Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

f1)G8. december á. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Asszonyok: készenlétben Portré munkásőr feleségekről Sokan vannak az országban. A párjukat néha a vasárnapi ebéd mellől szólítja el a kötelesség. Az asszonyok ilyenkor ne­hezen értik, miért kell mindig készenlétben állniuk? Türelmetlenek is, néha kifakadnák, zsémbelnek. De büszkék emberükre, aki becsülettel teljesíti a rábízott feladatot. Aggódva nézik ruházatát, ha hosszú útra készül: Elég meleg-e? ök is ké­szenlétben vannak, és várják, hogy a férjük szabad ideje egészen a családé legyen. Az asszonyok érzelemből szőttek, a távoliét próbára teszi őket. Az egyenruhás munkásőrök mögött valahol mégis ott vannak a feleségek is, akik sokat vállalnak, hogy fér­jük könnyebb szívvel teljesítse a szolgálatát. A sok ezer munkás- őrfeleségből két Tolna megyeit mutatunk be. Mindketten szek­szárdiak. — Csak én tudom, hogy meny­nyire hiányzott Mariskának a asszonyt nőd szobor, diadalmas erőt sugárzó. — A férjemtől kaptam, a há­zassági évfordulónkra. A falon kinagyítva a férj képe. Eleven, valósághoz hű fotó. De ott a jelenléte a szobában, sze­mélytelenül is. A festményből, amelyet az esküvő után vettek, és amely a feleségre hasonlít, a szoborból, amellyel meglepte asszonyát, szeretet árad. — Gépkocsivezető a 11-es AKÖV-nél, ahol magam már 15. éve dolgozom. A munkaideje kü­„ , lömben is rendszertelen, a sza­parja. Akik így szeretik egymást, ^ bad napokat nagyon várom, de nagyon üresek egymás ha hétköznap kapja, szinte nem nélkül az estéit... ís találkozunk, mert akkor én Gergely Istvánná otthon szíve- dolgozom, sen kötöget. Meleg holmit, ami Már megszoktam, hogy válla- véd a hidegben. A gyorsan sza- lati ünnepségekre, ahová más porodó szemek a várakozás per- asszonyok a párjukkal jönnék, ceit is lerövidítik. legtöbbször egyedül megyek. Én A férjnek nagyon jó kötni, és megértem ha mennie kell, édes­közben várni, hogy megérkezik, anyám nehezebben. Az ő házas- Simítani a fonalszálakat, figyel- sági évfordulójuk megünneplésé­in a gyorsan tekeredő gombolya- re készültünk, amikor néhány got, amint egyre kisebb lesz, s órával az indulás előtt János pa­taién mire elfogy, addigra Isrtván rancsot kapott, elhívták. _ Két is betoppan, vidáman, aprókat gyerekkel, egyedül utazni, a fütyöreszve... hosszú autóbuszúton! Nagyon féltem aittól is, hogyan fogadnak a szüleim? Kicsit sér­tődötten mondta az édesanyám: , j . ..Nem igaz, hogy nem tudta volna szabadnapok elintézni, hogy eljöhessen!” Ilyenkor inkább hallgatok. Teg- — A könyveket mindig én ve- nap szerettem volna kiabálni, de szem. A párom inkább az újsá- csak becsaptam a szobaajtót, gokat forgatja. Sosincs annyi ide- Egy nappal a névnapom előtt je, hogy egy könyvet egy estén csengettek érte, éjszaka, várat- befejezzen. így nem szívesen lanül. Már a vendégeket is meg­Gyorsan szálló hívtuk, s most megint egyedül leszek. A kollégáim olyan ren­desek, megértőek. Annyi szere­gyelmességgel. Cseng a telefon. Odalép. Név­napi gratuláció egy régi munka­Otthon szívesen kötöget.» (Gergely Istvánné) A párom fiirdőmester A fürdőben, ahol Mariska dotl- hezdi él olvasna, gozik, minden fehér. A kádak, a Gyors beszédű, eleven, tűzről falak, az ajtókeretek, a műanyag- pattant asszony Sárközi Jánosáé. ^ v«zn^Törük‘“ ann^fi- kilincs. Tisztaságban, .langyos Fényes, fekete haja otthon is párában dolgozik, és ha otthoná- szépen fésült kontyba tornyozó- ban csillogóra sikálja a fürdő- dik a fején. Lányosán törékeny, kádat, ujjal közt végigcsorog a alig hinni, hogy fia már a véllá- tómüT Szeme Vlcsillan,' az'eíőb- víz, tisztán, átlátszóan. nál is magasabb. A külsejére, bi felhőnék nyoma sincs rajta. — Az életünk is mindig ilyen akármennyi a munkája, mindig Orrúkor visszajön, színes párná­fehér, tisztaságot árasztó volt — fokozottan ügyel. mutat, amelyek