Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
3Cavúeiait^k&^ Tavaly karácsonykor esküdtek. Hogyan alakult életük egy év alatt, beteljesültek-e a tervek, álmok, amelyeket jegyességük alatt szőttek? Ilyen gondolatokkal indultunk Rizsányi Imréhez és feleségéhez. A családot Szekszárdon, a Ga- ray-tér 14 szám alatti lakásukban kerestük meg. Munkába járó emberek, a nappali órákban ritkán találhatók otthon. Először a betegeskedő családfővel találkoztunk, a férj édesapjával. A SZÜLÖK BELEEGYEZÉSÉVEL — Imre fiam katonaidejét töltötte, amikor eljegyezte Julcsit. Októberben leszerelt, s alig néhány héttel utána elém állt: — Apa karácsonykor megesküdnénk! — Már karácsonykor? — Igen, szeretnénk. — Hol akartok lakni? Hogyan akartok berendezkedni? Miből tartanátok lakodalmat? — Ha apáék megengednék, itt maradnánk, a konyhából nyíló kis szobában. A régi bútor egyelőre megfelelne. Lakodalomról nem gondolkodtunk. — Beszéltetek édesanyáddal is? — Beszéltünk, és beleegyezett. Ha apa is helyeselné ... Nagyjából így zajlott le a beszélgetés az apa és fia között. A szülők, élettapasztalataikkal reálisabb oldalról is megközelítették a házasság problémáit. Sokat beszélgettek a fiatalokkal. Miért is ellenezték volna a házasságot? Imre kiszolgált katona, jó szakmája van, vasesztergályos Julcsi a menyasszony a szabó ktsz-ben dolgozik. Mindketten szépen keresnek, keresetükből megélnek. A szülők beleegyeztek, és a fiatalok 1965. december 24-én házasságot kötöttek. ELFOGYOTT TÍZ KILŐ Só — Mi a véleménye Rizsányi Imrémének a régi szólás-mondásról: „Majd akkor mondjanak véleményt egymásról a fiatal házasok, ha tíz kiló sót elfogyasztottak”. — Ez csak amolyan mesebeszéd, szólás-mondás — mondja a fiatalasszony. — Reánk ez különben sem vonatkozik. Évek óta együtt jártunk, megismerhettük egymást. — Hogyan kezdődött? — Az ipari iskolában ismerkedtünk meg. Imre is, én is a tánccsoportban táncoltunk. Imre volt a partnerem — mondja a haja tövéig elpirulva. — Volt-e valamennyi kezdő tőkéjük? — Közös életünket úgy kezdtük, mint sok fiatal. December kellene. Ahol ilyen derűs asszony van a háznál, kevés a zsörtölődés és nem igen van mosolyszünet. A kérdésre: — Miért választotta éppen Julcsit — a férj így válaszol: — Olyannak ismertem meg, amilyen élettársat elképzeltem magamnak. Szerény, takarékos, és megértő asszony. Ideális feleség. — Mi valósult meg az egy évvel ezelőtt szőtt tervekből? — Nálunk is, mint a legtöbb fiatalnál, a legfőbb problémát a lakásszerzés adta. Ismerve Szek- szárd lakásviszonyait, erről le kellett mondanunk. Nem hosszú időre, csak az idénre. A szobaberendezést, ami egy évvel ezelőtti tervünkben szerepelt, megvásároltuk. Egyéb dolgokat is beszereztünk. Van mosógépünk, s néhány konyhafelszerelésünk, s közben szépen fel is ruházkod- tunk. — Mit terveznek a jövő karácsonyra? — Májusra lejár a bútorrészlet, de máris van helye a pénznek. Beneveztünk egy szövetkezeti társasház-építésbe. Az építést 1968-ban kezdik meg, de mi már 10-én kapott fizetésünk volt az jó előre spórolunk, mert ha úgy összes vagyonunk. A lakodalmi alakulna a helyzet, hogy 1967-re vacsorán a vendégekkel együtt előrehoznák, legyen kezdő tőkénk. tízen voltunk. A férjem szülei állták a költségeket. Édesanyám nem volt ott az esküvőmön, neheztelt ránk, mert nem tartottunk egyházi esküvőt. Imre KISZ-titkár az üzemben. Semmiképpen sem ment volna bele, viszont édesanyám emellett kardoskodott. — Mi volt a véleménye a menyasszonynak ? — Egyetértettem Imrével, nekem is az volt a véleményem, az „Ámen” nélkül is boldogulhatunk az életben, ha a legfontosabb, a szeretet, és az egymás iránti megbecsülés köt össze bennünket. RITKA A MOSOLYSZÜNET A fiatal férj, Rizsányi Imre azt vallja, amit Julcsiról egyik munkatársa mondott: — Ilyen fiatalasszonyokból sok Számunkra az lenne a legszebb karácsonyi ajándék jövőre, ha saját lakásunk lenne — mondja a fiatal férj derűsen. POZSONYI IGNÁCNÉ ÚÁ&tnőió-#’ Az ablakon legyek miközben azt figyel- a legyeknek hullai mászkáltak. Csúf tem: hogyan tud egy niok kell nagy legyek. Szőrös légy egy lábon állni lábúak. Talán vala- az üvegen? melyik illemhelyről Fél percig állt — jöttek és most be- egy lábon, piszkítják a lakást, mána leesett A terjesztik a baciUust hátára_ Kapálózott. Várjátok csak! Kezdetben összevisz- — mondta a felese............. a M ár csak egy tar tóttá magát. Rafinálton védekezett a leesés ellen. Az isten tudja hogyan, átverekedte magát a sima ablakgém. Kiment. Henger alakú dobozt hozott. A doboz sziszegett, mint a kígyó, csak éppen a fullánkja volt fátyolszerű. A legyek meglapultak, megmerevedtek, vagy eltalálja az em- mint amikor a kígyó hipnotizálja a békát. — Mi ez? — Chemotox! — És ez elpusztítja? — El! Csípős illat terjengett a szobában. A legyeket figyeltem. Most megkaptátok a magatokét. Za'“ztán kimérten, ü ól a Támára, beosztva utolso ere- ahol sikerüu me£ 5 ‘ kapaszkodnia a gittÉs hullani kezdtek repedések között, a legyek. tíz percig lógott. Csodálatos ez az új Ez is leesett. SZ6TI Vele is végzett a Sokkal jobb, mint csodálatos szer, 0 a légycsapó. Azzal Chemotox. bér, vagy nem. És, zedett ha nem, akkor a légy tovább száll, fel a karnisra és onnan néz le az emberre, aki ügyetlen. — Na, Majd adok én neked! Leffen a csapó, csat tan a falon. A szobára ráneheaz idegesítő csend. A földön légyhullák hevertek. Számolni kezdtem. Egy, kettő, tíz, húsz* Megint elment megállj! , • „ , í, otven... sok. zn neked! .. , , Nagyon sok! Csak megnyomja az ember a gombot és kész. A történt szerkezet porlasztja Akkor az anyagot sziszegőnt még légycsapó volt, mint a kígyó — és meg búra, amely hullanak a legyek, .. „ f ^szárnyú- ajatt cukoT vojt_ A ahogy a legyeknek kát rezegtettek, mint- cukorral odaédesget- hullaniok kell. *LZZf\t^SZ.é<ídel, * ember a legyet. Az ember irtja a Es a légy Önmagát legyet, vegyszerre1^ fogta meg. ahogy a gyomot, a Hitt az embernek, szúnyogot, ahogy aX A Chemotox — az embert, más. Jó illata van, Az ablakon beszü- igaz, egy kicsit esi- rődik a napfény, pős, de ki lehet bír- És a légyhullák las- — Leesik? Nem ni. Es a legyek úgy san átváltoznak em- esik? — találgattam, hullanak tőle, ahogy béri hullákká. a 1 1 , Mikor is A legyek lomhán e2? Réaen másztak, időnként visszacsúsztak a síkos üvegen, akarták volna tudtul adni: ők megdögle- nek, de legyen átkozott a kéz, amely őket bepermetezte. Egy légy leesett. Utána még egy. GALAMBOSI LÄSZLÖ: IRÉNÉ Már lehajtják nagy fejüket a fűzfák, a rétek szomorú legényei, fölül a pásztor drótszőrű lovára, a téli szállás nehéz fényei piros süvegben sietnek az égre. A Fehér Táltos horkanva robog, patáján, mikor megtiporja melled, dér-lucskosak a szöges csillagok. Bogáncs-szakállú hegy dörzsöli arcát a szélhez, Bizánc öle messze van. Iréné, kristály medvéje a télnek az őz-tanyákra éhesen rohan. Korbácsolt rabhát a meztelen szikla, ezüst vonóját eltörte a nád, a pogány tutajok jégbe rekedtek, a hó-hüllő fölfújja taraját. Lehajtják fagyott fejüket a fűzfák, rokkan a viz, a kutak feneke lezuhant kecskék koponyáját őrzi, kövekre hull az árnyak levele. Fogoly a Nap, az aranypajzsú szolga, sötét a föld, mélyén vadkan morog, a mennyei máglyát körül dübörgik a gyász-sípokat vezető dobok. Fekete Sárkány ugrik a királyra, villámok fészke pikkelyes feje, torkából — vörös harang kormos nyelve — árván mered a buzogány nyele. Fátylad omlását föihasító varjak fölött fehérben gyászol a sirály, kék kürt kiált, oldd meg sarud Nagyasszony, vasöv szorítson, halott a király. LIFT AZ ÉGBE Irta: Vlagyimir Lvov Amikor néhány évvel ezelőtt a kötelet kifeszíteni, amelyen — alkalmas lesz különféle készletek- Komszomolszkaja Pravda, majd képletesen szólva — feljuthatnánk neík és személyeknek a kozmosz*» pedig a Leningrádszkaja Pravda az égbe? Hiszen az nem tesz sem- ba való szállítására! hasábjain napvilágra került a koz- mit, hogy a Föld és a szputnyik mikus^ felvonó eszméje, az ötlet őrült sebességgel száguld. Mert a jelentősége még nem volt egészen leggyorsabban rohanó vonatból is könnyen át lehet jutni a vele párhuzamosan száguldó vonatra, ha világos. A helyzet most megváltozott. J. N. Arcutanov fiaital lemdingrádi tudós tervezetét a nemzetközi sajtó széleskörűen tárgyalja. A többi közt a Washingtonban megjelenő Science című tudományos folyóirat 3711. számában is cikk jelent meg erről. A cikk Arcutanov eszméit fejti ki, ám a szovjet kutató nevét nem említi meg. A Science cikkéből és más külföldi publiká Gyakorlati kérdések 1 , . ... , , .. , Először is felvetődik az „éga kettőt egy kis híddal összekötik, boltra” felfüggesztett drótkötél Csupán a két jrojiat sebességét szilárdságának kérdése. Hiszen a drót mentén ható feszítő erőnek nyilvánvalóan igen nagynak kell lennie. A drótkötélnek nemcsak saját súlyát kell kibírnia, hanem a megterhelt szállítófülke súlyát is. A számítás azonban azt mutatja, hogy nem is olyan nagyon kell összhangba hozni. Mi a helyzet a kozmoszban ? Az Egyenlítő felett mozdulatlanul lebegő mesterséges holdra, lalja’ “"«l “““ “ u*fa“ alaniáhan vívp icM Jö hat- rossz a helyzet. Eloszor, a centre alapjában véve két erő hat: elő- , - , . , . . , dókból ítélve úgy tűnik, mintha a ször a súly, vagyis a Föld vonzó- íugáks e,r° a nehézségi ero.Y®1 tervezet szerzője három amerikai ereje, másodszor a centrifugális t’ *eny^gYsea csok“ , tudós lenne. erő. E két erő 36 000 kilométer Ezért nem árt visszatérni ehhez magasságban kiegyenlíti egymást. mé er~ amely a Föld forKása a kérdéshez. Itt az ideje, hogy ha- Ezért tűnik mozdulatlannak: az folytán keletkezikf az úgynevezett tarozottan kimondjuk: Ciolkovsz- ilyen magasságba felbocsátott kij rakétája után a kozmikus szál- szputnyik. lítás elméletében a második lépést szovjet tudós tette meg. Coriolis-féle erő. Ez az erő a kötélre derékszögben fog hatni. HaS mi lenne, ha a szputnyiktól tása azonban nem lesz nagy.) Má- függőlegesen felfelé és lefelé ki- sodszor — s ez a legfontosabb — húznának egy drótkötelet? A cent- a különböző pályaszakaszokon a Ismeretes Wv a reneetee le- ri£ugális erő a szputnyiktól felfelé húzóerő nem lesz azonos. Nagyobb hetséges Föld körüli szputnyik- bármely ponton nagyobb lesz a lesz azokon a pontokon amelyek Dálva között van etrv különös Dá- nehezsegl eronel. (Ménnél maga- a mozdulatlan szputnyikhoz ko- fv " ameiv 36 000 kilométer ma- sabban van a szputnyik felett ez zelebb esnek. Ennélfogva változó eassáfiban7 húzódik Jelentősege a pont> annál nagyobb lesz a cent_ átmérőjű drótkötelet lehet felhasz- Ibban reilik hogy S3 rifugális erő). így tehát a drótkötél nálni. Ez a drótkötél a Föld felü- 36 000 kilométer magasságban a mentén megjelenik egy felfelé ha- léténél igen vékony lesz. Fokoza- mesterséges hold Föld körüli tel- tó erö' A drótkötél kifeszül- A tosan vastagodva a szputnyikkal tef fordulatának ideie 24 óra szputnyik alatti faszon viszont való érintkezés pontján éri el leg- jes I ra t ------j . . ’ éppen ellenkező lesz a helyzet. Itt nagyobb keresztmetszetét. Feljebb íme az elgondolás lényege. vagyis azonos a Föld forgásának a centrifugális erő az adott pont- a kötél vastagsága ismét csökkenaf ban kisebb lesz a nehézségi erő- ni fog. A számítás szerint a méteszputnyikot eb g' g . nél, s a drótkötél kifeszül, de most renként egy gramm súlyú és másfelbocsatanak (az Egyéni, te fölött), már {üggőlegesen lefelé. A Föld fél-két tonna terhelést elbíró hu- akkor a szputnyik a 0 felszínéig meghosszabbított drót- zal megfelelne a kozmikus felvonó szonyítva _ látszólag mozdulatlan kötelet rögzítve máris kész a Föi- követelményeinek. Itt természetedet és az eget összekötő drótkötél- sen csupán a kezdeti támaszról pálya, amelyen feljuthatunk 36 000 van szó, amelynek az a feladata, felhasználni a kilométer magasságba, sőt feljebb hogy elbírja saját tömegét és a 36 000 kilométeres szputnyikpályát is. Lehet olyan teher- és személy- másfél—két tonnánál nem nehe- mint támaszpontot? Nem lehetne felvonót építeni, amely rakéta- z^h szállftófülk-H. Ha viszont a a Föld és a szputnyik között drót- hajtóművek üzemeltetése nélkül szállítást nagymértékben akarjuk helyzetet foglal el. S most felvetődik a kérdés: vajon nem lehetne
