Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
1966. december 13. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 VELEMENYEK Hozzászólás Tolna megye erodált területeinek talajvédelmi és talajjavítási problémáihoz Tolna megye domborzati- viszonya olyan helyzetet teremt, és olyan objektív körülményt ad mezőgazdasági üzemeink és azok szakemberei számára, melynek a figyelembevétele nélkül semmi körülmények között gazdálkodásunkat a talajerő biztosítását fenntartását az eróziós kár csökkentését elképzelni nem tudom. Teljesen egyetértek azzal, hogy egyes gazdaságok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok talajvédelmi, talajjavítás! munkáit komplex módon kell megoldani. De feltétlen szükségesnek tartom, hogy nemcsak gazdaságon belül kell komplexnak tekinteni a talajvédelem, talajjavítás problémáját, hanem egyes gazdaságok területednek szorosan kapcsolódó észégiét kell tekinteni komplexnak, egyes völgyvonulatokat, vagy dombos láncolatokat, amely szoros egységet jelent, még akikor is összefüggően kell kezelni, hogyha más gazdálkodási egységek működnek az adott területen. Nem tartom elégségesnek, hogy egyes adott gazdálkodási egység, legyen az termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság, külön oldja meg, még hogyha az komplex terv alapján történik is. Ezzel a felvetésemmel azt alkarom mondani, hogy ezt a komoly nagy jelentőségű feladatot két fontos, semmi körülmények között figyelmen kívül hagyó kérdésre bontanám. 1. Az adott gazdálkodási egység | (termelőszövetkezet, állami gazdaság, erdőgazdaság) komplex talaj javítási, talajvédelmi feladata. 2. összefüggő, szorosan kapcsolódó terület komplex talaj javítási, talajvédelmi program megvalósítása. Az első pontban foglalt feladatot az agronómiái feladat megoldásával kezdeném: A szétparcellázott kisüzemi gazdálkodás megszűnésével lehetővé vált a táblásított tallaj művelése. Az adott gazdaság szakvezetőinek elsődleges feladata a táblák kialakításával olyan talajművelési rendszer kialakítása, hogy legelsősorban lehetővé váljon a talajerózió kártételének lehetőleg kisebbre való csökkentése. Azokon a területeken, amelyeken a lejtés következtében a legnagyobb veszélyt jelenti a le- mosódás és olyan veszéllyel jár, hogy a talajt elmossa ott, a talajmozgatásnak a leesett csapadék a területen történő megkötését, fogását kell szolgálnia. A vetés tervét úgy kell irányítani, hogy a veszélyeztetett területek a le- ’ hetőség keretein belül őszi, téli időszakra fedettek legyenek. Ha kénytelenek vagyunk a területet kapásnövényekkel is elvetni, akkor keresztirányban a lejtőnek vessük a sorokat, hogy maga a növény is kösse a lemosódást. Az első ponthoz még annyit, hogy maga a gazdaság komplex tervének elkészítése után rendszerbe foglalt talajvédelmi talaj- javítása munkái kell, hogy végezzen. A második pont és egyben az általam gyakorlatban is látott és tapasztalt kérdés szaros összefüggésben van egyes gazdaságok talajvédelmi talajjavítása programjának megvalósításával egy adott területen. Hogy példával éljek, a következők szerint szeretném alátámasztani taPas2rtala'taiímat: A tamási járás területén a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás keretén belül vízrendezési, talajjavítási és talajvédelmi munkálatokat folytattunk. E munkálatokat megelőzte bizonyos területeken vízrendezési munka. Egyes szövetkezetek, köztük a Vörös Szikra Tsz is végzett talaj javítási munkálatokat. De mivel, hogy nem egységesen az egész területet érintő komplex talaj javítási, talajvédelmi munkák folytak, így csak részeredményeket tudunk felmutatni. Például talaj javítási, és talajvédelmi munkák folytak Pári községben, a pári termelő- szövetkezet területén. Ismert dolog, hogy Pári közvetlen szomszédos, határos a Vörös Szikra Tsz területével. Szinte elképzelhetetlennek tartom azt, hogy külön és figyelmen kívül hagyott terve legyen a pári termelőszövetkezetnek, a Vörös Szikra Tsz komplex tervétől. Nézetem szerint egy-egy völgy- vonulait, mint nevezetesen a Koppány völgye külön-külön gazdaságokra érvényes komplex tervet kell, hogy képezzen, de az adott terület szoros összefüggésbe kell, hogy legyen tervezés és kivitelezés vonatkozásában is, mert egyébként komoly károsodást fog okozni, vagy úgy, hogy haszontalanná válik a munka, vagy úgy, hogy kimondottan károsodást okoz az egyik, vagy másik területen elvégzett munkafolyamat, a mellette elterülő, vagy