Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

iünösnek érzi magát?

Z, Istv nőé. súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. Mentővel a szekszárdi kórházba szállították. Amikor vallomást tett, ezeket mondotta: „A leesés következtében megsérültem, a jobb felem megbénult, agyrázkódást kaptam és tizenegy fogam kihullott. Egy hónapig voltam kórházban. Egyebet előadni nem tudok". A vádlott így beszélt: „A vádat megértetem, bűnösnek részben érzem magam. Abban érzem magam bű- nK"'5k, hogy" a pótkocsi fékezhető” te nélkül indultam útnak, ,sz;V i'tpttam személyeket. Azóta U—?f!-as géppel személyeket .nem szállítunk". •- Egyetlen nap sem múlik el köz- lr’- d'fll baleset nélkül. A kisebb j Irntőségű ügyek kivételével va- l"r annyit Szekszárdon tárgyalják. •I>. f.ei decker Jenő közlekedési v -• ’;kel foglalkozó járásbíró munkája sajnos nemhogy csök- k- me. inkább nő. Pláne hét vé- g'' Gokcsodik meg a karambolok sz ma. Vasárnap és kedden az új* sá"ok gyakran egész listát kény- te'anek, közölni: a sérültekről és az áldozatokról.

A közvéleményt, teljesen érthető módon, az ittasság háborítja fel legjobban. Sokán úgy vélik, alkoholos fejjel odaülni a kormány- kerék mögé, több mint elvetemültség. Aki megteszi, attól nyomban és örökre el kellene venni a jogosítványt. Lehetséges, hogy ez a kívánság túl szigorú, de ha figyelembe vesszük, hogy az. ittas gépkocsivezető, vagy motoros nem csupán ön-, hanem közveszélyes is, akkor mégiscsak az volna a helyes, ha kikapcsolnánk a közúti forgalomból az ilyen embereket. Európában vannak, országok, ahol olv szigorúan járnak el, hogy például a szeszgőzös pilótát pénzzel meg nem váltható kényszermunkára ítélik. Egyáltalán nem csoda tehát, hogy a közlekedésben nagyobb a fegyelem, mint nálunk. Éev Nyugat-Németországban járt g'”kocsivezető mesélte; két hétig nem használta annyiszor a dudáját, mint itthon fél óra alatt.

ÍGÉREM. ÍGÉREM ÍGÉREM...

..A VA 11—15 rendszámú vontatóval közlekedtem. Nem voltam

" • ■*">. (' • (t^TSVSt’tS

a rendőr, hogy fogyasztottam szeszes italt.. Az igazoltatáskor nem szondáztak és vért sem vettek tőlem. Igazoltatás éjfél előtt volt. Ergebet előadni nem kívánok, ervhe büntetést kérek”. — Ez a szöveg szinte általános. Az országutak veszedelmes fenegyerekei a bíróság előtt szánjók-bánják bűneiket és enyhe ítéletet kérnek. N. G. illemtudó és megszeppent kisfiúként a bíróság előtt így beszélt: ,.A bűncselekmény elkövetésében bűnösnek érzem magam, mert valóban én követtem el. Védelmemre előadom, hogy vegyék figyelembe büntetlen életem, családi körülményemet továbbá azt, hoffv tizenhat évet do'eoztam a fém tű állami gazdaságnál, és ez idő alatt soha ilyen probléma nem merült fel. ígérem, hogy ilyen vasv ehhez hasonló cselekményt többet nem fogok elkövetni, az ilyen cselekmények elkövetésétől tartózkodni fogok”.

ígérem, ígérem, ígérem. A baj azonban hamar bekövetkezik, számtalan szerencsétlenség, tragikus végű halálos baleset eredője az az egy pohár pálinka, vagy az a félliter bor. S ami megtörtént, azt visszacsinálni már semmiképpen nem lehet. Vannak emberek, akik nem képesek uralkodni magukon. M. G. tolnai lakost egyszer ittas vezetés miatt elítélték 30 napra. Jogosítványa nincs, motorja azonban jelenleg is van. Neki semmit nem használt az ítélet, pedig a bírói pulpitus előtt sírva fogadta meg, hogy többé nein fordul elő hasonló eset. A fogadkozásban még az apja is besegített neki. Most újból a bíróság elé került. A megszokott lemez: ittas vezetés. Egyébként a hivatásos gépkocsi! .zetők sziiv.- rettegnek

. ...... Á&M'

a falusi vadmoterosoktól-. Némelyik motorkerékpár-tulajdonos nem bír' magával, amikor nyeregbe pattan. Tetézi még a bajt, hogy búcsú, vagy más ünnep, alkalmával némelyek részegen Úgy száguldoznak, hogy a fél utca lakóinak -veszélyeztet;ik az életét.

RENDHAGYÓ ÜGYEK

Jogásznyelven foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetésnek hívják a karambolokat. Minden esetben gondos és körültekintő kivizsgálás előzi meg a felelősség megállapítását és ha szükséges, a bírósági tárgyalást. A tényállás nem mindig egyértelmű. Előadódnak egészen rendhagyó és Valóban szokatlan ügyek, esetek. A bírósági emberek jóvoltából ezekről is közreadunk néhányat.

Egy főkertésszel fordult elő a következő eset: hivatásánál fogva a felügyelete alá tartozó gazdaságokban borkóstolással is foglalkozik. Munkaköri kötelessége. Egy ízbén Vidéki útjáról tért haza. Rohant szembe vele egy kislány, hogy édesanyja rosszul van, azonnali orvosi segítségre lenne szüksége a szívbeteg asszonynak. A főkertész habozás nélkül felült a motorkerékpárjára és ment orvosért. Útközben a rendőr igazoltatta és megállapította — amit a főkertész nem is tagadott — az italfogyasztást. Mi történjék? A törvény mindenképpen tiltja. A főkertész viszont az adott esetben életet akart menteni. Gondosan mérlegelték tehát az ügyét, és vele szemben a Btk 60. §-ára hivatkozva, az eljárást megszüntették. Ez is azt mutatja, hogv a felelősségre vonás minden esetben körültekintő és igazságos. Teljesen helytelen és a törvény bürokratikus értelmezése lett volna a főkertészt megbüntetni,

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés esetenként, mire a bíróság pontot tesz a végére, és mire az egész anyag irattárba kerül, 100 oldalas aktacsomóvá is felduzzadhat. B. J. baleseti ügyéhez például 30 különféle iratot, hivatalos feljegyzést, helyszínrajzot, fényképet, tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, erkölcsi bizonyítványt, munkaadói véleményt, kórlapmásolaitot, a nyomozás elrendeléséről szóló határozatot, stb. csatoltak. Minden esetben perdöntő a szakértő véleménye. íme egy rövid szakértői vélemény: „A sértett halálát fulladás okozta, a bal oldali tüdőn a nyomás következtében légmell keletkezett, míg a másik tüdő tágulása a fulladásos halál beálltához hozzájárult.- A bordatörések ugyancsak légzést nehezítő hatással voltak”. Egy másik vélemény: „A levizsgázatlan U—28-as traktor 1961-es kiadású és mechanikus fékrendszerrel működik, míg a pótkocsi légfékkel van ellátva, de a traktor kompresszorral felszerelve nem volt, így azt üzemeltetni nem is tudták volna, ezért a pótkocsi teljesen fék nélkül közlekedett.” Nem is hinné az ember, mennyi és milyen nagyfokú a felelőtlenség. Ezzel a fék nélküli pótkocsival mégis utasokat merészeltek szállítani, felborultak vele, öt személy megsérült, s ennek volt a következménye, hogy Z. Istvánná egyszerre 11 fogát veszítette el.

„ÉRDEMI VÉDEKEZÉST NEM TERJESZTETT ELŐ...”

