Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-29 / 306. szám
» / 1966. december 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSA© A szövetkezeti földtulajdon rendezése ISMERETES, HOGY a termelő- előtt meghirdetik. Most még korai hoz, belépnek-e a termelőszövetszövetkezetek létrejöttével a föld lenne a megalkotandó törvény in- kezetbe, vagy pedig földjüket el- tulajdonviszonya nem változott. A tézkedéséről beszélni, de annak adják a termelőszövetkezeteknek, telekkönyvekben túlnyomórészt főbb vonásairól már érdemes né- Ugyancsak vásárolhatnak a szórna is egyes emberek nevén van a föld; a termelőszövetkezetek ezeken a földeken gazdálkodnak, de jelenleg szövetkezeti földtulajdon hogy a földtulajdon ren hány szót ejteni. vetkezetek saját tagjaiktól is följ , ,... ... „ . det abban az esetben, ha azok azt Mindenekelőtt szükséges megje- e,adni szándékoznak. már az 1950-es években és I960 óta is sokan elvándoroltak a mező- gazdaságból, olyanok is másutt kerestek munkát, megélhetést, akiknek földjük van. így alakult ki a helyzet, hogy jelenleg a termelő- szövetkezetek használatában levő nincs Az is köztudomású hoev Qezese nem valami sürgető, kam- Nem arról van szó, hogy a földmái- az 1950-es években és I960 Pányfeladat. Hosszu folyamat ez tulajdon rendezése során megszórnál az 1950 es e ek en es ü s a végrehajtás módozatait a tör- njk a földjáradék fizetésének vény majd pontosan meghatároz- rendszere. A szövetkezetek földdel za. A törvény előírásait pedig rendelkező tagjai számára — hosszú időn át követheti a gya- amennyiben azok tulajdonukat tokorlat. vábbra is fenntartják — ezután is Ennek megfelelően a törvény- fizetnek földjáradékot, földek egyötöde nem termelőszö- javaslat készítői figyelembe ve- a törvénytervezet készítői azok- vetkezeti tagok tulajdonában van. szik, hogy a földtulajdonjog fe- ra js gondolnak, akiknek földtu- Ennek következménye, hogy á tsz- lülvizsgálatára több évre van lajdonuk öregségükre az egyetlen ek hozzávetőlegesen 130 000 kívül- szükség. Arra is számítanak, hogy támaszuk, megélhetési forrásuk, állónak fizetnek rendszeresen a következő években is lesz egy Hiszen több olyan idős ember van, földhaszonbért. Ugyancsak a múlt természetes mozgás — lesznek, aki ugyan nem tagja a szövetkeévekben állami tartalékföldek ke- akik eimennek a földtől a szövet- zetnek, de földjét az használja, ipari vagy egyéb nyugdíjat nem kap, tehát számára a föld használati díja nélkülözhetetlen. Az eli fi7övi?TKi!7Pri üTSinTTT gondolások szerint az ilyen idős A SZÖVETKEZETI FOLDTU- falus, emberek bizonyos nagysáLAJDON legkorábban és a lehető gij földterületet földjük eladása legegyszerűbben az állami tarta- után is megtarthatnak s azt egyéletkeztek. Olyan területek ezek, amelyeknek tulajdonosai jogi értelemben is elhagyták földjüket, átadták az államnak, amely hasznosításra a szövetkezetek rendelkezésére bocsájtotta. kezeiből, mások viszont visszatérnek oda. SZÖVETKEZETI FÖLDTUA megváltozott és a jövőben is ----- . .__. __ v áltozó helyzet teszi szükségessé lékföldekből alakul ki. Ezek a föl- nia latdon kérdélével foghrátnkFnannpk lläontaLw? vonása' ^ egYSZerÍ megváltási f elle- lalkozó kongresszusi felszólalók zeset. Ennek legfontosabb vonasa, n£ben kerülhetnek a tsz-ek tulaj- hangsúlyozták a törvény körülte- hogy megteremtjük a szövetkezet! . .. ^ A íf!' it/,• földtulajdon elvét és gyakorlatát. donába, ha azok kérik ezt. A ki- kintő megalkotását, az igazságos , . , vülállók földjeire vonatkozóan a és emberséges intézkedés fontosA IX. pártkongresszus javasla- ., . ságát, a teljes önkéntességet. Ebta alapján most készül a földtu- törvény majd elorelathatolag úgy böl köVetkezik, hogy a termelőszö- lajdon rendezéséről szóló törvény- intézkedik, hogy tulajdonosaik bi- vetkezetek földvásárlásai minden javaslat. Ezt a törvényt 1967-ben zonyos gondolkodási idő alatt esetben kétoldalú tárgyalás és megalkotják és hatályba lépése dönthetnek: visszatérnek-e a föld- megegyezés alapján bonyolódhat. A KONGRESSZUS JAVASLATÁRA megalkotandó törvény tehát tisztább, az eddiginél igazsá- I Metszik a szőlőt Csizma és autóbusz kellene a gazdaság dolgozóinak A Szekszárdi Állami Gazdaság- színűleg március közepéig, vagy ban december eleje óta tart a a végéig tart, hatvan—nyolcvan szőlőmetszés. Pataki Lászlónak, férfi végzi. Bent, a borkombinát- a gazdaság főkertészének tájé- ban a szaporító anyagot dolgozza koztatása szerint azokon az ül- fel hasonló létszámú női munkás- tetvényeken lehet télen metszeni, gárda, január közepétől kezdve ahol nincs fagyveszély: a hegyen pedig már 200—250 asszony és és a magas művelésű szőlőket, lány. utóbbiakat a lapon is. A téli munkákkal kapcsolatEzzel a megoldással a Szék- ban két nagy gondjuk van a szárdi Állami Gazdaságban egy- gazdaság dolgozóinak. Nem lehet részt megszüntetik a metszés kapni olyan csizmát, amelyik csúcsmunka jellegét, másrészt meleg is és nem ázik át. Ilyen pedig télen is munkához juttat- lábbeli egyébként nemcsak ha- ják a dolgozókat. A másik csúcs- vas, hanem sáros időben is elkel- munka, a szüret, ugyancsak ne. A másik gond, hogy a gazda- hosszabb ideig tart a gazdaság- ság autóbusza nem győzi a mun- ban, a borszőlő szüretelése szép- kások szállítását. Jó lenne, ha tem'ber elejétől október végéig, az AKÖV tudna segíteni egy olyan jók a fajtaarányok. Tehát autóbusszal. Körülbelül 20 kilo- a hajrát, a munkacsúcsot kikü- méteres körzetből kellene ide- és szöbölték ebben is. visszaszállítani a Szekszárdi ÁlA már csaknem egy hónappal lami Gazdaság télen is rendsze- ezelőtt megkezdett metszés való- résén dolgozó munkásait. béreim hat forint, és a hazauta- és eltörte a gerincét. Hosszú hozásra is sok elmegy. De talán napokra kórházba került, egy idő múlva már többet kapok. — Magával má lett? Ki tamí- Igy is kiemelt órabérrel kezdtem, tóttá tovább? mert országos versenyen máso- — Senki. Sajnos, az ottani dik helyezést: értem el a szer- üzemben keveset törődtek ve- 'számkészítő szakmunkások kö- lünk. Ha lazsálni akartunk volna, zött. ............ senki nem szól ránk. De én nem V astag szemüveg mögött érdek- akartam, hogy üres fejjel jöjjek lődő, nyílt pillantásé szemek, vissza... Aranyi pénzt fizetett ér- Diákas külső, de szigorú, rende- tünk a gyár, csak a szállás hár- zett. A szavakat lassan ejti, meg- muriknak ezer forint körül volt, fontolt, zárkózott, őszinte. Köny- és a fizetésünkön kívül kákülde- nyen pirul, fiúktól szokatlanul. tési pénzt is kaptunk. — Idomszerésznek küldött a Szakszárdon, a könyvesboltban mérőműszer-gyár Budapestre. Úgy g^^gtt szakkönyvet, és saját örültem! Ha azt a szakra t 1 szorgalmából, ha lassan is, de elkitanulom, én leszek az egyedu készítette azt a 100 idomszert, hozzáértő. Jó volt, hogy bíznak amej,|yel