Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
1 \ 6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. december í: flz amerikaiak és szövetségeseik elfogadták a DNFF fegyverszünet* javaslatát Saigon (MTI). Több napos huzavona után szerdán az amerikaiak és szövetségeseik bejelentették, hogy elfogadják a DNFF által javasolt fegyverszünetet karácsonyra és újévre, és egyben közölték, .hogy február 8 és 12 között, a vietnami hold-újév, a tét ünnepén négynapos fegyverszünetet javasolnak. Ez az utóbbi február 8-án reggel 6-tól február 12-én reggel hat óráig tart. A hírt Ky tábornok miniszterelnöki hivatala közölte. A karácsonyi, illetve újévi fegyverszünet a szabadságharcosok által megszabott időben, december 24 és 26, illetve december 31 és január 2 között lesz érvényben. Washingtonban a Fehér Ház szóvivője egyetlen mondatban jelentette be az amerikai állásfoglalást: csatlakozunk a megállapodáshoz. Hasonlóképpen nyilatkoztak az amerikaiak Vietnamban harcoló szövetségesei is. A fegyverszünet időtartama alatt felfüggesztik a Vietnami Demokratikus. Köztársaság bombázását is —• az amerikai hadügyminisztérium köreiben azonban ehhez sietve hozzáfűzték, hogy nem lehet szó hosszabb bombázási szünetről. Egyébként a nyugati hírügynökségek jelentései szerint kedden csaknem teljesen szünetelt a harci tevékenység Vietnamban. Kedvezőtlen időjárás miatt csupán néhány gép szállt föl az egyik repülőgép-anyahajéról a VDK bombázására, Dél-Vietnam- ban pedig csak járőr-csatározások folytak. A partizánok lelőtték az .amerikaiak egyik felderítőgépét: a kétfőnyi személyzet életét vesztette. Mi vár az amerikaiakra a Mekong deltájában? Az AP tudósítójának helyszíni riportja Peter Arnett, az AP tudósítója a területen is küszöbönéi! az helyszíni riportban ismerteti a amerikai csapatok bevetése. Mekong-delta körülményeit — kü- Minden, ami csak nyomorúsá- lönös tekintettel arra, hogy ezen gossá teheti az amerikai gyalogos életét, megtalálható a Mekong- deltában — írja a riporter. Tudósításából kitűnik: a Mekong-delta lakossága, amely Dél-Vietnam népességének felét teszi ki, egyértelműen a partizánokat támogatja. A zöld dzsungelnövényzet között pagodák bíbor és sárga tetői törnek az ég felé. A barna, lusta csatornák 40 225 kilométernyi hajózható víziutait hasítanak a tájba. Az amerikai katonai tervezők számára a gyönyörű delta Vietnam legcsúnyább része, olyan terület, amelyet el kell kerülni, ha van rá mód. Most már nincs rá mód. A Mekong-deltában az a probléma, hogy túl sok ember él — mintegy hétmillió — a folyó sok ezer kis ága mentén. Az amerikai tüzérség és légierő tűzerejé- nek teljes hatású 'bevetése óriási áldozatokat követelne a delta lakosságának soraiban. Az amerikai gyalogság hamarosan bevonul a deltába, mivel itt a vietnami kormánycsapatok egy-, re inkább teret veszítenek. Amikor az amerikai csapatok bevonulnak a deltába, megszórnia, Ihatatlan hónapig tartó kilátástalan harc vár rájuk. Türelmüket és kitartásukat olyan mértékben teszik majd próbára, aminőre még nem volt példa Vietnamban — írja Arnett. Äz „I" épület üres szobái Ellentétek a nyugati világban Amikor ma a Párizsba érkező Koszigin szovjet miniszterelnök autókaravánja bevonul a városba az Orly repülőtérről, — az út egy hatalmas és már félig üres „A” alakú épület mellett visz el. Ez az Atlanti Szövetség, a NATO székháza, amelynek irodáit éppen a szovjet kormányfő látogatásának napjaiban költöztetik a határokon