Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

tolna Megyeim mAO PHOtETÄBTAt gCTL'SPUKTHI • NÉPÚJSÁG AÍISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA í Téli munka a Paksi Konzervgyárban 3. a 1 XVI. évfolyam, 302. szám ARA: 60 FILLER Péntek, 1966. december 23. I Munkaegységes hivatal 5. o. Jövő heti tv-műsor 7. o. Halálos végű disznóölés 8. o. J Hazaérkezett a magyar ENSZ-küldöttség Mód Péter nyilatkozata az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakáról, a magyar küldöttség munkájáról Csütörtökön délután Mód Pé­ternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével hazaér­kezett New Yorkból az ENSF- közgyűlés 21. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A Feri­hegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta a delegációt. Mód Péter, a magyar ENSZ- delegáeió vezetője a repülőtéren nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Mi jellemezte a 21. ülésszak munkáját? — Ha az ENSZ most lezárult, 21. ülésszakát röviden jellemezni akarjuk, azt kell mondanunk, hogy bonyolultabb volt, mint az eddigi ülészakok és árnyaltabb diplomáciai munkát követelt a különböző delegációktól. Hogy ezt jól megérthessük, mindenekelőtt azt a nemzetközi helyzetet kell figyelembe vennünk, amely a közgyűlés hátteréül szolgált. En­nek a nemzetközi háttérnek csak két jellemző tényezőjét akarom kiemelni. Az egyik az amerikaiak vietnami' agressziója, amely ma minden nemzetközi tevékenység­re ráveti árnyékát. A másik az afrikai egység megbomlása az Af­rikában lezajlott jobboldali puccsck és egyéb neokolonialista kísérletek következtében, és az úgynevezett el nem kötelezett or­szágok diplomáciai tevékenységé­nek részleges megtorpanása. — A szocialista országok dele­gációi számára, amelyek az ENSZ-ben a béke fő erőit kép­viselték, ez a nemzetközi háttér a közgyűlésen elsősorban két nagy feladatot jelentett, Az egyik: leleplezni és elszi­getelni az agressziós törekvé­seket. A másik: sokoldalú kezdeményezéssel ott és ak­kor, ahol és amikor lehetsé­ges, széles békefrontot terem­teni. Az egész közgyűlésre talán a leg­jellemzőbb a szocialista delegá­ciók állandó kezdeményezése volt minden területen. — Milyen fontosabb eredmé­nyeket könyvelhet el a 21. .ülés­szak? — A Szocialista delegációk szé­les körű kezdeményezéseinek eredményeképpen a 21. közgyű­lés különböző területeken ko­moly eredményeket ért el. Ezek közül csak a legfontosabbakat érintem. — Mindenekelőtt meg kell em­lítenem a világűr békés felhasz­nálására vonatkozó egyezmény- tervezet elfogadását. — A fontosabb politikai kér­dések közül még azt a Szovjet­Kommunista nők tanácskozása Pakson Élménybeszámoló pártunk IX. kongresszusáról Pakson, az ifjúsági ház nagy­termében 150 kommunista nó- aktíva jött össze a járásixxi, hogy meghallgassák Rév 'András, a já­rási pártbizottság első titkárának éiménybeszámoióját a párt IX. kongresszusáról. — A kongresszus tanácskozásá­nak középpontjában a Központi Bizottság beszámolója állott. A beszámoló a négy év munkájáról szóit. Vázolta a nemzetközi hely­zet főbb vonásait, külpolitikánk eredményeit, feladatait. Pártunk politikája helyesnek bizonyult, eredményeinket barátaink elisme­rik, ellenségeink pedig kénytele­nek számolni velünk — mondot­ta, majd így folytatta: — A kongresszus kiemelten foglalkozott gazdasági építő mun­kánk eredményeivel, a népgazda­ság irányítási rendszerének re­formjával. Alapvető feladat a harmadik ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósítása. A kong­resszus tervezetet dolgozott ki a munkások és dolgozók életkörül-i ményeinek javítására, a munká-j sok munkaidejének heti 44 órá­ra való csökkentésére, a kisgyer­mekes dolgozó anyák életkörül­ményeinek javítására, a terme­lőszövetkezeti tagok szociális, egészségügyi helyzetének rende­zésére. Rendezik a közös gazda­ságok fedezet nélküli adósságait is. A paksi járásban 57 millió fo­rint fedezet nélküli adósság ke­rül lerendezésre. Az élőadó fog­lalkozott a kongresszusi beszá­molóban elhangzott munkás­paraszt szövetség erősítésével, amely úgymond, nemcsak a szán­dékon és kijelentéseken múlik, hanem a tetteken. Kiemelten foglalkozott Rév elvtárs a párt vezető szerepével, amelynek ér­vényesítése elválaszthatatlan a pártélet fejlődésétől, a