zs. út 10. Tel.: 29—04. írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető, Szek- szárd címre leadni. («5) ÉM. Villanyszerelőipari Vállalat, Budapest. VII., Síp u. 23. felvess segédmunkásokat és villanysserelőket budapesti, Pest környéki és vidéki munkahelyekre. Bérezés? megemelt teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül, ehhez 15 százalék idénypótlék. Egyéb járandóságok: saját lakóhelyén kívüli foglalkoztatás esetén — a jogosultságtól függően — külön- élési pótlék, természetbeni szállás, vagy szállásdíjtérítés, étkezési hozzájárulás, munkaruha. Jelentkezés: Budapest, VII., Síp u. 23. sz. (főporta) (13) tők gondjaiban, a szövetkezeti mozgalom népszerűsítésében, illetve erősítésében (mégha bírálat útján is), vagy a közhangulat formálásában? A magunk részéről kértük már a Népújság Szerkesztőségét, hogy segítsen megfelelő felvilágosító és propagandakampányt lefolytatni a tamási községi társasház-építési tervek sikeres megvalósításához. Ezen a területen volna mit tenni: községünkben nagyon nehezen indultak meg az első lépések. és úgy látjuk, hogy a jövőre nézve sincs még biztosítva a kívánt érdeklődés és hangulat. Pedig nyugodtan állíthatjuk, hogy ezen a téren szövetkezetünk felkészült a megvalósítandó feladatokra és nem vallott szégyent eddig végzett munkájával. Állíthatjuk, hogy a ‘Népújság nemesebb célt szolgált volna és jobban szolgálta volna a közérdeket, ha nem az egy évvel ezelőtt történteket próbálja egyoldalúan, elfogultan feszegetni, hanem inkább meglátogatja a most folyó társasház-építést, és arról írt volna, hogy az öt hónappal ezelőtt megkezdett munka befejezéshez közeledik, s nem is végeztünk megvetendő munkát. Persze ott nem várta volna a riportert az „örömtelen” lakás központi fűtésének kellemes melege, hanem huzatos, nyers falú, de mégis impozáns épület. Sorolhatnánk még ríéhány „épületesebb” riporttémát: a Páriban alig két hónap alatt felépített és egy valóban sokat küszködött nagy család igaz örömére készült cigánylakástól Bajusz Sáhdor nyugdíjas mérnök szakértőén kritikus építtetőnek megelégedésre átadott lakóházáig. NEM ÁLLÍTHATJUK, hogy hiba nélkül dolgozunk, nálunk is megtalálhatók mindazok a hibák, melyek általában ma az építőiparban (államiban és szövetkezetiben egyaránt) tapasztalhatók, ezek legtöbbje és a legsúlyosabbak objektív természetűek, éppen ezért nem tűrhetjük szó nélkül, hogy az előforduló hibákat rossz irányú, akár a szövetkezeti ipar. akár csak szövetkezetünk elleni hangulatkeltésre használja fel hozzá nem értő személy. Hogy mennyire nélkülözi a szakmai hozzáértést a szerző, azt a cikknek egy kiragadott mondatával is szemléltethetjük. Becsületünkre írja az őszinte választ, amit az építésvezetők adtak — de nagyon gyengének minősíti érvelésünket. Aki ismeri, a felvetett problémát, az nagyon jól tudja, hogy a kötött béralapgazdálkodás mellett szinte teljesen esélytelen versenyt vívunk a magas órabért fizető tsz-házi- brigóddal (mással is, de a cikkben ez szerepel), akár a szakember-ellátottság, akár a minőségi munka megkövetelése a tét. Nem kell különösebb közgazdászi képzettség ennek felismeréséhez. Hogy mennyire nélkülözi a tárgyilagosságot a cikk, azt egy másik hangulatkeltő mondatával is elárulja. Azt írja, hogy az átlagosnál is