túlra. Valamikor azért építették „A” alakúra ezt az épületet, hogy mint az „Atlanti” szó kezdőbetűje, a legnagyobb tőkés hatalmak egységét és homogén támadó blokkba történő tömörülését szimbolizálja. Az épület, üresen tátongó ablakaival ott marad Párizsban — de ma már mást. jelképez: a vezető nyugati nagyhatalmak közötti ellentétek felfokozódását, s ezzel a második világháború után kezdődött történelmi korszak egy teljesen új szakaszat. Ezeknek az ellentéteknek mindenekelőtt az a jellemzője, hogy a korábbi imperialista ellentétekkel szemben voltaképpen Nyugat-Európára, illetve az at- 1 anti térségre koncentrálódnak. A gyarmati rendszer* fokozatos felbomlásával ugyanis a klasszikus gyarmati hatalmak, mint Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia elveszítették gyarmataikat. A fő kizsákmányoló szeBarbados Kedden éjfél után két perccel hivatalosan is megszületett a világ legkisebb független állama: Barbados az egyik legkisebb nyu- gait-indiai sziget több mint 300 éves brit gyarmati uralom után elnyerte függetlenségét és a nemzetközösség huszonhatodik tagállamává vált. Az alig négyszáz négyzetkilométer területű állam a világ •egyik legsűrűbben lakott területe, lakóinak száma 250 000. A^ 33 kilométer hosszú és 23 kilométer széles sziget majdnem teljes területe megművelés alatt áll, fő terméke a cukor. Barbados a negyedik volt brit gyarmat, amely az utóbbi három évben nyerte el függetlenségét. (A másik három: repére a fejlődő országokkal szemben az amerikai neokolonia- lizmus pályázik. Elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb fellépjen Nyugat- Európában egy olyan ország, amely az új gazdasági erőviszonyokból I levonja a politikai következtetéseket. Á megerősödő Nyugat-Németország egész felfegyverzési politikájában és re- vanscéljaiban az Egyesült Államoktól függött.' Nagy-Bitanniának a régi birodalom szánalmas maradványainak megvédésére, s a hírhedt „Szueztől keletre” politika folytatására amerikai támogatásra volt és van szüksége. így törvényszerű, hogy az algériai háború befejezése után Francia- ország lett az a vezető nyugati hatalom, amely kidolgozott egy, aZ egész világhelyzetre kiterjedő, önálló külpolitikai elgondolást. Franciaország amerikaellenes fellépésének, a francia—amerikai ellentmondások kiéleződésének a következő alapvető okai voltak: 1. Franciaország elismerte, hogy a NATO stratégiáját az amerikaiak önhatalmúan határozzák meg, s így lehetőséget kapnak arra, hogy szövetségeseiket nemzeti érdekeikkel szemben belerántsák háborús konfliktusokba. Ezért Franciaország fokozatosan független Trinidad, Tobago, Jamaica és Guayana). Fővárosa Bridgetown. Röviddel éjfél után színpompás tűzijáték és ünnepi harangzúgás kíséretében felvonták az új állam kék-fehér lobogóját. A függetlenségi ceremónia előtt tartott sajtóértekezletén Barrow miniszterelnök vázolta kormányának politikáját. Kijelentette, hogy Barbados felvételét kéri az ENSZ-be és az Amerikai Államok Szervezetébe. Ellenezte az Egyesült Államok egyoldali akcióit a nyugati féltekén, nyíltan utalva a dominikai beavatkozásra. Közölte, hogy kormánya fel akarja venni a kapcsolatokat a Szovjetunióval, elhatárolja magát a NATO-tól és számos jel mutat arra, hogy a NATO-szerződés lejártakor, 1969. április 4-én még radikálisabban szakít a blokkal. 