megtöltik a gondolkozik el néha, de hangosan — Ha hazajövök, kis köntösök- heverőket. Valamennyit ő tervez- ezekről a gondolatokról nem be- ^ bújok. Vár a hamuzás, va- te, hímezte. Fellapoz néhány szél. Megszokta, hogy mindent csorakészítés, s mire befűtöttem, könyvet, a kedvenceit. Estén- magábazár. Ha nagyritkán szól, már itthon vannak a gyerekeik, ként sokat olvas. csak a kedves kolléganőhöz, aki Ritkán múlik el este anélkül, _ Várok. Azokra az óráikra, m ár félszavakból is érti. Nem hogy ne kellene a konyhából be- amiket együtt töltünk. Ha itthon faggatja, ha az arcán szomorú- szaladnom, hogy igazságot tegyek Van, mégfésülöm a hajam és ságot lát, csak a tekintetével köztük. Első osztályos a lányom, rendesebb ruhába bújok. Ritkán kérdi. Ilyenkor csak ennyit kell valamelyik mindig ott kuktás- mehetünk együtt valahová, miért mondania: kodik a másik íróasztala mel- álljon a ruhám a szekrényben? — Őrségben van...' lett íróasztal? — neveti el ma- — Ha szolgálatban van, meg­Nem panaszról szó sem lehet, gát könnyedén. A kisebbik gye- látogathatja? A férj, ha itthon van, segít az ennél az alacsony asztalka- — Tegnap vacsorát vittem ne- asszonyának. Főz is, ha az asz- nál tanul. ki. Frissen, meleglen, olyan jé szony kezét kiszárította a víz. A a lakás zsúfolásig teli bútorok- étvággyal ette_ iérfi munka mindig az Övé. Be- 5^1 _ Szép a szoba így is, ottho- csüli kíméli, és éppúgy szereti nos a. televízió tetején nyújtózó feíesegét, mint 14 évvel ezelőtt, amikor még a két nagy fiúk meg sem született. _ A szabadnapjain mindent el­intéz, amire máskor nem jut ide­je. Azt hiszem, a többi munkás­őr is szereti. Kiabálni még nem hallotta senki sem... November hetedikén kitüntetést kapott, úgy örült. ..................... — Hiányzik-e? — tudakolnám tapintattal, és a mosolygó voná­sok egy pillanatra elkomolyod­nak. Valami nagyobb távoliét, hosszú idő, ami indokolná, hogy az egy napi távolság is miért rossz annyira — ezen gondolko­zik, ahogy kiderül a szavaiból. _ Tavaly három hónapig tá­borban volt. Ahogy elutazott, lé­esett a nagy hó, alig tudtam ki­nyitni az ajtót. Szolgálati lakás­ban lakunk, a mi kötelességünk a hótakarítás. A férjem, ha itthon van, mindig maga végzi. A kezeit nézem, parányi, gye­rekgömbölyű csuklóját. Elrejtene, szégyenlősen magyarázza: — Segített az igazgatóság, az­tán valahogy csak boldogultam. És irt is, olyan sűrűn... A kolléganő, Vörös Antalné ki­mondja az elhallgatott szavakat: MOLDOVÁN IBOLYA Esténként jut idő olvasásra. (Sárközi Jánosné) Kedvező zárszámadási kilátások a szekszárdi járás tsz-eiben A határban — az őszi mélyszántás kivételével — már befeje­ződtek a munkák. A szövetkezetek tagságának figyelme, érdeklő­dése most olyan munkára irányul, amelynek során mérlegre te­szik mindazt, amelyet az elmúlt évben végeztek; megkezdődtek a zárszámadási előkészületek. A hónap utolsó napja, december 31., az év munkájának záró napja. Mérlegre kerül az egész évi gaz­dálkodás, hogyan teljesítették a terveket, hogyan alakulnak a be­vételek, a kiadások, mi az a pénzben kifejezhető vagyon, amellyel rendelkeznek, amelyből a megfelelő alapokat képezni lehet, illetve, mennyi az a jövedelem, amelyet a tagság között — a vég­zett munka arányában — szét lehet osztani. A szekszárdi járás termelőszö Vetkezetei bizakodva tekinthetnek az idei évről adandó számadás elé. Pedig a kezdet igencsak nehéz volt, egy természeti csapásokkal terhelt év után. Tavasszal több, mint tizennégyezer hold föld várt szántásra, ebből is tízezer víz alatt volt. A kezdeti nehézségek ellenére is jól indult a munka, ezt segítette a kedvező időjárás is. Ebben az évben minden ter­ményt veszteségmentesen sikerült betakarítani, — kevés kivétellel — az előző évekhez képest keve­sebb költséggel. A szekszárdi járásban hu­szonöt mezőgazdasági, egy ha­lászati szövetkezet és egy szövetkezeti építőipari társu­lás