megbízták. Pontos, pre- bennem. Meg két tarsarrunal cíz mun!kát nagy figyelmet kink kedvvel. Nekik mmX_ __ . j”_zlj. „„.r_____ m entünk, volt is végig mesterük. — A maga mestere? — Cseresznyét szedett. Azaz, ván az idomszerészszakima, de ehhez mindhez kedvet érez magában Winkler György, akit időközben beválasztottak a fiatal kezdjük elölről. Egy ember volt műszakiak tanácsába, ott is az idomszerész, akinek ve- Munkaidő után együtt dolgozik lem kellett volna foglalkoznia. a többiekkel az üzemet segítő Egy hétig tanított, aztán két hét- újításokon. A kezdeti nehézsé- re szabadságra ment. Nyár volt, Sekre mosolyogva emlékszik, a . ~ „ . . - szekszárdi mérőmuszergyar leghoség, nek értek a cseresznye!, körébgn ^ ^ falejfcefcte jóformán, valakinek le kellett szedni. Be- bo,gy milyen közönyösen, értet- jött, egy hét múlva megint sza- lenül fogadták a budapesti üzern- badságra ment, újból cseresznyét ben munkakedvét, tudásvágyát, szedett, de nagyon szomorú kö- Szerencse, hogy így történt, vetkezményekkel: leesett a fáról, (— m- —) Export szalag Húszezer párral indultak febru- kis paksi üzemből szovjet exportárban — és ötvenötezerrel fejez- ra. Az „étvágynövelésben' való- ték be az évet a Kövendi Sándor .színűleg a paksiak jó munkájáé Tolna megyei Cipész Ktsz paksi a fő érdem, az itt dolgozó két házicipő-részlegében. Először szocialista brigádé — kiváló miugyanis húszezer pár export filc- nőségű csizmákat készítettek fa- csizmára kaptak rendelést, ennyit táridőre —, december 20-a előtt iS irányoztak elő az éves prog- elszállították az utolsó tétéit is- ramban. Közben azonban „meg- Napa háromszáz pár csizmát jött az étvágya” a megrendelő- állítanak elő a szalagon. Biztosit, ...., , , __ .... va van a jövő évi munkájuk is, ra ek, több alkalommal megemeltek hatvanezer pár filoa mennyiséget, míg végül is öt- csizmát kell előállítaniuk — venötezer pár filccsizma került a ugyancsak szovjet exportra. gg^ é$üi mü llPtlillIP Ülést tartott az építők megyebizottsága December 28-án tartotta az év megyebizottság jól dolgozó mun- gosabb helyzetet igyekszik terem- utolsó ülését az építők megyebi- ka társait. Név szerint: GémyiLateni a földtulajdon kérdésében. Olyan ügy ez, amelynek helyes megoldása egyaránt érdeke a termelőszövetkezeteknek és az egész társadalomnak. H. L. zottsága. Az ülésen, Kiss Perenr, jóst, Kobra Józsefet, Csongrádi a megyebizottság titkára értékel- Istvánnét, Pruzsina Jánost, Matte az alapszervezetek, illetve a hesz Józsefet, Prokos Józsefet, megyebizottság 1966. évi munká- Merk Jánost, Zachamer Budaiját. főt, Hereinges Árpádot és Bankó Ezt követően megjutalmazták a Pált. SZAKCSON, g, < i un i ii 11111 n 11 ti i in i ii 11 is i i ii n i in i ii t || TULAJDONKÉPPEN ez az iga________________________ zi „nagyhét”. A két ünnep közötti csonka hét jelentőségében az év 52 hete közül messze kiemelkedik. Pedig mindössze egy „jelentős” dolog történt: kedden rendezték a tsz vezetői, a nemrég megjelent rendelet alapján, hétmillió forintnyi hitelüket a Nemzeti Bankkal. A hét első napján, bárkivel beszéltem a községben, mindenki ezt tartotta legjelentősebb dolognak. Tulajdonképpen azért is, mert ennek nyomán fellendülhet a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Tavaly lépett a tsz a közepesek közé, addig mindig a gyengék között emlegették. Idén a közepesek között is megszilárdította helyét; negyven