hozzácsatlakozó területre. Ahhoz, hogy kell-e javítani a lemosódott domboldalak lösz területeit, vagy sem, határozottan az a véleményem, hogy kell. Hogy hogyan, milyen formában, ezt feltétlen egy a gazdaságokra, és már a fentiekben általam kifej- -tett területre érvényes komplex terv alapján, amely alá van támasztva megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal. A talajlemosódásrt évtizedeken, évszázadokon keresztül szinte következményként idézte élő maga a kisüzemi gazdálkodás, mert a terület tulajdonjoga lehetetlenné tette a komplex védekezést, nem beszélve arról, hogy elemi feltétel sem volt biztosítva, mert általában a parcellák hossza hegyvölgy irányában feküdt a régebbi birtokkialakításoknál, természetesen abból indultak ki, hogy az adott területeikhez legyen domboldal, legyen lapos terület, mert hiszen ez tette lehetővé a birtoklás tekintetében az arányosabb helyzetet. Éppen ezért, amikor arra lehetőség van a táblák kialakításánál, a jelenlegi helyzetet kell figyelembe venni a gazdaságon belüL A teherviselés, amely nagyon komoly anyagi befektetést jelent, főleg a talaj javítása, a káros vizek lecsapolása és egyes területeken a talajvédelem szempontjából feltétlen osztott kell, hogy legyen. Ez alatt értem azt, a gazdaságot kell, hogy terhelje az a teher, ami velejárója a táblák helyes, és a talajvédelmi szempontból feltétlen szükséges kialakításának, és ezzel egyidőben az agronómia! feladatok megoldása feltétlen a gazdaságot terhelő feladat. Ezzel szemben a talajvédelem, a vízrendezési, talaj javítási komplex feladat megoldása, amely egy összefüggő terület problémáját, amelyben szerepel az adott gazdaságok területe is, szinte magától értetődően társadalmi feladat kell, hogy legyen. Ebben a munkálatokban és anyagi hozzájárulásban az adott területen gazdálkodó gazdaságok; nézetem szerint úgy vegyenek részt, hogy közös érdekeltségeik alapján hozzájárulást fizessenek, mint amire már példa van (lásd a talajjavítási, -védelmi, vízgazdálkodási társulások létrehozása) bizonyos érdekeltségi területeken. Itt szeretném megemlíteni, hogy az adott érdekeltségi területeken már működő, és majd létesítendő érdekeltségi társulások elsődleges feladata legyen, hogy összhangba hozza az érdekeltséghez tartozó területek komplex talajjavítási, vízrendezési munkálatait, úgy is, hogy egyes gazdaságok, melyeknek területei a hozzájuk csatlakozó gazdaságok területeivel egységet képeznek, szoros összefüggésben legyenek a talajvédelem, a talaj- javítás és a vízrendezés vonatkozásában. Most külön nem kívánok vitatkozni azon, hogy melyik talajjavítási forma ad többet és biztosít huzamosabb lélegzetű időre módot a talaj szerkezeti változásában. Ez egy külön témát jelenthet számomra, mert ebből a kérdésből tapasztalataink vannak, amiket a gazdasági év zárása után a terméseredmények alakulásában dokumentálni fogunk. Hozzászólásomat azzal kívánom zárni, hogy amit a cikksorozat is adott, hogy folytatjuk, ezt a kérdést lezárni nem lehet, csak folytatni lehet és állandó, folyamatos munkát követel még akkor is, hogyha egy adott területen a komplex terv szerint befejeztük a munkát, mert maga után vonja a folyamatos talaj lemosod ás elleni védekezést. Péti János tsz-elnök, országgyűlési képviselő, Tamási Disznóvágás élőit Nagy keletje van a sózódézsáknak Rendkívüli ülést tartót! az SZMT elnöksége December 14-én rendkívüli ülést tartott az SZMT elnöksége, amelyen megvitatták az SZMT elnökségének jelentését a szakszervezetek XX. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. A jelentés négy fejezetben — szak- szervezeteink tevékenysége a megye gazdasági életének fejlesztésében, a szakszervezeteink tevékenysége a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, a szakszervezeteink kulturális, agitációs, propaganda- és sporttevékenysége, választott vezető szerveink irányító és szervező tevékenysége — tárgyalta a megye szakszervezeti munkáját Ezt követően az SZMT elnöksége megvitatta és jóváhagyta az SZMT elnökségének 1967. I. félévére vonatkozó munkatervét Befelezték éves tervüket a tanácsi építők A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat idei tervét december 15-én befejezte. E nagyszerű eredmény értékét növeli, hogy ebben az évben a tervezettnél mintegy nyolc százalékkal nőtt a termelékenység a vállalatnál. Ugyanakkor három százalékkal csökkentették a tervezett önköltséget, s így három év után ismét