készít zárszámadást. A rendelkezések alapján minden termelőszövetkezetben meg kel­lett alakítani a leltározó bizott­ságokat. Néhány termelőszövet­kezet — az őcsényi, a decsi Al­kotmány, a tolnai Aranykalász — már meg is kezdte az állóesz­közök leltározását. Az előző évektől eltérően a termelőszövetkezetek zárszám­adását a közgyűlés hagyja jóvá, illetve erősíti meg, a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya csu­pán a rendeletben meghatározott alapok képzését, és a gyenge termelőszövetkezetek zárszám­adását vizsgálja. A mezőgazdasá­gi osztály egyúttal úgy irányítja, segíti ezt a munkát, hogy először a gyenge tsz-ek készítsék el, azonkívül az építőipari társulás, amelynek eredményeit a tagsáfc- vetkezetek zárszámadásába is be kell építeni. A szeptember 30-i helyzetnek megfelelően hozzávetőleges, elő­zetes képet lehet alkotni a szö­vetkezetek gazdálkodási, pénz­ügyi helyzetéről. Ennek megfele­lően tizennyolcmillió forint több­letbevételre lehet számítani, bár ekkor még néhány szövetke­zetnél nem látszott biztosítottnak, különböző kiesések miatt a bevé­teli terv teljesítése. Ugyanakkor a müzsi tsz-nél két és háromne­gyed millió, a ten'gelici Petőfinél kétmillió, a tolnai Aranykalász­nál közéi hárommillió, a bátai November 7-nél 1 800 000, a de­csi Uj Életnél hasonló összegű többletbevétel várható. Ezek a bevételek a kenyérgabona terven felüli értékesítéséből, kertészeti termékek és állatok terven felüli értékesítéséből adódnak. A ki­adások is meghaladják a terve­zettet több szövetkezetnél, ame­lyeket leginkább a termékek elő­állítására fordítottak, takarmány- vásárlásra, vagy a tervezettnél több és szükségszerű talajmun­kára. A járás termelőszövetkezetei az évi munkákra 2 469 416 munkaegységet terveztek, eb­ből Október 1-ig 2 038 382-t használtak fel, vagyis az ösz,- szesnek 82,3 százalékát. Ezekből a számadatokból teljes értékű következtetést levonni nem lehet, mert a felmérés után fejeződött be a cukor­répa, a burgonya, a fűszer­paprika és számos más, kertészeti termék, valamint a kukorica be­takarítása. A legtöbb terményből olyan mennyiséget sikerült a szö­vetkezeteknek betakarítani, amelyre még nem volt példa. Ezenkívül novemberre, sőt de­cemberre maradt tekintélyes' mennyiségű állat és állati termék értékesítése. Tehát, minden re­mény megvan arra, hogy a szek­szárdi járás szövetkezetei ,a ter­vezettnél magasabb jövedelmei , fizethessenek, vagy legalább is a tervezettet a tagságnak. így az egy tagra jutó vár­ható jövedelem a tervezett 15 563 forint helyett megha­ladja a 15 600-at, az egy munkaegység értéke pedig a 33,70 forintot. Ráadásul ez lesz az első eszten­dő, amelyben a beruházások tel­jes egészében megvalósultak, te­hát a szövetkezetek élhetnek az ebből adódó kedvezmények 'ehe­tőségeivel is. A zárszámadások előkészítése, elvégzése nem csak gazdasági és számviteli feladat, hanem politi­kai is, tehát a gazdasági vezetők, szakemberek mellett jelentős sze­rep hárul a pártalapszervezetek- re. Az ősszel újjáválasztott párt­vezetőségek nem csupán arra ügyelnek, hogy a leltározás a va­lóságot tükrözze, nem csupán a tagságot készítik fel á jövő év feladataira, hanem arra is, hogy a szövetkezeti vezetők még a zárszámadás befejezése előtt ren­dezzenek minden olyan jogos ké­rést, sérelmet, amely a tagok ré­széről felvetődött, vagy felvető­dik. B1 Tevel és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet értesíti az 1967. évben építkezni szándékozókat (magán, tsz stb.), hogy a szövetkezet téglagyárában a téglaégetést 1967. április havában megkezdi. Kérjük, hogy a szükséges téglaigényüket előjegyzés formá­jában (nem kötelező átvétel) az fmsz központi irodájához Tevelre szíveskedjenek 1967. jan. 10-ig megküldeni. A tégla szállítását május 1-én megkezdjük. Az igényeket előjegyzési sorrendben elégítjük ki. Fmsz. Igazgatósága. (71)

Next

/
Thumbnails
Contents