Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. december 6* A szovjet miniszterelnök sajtóértekezlete Párizsban (Folytatás az 1. oldalról.) bármilyen külpolitikai kér­dés, amely az általános nem­zetközi helyzettel függ össze, megtörik a vietnami esemé­nyek gyújtópontjában. Mit mondhatnék most arról, hogyan alakulnak a Szovjetunió kapcsolatai az Egyesült Államok­kal, ha véget ér a vietnami há­ború? Úgy látszik, hogy a kérdés feltevője éppen erre vár választ. Először is meg kell mondanom: mindenekelőtt véget kell vetni a vietnami háborúnak, és attól, ho­gyan vetünk véget, sokban függ a Szovjetunió kapcsolatainak ala­kulása az Egyesült Államokkal. Véleményünk szerint a vietnami háborút azoknak a feltételeknek az alapján kell befejezni, amelyeket Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front vetett feL A Szovjetunió támogatja ezt a programot és úgy véli, hogy ezen az alapon kell véget vetni a viet­nami háborúnak. Ebben az irány­ban folytatjuk munkálkodásun­kat és a jövőben is ezt tesszük. Hogyan alakulnak kapcsolata­ink az Egyesült Államokkal a jövőben, azt most megmondani nem tudom. Jelenleg nem lehet jóslatokba bocsátkozni. Nem ta­gadjuk, hogy elvileg szeretnénk jó kapcsolatokat az Egyesült Ál­lamokkal, olyanokat, amilyenek sok más tőkés országgal vannak a békés együttélés elvei. alapján. FAURE (Aurore): — Nem gondolja-e ön, elnök úr, hogy a kínai politika, amely gyakran a „vörösgárdistáknak” a Pekingben tartózkodó szovjet ál­lampolgárok elleni erőszakos cse­lekményeiben jut kifejezésre, fenyegetést jelent a békére néz­ve? A kérdésre A. N. Koszigin vá­lasza ez volt: Ami Kínával fenn­álló kapcsolatainkat illeti, a saj­tó képviselői előtt nyilván isme­retes az a nagy cikk, amelyet nemrégiben közölt pártunk köz­ponti lapja, a Pravda. Úgy gon­dolom, ehhez a cikkhez nem kell hozzáfűznöm semmit sem. mint­hogy az kimerítően rávilágít a dolgok állására Kínában és a kérdéssel kapcsolatos álláspon­tunkra. Ami a „vörösgárdisták­nak” a szovjet Állampolgárokkal kapcsolatban elkövetett cselek­ményeit illeti, ez más kérdés, amelynek nincsen közvetlen kap­csolata a nemzetközi biztonság­hoz. Arra a kérdésre, hogy vannak-e reális kilátások a közeljövőben a KGST és a Közös Piac komoly együttműködésére A. N. Koszi­gin kijelentette: Nem történtek olyan konkrét lépések, amelyek alapul szolgálnának ahhoz, hogy pozitív választ adjunk e kérdés­re. El kell azonban mondanom, hogy sikeresen fejlődnek kereske­delmi és gazdasági kapcsola­taink számos olyan ország­gal, amelyek a Közös Piac­hoz tartoznak. Törekedni fogunk arra, hogy to­vábbra Is fejlesszük a gazdasági együttműködést valamennyi or­szággal, közöttük azokkal az or­szágokkal is, amelyek a Közös Piachoz tartoznak. Az ilyen együttműködés teljességgel lehet­séges és szükséges, minthogy elő­Külföldi testvérpártok küldöttségeinek látogatásai Az MSZMP Központi Bizottsá­gának vendégeként hazáinkban tartózkodó vietnami, kubai és mongol pártküldöttségek héfőn löbb üzemet és intézményt meg­látogattak. A vietnami pártküldöttség Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a szervezési és káderügyek titkára vezetésével Székesfehér­várra látogatott. A delegációt el­kísérte Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője és dr. Pehr Imre, a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete. Délután a vietnami pártkül- tíöttség két tagja: Ung Van Khiem, ■ a KB tagja, belügymi­niszter és Nguyen Song Tung, a párt külügyi