többet küszködtek Kolláthék. Ezt talán az támasztja alá, hogy négyszobás házat adtak el Nagykónyiban? Igaz, nem írja, hogy a Gyógyszertár Vállalat vette meg, akkor mindenki tudná, hogy a hivatalosan felértékelt közületi házvétel min dig jobb árat biztosít, mint : magánostól kapható napi forgal mi ár, főleg falun. Azt sem lehet az átlagosnál súlyosabb küszködésnek minősíteni, ha valaki autóját kénytelen eladni egy új villa érdekében, pláne, ha esetleg már befizetett egy drágább autóra. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT Kolláthék az átlagosnál könnyeb ben jutottak — ha cseppent is üröm az örömbe — a majdnem oldalas újságcikkre méltó, valóban impozáns sarokházhoz. Véleményünket igazolja a jelentős alaptőke, a kedvezményes OTP- hitel, de nem kis mértékben könnyítette helyzetüket az, hogy a ktsz részszámláit és végszámláját szabálytalanul részletekben, késedelmesen fizették. Egy fillérrel sem fizettek többet, mint amennyit a bírósági szakértő és ellenszakértő szakvéleménye szerint a végzett munka mennyiségéért és minőségéért fizetni kellett. Illetve mégis — az átlagosnál rosszabbul jártak annyiban, hogy a késedelmes fizetés miatt bírósági ítélet alapján és végrehajtói. közbeavatkozásra több mint 600 forintot vesztettek késedelmi kamat megfizetésével. Ilyen és hasonló kitételek tarkítják a lírai hangulatba öntött személyeskedő, ferde beállítottságú cikket, melynek mondatról mondatra való értékelését azért is érdemtelennek tartjuk, mert túlságosan terjedelmes lenne hozzászólásunk, nehogy az legyen akadálya a nyilvánosságra hozásának. Azt szeretnénk még megjegyezni, hogy talán érdemes lenne utánanézni, hogy kinek a kivitelezésében készült a 35 lakóházból a többi: nem tudna-e esetleg valami érdekeset kideríteni egy jó szimatú riporter. Reméljük és elvárjuk, hogy a Népújság a jövőben is, mint — ettől a kivételtől eltekintve — eddig is, hasznos bírálataival elősegíti a szövetkezeti mozgalom és ezen beiül szövetkezetünk fejlődését, a hibák kipellengére- zésével javítja a munkánkat, de viszont jobban megnézhetnék, hogy mi van az informátorok szándéka mögött! Tamási Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet Stefonovits István • elnök KLUBOK — FIATALOK Az öt fe Amint látja, helyt adtunk levelének. Unnék legfőbb oka, olvasóink előtt bizonyítani: van m ég olyan vezető, aki vádaskodással, rágalmazással próbálja megv édeni azt a szervet, amit képvisel. Nem a hiba okát, annak kijavítási módját keresi, hanem tüzet szór arra, aki azt felfedte. És eközben mindenről megfeledkezik: arról, hogy a bíróság jelentős összeggel csökkentette a ktss számlájának végösszegét, mert helyet adott Kolláthék jogos minőségi kifogásának, arról, hogy az építés munkavezetője, Schmidt Ferenc és az építés vezetője, Henkel János a következőket mondta az újságírónak: „Jogosnak tartjuk az építtető minőségi kifogásait. Iparitanuló-brigád végezte nálunk a munkát... Szóvá tettük többször is a hibás munkát, azon ban még az oktatónak állt feljebb. ..”