Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. december 2. (Folytatás az 1. oldalról.) Az első felszólaló Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatóhelyettese volt. Hangsúlyozta: — Nagy értéket jelent számunkra a kutatóintézetben dolgozó tehetséges, lelkes kutatógárda. Ezzel az értékkel nagy figyelemmel kell bánni. A kutató munkához szabad, alkotó légkörre van szükség. Tudományos vitákban nincs helye a hatalmi szónak, a hivatali beosztásból adódó tekintélynek. Döntő szerepük csak a tudományos érveknek lehet. Testvérpártok küldötteinek felszólalása ságának elnöke lépett ezután a szónoki emelvényre. Beszélt a Jugoszlávia és hazánk közötti együttműködés fejlődéséről. Vietnam népének harcáról szólva kijelentette:-— Mi is úgy véljük, hogy az amerikaiak vietnami agressziója, a a Délkelet-Ázsiában kialakult helyzet az egész világ békéjét, az emberiség jövőjét veszélyezteti. Egyetértünk az Önök értékelésével — mondotta —, ha a Kínai Kommunista Párt helyesebben fogná fel a világ e részében történő események törvényszerűségeit, és a szocialista erők feladatait, ez óriási mértékben megkönnyítené a háború befejezéséért folytatott küzdelmet. Felszólalásának további részében beszélt a Jugoszláviában folyó gazdasági reform jelentőségéről, s a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének átszervezéséről. Kifejezte azt a reményét, hdgy Jugoszláviában a szocializmus építésében ismét újabb forradalmi fellendülés következik be. Oldrich Cemik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja tolmácsolta ezután pártja és a csehszlovák nép üdvözletét. — A magyar nép — mondotta — joggal lehet büszke a szocializmus építésében elért eredményeire, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bizonyítják: azt, hogy ez a politika a lakosság valamennyi rétegének támogatását élvezi. A továbbiakban hangsúlyozta: Csehszlovákia Kommunista Pártja a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy országaink politikai, gazdasági és kulturális együttműködése tovább fejlődjék, népeink barátsága tartós és megbonthatatlan legyen. Rámutatott árra, hogy pártjaink nézetei azonosak a nemzetközi élet problémáinak megoldását, valamint a kommunista és munkásmozgalom egysége erősítésének módját illetően. A továbbiakban elítélte a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontására irányuló törekvéseket, majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: — Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy. véli, hogy érlelődnek a feltételek a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívására, e tanácskozás hozzájárulhatna a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének erősítéséhez és akcióképességének növeléséhez. Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja bevezetőben tolmácsolta a Dán KP Központi Bizottságának forró üdvözletét és további sikereket kívánt a magyar nép boldogulásáért és jólétéért végzett munkához, majd pártja tevékenységéről beszélt. — A múlt heti parlamenti választásokon — mondotta — Dánia történetében először jött létre munkástöbbség a parlamentben. Továbbra is küzdünk a Német Demokratikus Köztársaság elismeréséért, Dánia NATO-tagsá- gának megszüntetéséért, s azért, hogy a tömbpolitikát egy időtálló, egész Európát magában foglaló európai biztonsági rendszer váltsa fel. Ezután Betty Sinclair, Észak- Trerszáa Kommunist^ Pártja Központi Bizottságának titkára tolmácsolta az Észak-Ir Kommunista Párt forró üdvözletét, majd arról beszélt, hogy Észak-Iror- szág népét ma is az angol kormány uralja. E kormány alkotmányának 25. cikkelye kimondja, hogy a mi pártunkat el kell nyomni, s nem szabad működni engedni. Mi ez ellen harcolunk, —- mondotta. A továbbiakban a küzdelemről beszélt, amelyet az ír nemzet vív szabadságáért és függetlenségért, majd arról szólt, hogy Észak-Irországr Kommunista Pártjának szilárd és őszinte véleménye: megérett az idő a kommunista és munkáspártok világméretű tárgyalására. Ezután Anna Liisa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja lépett a mikrofonhoz. Elmondta, hogy a pártban, az egész finn munkásmozgalomban űj korszak kezdődött. Tizennyolc év szünet után ugyanis az országban clyan kormány alakult, amelyben a kommunisták együttműködnek a szociáldemokratákkal és a parasztokat képviselő polgári centrumpárttal. A kormányban részt vevő többi párt céljai ugyan hierőben eltérnek a kommunistákétól, a kormány mégis Olyan határozatokat hozott a dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében, amelyeket egyetlen polgári kormány sem tett volna meg. Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja aggodalmát fejezte ki az amerikai imperializmus növekvő agresszivitása és mindenekelőtt Vietnam hősi népe ellen folytatott háborúja miatt, és a francia kommunisták teljes szolidaritásáról biztosította a Vietnami Dolgozók Pártja képviselőit és a Nemzeti Felszabadítás! Frontot. Elítélte a kínai vezetők szaka- dár politikáját, amellyel megkönnyítik az amerikai ágresszo- rok dolgát, s újabb gaztettekre bátorítják őket. — Híven elvi álláspontjához, pártunk az SZKP-vel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom egységén munkálkodik, a marxizmus—leninizmus elved és az 1957-es és az 1960-as nyilatkozatok alapján. Pártunk hozzájárul azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek valamennyi kommunista párt nemzetközi értekezletének összehívásához szükségesek — mondotta végezetül. Leonidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja Központi Bizottságának forradalmi üdvözletét, méltatta hazánk szerepét a szocialista tábor erejének fokozásáért és a világbéke megőrzéséért folytatott harcban, majd kijelentette: — A görög nép a világ összes békeszerető és haladó erőivel együtt küzd a vietnami problémának a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatain alapuló bék^s megoldásáért. Síkraszállt a munkáspártok akcióegységéért, a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívásáért. Kristin E. Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja átadta pártja üdvözletét, majd így folytatta felszólalását: — Izland messze van az önök országától, s ezért különösen figyelemre méltó, hogy őseik ezer év előtti hőstetteit irodalmunk nagy hőskölteményében, az Edda- dalckban megénekelték, és emlékét a mai napig megőrizték. A későbbi évszázadokban is sokat hallottunk az Önök történelme- f61. .Tói ismerjük az önök szabadsághősét, Kossuth Lajost, s Petőfi Sándor lángoló költeményeivel a ml ^ lelkesítette. Csodálattal Szemléljük iro- dalműk, művészetük, kulturális életük mostani fellendülését is. Nehéz helyzetben lévő, meg- óolffn^ó. kis vagvunk. Nagvon fontos számunkra a szocialista nének ro- konszenve. Arra törekszünk, hogy mindegyikükkel megőrizzük testvéri ka nrsolata inkát. Dr. Vladimir Bäksries, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének ta»ia. a Horvát Kommunisták Szövetségé Központi BizottGyárak, üzemek, termelőszövetkezetek jelentik a kongresszusnak... Az első négy napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását csütörtökön reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, Szirmai István: Az elnöklő Erdei Lászlóné be- ■jelentette, hogy szerdán újabb 221 távirat és levél — összesen eddig 962 üdvözlet — érkezett a kongresszus titkárságára. Gyárak, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozói jelentették újabb táviratokban, hogy a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben teljesítették vállalásaikat és újabb felajánlásokat tettek. Az Észak-Magyarországi Vegyiművek dolgozói például arra tettek ígéretet, hogy eddigi 15 millió forintos exportfelajánlásukat 5 millió forinttal megtetézik. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyárból tízezren tettek eleget a kongresszus tiszteletére önként vállalt kötelezettségüknek és teljesítették vállalásukat. Több üzem jelentette, hogy a kongresz- szus időtartama alatt dolgozói vietnami műszakot tartanak. Az ország határain túlról a kongresszushoz eddig 57 üdvözlet érkezett Szerdán táviratban köszöntötte a kongresszust a Jordániái Kommunista Párt és a Bolíviai Kommunista Párt. Az elnöki bejelentések után Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel elsőként Szellemi életünket eleven, termékeny vitalégkör jellemzi Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A kongresszuson munkánkról, feladatainkról, eredményeinkről, pótolandó fogyatékosságainkról van szó. Ez így van rendjén. De azt is helyénvalónak tartom, hogy pártunk IX. kongresszust, amellett, hogy hangsúlyozzuk munkaértekezlet jellegét, tekintsük olyan alkalomnak is, amikor hétköznapi gondjaink vizsgálata mellett emlékezünk a már befutott nagyszerű forradalmi útra, messze mutató céljainkra, a kommunisták elhivatottságára, arra, amit a szocialista magyar nemzet megvalósításáért, a nép szabadságáért és felemelkedéséért eddig tettünk és ezután kell tennünk. Most 10 éve a magyar munkásosztály újjászervezett pártjával az élén, fegyveres erővel verté le az ellenforradalmat, megvédte a munkáshatalmat és olyan szocialista politikát kezdeményezett, amely felszabadította népünk alkotó energiáit és forradalmi lendületet adott a szocialista építőmunkának. Ezen az évfordulón miért ne emlékeznénk meg arról, hogy tíz évvel ezelőtt újjáalakult a magyar kommunisták pártja, megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány és a néptömegekre támaszkodva megvívta a győzelmes forradalmi harcot. Ne legyünk túlzottan szemérmesek: I tíz év után ez a kongresszus arra is alkalom, hogy megmondjuk, a magyar nép hálás a történelmi tettért. Kedves Élvtársak! Érdemes vizsgálgatni, hogyan alakult, fejlődött-e az elmúlt években a nép társadalmi-politikai tudata. Véleményem szerint jelentősen fejlődött. A közgondolkodásban, a nép tudatában előtörtek a szocialista elemek, szélesedett az ismeretanyag és növekedett a politikai érettség. Tanúsítja ezt: a nép túlnyomó többsége ragaszkodik a munkáshatalomhoz, egyetért a szocializmus építésével, hazánk békepolitlká- jával, olvas, tanul, képezi magát, tudja mi az imperializmus és gyűlöli azt, érti a népek testvériségének gondolatát és szívből szolidáris a megtámadottal. Nem ennyire egyértelmű a kén a2 egyéni és társadalmi érdek összhangját nézve, de itt is sok már az olyan jelenség, a tömegek tudatos megnyilatkozása, amely arra mutat, hogy az érdekek azonosságának felismerése felé haladunk. Erről tanúskodik közéletünk élénkülése, a nagy szocialista célok elérését szolgáló utak, módszerek körül kialakult, némelykor szinte össznépi viták, eszmecserék. Ezt bizonyítja a jobb munkafegyelem, a termelékenység emelkedése és nem utolsó sorban a dolgozók mind erőteljesebb igénye arra, hogy beleszólásuk legyen a termelés irányításába, a munkafeltételek kialakításába, és erősödjék fellépésük hatékonysága a, társadalmi tulajdon védelmében, a pazarlás, a fegyelmezetlenség ellen. Nem azonos ezzel a kép, ha az emberek világnézetét nézzük. Ebben a vonatkozásban is nagyot léptünk előre, teret hódított a marxista világnézet. Az emberek világnézetének formálására jelentősen hatottak — nem volnánk marxisták, ha ezt tagadnánk — az olyan társadalmi folyamatok, mint a munkásosztály számszerű növekedése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazda- sági munka jellegének megváltozása, a technikai forradalom, milliók iskolázása, a burzsoázia kulturális monopóliumának megszüntetése, a kultúra magas csúcsainak meghódítása. Sommáz a tíz éve alkalmazott valóban lenini, eredményes politika radikális fordulatot hozott a magyar szellemi életben is. felszabadította a szellem erőit. Ma a magyar nép büszke hatalmára. Arra, hogy íme urak nélkül 21 év alatt csodákat tett: nemcsak gyárakat épített, mező- gazdaságot korszerűsített, hanem igazán, végre, nemzetté lett. A szocialista és nemzeti tudat formálója, a tudatba ivódott része a nemzet múltja, történelme. Ezért néhány történelemtudóssal vitatkoznom kell. A Baranya megyei pártértekezleten idézték Anatol France aforizmáját: „A történelem nem tudomány, hanem művészet”. Ez a szellemes, csúfolódó meghatározás arra utal, hogy a történelmi múlt értékelését a pillanatnyi hatalom érdekei szerint változtatták. Tették ezt annak ellenére, hogy éppen a történelem bizonyította az önkényes „átírások” rövid élettartamát és kétes sikerét. így volt ez itt, a Duna-medeneében is a polgári világban. A Duna-meden- ce világát azóta mégváltoztattuk, az itt élő népek szocialista forradalomban kivívták jogaikat, közös ideálokat, célokat követünk, megteremtettük a feltételeit a testvéri együttélésnek. Ezt Zavarják egyes szömszédos országokban élő történész barátaink, ha új történelmet írnak, és a múltat ismét vélt pillanatnyi politikai érdekek szolgálatában úgy torzítják, hogy ezzel a szomszéd nemzet fiainak, lányainak nemzeti önérzetét sértik. A nacionalizmus elleni közös harcunk sikerének feltétele, hogy legyünk figyelemmel egymás nemzeti érzelmeire, számoljunk egymás érzékenységével. Ha nem ezt iesz- szük, akkor az itt és ott élő emberek gondolkodásában még meglevő nacionalista maradványokat konzerváljuk, esetleg megerősítjük. A marxista történelemtudomány művelői ne művészkedje- nek, maradjanak tudósok. Az a. feladatuk, hogy a történelemtudományt tisztítsák meg a pillanatnyi politikai taktika torzításaitól. A műit feldolgozásában ragaszkodjanak az objektív igazsághoz. Szirmai István ezután kulturális közvéleményünk kiszélesedéséről, igényességének növekedéséről szólott. Az irodalom és a művészetek termékeit — mondotta — mind többen igénylik, mind többen kritizálják és kulturális forradalmunk legnagyobb vívmánya. Jiogv ma már nemcsak szűk értelmiségi rétegeknek van olyan tájékozottsága, ideológiai felkészültsége, határozott ízlése, esztétikai igényessége, ami feltétele az aktív véleményformálásnak. Az ■ elmondottakból azonban nem azt a konklúziót vonom le, hogy a követelményekhez viszo- v nyitva a társadalmi tudat fejlődésében nincs elmaradás. De jelentős a fejlődés és ezt is regisztrálnunk kell ahhoz, hogy helyesen állapítsuk meg jövőbeli feladatainkat. Van még a mi közéletünkben sok múltbeli maradvány, polgári, kispolgári hordalék, néptől, céljainkból idegen szemlélet. Gondolatokat azonban nem lehet puskagolyóval kilőni az emberek fejéből, a gondolatszegénységet sem lehet erőszakkal vagy ráolvasással pótolni. Az idegen szemléletek, a rossz magatartás ellen hosszú, türelmes eszmei harcot kell vállalnunk. Dolgozó emberek természetes törekvéseit, vágyait, hogy jobban akarnak élni, lakást, esetleg családi házat, jobb bútort, televíziót, autót akarnak, nem szabad elítélni, kispolgárinak minősíteni, ha mindezt tisztességes munka eredményeként kívánják elérni. (Folytatás a 3. oldalon)