osztályvezető-helyet­tese Pehr Imre és Homoki József társaságában Dunaújvárosba lá­togatott A Kubai Kommunista Párt de­legációja Julio Camacho Agui- leranak, a Központi Bizottság tagjának vezetésével a Duna -i- pőgyárat kereste fel, A Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttsége Demcsigijn Mo- lomzsamc-nak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével Ceg­lédre látogatott. A vendégek elő­ször a Pest megyei Szeszipari Vállalat ceglédi telepét keresték fel, majd a mongol vendégek ezután az Állami Pincegazdaság ceglédi telepét keresték fel. Pártküldöttségek utaztak el hazánkból Vasárnap este elutazott ha­zánkból a Bolgár Kommunista Párt küldöttsége, amely részt vett az MSZMP IX. kongresz- szusán. A delegációt Todor Zsiv- kov, a Központi Bizottság első titkára, a minisztertanács elnöke vezette. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, Ros- ka István, Magyarország szófiai nagykövete és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes veze­tője. Ott volt dr. Dusán Csa-. tics, Jugoszlávia budapesti nagy­követe is. Ugyancsak vasárnap utazott el Budapestről a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége, amelyet Franciszek Waniolka, a Politikai Bizottság tagja vezetett Hétfőn elutazott Budapestről az Olasz Kommunista Párt kül­döttsége, élén Arturo Colombi szenátorral, a Politikai Bizottság tagjával. Ugyancsak repülőgépen hagyta el a magyar fővárost Jean Kill, a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Antonio Ramos, a Portugál Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja, aki részt vett az MSZMP kongresszusán, hét­főn elutazott a magyar főváros­ból segíti valamennyi európai ország gazdaságának fejlődését. R. ELIE MAISSI (UPI hírügy­nökség): A háború csapásai sok zsidó családot szétválasztottak, e családok tagjainak egy része a Szovjetunióban él, más része kül földön. Reményt tud ön nyújta­ni ezeknek a családoknak a ta­lálkozásra, amint ez megtörtént számos görög és örmény család esetében? A. N. KOSZIGIN: Egyes sze­mélyek időről időre felvetik ezt a kérdést. Néhányan egyenesen arról beszélnek, hogy a Szovjet­unióban antiszemitizmus van. Or­szágunkban semmi hasonló nincs és nem is lehet. Ez azok képze­letének szüleménye, akik megfe­lelően akarják tálalni ezt a kér­dést, egészen olcsó eszközökhöz folyamodva, úgyszólván a köz­vélemény határozott hangulatára dolgozva. E kérdés felvetését ter­mészetesen nem lehet komolyan venni. Ami a családok egyesülését il­leti, ha ilyen családok tagjai ta­lálkozni akarnak, vagy ki akar­nak utazni a Szovjetunióból, úgy nyitva áll számukra az út és itt semmilyen probléma nincsen. . Ha beszélünk országunkban a nemzeti kérdésről, akkor rá kell mutatnom arra, a világ egyetlen országa sem mondhatja el hogy a nemzeti kérdést olyan sikeresen oldotta meg, mint ahogyan azt a Szovjetunióban megoldották. Úgy gondolom, hogy egyszer majd sajtóértekezletet rendezünk, ame­lyen részt vesznek a Szovjetunió valamennyi nemzetiségének, — márpedig országunkban igen sok­féle nemzetiség él — a képviselői, akkor ott ők önöknek igen jól elmondanák, hogy mi is az a nemzetiségi kérdés és miként ol­dották azt meg a mi soknemzeti­ségű államunkban. A továbbiakban Koszigin a szovjet ipar új tervezési rend­szeréről feltett kérdésre vála­szolt, végül Serge Fridgersnek (Mutual-rádió. —Egyesült' Álla­mok): Szándékszik-e ön a kö­zeljövőben az itteni látogatásá­hoz hasonló látogatást tenni az Egyesült Államokban? — érdek­lődésére rámutatott: Az Egye­sült Államok-beli látogatásom le­hetőségéről sehol sem tárgyaltak, s ennek a kérdése nem vetődött fel. Ezért ezzel kapcsolatban nincs mit mondanom. A sajtó- értekezlet végén A. N. Koszigin köszönetét fejezte ki az újság­íróknak figyelmükért. U Thant Washington vietnami politikájáról Washington (MTI) A News­week című amerikai hetilap hét­főn megjelent száma interjút kö­zöl U Thanttal, az ENSZ főtitká­rával. U Thant kijelentette a lap főmunkatársának, Emmet Hughesnak, hogy az Egyesült Ál­lamok több ízben is visszautasí­totta konkrét közvetítési javas­latait a vietnami béke megterem­tésére vonatkozóan. A főtitkár 1964-ben és 1965-ben összesen há­rom ízben tett kísérletet a viet­nami béke helyreállítására, de Washington részéről mindhárom alkalommal elutasításra talált Egy ízben a visszautasítás csak napokkal előzte meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni nagyszabású légiháború megindí­tását. U Thant szerint Adlai Steven­son, akkori amerikai ENSZ-de- legátus kész volt az együttműkö­désre, de Washington elutasítói® az ENSZ-főtitkár javaslatait Rusk külügyminiszter egy ízbei például azt mondotta, hogy meg ítélése szerint a másik fél szán dékai nem komolyak, s ezzel el utasította, hogy az USA megbí zottat küldjön a burmai Rangon ba, hogy ott találkozzék a VDE képviselőivel. Stevenson halála után a Load című amerikai folyóirat már meg­írta az amerikai visszautasításol történetét s azt állította, hogj Stevenson ezért le akart mon­dani megbízatásáról. A nyilatkozat nem tartalmas adatokat arra vonatkozóan, mi­lyen hivatalos fogadtatásban ré­szesültek Washington részéről D Thant legutóbbi javaslatai a vi­etnami háború befejezésére vn- natkozóan. Események SOROKBAN Hétfőn Bumedien algéria elnök befejezte egyiptomi látogatását és élutazott Kairóból. A repülő­téren Nasszer elnök ünnepélyesen búcsúztatta. A kairói sajtó rendkívül me­leg hangon méltatja az algériai elnök látogatását * Vietnamban nagy visszhangot keltett az MSZMP IX. kongresz- szusának az amerikaiak vietnami agresszióját elítélő nyilatkozata. A hétfőn Hanoiban megjelenő két újság, a Nhan Dam, a VDK központi napilapja, valamint a Quan Dói Nhan Dan a néphad­sereg napilapja nagy terjedelem­ben első oldalon ismerteti a nyi­latkozatot. • Egy dj akartai különleges had­bíróság előtt hétfőn reggel meg­kezdődött a Dhani-per. Omar Dhani volt almarsallt, a légi­erők egykori miniszterét azzal' vádolják, hogy elősegítette a ta­valyi, szeptember 30-i fedőnevű baloldali hatalomé tvétedi kísér­letet. A törvényszék épületét fegy­veres katonaság, páncélgépkocsik, légelhárító ágyúk veszik körül. Még a környező utcákat is le­zárták drótsövénnyel. • Leonyid Rrezsnyev, az 8/KP Központi Bizottságának főtitkára, aki a szovjet pártküldöttség élén részt vett a Magyar SzocialistS Munkáspárt IX. kongresszusán- hétfőn reggel hazaérkezett Moszk­vába. Az SZKP és a szovjet kormány vezetői fogadták a kijevi pálya­udvaron Brezsnyevet és a kitt« döttség tagjait. • Dean Rusk amerikai külügyi miniszter William Bundy kül« ügyi államtitkár kíséretében vas sámap este ázsiai körútra uta­zóit, amelyenek során öt ázsiai ország fővárosában tárgyal a vietnami kérdésről. Útjának első állomása Japán. * December 20., a Dél-Vietnami Nemzeti Fclszabadítási Front meg­alakulásának évfordulója. Ez al­kalomból országszerte nagyszabá­sú eseménysorozat bontakozik ki. A városok és falvak lakói gyű­lések, találkozók és más össze­jövetelek százain köszöntik az imperialista zsoldosok ellen fegy­vert fogott dél-vietnami haza­fiakat. * Rendkívüli kiállítás nyílt meg hétfőn a szovjet fővárosban. Há­romezer kiállítási tárgy — fest­mények, fényképek, harci zász­lók, levelek a frontról és egyéb háborús emlékek — idézik fel Moszkva védőinek 25 esztendőiéi ezelőtti nagy tetteit. a volokalamszki országút fölött A. Fjodorov tartalékos ezredes, a moszkvai csata egyik résztvevője, egy légibombázó ezred volt pa­rancsnoka. Emlékei az 1941. őszi moszkvai csata és a Vörös Had­sereg december 6-án indult ese­ményeit idézik. A főváros felett az égbolt fel­hőtlen volt. A sjáróléggömbök hatalmas gyűrűvel vették körül a várost. Fölötte vadászrepülőgépek szálltak, Moszkvát védték. Az utcákon az egyenruha volt többségben. A járókelők arca ko­mor. A hangszórók körül töme­gek gyűltek össze. Hallgatják a Szovinformbüro (Szovjet Tájé­koztató Iroda) legfrissebb jelen­tését. A moszkvai katonai körzet légierejének parancsnokságára 6ietek. N. A. Szbitov ezredes sze­mélyi irataim tanulmányozza. — Uj repülőgépek vezetésére kell kiképeznünk sok pilótát; Petljakov—2 típusú zuhanóbom­bázók vezetéséről van szó. Az új technikát valószínűleg ellenséges tűzveszélyben kell elsajátítani... Szünet következett. — Karpenko őrnagyot ismeri? — kérdezte a parancsnok. — öt bíztuk meg, hogy megalakítsa az éjszakai repülőgépcsoportot, Moszkva védelmére. A vezetési technika tapasztalt oktatótisztje. Azt hiszem, nem lesz rossz együtt dolgozniuk... . ■> Másnap reggel már az egyik repülőtéren voltam, Moszkvától délnyugatra, Grigorij Pavlovics Karpenkót egy repülőgép mellett találtam. — Emlékszem rád, még a kü­lönleges rendeltetésű repülőraj­ból, meg a finn fronton is talál­koztunk — mondotta. Karpenko ezután odahívott egy repülőgéptechnikust, hogy ismer­tesse* előttem a Pe—2 gépet. — Repültél rajta? — kérdezte Karpenko. — Repültem, még akkor, ami­kor az akadémián voltam, de a levegőben töltött órák száma cse­kély. — Most kedvedre repülhetsz, csak légyen időd bevezetni az órákat a pilótakönyvbe... így kezdődött az én új mun­kám. Szemem láttára változott meg Moszkva környékének tájképe. Sebtében, rendkívül ügyesen ál­cázva, katonai és ipari objektu­mok keletkeztek. Betonból, föld­ből és fából gyárak, villamos erő­művek, hidak, raktárak makett­jeit állították fel, vagyis a leg­különbözőbb taktikai objektumo­kat létesítették. A mezőkön és kerteken keresztül-kasul nagy sietve kiásott lövészárkok és védőállások. 1941. július 22-én éjszaka riatiő ébresztett bennünket. Elfoglaltuk helyünket a repülőgépekben. Nyu­gat felől mind tisztábban hallat­szott a repülőmotorok zúgása. A repülőtér fölött egy tucatnyi el­lenséges gép haladt el. — Felkészülni! — hangzott se, éles parancsszó. — Indulás! 1 Az ellenséges éjszakai bombá­zók hullámát követve levegőbe emelkedett csoportunk is. Né­hány perc múlva a földön már csak pislognak a réseken áttörő villanyfény sávjai. Világító légi­bambákat dobunk le és a ma­gasba szállunk. Lent tűz lángol fel. — Azt hiszem, bekapták a horgot! — kiált a navigációs tiszt és a rádiós-lövész. Az ellenség repülőgépei dühöd­te]? támadják a taktikai objek­tumokat. Moszkvát a légvédelmi tüzérség erős pajzsa védelmezi. Az ellenséges légierő támadásai napról napra dühödtebbé váltak. A parancsnokság új feladatokat tűzött elénk: közvetlenül a har­cok övezetében avatkozzunk be. 1941. augusztus elseje... Repülő­gépem 5000 méter magasságban'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents