Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
, . mAO PROIETARTÄI EGYESOtJETBKi TO Lp'A MEGYE Imp m __ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 296. szám ARA: 60 FILLER Péntek, 1966. december 16. f Előzetes pályaválasztás tanulságokkal 3. o. 1 Szövetkezeti üzemek a megszűnő bányavidéken 5. o. JÖVŐ heti 1. tv-musor J Törvényerejű rendelettervezet a tsz-tagok új nyugdíjrendszerérői Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége, a földművelésügyi, a munkaügyi és az igazságügyminiszter együttesen törvényerejű rendelet- tervezetet nyújtott be a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerérői. A kormány, a tervezetet megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tájékoztatta a kormányt a IX. pártkongresszus tiszteletére indult munkaverseny eredményeiről és tapasztalatairól A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogyan vannak ellátva az üzemek szociális létesítményekkel, s javaslatuk alapján a kormány határozatokat hozott a helyzet további javítására. A nehézipari miniszter a vegyiparnak a második ötéves terv időszakában történt fejlesztéséről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. Az építésügyi és a pénzügy- miniszter közös jelentésben beszámolt a magánerőből történt lakásépítkezések eddigi eredményeiről. A Minisztertanács határozatot hozott a magánerőből létesülő laíkások — elsősorban társasházak — építésének fokozott előmozdítására. A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján a gépállomásoknak gépjavító állomásokká való átszervezése érdekében hatályon kívül helyezte a szervezetüket és működésüket szabályozó régebbi határozatát ágazati, az iparági gazdasági irányító szervek — kevés kivételtől eltekintve — nem foglalkoztak kielégítően a kongresszus1 versennyel. Általában mindenütt többet kellett volna tenni a verseny értékelése és nyilvánossága, az élenjárók népszerűsítése és a jó tapasztalatok elterjesztése végett. A kongresszusi munkaverseny nem zárult le, a dolgozók tovább folytatják, hogy minél sikeresebben tegyenek eleget ez évi tervfeladataiknak. A verseny segítése érdekében a Minisztertanács határozatban kötelezte az illetékes minisztereket, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket a gazdasági vezetés munkájának fogyatékosságaiból adódó, azoknak az okoknak és körülményeknek a megszünteté(Folytatás a 2. oldalon) Mód Péter beszéde az ENSZ politikai bizottságában New York (MTI). Az ENSZ politikai bizottságában felszólalt Mód-Péter a külügyminiszter első helyettese, a magyar delegáció vezetője. Mód Péter mindenekelőtt elítélte azt a diszkriminatív eljárást, amellyel a politikai bizottság, nyugati nyomásra megakadályozta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is részt vegyenek az őket érintő vitában. E magatartás mögött az húzódik meg, hogy az Egyesült Államok állandósítani akarja Dél-Korea megszállását, ezzel fenyegeti az egész Távol-Kelet békéjét és biztonságát. A külügyminiszter első helyettese ezért a magyar delegáció teljes támogatásáról biztosította azt a napirendi javaslatot és határozattervezetet, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista országok kezdeményezésére nyújtottak be. Beszédében jelentős teret szentelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya által előterjesztett javaslatoknak, amelyek sürgetik, az ország egyesítését demokratikus alapokon és mindenféle külföldi beavatkozás nélkül. Leleplezte továbbá, hogy Dél- Koreában egyszerűen „bűnnek" tekintik ha valaki az ország katonai megszállását ellenzi és a két Korea egyesítését követeli. Különösen éles szavakkal bélyegezte meg Mód Péter, hogy a délkoreai rezsim katonákat szállít Dél-Vietnamba az Egyesült Államok nyomására. Súlyosan elítélendő — hangsúlyozta — hogy mind Dél-Koreában, mind Ázsia sok más részén az ENSZ zászlaja alatt követnek el atrocitásokat. A kulcsfeladat tehát a külföldi és elsősorban amerikai csapatok kivonása. Korea egyesítése a koreai nép belügye. Ezért mindenféle ENSZ- akció alapokmány-ellenes és törvénytelen. Az ENSZ koreai bizottságát fel kell oszlatni és a koreai kérdést le kell venni az ENSZ napirendjéről. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményei és tapasztalatai Az MSZMP IX. kongresszusé- rekvések, amelyek a gazdálkodás nak tiszteletére nagyarányú mun- eredményességének növelésére, a kaversenyt kezdeményeztek az ipari üzemek, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelmi vállalatok, valamint a mezőgazdaság állami szektorának dolgozói. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a verseny segítése céljából együttes felhívást bocsátott ki, ez egységes keretbe foglalta a dolgozók kezdeményezésére indult nemes vetélkedést, útmutatást adott a soron lévő feladatok megoldását legjobban előmozdító vállalásokhoz. A szakszervezetek központi és megyei szervei, valamint a KISZ-bizottságok az üzemekben segítették és szervezték a versenyt. A vállalatok műszaki, gazdasági és mozgalmi vezetői a legtöbb esetben nagy körültekintéssel, a dolgozókkal — elsősorban a szocialista brigádokkal — együtt dolgozták ki a kongresszusi verseny helyi célkitűzéseit. Ennek köszönhetően az egyének és a kollektívák vállalásai megfontoltak, reálisak voltak. Már csak néhány helyen fordult elő az a hiba, hogy az üzemi vezetők a dolgozókkal való megbeszélés nélkül tettek felajánlást. A dolgozók szorgalmas munkával teljesítették, illetve teljesítik vállalásaikat. A dolgozók aktivitásának növekedését bizonyítja az az általános jelenség, hogy a pártkongresszus tiszteletére újabb kollektívák állították célként maguk elé, hogy kiérdemlik a szocialista brigád, illetve a szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, gazdasága kitüntető címet A munkaverseny értékes ered- tnényei jelentkeznek abban, hogy számos helyen túlteljesítették az export előirányzatait, bővítették a belkereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek választékát és a készletekkel való gazdálkodás is kedvezőbben alakult, mint az előző években. A régebbi úgynevezett mennyiségi szemléletet Étúndinksbb felváltják azok a töminőség javítására, a munkafeltételek és az elvtársi együttműködés fejlesztésére irányulnak. Javult a versenyben legjobban kitűnő dolgozók és kollektívák erkölcsi és anyagi elismerése. Egyes vállalatoknál — helyesen a verseny értékelése során jutalmazási jogot és pénzalapot biztosítottak az üzemvezetők és a művezetőik számára is. Gyakrabban adnak céljutalmat meghatározott feladatok jó teljesítéséért, de ez még nem vált általánossá. Csak szórványosan törekednek arra, hogy a munkaversenyben elért eredmények jutalmazását összekapcsolják az anyagi ösztönzés rendszerével, főleg a premizálással és a nyereségrészesedés elosztásával. Még mindig nem vált általánossá az a gyakorlat sem, hogy a nagy ünnepeink (április 4„ május 1., november 7.) alkalmából történő jutalmazáson kívül az eredményest sikeres munkát azonnal kövesse az erkölcsi és anyagi elismerés. A kongresszusi versenyt hatékonyan segítették az agitációs és propagandaszervek. A rádió, a televízió és az újságok rendszeresen és sokoldalúan foglalkoztak a versennyel. Az eredmények mellett helyenként előfordultak olyan hibák, amelyek átmenetileg kedvezőt'e- nül befolyásolták a dolgozók munkakedvét és egyes üzem ékben fékezték a verseny lendületét. Ezek közé tartozik, hogy egyes műszaki-gazdasági vezetők nem gondoskodtak a zavartalan munka műszaki-szervezési előfeltételeiről, s az ilyen üzemekben a szervezetlenség, az akadozó anyag-, szerszám-, alkatrész- ős segédanyag-ellátás megbontotta a program szerinti gyártást, növelte a veszteségidőt, csökkentette a dolgozók keresetét. Hasonlóképpen fékezően hatottak az egyes Vállalatok közötti kooperációban tapasztalt hibák, Az Kedvező gazdasági évet zárnak a megye termelőszövetkezetei A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya, a járási bizottságok mezőgazdasági osztályvezetőivel értékelte: milyen kilátásokkal készülhetnek a megye termelőszövetkezetei a zárszámadásra A kedvező időjárás hatására a növénytermelésben, kevés kivétellel, a tervezettnél magasabbak voltak a termésátlagok. így a növénytermelés adta a terven felüli bevételeknek csaknem felét, mintegy negyvenhétmillió forintot. A bevételek kedvező alakulását segítette az év elején bevezetett árrendezés is, és így alakult ki a több, mint kilencven- milliós összeg. A Nemzeti Bank által felmért adatok szerint ez kenyérgabonából például 23 millió, napraforgóból 7,4 millió, sertésből 18,8 millió, gyapjúból négymillió forint többletbevételt adott. A megye 127 termelőszövetkezetéből 113 jutott többletbevétel^ bez, míg tizennégynél a terve-* zettnél több kiadás jelentkezett, vetőmag- és takarmányvásárlás címén. t A bevételek kedvező alakulása természetesen kihatással lesz a tagság jövedelmére is, és hatvanhat olyan közös gazdaság lesz előreláthatóan, amely a tervezettnél nagyobb jövedelmet tud adni a tagoknak. Sajnos, ugyanakkor vannak szövetkezetek — a tolna- némedi, a sárpilisi, a szárazdi — amelyeknél visszaesés van az előző évhez képest A szövetkezetek átlagára mégis, az jellemző, hogy 1962 óta arányosan növekedett az egy tagja jutó jövedelem, és az idén megközelíti, esetleg túlhaladja a 16 000 forintot. A zárszámadást előkészítő leltározások már több helyen megkezdődtek. Hogy nagyon sok szövetkezetben mennyire alapos munka lesz ez, és mennyire fontosnak tartják, mi sem bizonyítja, mint az, hogy évek óta ugyanazokból a tagokból alakítják a leltározó bizottságokat, olyanokból, akiknek ebben a munkában már megvan a gyakorlatuk, a jártasságuk. Sok szövetkezetét érint kedvezően, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott hitelelengedést már figyelembe kell venni. A jól gazdálkodó, szilárd termelőszövetkezetek, amelyekben a könyvelés, a nyilvántartás is pontos, megbízható, az idei zárszámadást önállóan készítik el, és a közgyűlés hagyja jóvá, a tanácsi szervek csupán azt ellenőrzik, hogy a törvényes rendelkezéseket betartsák. A gyenge termelőszövetkezetek zárszámadását ugyanúgy, mint eddig, a járási tanács hagyja jóvá. A követelmény mindenütt az, hogy a zárszámadásokat január 31-ig el kell készíteni, és a közgyűléseket február 20-ig meg kell tartant A zárszámadások készítésében a gazdasági, számviteli szakemberek mellett a párttagokra, a szövetkezeti pártszervezetekre is feladat hárul. Taggyűléseken, brigádgyűléseken kell elvégezni a politikai előkészítést, mindamellett ügyelni arra, hogy a „mindent kiosztani” eív helyett elsődleges legyen a megfelelő alapok képzése, a jövő és a következő évek jó gazdasági feltételeinek megteremtése. Az idei zárszámadások elkészítésénél már azt kell figyelembe venni, hogy az egyúttal az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése is. A pártszervezeteknek, a párttagoknak lesz, mivel érvelni. A IX. kongresszus megadta az érvek alapját, mondanivalóját; a tsz-nyugdíjak közeli rendezésével, a gyermekes anyák helyzetének további javításával, és mindazokkal az intézkedésekkel, amelyek a parasztság szociális színvonal lát az ipari munkásokéra emelik majd. Mindemellett tág lehetőség nyílik arra, hogy a mezőgazdaság előtt álló további feladatok is szóba kerüljenek, tehát az is; hogyan tovább. A zárszámadási előkészületekhez még egy fontos politikai munka kapcsolódik; a termelő- szövetkezetek országos kongresz- szusának előkészítése. Ez a kongresszus lesz hivatva létrehozni a szövetkezetek általánosan átfogó, érdekvédelmi szervét. Ennek a kongresszusnak az előkészületei egyúttal lehetőséget adnak arra is, hogy a párt IX. kongresszusára indított versenymozgalmat, versenyszellemet átvigyék a tavasszal újrakezdődő mezőgazda- sági munkákra, azok mielőbbi elvégzésére. Kedvező évet zárnak a megye termelőszövetkezetei — de már most gondolni kell a következő év megalapozására, a tagság jó munkakedvének, termelési igyekezetének ébrentartására. Gondolni a következő zárszámadásra, és gondoskodni, hogy annak eredményei a mostanit is felülmúlják. BI.