2. Kiderült, hogy Washington az agresszív és fegyverkező Nyugat-Németországot tekinti első számú európai szövetségesének. Ez pedig veszélyeztette Francia- ország, mint legnagyobb nyugateurópai kontinentális hatalom helyzetét Ezért Párizs politikailag eltávolodott Bonntól, a nyugati nagyhatalmak közül elsőnek ismerte el az Odera—Neisse határt és erőteljesen megjavította kapcsolatait a nyugatnémet re- vanspolitika törekvései által érintett európai szocialista országokkal. 3. Franciaország észrevette, hogy megerősödött az amerikai tőke beözönlése Nyugat-Európába, kibontakozott az amerikaiakkal szövetséges nyugatnémet trösztök offenzívája. Ezzel párhuzamosan az amerikai politika el akarja érni, hogy Nagy-Britannia belépjen a Közös Piacba. (Wilson angol miniszterelnök november közepén tett erről hivatalos nyilatkozatot.) Mindez fenyegeti Franciaország nemzeti érdekeit, s ezen belül a francia monopóliumok jelentős csoportjainak érdekeit is. Párizs ezért a gazdasági együttműködésen belül a „nemzetekfölöttiség” elutasításának álláspontjára helyezkedett és harcol Angliának a Közös Piachoz történő csatlakozása ellen, melyet az amerikai betörés előjátékárfkk tekint. Látnivaló, hogy az amerikai— francia ellentétek gazdasági, politikai és katonai térre egyaránt kiterjednek és a tőkés világ legdöntőbb kérdéseit érintik. Ugyanakkor magukba foglalnak már ellentétpárokat is. Ilyene£: a fíancia— nyugatnémet ellentét, amelynek lényege a nyugat-európai kontinentális hegemóniáért folyó küzdelem. Másodszor: a francia—angol ellentét, amelynek lényege, hogy Párizs meg akarja őrizni a nyugatnémetek által amúgy is veszélyeztetett vezető pozícióját a Közös Piacban, s ezért Anglia távoltartására törekszik. Ma érkezik Párizsba Koszigin miniszterelnök Párizs (MTI) Koszigin szovjet miniszterelnök,„ aiki ma! érkezik hivatalos látogatásra Franciaországba, államfőnek kijáró fogadtatásban részesül: érkezésekor De Gaulle elnök fogadja az Orly-i repülőtéren és 101 ágyú lövés üdvözli. Koszigin miniszterelnök kilenc napig marad Franciaországban. A fővároson kívül három vidéki városba: Toulouse-ba Lyonba és Grenoble-ban látogat. Franciaországi tartózkodása idején több alkalommal is folytat megbeszélést De Gaulle elnökkel, aíki már közvetlenül megérkezése után ebéden látja vendégül az Elysée- palotában és akivel a szovjet miniszterelnök látogatásának utolsó két napját is együtt fogja tölteni az elnök Rambouillet-i kastélyában. Koszigin látogatásának mind párizsi hivatalos körök, mind. pedig a francia közvélemény nagy jelentőséget tulajdonít. De Gaulle 'elnök a múlt heti minisztertanácson külön is hangoztatta a látogatás fontosságot. események SOROKBAN Nasszer és Bumedien elnökök kedden este a kairói Kubbeh palotában két és félórás megbeszélést tartottak. Az algériai elnök a tanácskozás során expozét mondott hazája bel- és külpolitikájáról. A hivatalos tárgyalások vasárnap folytatódnak. Ez alkalommal Nasszer elnök tájékoztatja vendégét az EAK helyzetéről. Az egyiptomi és az algériai küldöttség tagjai kétoldalú külön megbeszéléseket tartanak miniszteri szinten a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése érdekében. * Harriman, Johnson elnök utazó nagykövete kedden este kétnapos hivatalos látogatásra Londonba érkezett. Harriman Brown külügyminiszterrel megvitatja ez utóbbi moszkvai látogatásának eredményeit, majd továbbutazdk Párizsba, illetve Tunéziába. * Ceausescu, a Román KP Központi Bizottsága főtitkárának meghívására december l-től 3-ig nem hivatalos látogatásra Romániába látogat Tito jugoszláv elnök, a JKSZ elnöke. * Miután