Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-29 / 306. szám

? V«**' o <úójc d •X lr‘. tOLNA niaYEh mSC PfiOLETAWAI. EGY^SÜI.TETEK < NÉP 11JSAB £ MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK ASPART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. évfolyam. 306. szám ____ ARA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. december 29. f n S ikerrel indultak 2—3 o. Szakcson, a két ünnep között 3. o. Gyorslista a III. és IV Békekölcsön sorsolásáról 5. o. j Magyar—szovjet együttműködési megállapodást írtak alá Folytatódnak a heves harcok Vietnamban a magyar A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége kormánydele- gáoiói december 23—tód 28-ig Bu­dapesten tárgyalásokat folytattak az atomenergia békés célú fel- használásáról Magyarország nép- gazdasági szükségleteinek kielé­gítésére. A barátság és kölcsönös meg­értés széliemében lefolyt tárgya­lások eredményeként megállapo­dást írtak alá a Magyarországon építendő 800 megawatt összkapa- citású atomerőmű létesítésében történő együttműködésről. Az atomerőmű a magyar és szovjet szervezetek szoros együtt­működésével valósul meg. A szovjet szervezetek műszakilag Apró Antal A Magyar Távirati Iroda mun­katársa megkérte Apró Antalt: fejtse ki, mit jelent Magyaror­szág számára az első atomerőmű építése, és a most aláírt magyar —szovjet kormányközi egyez­mény. — Nagy jelentőségűnek tartjuk a most aláírt kormányközi egyez­ményt, amely lehetővé teszi, hogy korszerű atomerőművet vásárol­junk a Szovjetuniótól és szovjet segítséggel üzembe helyezzük Magyarországon — mondotta Apró. Antal, Napjainkban világ­szerte mind fokozottabb mérték­ben növekszik az országok villa- mösenergia-igénye. Hazánkban a szocialista iparosítás, a gyors ipari fejlődés követelményeiként évente átlagosan 7—9 százalékkal nő az igény a villamos energia iránt. Ma már sok szakember je­afomerőmű közreműködnek az atomerőmű tervezésében, építésében, szerelé­sében, üzembe állításában, to­vábbá Magyarországra szállítják a szükséges berendezések, mű­szerek és anyagok nagy részét. A magyar szervezetek végzik az atomerőmű építkezési és szerelési munkálatait, továbbá elkészítik a berendezések, műszerek és anya­gok egy részét. Az atomerőmű üzemibe helye­zését 1975-re tervezik. A megállapodásit szerdán a Parlament épületében a magyar kormány megbízásából Apró An­tal, a Minisztertanács elnök­helyettese, a szovjet kormány képviseletében V. N. Novikov, a minisztertanács elnökhelyettese írta alá. nyilatkozata lentős technikai bázissal dolgo­zik szerte a világon új energia­források feltárásán, mindenek­előtt az atomenergia ipari mére­tű felhasználásán. — Magyarország köztudottan rendkívül szegény alapenergia- hordozákban és ezek kitermelé­se a hazai geológiai adottságok következtében költségesebb, mint sok más országban. Ezért szá­munkra különös jelentősége van annak, hogy már kialakultak a klasszikus hőerőművekkel ver­senyképes atomerőmű-típusok. Ilyen típusú az az erőműreaktor is, amelynek szállítására a Szov­jetunióval most írtuk alá az ál­lamközi egyezményt. — Megkönnyíti az atomerőmű építését az a fontos körülmény, hogy a Szovjetunió kormánya „A német kérdés kulcsa Moszkvában van66 Bonn (MTI) Helmuth Schmidt a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának ügyveze­tő elnöke, a szociáldemokrata párt sajtószolgálatában cikket írt „Uj politika az új évben” címmel. A külpolitikáról szóló részben a többi között a következőket írja: — A Német Szövetségi Köztár­saság cselekvőképessége kifelé az elmúlt években mindjobban le­szűkült. A nyugatnémet politika abból indult ki, hogy a £5 célt, a német egység helyreállítását a nyugati nagyhatalmak által gya­korolt nyomással lehet elérni. Ez a politikai koncepció' véglegesen kudarcot vallott. A fenti koncep­cióhoz való ragaszkodás vezetett a teljesíthetetlen ígéretekhez, majd az elkerülhetetlen csalódás­hoz, ami azután megterhelte az amerikai—nyugatnémet viszonyt. Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatunk miatt elhanyagoltuk barátságunkat Franciaországgal. Az Egyesült Államoknak azonban nagyobb érdeke fűződik' ahhoz, hogy a Szovjetunióval javítsa a viszonyt, mint hogy a német kettéosztottságot megszüntesse. Egyik nagyhatalom sem hajlandó arra, hogy a német kérdés meg­oldásánál az ország keleti szom­szédainak érdekeit figyelmen kí­vül hagyja. Bármennyiszer is hangoztattuk, hogy a német kér­dés kulcsa Moszkvában van, mégsem vontuk le azt a követ­keztetést, hogy a Szovjetunióval javítani kell a viszonyt. Mindeb­ből következik, hogy mit kell tennünk; Az Egyesült Államok­hoz fűződő viszonyunkat a bírá­lat nélküli függőségből a reális lehetőségek talajára kell helyezni. A francia államelnök felfogásá­val mindenben nem érthetünk egyet, de meg kell vizsgálnunk, melyek azok az elgondolások, amelyek német szempontból is hasznosak lehetnek és ezeket al­kalmazni kell. Különösen nehéz lesz, hogy a kelet-európai orszá­gokban az NSZK-val szembeni bizalmatlanságot leépítsük. A cél az, hogy normalizáljuk viszo­nyunkat a kelet-európai orszá­gokkal, ehhez azonban nemcsak szándékunkat kell hirdetnünk, hanem cselekednünk is kell, — írja cikkében H, Schmidt, létesítésére hosszú lejáratú hitelt nyújt — 'kedvező feltételek mellett — az általa szállítandó berendezésekre. A 800 megawatt teljesítményű első magyar atomerőmű üzembe lépésekor a magyar villamos- energia-igénynek mintegy 15—16 százalékát lesz képes kielégíteni. — Hiba lenne azonban az atomerőmű építését kizárólag az energiafogyasztás szemszögéből vizsgálni. Magyarország számot­tevő energetikai gépgyártó ipar­ral rendelkezik, és ennek jövő­jéről is szó van. Olyan ország, amely nem kapcsolódik be az atomerőművek számára szükséges berendezések gyártásába, nem számíthat komoly szerepre az energetikai gépgyártó ipar fej­lesztése terén. Magyarországnak több évtizedes hagyományai, jó szakemberei vannak ezen a te­rületen. Mivel az első atomerő­mű berendezésének egy részét a magyar ipar fogja gyártani, meg­indulhat a magyar ipar, a ma­gyar tervezők, mérnökök és mun­kások fokozatos bekapcsolódása az atomerőmű vi berendezések fejlesztésébe, gyártásába. Az AP jelentése szerint Binh Dinh tartományban a légi úton szállított amerikai első gyors- hadosztály egyik tüzérségi egysé­ge súlyos veszteségeket szenve­dett, amikor állásai ellen a par­tizánok támadást intéztek kedden a hajnali órákban. A partizánok több amerikai ágyút felrobban­tottak, mielőtt visszavonultak volna. Dél-vietnami kormánycsapatok kedden nagyszabású „tisztogató hadműveletbe” kezdtek a Mekorg deltájának vidékén. A hetedik amerikai flotta egyik rombolója Saigontól délre több mint 200 gránátot lőtt ki a szabadsághar­cosok feltételezett állásaira. Amerikai bombézógépek kedden az Élszak- és Dél-Vietnam közötti- demilitarizált övezetnek a . laoszi határhoz közeli részeit támadták. A Dél-Vietnamban tartózkodó Spellman bíboros az AP tudósí­tójának adott nyilatkozatában megismételte: Vietnamban csak az Egyesült Államoknak és szövetsé­geseinek. a győzelme képzelhető el. Amikor az újságíró emlékez­tette a bíborost arra; hogy-szava éles ellentétben vannäk VI., Pál pápa üzenetével', Spellman csak ennyit mondott: „Amit mondtam. azért vállalom a felelősséget* Eisenhower