pártmun­ka továbbfejlesztésétől. Minden területen erősíteni kell a párt eszmei, politikai vezető szerepét Befejezésül a kommunista nők­től, a kongresszus által meg­határozott feladatok végrehajtá­sához kért segítséget. — Ismer­kedjenek meg járásunk kommu­nista asszonyai a kongresszuson elhangzott határozatokkal, legye­nek szószólói — mondotta —, s a munkában való helytállásra, a tanulásban való részvételre buz­dította a kommunista nőket. A járás jellegéből adódóan külön felhívta az asszonyok figyélméit az év végi zárszámadásokra, ezek politikai előkészítésére. Rév elvtárs kongresszusi él­ménybeszámolóját derűs epizó­dokkal egészítette ki, amit a je­lenlévők naev tetszéssel fogadtak. A szünet után tizennéwen vet­tek részt a vitában, illetve tet­ték fel kérdéseket. A kommunis­ta nők paksi iárási tanácskozásá­nak résztvevői végül tiltakozó táviratot szöveeeztek. amelvben elítélték az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös agresszióiét, és testvéri szolidari­tásukat felezték ki az agresszió ellen védekező vietnami néppel. unió által kezdeményezett javas­latot említem, amelynek alapján a közgyűlés újra megerősítette a be nem avatkozásra vonatkozó tavalyi nyilatkozatát, továbbá Csehszlovákia kezdeményezését az erőszak alkalmazásának, ille­tőleg az erőszakkal való fenye­getésnek megtiltására. A szocialista országok széles kezdeményező szerepének jellem­zésére megjegyezném — folytat­ta — hogy egyedül a Szovjetunió négy önálló kérdést tűzetett na­pirendre a közgyűlésen. — A gyarmatosítással kapcso­latos kérdésekben fontos ered­mény, hogy a közgyűlés kimond­ta: a Délafrikai Unió nem gyako­rolhat gyámsági jogot Délnyugat- Afrika fölött, valamint az, hogy bizottságot állítottak fel, amely az áprilisban összehívandó rend­kívüli közgyűlésnek jelentést tesz. — A közgyűlés a 22. ülésszak napirendjére -tűzte a nemzetközi monopóliumok általános tevé­kenységének vizsgálatát az ösz- szes gyarmati területeken. — Végül kiemelném még az emberi jogok nyilatkozatának végrehajtásával kapcsolatos egyez­ménytervezet elfogadását, amely a jövőben fontos fegyver lehet az emberi jogokért harcoló vala mennyi nép, vagy népréteg számá­ra. — Ezek volnának ennek a köz- 1 gyűlésnek a legfontosabb ered­ményei. Azt hiszem, azonban nem adnánk helyes képet a köz­gyűlésről, ha csak az eredmé­nyekről számolnánk be. Tudnunk kell, hogy az ENSZ közgyűlésén harc folyik, amely nem jár min dig egyforma eredménnyel, sőt néha kudarcot is hoz. Most is voltak olyan kérdések, amelyek­ben a béke erői visszavonulásra kényszerültek, vagy az elképzett nél gyengébb megoldásokat vol­tak kénytelenek elfogadni. Né­hányat ezek közül is megemlíte­nék. — Mindenekelőtt az ENSZ békefenntartó tevékenységével kapcsolatos, a speciális politikai bizottságban elfogadott határo­zatra gondolok, amely a Bizton­sági Tanácsnak az alapokmány­ban biztosított jogait nyirbálná meg, és alapjában véve alapok­mány-ellenes. Sikerült megaka­dályozni, hogy ezt a javaslatot a közgyűlés is tárgyalja és elér­tük, hogy az egész kérdést az áprilisban tartandó rendkívüli közgyűlés elé utalták. De ha a közgyűlés ehhez hasonló javasla­tot fogadna el az áprilisi rend­kívüli ülésszakon, ez komoly válságok oka lehet a jövőben. — Hasonlóképpen gyengének kell minősítenem a Biztonsági Tanács határozatát a dél-rhode- siai kérdésben. Hogyan nyilvánult meg az amerikaiak vietnami agresszió­jának hatása az ENSZ mostani ülésszakának munkájában? — A szocialista országok — hangzott a válasz — a 21. ülés­szakon jobban tudatosították azt, hogy az ENSZ nem illetékes a vietnami kérdés megtárgyalására, hiszen e kérdés rendezése a genfi egyezményben megtörtént és most az alapvető cél az, hogy az (Folytatás a 2. oldalon.) i Szívélyes légkörben folynak a szovjet—török megbeszélések Jó példa az Aníkarábain folyó szovjet—török magas szintű pár­beszéd feszélyeaettségjtől mentes légkörére a szovjet nagykövetsé­gen szerdán este lezajlott foga­dás. Koszágin miniszterelnök és Szmirnov nagykövet, a házigazda, szívélyesen elbeszélgetett Demirel miniszterelnökkél, Caglayamgál külügyminiszterrel, valamint a parlament két - házának vezetői­vel. A kormány aktív tagjain kí­vül megjelent Iszmet Inönü volt miniszterelnök, a köztársasági néppárt elnöke, Atatürk hős ka­tonája akit az antant betolako­dók ellen Inönü város mellett ki­vívott győzelem után , tisztelték meg az Inönü névvel. A szovjet nagykövetség fényes fogadóter­mében minden felől felcsattant ü taps, amikor Koszigin a búcsúzás­nál karonfogva az ajtóig kísérte az idős politikust, az atatür- ki idők török—szovjet együttmű­ködésének egyik tevékeny részt­vevőjét. A Koszigin vezette szovjet kül­döttség és a török kormánydele­gáció tárgyalásain nem hivatalos értesülések szerint a két ország kapcsolatainak bővítéséről, Viet­namról, Európa biztonságáról és Ciprusról esett szó. Török részről tanújelét adták annak a törekvésnek, hogy foly­tassák a közeledés irányában ható pozitív lépéseket. A szovjet fél azonban nagyon is tisztában van azzal, hogy az országon belül és kívül már a látogatás előtt készü­lődtek és közben is tevékenyked­nek azok az erők, amelyek gá­tolni igyekeznek a jobb megér­tést. Érthető, hogy az Egyesült Államok, amely katonai támasz­pontokat tart fenn Törökország területén, rossz szemmel nézi a két ország viszonyában bekövet­kezett változást. Csütörtökön délelőtt Ankará­ban, a török miniszterelnök hi­vatali rezidenciáján folytatódtak a megbeszélések Alekszej Koszi­gin szovjet kormányfő és Szutej- man Demirel török miniszterelnök között. A megbeszéléseken a szovjet kormányküldöttség többi tagja, török részről Caglayangil külügy­miniszter, Kunéra’o kűlügvmi- nisztériumi főtitkár és Isik moszkvai török nagykövet is részt vett Tudományos ülésszak a Marxizmus— Leuinizmus Esti Egyetem fennállásának 10. évfordulóján Csütörtökön délelőtt ülést tar­tott Szekszárdon a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem Taná­csa. A tanácsülés tanulmányozta a negyedévi beszámolók és a munkaértekezletek tapasztalatait, valamint a tanszékek által be­terjesztett jelentéseket. Megálla­pították, hogy a tanév elején ki­tűzött feladatokat mind az ok­tató-nevelő munkában, mind az egyetem fegyelmi helyzetében si­került elérni. A tanácsülés megvitatta az igazgatóság által beterjesztett ja­vaslatot, amely szerint több na­pig tartó tudományos ülésszak­kal ünnepük meg az egyetem fennállásának tizedik évforduló­ját. A tervezet szerint az ünnepi program keretében a politikai gazdaságtan tanszék „Tolna me­gye iparosításának helyzete, a további fejlesztés feltételei, ezek közgazdasági konzekvenciái” cím­mel; a filozófiai tanszék „A bur- zsoá ideológia hatása megyénk tanulóifjúságának gondolkodásá­ra. magatartására. A marxista világnézeti nevelés problémái és feladatai” címmel; míg a mun­kásmozgalom tanszék „Tolna me­gye munkásmozgalmának hely­zete ak 1947-es választások idő­szakában” címmel terjeszt elő be­számolót. A program elfogadása után az egyetem tanácsa az oktatással kapcsolatos napi kérdéseket tár­gyalta meg. Feszültség Szatid-Arábiálian Kairó (MTI). Szaud-Arábiában az ellenállási mozgalom tevé­kenysége félelmet kelt az ural­kodó körökben. A királyi palo­ták, a minisztériumok, a vezér­kari épületek körül szigorított őrség áll. Folytatják a tisztek le­szerelését. Tizenöt tisztet eltávo­lítottak egységétől. Az Ahram rámutat arra, hogy homokzsáko­kat halmoznak fel a kormány­épületek körül, újabb bomba- merényletektől tartanak és a Linghtning gépek felszállását nem a. ramadán hónap miatt til­tották meg, mint hivatalosan kö­zölték, hanem azért, mert a légi­erő tisztjeinek szökését akarják megakadályozn i. Szaud-Arábia kairói nagyköve­te átadta Szaudnak Fejszál király személyes üzenetét. Az Ahram csütörtökön rámutatott, hogy az abban foglalt ajánlatokat Szaud elutasította. — Fejszál felaján­lotta, hogy: 1. Szaud térjen vissza Rijádba és legyen a vahabita vallás imám- ja. így Szaud lenne a vallási, Fejszál a politikai vezető. 2. A szaudi trónöröklés rendjét felülvizsgálják. Ismeretes, hogy Szaud fiait kizárták a trónörö­kösök közül. 3. Szaudnak visszaadják palo­táit és minden vagyonát. 4. A Szauddal együtt emigrált valamennyi szaud-arábiai állam­polgárnak megengedik a haza­térést. Szaud azt válaszolta: „Az EAK- ban szabadon élek és nem foga­dom el, hogy Rijádban fogolyként éljek”. Szaudot akarata ellenére távo­lították el és nem adta hozzájá­rulását, hogy Fej szál vegye át a hatalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents