Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

1968. december 31.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

Mit vásárolhatnak az amortizációs alapból a tsz-ek ?

1966. eleje óta el használódott gépeik felújítására, pótlására amortizációs alapot képeznék a termelőszövetkezetek. Újfajta gondot, a régebbiektől eltérő feladatok megoldását jelenti a tsz- ekben az amortizációs alapban képződött összegek ésszerű fel- használása. Egy év múltán érdemes tájékozódni arról, hogy a szövetkezeti gazdaságok hogyan tudnak gazdálkodni ilyen pénzükkel, mit vásárolhatnak és milyen igényeik maradnák kielégítetlenül.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egy év alatt a termelőszövetkezetek gépamortizációs alapja meghaladta az egymilliárd-százmillió forintot. Az adatok szerint ebből az összegből október elejéig a termelőszövetkezetek felhasználtak 945 milliót. Tehát úgy ítélhető meg. hogy a szövetkezetek vezetői megtalálták a pénz helyét, hiszen az amortizációs alapnak csak kisebb hányada marad felhasználatlanul.

Arra még nincsenek adatok, hogy valóban olyan gépeket, fel-i szereléseket tudtak-e vásárolni, amelyek éppen a termelésben a legfontosabbak. Nincs még kimutatás arról, hogy hány esetben költötték el a pénzt csak azért, mert volt és azt vásárolták, amit éppen kapni lehetett. Valószínű, hogy majd a később elkészítendő felmérések több termelőszövetkezetben feltárnák ilyen jelenségeket.

Ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint — bár egy év alatt sokat javult a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás — még mindig kevés az olyan gép, és felszerelés, amelyet. raktárról tudnak szállítani az AGROKER vállalatok. Ez a tény értelemszerűen csökkenti a gépváiasztás lehetőségét és sürgető feladat, hogy ezen a helyzeten minél előbb változtassanak.

Hazai mezőgazdasági gépszük- - ségletünknek hozzávetőlegesen kétharmad része importból származik. Nagyrészt tehát a külkereskedelem tevékenységétől függ, hogy a termelőszövetkezetiek milyen gépekhez jutnak hozzá. Ez arra kötelezi a mezőgazdasági gépkereskedélmet irányító szerveket, hogy megfelelően, előrelátóan tervezzenek és sok esetben évekre előre meghatározott szerződésekben gondoskodjanak külföldi vásárlásokról, vevőik pontos kiszolgálásáról. Figyelmeztető jelenség, hogy a termelőszövetkezetek különösen hiányt szenvednek néhány fontos, külföldről származó gépben. így például keresik és vásárolnának kombájnokat, kukorica-betakarító gépeket, terményszárítókat, állattenyésztési gépeket, tehergépkocsikat, vontaitokat és több külföldi traktortípust.

A termelőszövetkezetek gépellátását országosan az AGRO- TRÖSZT, s a megyékben az AGROKER vállalatok bonyolítják. Az AGROTRÖSZT vezetőinek tájékoztatása szerint már 1966-ban az elosztás rendszerét erőtel iesebben felváltották a kereskedelmi módszerek. De változatlanul igaz, hogy jó kereskedelmet, bonyolítani csak akkor lehet. ha van elesendő árucikk- ha van mivel kereskedni. Eooen ezért az AGROTRÖSZTmek egyik legfontosabb programja, hogy növelje a mezőgazdasági gépek választékát, mind, a külföldi, mind az itthoni megrendeléseknél igazodjék a termelőszövetkezetek igényeihez, vagyis olyan gépeket szállítson a termelőszövetkezeteknek, amelyekre azoknak a leginkább szükségük van.

A tájékoztatás szerint 1967-ben összességében 10 százalékkal több mezőgazdasági gép kerül forgalomba hazánkban, mint 1966- bain. Egyebek között 2000 gabonakombájnt, 7000 traktort, IpO burgonyabetakarító kombájnt és ugyancsak 100 garriitúra cukorré- pa-betakarító gépsort vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek.

A választék: RS—09-as eszköz- hordozó traktor, négykerék hajtású UE—28-as, 50 LE-s univerzál Super-Zetor, ugyancsak 50 LE-s MTZ, továbbá D4K—B hazai gyártmányú traktor. Az AGROTRÖSZT szakembereinek véleménye szerint a felsorolt t traktorfélékből a termelőszövetkezetek igényeit 1967-ben 'ki tudják elégíteni. Előreláthatóan kevés lesz a DT—54-es traktor, bár a jelenlegi tervek szerint 580-a,t hoz forgalomba a mezőgazdasági gép- kereskedelem.

Változatlanul hiányra lehet számítani szervestrágya-szóróval felszerelt pótkocsikból, markoló-rakodó gépekből és még néhány más gépből, felszerelésből. Mindezt összegezve: 1967-ben az AGROTRÖSZT nagyobb gépválasz- tékot kínál a termelőszövetkezeteknek, mint 1966-ban.