volt elnök, akin két héttel ezelőtt epehólyagműtétet hajtottak végre, kedden elhagy­ta a kórházat. Ez alkalomból adott nyilatkozatában Eisenho­wer helyesiőleg nyilatkozott a Hanoii és környéke ellen végre­hajtott amerikai légitámadások­ról. Morse szenátor keddi nyüatko-, zatában hangoztatta, Johnson el­nök véglegesen elvesztheti hite­lét és a történelem színe' előtt szégyenbe hozza magát, ha foly­tatja a vietnami háború kiterjesz­tésének politikáját. A szenátor a Mutual Broadcasting rádiótársa, Ságnak adott nyilatkozatában kö­vetelte, hogy az amerikai kor­mány a háború ösvényéről tér­jen át.a béke ösvényére. Az United States. News and World Report • szerint • a Penta­gon az 1967—68-as költségvetési évre 77 milliárd dollárt kér John­son elnöktől, ez mintegy T3 milliárd dollárral haladja meg á Pentagon idei kiadásait. Az ame­rikai lap szerint a növekvő ka­tonai kiadások- fedezésére- John­son- elnök „védelmi adót" tervez-, amely mintegy Őtmilliárd' dol­lárt biztosítana a kormányzata alj. Magyar—kubai barátsági est Szekszárdon A Kubai Köztársaság nagykövete is részt vett a gyűlésen A kubai forradalom közelgő nyolcadik évfordulójának tiszte­letéré magyar—kubai barátsági estet rendeztek tegnap Szekszár­don. Ebből az alkalomból, a párt és a Hazafias Népfront megyei bizottsága meghívására Szek- szárdra látogatott Jósé Matár Franyie, «a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete, To­mas Ramirez Maiina a kubai nagykövetség másod-titkára, és Dragon Ferenc a Külügyminisz­térium főosztályvezető-helyettese. A vendégek tiszteletére délelőtt a Hazafias Népfront megyei bi­zottságán fogadást tartottak, ahol városunk párt- és állami vezetői hosszasan elbeszélgettek a kubai vendégeikkel. Délután városunk vezetőinek kíséretében ellátogattak a szek­szárdi mérőműszergyárba. Jósé Matár Franyie élénken érdeklő­dött a gyár termékei iránt, majd a gyár vezetőinek kalauzolásával megtekintette a legfontosabb munkafolyamatokat, valamint a gyár még készülőfélben lévő új Ádám Múzeum megalapításának Rúzsa János megnyitó szavai után Hunyadi Károly tartott ün­nepi beszédet, amelyben méltatta a hős kubai nép forradalmát, és beszélt az amerikai agresszoroK rémtetteiről. Ünnepi beszéde után Jósé Matar Franyie Kuba ma­gyarországi nagykövete emel ke-: dett szólásra. Ecsetelte a kubai nép nyolc esztendő alatt elért nagyszerű eredményeit és köszö­netét fejezte ki a szocialista tá­bornak, a magyar népnek a ha­zájának nyújtott segítségért. A beszédek elhangzása után a nagygyűlés színvonalas - kultúr­műsorral folytatódott. részlegét, és elbeszelgetetit a mun­kásokkal. Elismerését fejezte ki a főileg fiatal szakmunkásokkal dolgozó gyár eddigi eredmé­nyedért. A mérőműszergyár megtekinté­se után felkeresték a szekszárdi Béri Balogh Ádám múzeumot, ahol a régészeti kiállítást tekin­tették meg, s őszinte csodálko­zásukat fejezték ki a múzeum gazdag anyaga, ritkaságszámba menő leletei láttán. Nagy figye­lemmel .hallgatták a múzeum igazgatóját, aki néhány új lele­tet mutatott a vendégeknek, és pár szóban vázolta a Béri Balogh történetét. Az esti órákban zsúfolásig meg­töltötték a városi művelődési ház nagytermét a szekszárdi dolgozók. A kubai forradalom nyolcadik évfordulójának tiszteletére ren­dezett . gyűlésen részt vettek a ku- bai vendégek,' Somi Benjapin, a párt Tolna megyei bizottságának titkára, Rúzsa János, a párt szek­szárdi városi: bizottságának tit­kára, Hunyadi Károly, a Haza­fias Népfront Tolna megyei Bi­zottságának titkára, Császár Jó­zsef a városi tanács vb-elnöke, valamint városunk több vezető­je. -

Next

/
Thumbnails
Contents