. Ök tehát elismerik a hibát. És nem vagdalkoznak, mint Ön, aki még azt is az újságíró nyakába szeretné varrni, hogy idén Tamásiban az épülő harmincöt csa ládi ház közül mindössze ötöt épít a ktsz. Ennek is az újságíró az oka (nem az Önök rossz munkája), mert az Ön gondolkodás menetét követve, cikkével lejáratta a szövetkezeti mozgalmat, lejáratta a szövetkezetét. • Egy dologban igazat adunk Önnek: valóban írhatnánk az eredményeikről is. Sajnos, ez nem rajtunk múlik. Ha Önök a jövőben valóban kifogástalan lakásokat építenek, akkor mi még ha akarnánk, akkor sem tudnánk rossz cikket írni. Sajnos, ez a levél nem azt mutatja, hogy szem ély szerint Ön tanult az elkövetett hibából, hanem inkább azt: minden eszközzel szeretné kisebbíteni, meg nem történtnek nyilvánítani. (Szerk.). Megyénkben szép számmal működnék ifjúsági klubok. Szerepükről azt hiszem felesleges lenne bővebben beszélni, hiszen régi vágya már a fiataloknak egy olyan szórakozási forma, ahol csak maguk/ lehetnek és ahol sor kerülhet problémáik, a vitás kérdésék megbeszélésére is. Eddig, néhány kivételtől eltekintve, a klubok tevékenysége jóformán csak abban merült ki, hogy táncesteket, teadélutánokat szervezték. Ez sem volt felesleges idő- pocsékolás: összetartotta, a klubhoz vonzotta a fiatalokat. A komoly kulturális nevelő munkának pedig elsősorban a látogatottság, a népszerűség alapfeltétele. Munkatársunk sorra járja a megye ifjúsági klubjait: tájékoztat arról, mit csinálnak, hogyan használják ki az adott lehetőségeket a fiatalok. A közelmúltban felhívás hangzott el a „Kiváló ifjúsági klub’ cím elnyerésére. A felhívás megmozgatta-megyénk fiataljait is, jó néhány községben készülnék a versengésre. A dombóváriak sokáig gondolkoztak, induljanak-e a pályázaton. Megbeszélték, ,vi- tatkoztak rajta, végül úgy döntötték: igen. A feltételek között öt pont szerepel. Most ezek alapján mutatjuk be a dombóvári fiatalok munkáját. :l Az ifjúsági klub elfogadott munkatervvel rendelkezik, amely tartalmas, mozgósító programjával elősegíti a helyi népművelési tervek és a KISZ akcióprogramjának megvalósítását. Sokoldalúan kielégíti az ifjúság szórakozási művelődési igényeit. A munkatervet a fiatalok közösen állították össze és vitatták meg. Kormos László az ifjúsági klub vezetője néhányat említett a tervezett programból: a közeljövőben népművészeti vetélkedőt tartanak. Izgalmasnak, színesnek ígérkezik: szerepelni lehet népzenével, népköltészettel, népi díszítéssel és a népművészet szinte valamennyi ágának remekeivel. Karácsonyra klubestet terveznek. Műsorral készülnek rá, különböző játékokat tanulnak. A távolabbi elképzelések között szerepel archív . filmsorozat beindítása, amelyre már most nagyon sok a jelentkező. A tavasz folyamán szeretnének munkás-értelmiségi találkozót rendezni, ahol a fiatalok megbeszélhetik a munkával, szórakozással kapcsolatos problémáikat — egy jó hangulatú, kellemes összejövetel keretében. Segítenek az ebben a tanévben végző diákoknak: tovább- taiiulási tanácsadót rendeznek, ahol a végzősök megfelelő tájékoztatást kaphatnak a lehetőségekről. Sorolhanánk tovább a terveket: az Illés-zenékar szerepeltetése, természetjáró-szakkör beindítása, és számtalan egyéb szórakoztató, vagy nevelő jellegű műsor, rendezvény. O A klub legalább heti egy alkalommal rendszeresen szervezeti foglalkozást tart. Ez a pályázati feltétel második pontja. Dombóváron ez már többé-kevésbé megvalósult. A klubnapló tanúsága szerint ritka az az alkalom, amikor csak táncolni jönnek össze a fiatalok. Beindították az Illik — nem illik sorozatot. Az előadások megtartására a gimnázium egy-egy tanárát kérték meg. Az első rendezvény témája az öltözködés, viselkedés volt. Ügyesen oldották meg: részint saját, részint a szövetkezettől kölcsön kapott ruháikkal mindjárt divatbemutatót is tartottak az elmondottak igazolására. Az előadás hatása hamar megmutatkozott: nem nagyon látni már olyan fiatalt DombóváIFJŰSÁGI KLUB ÉS FARMERNADRÁG ILLIK — NEM ILLIK SOROZAT réti, aki farmernadrágban jelenik meg szórakozóhelyen, vagy klubesten, holott azelőtt ez volt a legfelkapottabb viselet. Sok érdeklődőt vonzott a sorozat második előadása is, amelyet Fiúk— lányók kapcsolata címmel tartottak. Úgy tervezik, a jövőben — a lehetőségekhez mérten — több kötött foglalkozást tartanak. A kezdeti idegenkedést inkább az érdeklődés váltotta fel, rendezvényeik iránt. Q A Hub egész munkáját szervezett vezetőség irányítja. Ez az a pont, ami „papíron” általában meg szokott lenni, hiszen mi sem könnyebb annál, mint kijelölni a felelősöket: a különböző pozíciókra. Aztán azzal már általában keveset szoktak törődni, mit csinálnak utána. A dombóvári ifjúsági klub vezetője Kormos László, eleífetro- lakatos ipari tanuló. Agilis, jó szervező fiatalember, akinek — ' saját bevallása szerint — ez az egyetlen szórakozása. Előfordult, hogy megszólták emiatt, igaz csak eleinte, mert most már azok is szívesen járnak a klubba, akik eddig máshol kerestek szórakozást. Hasonlóan lelkes a vezetőség többi tagja. Minden elképzelést közösen beszélnek meg, és csak együtt döntik él miit. hogyan csináljanak. A követélmény harmadik pontjának meglétére azt hiszem az eddig elért eredmények szolgáltatják a legjobb bizonyítékot. A Az ifjúsági klub tagsága-*H társadalmi munkában is hozzájárul a klubélet, feltételeinek megteremtéséhez. Elhatározták, hogy a művelődési ház minden rendezvényén társadalmi munkába'n segítenek. És hogy ez nemcsak elhatározás maradt, azt legjobban a közelmúltban megt a rtott. Zorá n-es i, vagyis a Metro zenekar .műsora mutatta. Akkora volt az érdek-, lődés, hogy két előadást kellett, tartani. A fiatalok minden szer- ■ vezési, és a műsorral kapcsolatos- egyéb munkát maguk végeztek. Felügyeletükkel sikerült elérni, hogy a forró hangulatú est botrány nélkül zárult. Határozottan rendre utasították a renitenskedő- ket, akiket pedig már korábban ismertek viselkedésükről, vagy nem megfelelően voltak öltözve, egyszerűen nem engedték be. A segítségükre sokszor szükség van a művelődési házban. Az igazgatótól megtudtuk: sohasem hagyják cserben a fiatalok, becsületesen betartják ígéretüket. C Az ifjúsági klub tevékeny- ségét klubnaplóban rögzíti. Vastag spirál füzet. Aki kezébe yeszi, hű képet; 'kaphat belőle a klub munkájáról, életéről. Kerek betűkkel teleírt oldalak tanúsítják egy-egy foglalkozás eredményességét. Kiss Mária, a krónikás, hűségesen beszámol mindenről, ami a klubban történik. Rajzók, a vendégszereplő művészek aláírásai, képed díszítik a naplót, végül pedig a klub látogatóinak a névsorát találjuk. A dombóváriak tehát mind az öt feltételt teljesítették. Pedig tulajdonképpen „kezdők”: szeptemberben alakult a klub. Nem tudhatjuk előre a pályázat zsűrijének döntését: de a dicséretet eddigi munkájukkal is megérdemlik. D. KÓNYA JÓZSEF i