nyereséggel zárja az évet a vállalat. Ez egyben azt is jelenti, hogy három évi szünet után nyereségrészesedést tud fizetni dolgozóinak a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. E szép eredményekkel párhuzamosan már több, 1967-re tervezett beruházást is átadtak, illetve átadnak még az év hátralévő két hetében. így többek között a kurdi iskolát, a mucsfai istállót és még több, elsősorban termelőszövetkezeti beruházást. Tíz—tizenöt százalékkal több építőanyag 1967-re A Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatóságának tájékoztatója a magánerőből épített családi házak és kislakások építőanyag-ellátásáról (Budapesti tudósítónktól.) Alig néhány nap választ el bennünket az újévtől, még előttünk a tél, de megyénkben nagy érdeklődés tapasztalható a magánerőből építők körében. Lapunk budapesti tudósítója felkereste az illetékes főosztályt, hogy olvasóinknak kellő felvilágosítást nyújthassunk a jövő évi építőanyag-elosztásról. — Az idén közel 30 ezer magánerőből építkezőnek biztosítottunk építési anyagot — mondotta az illetékes vezető. — Mint köztudomású — folytatta tájékoztatónk — néhány év óta már az év elején kezdődik meg az építőanyag-vásárlás, s mire eljön a tavasz, a kész tervek alapján meg is kezdődik az építkezések özöne. Olyanok a kilátások, hogy legalább 10—15 százalékkal többen veszik igénybe a TÜZÉP szolgáltatásait a jövő évben. Az idén nem tudtuk teljes egészében kiszolgáltatni az előre tervezett építési anyagot, rajtunk kívül eső okok miatt. Az idei árvíz legalább 4—5 ezer lakóházat döntött össze és 6—7 ezer családi házon ejtett olyan ' sérüléseket, ami miatt elsősorban ezeknek helyreállítására kellett tartalékolnunk anyagot. így ez kihatással járt a magánerőből épít- tetőkre is. Voltak azonban más súlyos okok is, amik gátolták az építkezési tervek kivitelezését. Noha a téglagyárak — részben — túlteljesítették terveiket és még a hátralévő időben is folytatják szállításaikat, a tégla- és cserépszállítások elégtelenek voltak. Hiány volt időnként cementben is, bár a kisebb cementművek is többet termeltek, mint az előző esztendőkben. Viszont a nagyoknál voltak jelentős szállítási lemaradások. Ezért a TÜZÉP kénytelen volt a Szovjetunióból cementet importálni, de még így sem lehetett a hiányt pótolni. Palában és bizonyos fajtájú faanyagokban is voltak nehézségeink — sőt az előregyártott vasbeton-gerendákban is voltak hiányok, a gyárak csak néhány gerendatípust gyártottak, amelyeket amúgy sem lehetett felhasználni azoknál az építkezéseknél, amelyek nem bírták volna el a nehéz vasbeton-gerendákat. Ilyenek viszont szép számmal voltak, mert elég sok olyan építkezésről tudunk, amelyek falazása vert, vagy vályoganyag volt Ezek részére fatetőszerkezetet és palát irányoztak elő. Sajnos az ipar a palatető rovására gyártott hullámlemezeket, ami miatt komoly hiányok keletkeztek palatető- lapokbóL — A palaigényeket — sajnos — a következő esztendőben sem tudjuk maradéktalanul kielégíteni — volt a válasz. — A falazóanyagokból sem lehet sokkal többre számítani, jövőre sem, tehát téglából és cserépből további erős kereslet lesz. Mi most, még az év végén is elfogadjuk a szállításokat és tartalékolunk annyit, amennyit csak raktáraink bírják. Az év elején, míg a raktárak ki nem ürülnek, minden igényt kielégítünk. Cementből legalább 5—6 százalékkal többet tudunk biztosítani és hasonlóan meszet is ugyanennyivel többet tárolunk. Növelni akarjuk vasbetongerenda eladásainkat, és legalább 10 százalékkal növeljük a nyers és kész faáruink választékát és mennyiségét is. Arról is gondoskodtunk, hogy import fából elegendő ajtó és ablak készáru legyen. Régebbi anyagbiztosítási rendszerünket továbbra is fenntartjuk, tehát a szállítási megállapodásainkat tartani akarjuk. Természetesen, akik korábban kezdik meg építkezéseiket, azok raktárainkban még válogatni is tudnak, hiszen vannak olyan anyagaink* amelyek mostani tárolása már komoly gondokat okoz. Bár tárolóink év végére telítve lesznek, mégis vannak olyan áruink, amikből az ipar szállítási lemaradásban van. (Cementből 4—5, cserépből 3—4 százalékkal kevesebbet szállítottak a tervezettnél.) A fennálló kisebb hiányosságok ellenére bizonyosak vat gyünk abban, hogy legalább 10— 15 százalékkal több építőanyagigénylőt tudunk a jövő esztendőben kielégíteni, mint 1966-ban — fejezte be lapunk tájékoztatását a TÜZÉP főigazgatóságának osztályvezetője. Zsolnai László