Jogos a kérdés, mit. tegyenek azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem találják meg azt a gépet, felszerelést, amelyre gazdá.l- dokásukban leginkább szükség van. A Magyar Nemzeti Bank mezőgazdasági osztályának tájékoztatása szerint változatlanul érvényes, hogy az amortizációs alapban felhalmozódott pénz után a bankfiókök 3 százalékos betéti kamatot fizetnek. Hogy egv-egy termelőszövetkezet mikor költi el a pénzét, abba sem a bank. sem miás nem szól bele. De a termelőszövetkezetek akkor cselekszenek helyesen, ha pénzüket mindaddig a bankban tartják, amíg csak écszerű v/ "'”iásra nem tudták fordítani. 1967 eleiétől kezdve az amortizációs alapképzés általános a termelőszövetkezetekben. kiterjed nemcsak a képekre, hanem az ém'le*'*kre. ültetvényekre is. Az tov felhalmoZC^O1^ öiC|c ZP df p ö'VQI* TyT.o,m _

zeti B^rnk ii^i-vni-vok 3 százalékos kamatozással kezeli.

H. L.

A Szekszárdi Megyei Kórház felvételre keres gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, valamint alacsony nyomású vizsgával rendelkező kazánfűtőket, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a személyzeti irodában.

(265)

Jelentések a munkáról

fVTem a hivalkodás, a kérkedés szülte azokat a távirato1 ' kpt, jelentéseket, amelyeken az üzemek, mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kollektívái tudatják; az éves tervet teljesítették.

Kemény munkát követelő, nagy feladatokat adó évet hagyunk magunk mögött, ezt az évet tükrözik e jelentések. A munkások, a vezetők szeretnek munkájuk gyümölcséről számot adni. Nem azzal a tudattal, hogy kérkedjenek, hanem azzal a hétköznapi egyszerűséggel, hogy így csináltuk 1966-ban. Az ősz folyamán, amikor a járás» és megyei párt- értekezletek munkáját meg-megszakították egy-egy távirat felolvasásával, a jelenlévők meggyőződhettek róla: a vállalásokat szorgalmas munkával teljesítették. A megyei párt- értekezetet köszöntő, ilyen táviratok, jelentések száma meghaladta a kétszázat. Ezekben, a munka eredményét tudósító okmányokban jogos büszkeségüknek is kifejezést adtak feladóik. Mert a nehéz feladat megoldása könnyebbé válik a jövőben, ha a mostani erőfeszítéseket felsőbb vezetői szinteken elismerik: nem egy távirat teljes szövege került a pártértekezletek jegyzőkönyvébe.

Ezekben a napokban a postások gyakorta kopognak a pártbizottságokon, a szakigazgatási főhatóságoknál. Táviratokat, jelentéseket hoznak: .. .az 1966. évi feladatnak eleget tettek. Rúzsa János elvtárs, a Szekszárd városi párttitkár mondotta: „Telefonon, táviratban, de személyesen is eljönnek az elvtársaik hozzánk, jelentik, nemcsak az éves terv teljesítését, hanem a részsikereket is”.

A dombóvári üzemeknél hagyomány, hogy amint a tervet teljesítik, egyúttal azt is jelentik, hogy év végéig még mire futja a kollektíva erejéből.

Az emberek büszkesége jogos. Szeretik, ha sikerük örömében mások is osztoznak. Ezért gyakori, hogy lapunk szerkesztőségéhez is megküldik az üzemek jelentésüket, az éves program megvalósításakor: hadd tudják mások is, hogy az ipar a tervét, a mezőgazdasági üzem a kampányfeladatot mikor teljesítette.

ö okássá vált, hogy gondjainkat, örömeinket közösségi

^ szintre tudjuk emelni. A kommunistákat az jellemzi, hogy a munkának nemcsak a nehezét vállalják, hanem boldogok, ha siker követi fáradozásukat, örülnek, ünnepelnek együtt a munkások és a vezetők. A táviratok, jelentések büszkeséggel a munka sikereiről számolnak be. A gyárak, gazdaságok kollektívái az év végén tulajdonképpen ezekkel a pár szavas jelentésekkel kötelességüknek is eleget tesznek: mert a pártszerveknél, a szakigazgatási főhatóságoknál várják, hozzászoktak, hogy a „lenti” öröm „fent” is jó hangulatot kelt. Tulajdoniképpen azt akarják, azon munkálkodnak < „fent” is, hogy minél több örömet keltő jelentés* kelljen olvasniok.

Termelőszövetkezetek figyelmébe !

Magas jövedelmet biztosít

a cirokszakáü termesztése.

Magas átvételi ár!

A cirokmag takarmányként felhasználható.

Termesztésére szerződés köthető a földművesszövetkezettel!

(221)

Bővül a Tolnai Fémipari Ktsz

A Tolnai Fémipari Ktsz faddi telephelyén mintegy 270 ezer forintos költséggel 80 négyzetméternyi alapterületen új műhelyeket építenek. S ezzel, párhuzamosan mindjárt korszerű öltöző és mosdó is .épül.

Belasits Ernő, a telephely művezetője így foglalta össze az új beruházás jelentőségét:

— Jelenleg nagyon zsúfoltan dolgozunk. Sok esetben egymást zavarjuk a munkában, és ez bizony balesetveszélyt is jelent. Ha elkészülnek az új műhelyek, akkor külön egyengető, illetve hegesztőműhelyt rendezünk be.

A ktsz faddi telephelyén készítik az univerzális tv-szerelő- asztal vázát —— kb. évi 1500 db •—, valamint az Ikarus-autó- buszokban használt fűtőberendezéseket, kb. évi 2500 db-ot.

Hirmann Béla próbaforgást végez az egyik összeszerelt fűtőberendezéssel.

Új biztosítási módozatok

Megtérítik az árvízkárokat — Jó a közvélemény — Háromszáz ój biztosított

Január 1-től lépnek életbe az Állami Biztosító új biztosítási módozatai. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Boros Ferencet, az Állami Biztosító Tolna megyei igazgatóját.

— Az elmúlt években igen súlyos károkat okozott az árvíz. Azonban az Állami Biztosító az egyéni veszteségeket nem térítette meg. Mennyiben, és hogyan változik meg ezen a téren a biztosítás?

— Eddig — mondja az igazgató — valóban csak a tsz-ek és az állami gazdaságok árvízkárait tudtuk megfizetni. Azonban a sok személyi kár szükségessé tette, hogy a biztosítottakat ilyen téren is kárpótoljuk. így január egytől lehetőség lesz az új biztosítási konstrukcióban a' személyi árvízkárok megfizetésére. A bérlakásokban lakók háztartási, a tei'melőszövetkezeti tagok háztáji, az ingatlantulaj dánosok épület- és háztartási biztosítás alapján kaphatnak árvíz esetén kártérítést.

Nyilván csak azon személyek kárát tudjuk megfizetni, akik biztosítást kötöttek. Teát az árvíztől veszélyeztetett területeken élőknek érdekük lesz a biztosítás

megkötése. Változás a jövő évben, hogy az árvízkáron felül — ha az illető családnak ki kell költöznie — kétezer forint köitözködé- si segélyt fizetünk.

— Milyen változások lesznek a biztosítás más területein?

— Eddig a háztáji biztosításokban csak a családfőnek fizettünk balesetbiztosítási kártérítést. Január egytől az egész családnak fizetünk. Ezenkívül a háztáji állatok kényszervágásánál — amennyiben a biztosított a húst nem saját céljaira használja fel — a kártérítésből nem vonunk le. Ezenkívül a gazdák úgynevezett tehénkiegészítő biztosítást köthetnek. Ez szarvasmarhánként négyezer forint. Megjegyzem, ez eddig csak ezer forint volt. Ennél a biztosításnál azonban van egy kitétel. A másfél éven (elüli jószágnál csak háromezer forint kiegészítőt lehet kötni. Változás lesz a háztartási biztosításban is. Eddig a legnagyobb baj a gondatlanságból bekövetkezett károk kifizetésénél volt. Gondolok a cső- repedésekre, a nyitva hagyott vízcsapokra. Január egytől ezeket a károkat is kifizetjük.

— Milyen a biztosítottak véleménye az új biztosítási módozatokról?

— Igen kedvező. A háztartási biztosítások megkötését már megkezdtük, így a régi sérelmeket, a gondatlanságból eredő károkat ki tudjuk elégíteni. Az új biztosítási módosítás megjelenése óta eddig már háromszázan köiöttek új háztartási biztosítást.

— Kérem Boros elvtársat, végezetül mondana talán valamit az 1966-cs év eredm nyékről, tapasztalatairól.

— Igen jó év volt. Mintegy ot- eserkitszázhavmirekét új biztosítást kötöttünk. így el át tűk a 90 ezres biztosított létszámot. Ez azt jelenti, hogy megyénkben nincs olyan család, amely valamilyen féle biztosé ást ne ke. IHt volna.

Az 1963-os évben "9 millió forint értékű biztosítás: is szeget fizettünk ki. Ebből 22 millió forintot tsz-eknek, a többit magánosoknak. Ezeket er evés: összegeket r----> ■ v"y kc'izetni

a jövőben, ha a biztosítás kötések száma min 11 naytV' ' tékű lesz — mondotta v'g'zelül Boros Ferenc az Állam’ Dizto'skó Tolna megyei igazgatója. — af. —