az SPD és a CDU—CSU tárgyalóbizottságai teljes megegyezésre jutottak a miniszteri tárcák elosztásáról, most már nincs akadálya annak, hogy csütörtökön Kiesingert kancellárrá válasszák és az új kormány letegye az esküt. Szerdán délelőtt utolsó minisztertanácsára összeült Erhard kormánya. Erhard ez alkalommal búcsút vett kormányának tagjaitól és köszönetét mondott munkájukért. • A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Burundi fővárosában, ahol hétfőn este a hadsereg ragadta magához a hatalmat, szerdán reggel nyugalom uralkodott. Micombero „ százados, az új köztársasági elnök kijelentette, ha a trónfosztott uralkodó, V.- Ntare megpróbálna visszatérni az országba, semmiféle előjogot nem élvezne. Előzőleg a százados árulással- vádolta a királyt. • A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés megerősítő okmányai kicserélésének 1. évfordulója alkalmából távira.tváltásra került sor Péter János és Mangalin Du- gerszuren külügyminiszterek között. • Szerdán a kora reggeli órákban Salysburiba érkezett Sir Mor- rice James, a nemzetközösségi ügyek államtitkára. Szerdán járt le a Wilson miniszterelnök által adott határidő, ameddig Smith- nek tan újelét kell adnia, hogy hajlandó érdemi engedményeket tenni. Ha ez nem történne meg, az angol miniszterelnök még ebben az évben az ENSZ elé viszi a rhodesiai problémát. • Az amerikai hadügyminisztérium 15 csapatszállító hajót adott át nyolc hajózási társaságnak azzal a feladattal, hogy alakítsák át azokat katonai teherszállító hajóvá. A költséget 50 miiliő dollárra becsülik. A Pentagon havi jelentése szerint az amerikai hadikonszemek az idén 33,5 milliárd dollár értékű katonai rendelést kaptak a hadügyminisztériumtól. Az idegen katonai támaszpontok felszámolásának vitája az ENSZ politikai bizottságában New York (MTI) Az ENSZ első, politikai bizottsága kedden foly- ■ tatta az afrikai, ázsiai és latinamerikai országokban található idegen katonai támaszpontok felszámolására vonatkozó szovjet javaslat vitáját. A tanzániai és indiai küldöttség támogatta a Szovjetunió kezdeményezését. Az indiai delegátus hangoztatta, hogy kormánya, amely el nem kötelezettségi politikát folytat, az idegen katonai támaszpontok felszámolása mellett száll síkra. Az indiai küldöttség ezért támogatja a Szovjetunió kezdeményezését. Kuba képviselője-megállapítot- ta, hogy az idegen katonai támaszpontok képezik a jelenlegi nemzetközi feszültség egyik fő forrását. Az Egyesült Államok a támaszpontok .ezreit tartja fenn világszerte, s e támaszpontokról kiindulva felforgató tevékenységet fejt ki az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek ellen. E.támaszpontok mindegyikének története vádirat az Egyesült Államok ellen. Washington Dél-Vietnamot hatalmas katonai támaszponttá tette és innét kiindulva támadásokat intéz a VDK területe ellen. A kubai küldött emlékeztetett arra, hogy Puerto Rico megművelhető földjeinek 13 százalékát katonai támaszpontok építésére használta fel. A szigeten a világ egyik legnagyobb katonai támaszpontja létesült* ahonnét atombombázókat, rakétákat lehet útnak indítani, ami állandó fenyegetést jelent Latin-Amerika népei számára. A guantanamói támaszpont a szabad Kuba elleni szabotázs- és terrorcselekmények kiindulópontja. A mongol küldött az imperialisták, elsősorban az Egyesült Államok ázsiai területein levő támaszpontok veszélyességét hangsúlyozta. Csupán japán területén 150 amerikai haditámaszpont van.