A szekszárdi járásbíróság, mint büntető bíróság, a Népköztársaság nevében hirdetett nemrég ítéletet B. István ellen. A könnyelműség és a felelőtlenség iskolapéldája ez az ügy is. Érdemes szó szerint idézni az ítélet indoklásából: ,.B. István és 27 alföldi társa a vád- beli időben a Dalmandi Állami Gazdaságnál szerződéses munkát vállaltak. 1966. szeptember 18-án a munkásokat Szilfás pusztára szállították, a szálláshelyüktől körülbelül 10—12 kilométerre lévő í* fi "fí ’

kukoricatáblára. A munka befejeztével vissza akartak térni szálláshelyükre. Akkor azonban nem találtak gépjárművezetőt, aki vállalkozott volna a visszaszállításukra (?). Kudari agronómus akkor azt mondta nekik, hogyha valaki el tud vezetni egy U—28-as gépet, az szállítsa vissza az embereket (?). A vádlott, aki korábban összesen három-négy esetben vezetett már erőgépet, vállalkozott a feladat elvégzésére. A Kon- da és Szarvas-puszta közötti szám nélküli útvonalon az állami gazdaság tulajdonát képező VD 6777 írsz, vontatót és a hozzá kapcsolt levizsgázatlan, fékhatás nélkül, ráfutó fékes rendszerű pótkocsit a vádlott vezette. A pótkocsin 23 személy tartózkodott. Egy körülbelül hat százalékos lejtős úton haladva, a vádlott nem tudott sebességet váltani, elvesztette a jármű felett az uralmát, a vontató felgyorsult, és körülbelül 47 méter megtétele után felborult. A baleset következtében Szegedi István nyolc napon túl gyógyuló bo- katöréses sérülést, Varga István és Oláh Sándor nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett ... B. István a bűnösségére is kiterjedő megbánást tanúsító beismerő .vallomást tett, érdemi védekezést nem terjesztett elő”.

De mit is terjeszthetett volna elő?

A bíró a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés ügyében is felteszi a vádlQtt- nak a kérdést: bűnösnek érzi magát? A vádlottak rendszerint így válaszolnak: hibásnak és felelősnek. A bűnösségét, mint meghatározást. túlságosan súlyosnak tartják.

8z, P.

Függőleges város

Frishmaxi angol mérnök fantasztikusnak tűnő ház város építését javasolta. A 3200 méter' magas épületnek 850 emelete lenne és 500 000 embernek biztosítana lakóhelyet. Az építész szerint a terv műszakilag teljesen megoldható. Mint ismeretes, a magas konstrukciók nagyon ki vannak téve a szél erejének és az állandó szeizmikus rengéseknek. Hogyan lehetne hát az épület számára a kellő szilárdságot biztosítani? É kérdés megoldására az épí tesz a természettől vette át a tapasztalatokat a fák konstrukcióját másolta le. Az épület emeleteit egy központi toronyhoz erősíti úgy, ahogyan a fa ágai illeszkednek a törzshöz. Az épület alapja mélyen lenyúlik a földbe és a támasztó felület növelése, valamint a talaj túlterhelésének megakadályozása végett a fa gyökérzetének mintájára készük

Fagyás

Kaptuk az alábbi levelet: „Tet- sék megírni az újságban, hogy az emberek meglagyása hogyan jön létre? Milyen folyamat játszódik le a szervezetben? Igaz, hogy könnyen megfagy az ember? U>-y hallottam, hogy bizonyos körülmények között plusz 2 'ok C-Díil is meg lehet fagyni. A fagyott embert hogyan kell életre kel'eni, Illetve elsősegélyben részesíteni*. Hálás köszönettel egy olvasójuk. Kedves olvasónk! A végtagok meghagyásával a közelmúltban részletesen foglalkoztunk. Jelen cikkünkben Inkább az általános hidegl'atást ismertetjük, a vele járó veszélyekkel és szükséges segélynyújtással. A fagyás oka elsősorban a hideg levegővei való tartós érintkezés. Okozhatja hideg víz, hó és jég is (pl. lavina okozta betemetés alkalmával.) Szeles Időben, vagy egyéb kedvezőtlen körülmények között nulla foknál magasabb hőmérsékletű víz is okozhat fagyést. Magukkal tehetetlen, kivérzett, alvó, részeg egyének ellenállóképessége a fagyossal szemben igen csekély. Minden keringést gátló tényező (szoros ruházat, szűk cipő, szoros kesztyű) elősegítheti a fagyást. Leggyakoribb a kéz és lábujjak hagyása.

Elsősegélynyújtás

Helyi fagyásnál célunk a megzavart véráramlást helyrehozni. A fagyott testrész* már a helyszínen a legnagyobb óvatossággal puha ronggyal (flanell) dörzsöljük. Ha a bőr hálványsága megszűnik, a fagyott testrészt- gendosaij szárazra töröljük és melegen betakarjuk. Fon*»s, hogy a balesete«, a fagyott végtagot a szomszédos Ízületekben alaposan megmozgassa a .véráramlás- serkentése céljából. Amennyiben a leírt módon nem érünk el eredményt, a sérültet azonnal vigyük mérsékelten meleg helyiségbe. Jól takarjuk be ég Itassunk vele forró Italokat. A fagyott testrészeket #—10 C fokos vízbe áztatott kendőkkel takarjuk be. A fagyott végtagot mozgattassuk a bal- esetessel. A végtagot a szív felé haladva, vizes kendővel óvatosan dörzsölhetjük, hogy a fagyott ■ testrést felmelegedjen és felengedjen. A végtagot polcoljuk fel, a gyűjtőeres vér vlsszafolyásának elősegítésére. A fagyhalálhoz közel álló embert, akinek egész teste erősen lehűlt, fokozatosan melegebb helyre visszük. Gondolnunk kell arra hogy mozgatáskor a fagyott testrészek köny- nyen eltörhetnek. Óvatosan levetkőztetjük és egész testét puha kendővel dörzsöljük, míg a bőr ki nem pirul. Célszerű 16—120‘ fokos ‘fürdőbe helyezni és testét fürdés közben dörzsölni. Közben a víz hőmérsékletét fokozatosan 37 fokig emelhetjük. Ha már nyelni tud, először langyos teát, kávét adunk neki és csak később térünk rá a meleg üdítő italokra. A mesterséges lélegeztetés alkalmával különösen vigyázzunk arra, hogy a fagyott testrészeket el ne törjük! Ha a szívműködés és a légzés kielégítő, meleg helyiségben (24—26 fok) helyezzük el. Orvost minden esetben Igénybe kell venni!

Idegen test az orrban

Idézünk egy hozzánk érkezett - levélből: „Sokgyermekes családanya vagyok. Tanyán lakunk, orvostól meglehetősen messze. A gyermekek legtöbbször Játékból kukorica- szemet, borsót, babszemet raknak az orrukba. Szíveskedjék, megírni, hogy ilyenkor, orvos hiányában mit tegyek? Köszönettel egy gondos édesanya.”

Kedves olvasónk. A gyermeket úgv kell nevelni, hogy orrát sohasem szabad piszkálnia, idegen anyagot jdugdos- ni . bele pedig - szigorúan tilos és veszélyes! Teendő: az ép orrnyilast ujjunkkal befogjuk, majd a másikat erősen kifújatjuk. Az erős légáramlás az Idegen lestet rendszerint kilöki. Nem szabad az orrban levő Idegen testet sem ujjal, sem eszközzel piszkálgatni, mert az magasabbra kerül és esetleg sérülést okoz. Ha az orr klíúvásával nem érünk célt, forduljunk orvoshoz.

Felfedezték a szarkóma és a fehérvérűség kórokozóját ?

Idézünk egy levélből: „A rádióban hallottam, hogy felfedezték a fehérvérűség és a szarkóma baci- lusát. Kérem a Négyszemközt rovatot, legyen szíves felvilágosítani, igaz-e ez? ... stb. A választ sokan várjuk és előre is hálásan köszönjük: Kovács Béla.”

Kedves olvasónk! Kérdésére, két publikációról számolunk be, amit mi Is ugyancsak a rádióban hallottunk ,,dr. Grész nevű o<rvoß felfedezte a fehérvérűség (leukémia) kórokozóját. Vírus oltóanyagot la készített, amit ötvenhat esetben sikerrel használt fel, természetesen egyelőre csak állatokon végzett (patkányok) kísérletei során”. A második hírközlési szerint: „Egy nyolcvanhat éves amerikai orvos felfedezte a szarkóma kórokozóját. Ez egy vírusfajta, amely azonban nem fertőzőképes, a. az emberi szervezet vele szemben .védőanyagot termelni nem tud”. Kedves olvasónk1 E két publikációval kapcsolatban mi is nagyon várjuk, a magyar tudományos faktorok véleményét. A kórokozók ismerete megnyitja a gyógyítás lehetőségének kapuját. Ismeretlen ellenséggel • nehéz harcolni. Ha valami érdemlegeset megtudunk, úgy azt le fogjuk közölni.

Epilepsziát okozhat-e az alkohol?

Egy idős asszony panaszos leve»

léből idézünk: „Nagyszámú családtagjaink. f érfiai. igen borkedvelő emberek. Ritkaságszámba megy, ha , vizet isznak. Negyven-negyvenöt éves korig megvannak, elég JÓL Többen közülük az említett életkoron túl kezdenek rángatózni. A görcsök lassan , annyira fokozódnak, hogy valóságos rohamokat kapnak. Kérem a négyszemköztöt, írja meg az újságba, hogy ez a betegség nem származhatik a túlzásba vitt alkoholfogyasztástól? Hogyan kezelik? Tisztelettel: egy olvasójuk.*’

Kedves olvasónk! Tekintettél arra, hogy az alkoholfogyasztás hazánkban is egyre fokozódik, kérdésére soron kívül adjuk meg válaszunkat. Az alkohol, mint a legtöbb méreg, fokozza a görcskészséget és maga is epilepsziás rohamok kiváltója lehet. Súlyosbítja a már meglévő vagy agysérülésből keletkezett epilepszia tüneteit is. A késői; 40—50 évék között jelentkező épiiep- sziák nagy része, alkoholos eredetű, de csak akkor tekinthetjük ilyennek, ha az alkoholfogyasztás megszüntetésére teljesen kimaradnak. Gyógykezelés: „ az alkoholos epilepsziák gyógyításában, nagy jelentősége van az abstinenciának. A sikeres elvonókúra után, a legtöbb kóros lelki tünet megszűnik. Az elvonókúra csak zárt intézetben vihető keresztül.

Igen fontos követelmény, hogy a beteg részére az alvást biztosítsuk, íía a szív állapota megkívánja, koffeint is adhatunk. Deliráns betegeknek rotrahált fürdőket is nyújthatunk, a szív szigorú ellenőrzése mellett. A gyógykezelés szempontjából igen fontos az alkoholizmus okának kikutatása. A környezet okozta alkoholizmus ugyanis, a megfelelő életvezetés és körülmények megváltoztatásával, kellő lelki befolyásolással. ' sok sikerrel kecsegtet. Sok esetben igen nagy segítséget lelent a hipnózis. Az alkoholivás mérséklésével eredményt elérni nem lehet! A teljes lemondás szükséges! Az úgynevezett ..született” alk^holisták- kal nehezebb eredményi e*érni. Sajátságos lelki mívoltuk miatt, nem egy államban ma már sterilizálják T<cyives r*lv«rónk! Azt. tanácsoljuk. hogy nz ilyen bete« hozzátartozóikkal keresnék fel kórházunk elmegyógyászati osztályát.