forintot ér egy munkaegység. S ezt az erős „közepes” eredményt nagyon sok helyen elfogadnák jónak is. A két ünnep közötti hét igen mozgalmas Szakoson: Kedden a termelőszövetkezet központjában, terített asztalok várták az irodába érkezőket: a Jánosok, meg az Istvánok ünnepeltek, őket köszöntötték. .. Hét közben meg az öreghegyi, meg a szőlőhegyi tanyák lesznek majd hangosak a névnapot köszöntő emberektől... Persze komoly munka is „szorul” ebbe a csonka hétbe. A termelőszövetkezetben az adminisztráció megkezdte az év végi elszámolást. Kedden este, hosszú előkészületek után, zsúfolt nézőtér előtt tartották meg a „Ki mit tud a mezőgazdaságról?" községi vetélkedőt. Rohonci Lajost ítélte a zsűri a mezőgazdaság legjobb ismerőjének, jutalmul egy mázsa szemes takarmányt kapott. A vetélkedőn Szabó István második, Gőgös Béla harmadik• lett... Szerdán hozzáfogtak a termelőszövetkezet állatainak megméréséhez. Nem kevesebb, mint ezerkétszáz szarvasmarhát kellett lemázsálni. ugyanakkor kétezer sertést is a hordozható mázsára kellett hajtani, hogy megállapítsák, menynyit ér a tsz élővagyona... A héten a háztáji gazdaságokból leadtak tizenhárom növendékállatot, a termelőszövetkezet 13 gazdájának igencsak jó év végét hozott az extra minőségben átadott állat. És hiába volt az év utolsó hete, kedden hozzáfogtak a tanácsi építőipari vállalat munkásai, és folytatták a villamosítás korszerűsítését. A munka előrehaladásából ítélve szilveszterkor már nyolcvan új higanygőzlámpa világítja meg a jó kedvű szakcsiaknak az utat. A téli iskolai szünet alatt megcsappant a napközisek száma is. A százhúsz helyett csak harmincán szórakoztak a két ünnep között. Mert a nevelők házi versenyek, társasjátékok szervezésével gondoskodtak arról, hogy a kisdiákok se unatkozzanak a téli szünidő alatt... És alkalmazkodni kellett a művelődési otthon- nak is a jellegzetes, két ünnep közötti igényhez: egész nap nyitva tartott és várta a klubok és a zenekar tagjait, meg a pingpongozókat. Egyébként^ a zenekar, amelynek hangszereit a termelőszövetkezet nemrég vásárolta harminckétezer forintért, a héten, a szilveszteri fellépés előtt, két este is próbát tart. A zenekar oktatója Kocsoláról jár át, akinek a költségeit ugyancsak a termelőszövetkezet fizeti. »EBBEN A KÖZSÉQBEN a vezetők —— —- -------- jól fogl alkoznak a fiatalokkal, megadnak nekik mindent, ami a szövetkezet, a község erejéből telik, s nem csoda, hogy az 1966. évi szilveszterre Szakcs községben nemcsak az öregek — mint sok faluban —, hanem a fiatalok is nagy-nagy készülődéssel várják az év búcsúztatását... No, és ha már a várakozásnál tartunk, mondjuk el azt is, hogy a községheliek várták, hogy majd az épülő félben lévő kisvendéglőben tarthatják az új év köszöntőjét, sajnos a dombóvári ktsz nem tartotta be ígéretét, a leendő kocsmáról nehéz megállapítani, hogy építik, avagy éppen bontják-e ezekben a napokban... És a diákok a havat várják. A nevelők nagy készülődéssel már a karácsony előtt vásároltak a gyerekeknek húsz pár sílécet, várják a havat, de a kisdiákok már azt beszélik, hogy bizonyára majd akkor jön meg a síelésre alkalmas hó, amikor megkezdődik a tanítás... És várják a községben az új évet minden háznál, hozzávetőlegesen százhúsz családnál lesz házibuli, a művelődési házban nagy bál... Dolgos, eredményekben gazdag évet búcsúztatnak majd a szakcsiak... r- Pi—: i
