Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

... -TLAQ PKOlETAHfAL EGYESÜLTETEK i TOLNA MEGYEIfr ggp NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 295. szám ARA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. december 15. több építőanyag 1967-re 5. o. A fsz-gépek meősai A gépjavítás kampányjellege a mezőgazdaságban megszűnt. A te­li hajrákat felváltotta ezen a területen is az egész esztendőre elosztott ütemes, tervszerű és fo­lyamatos munka. Ezzel szemben az elmúlt években a termelőszö­vetkezetekben az erő- és a mun­kagépek száma nőtt. Olyannyira, hogy a közepes földterülettel ren­delkező közös gazdaságok mind­egyike felér ma már egy tíz-tizen­öt évvél ezelőtti gépállomással. A kampányjelleg megszűnt ugyan, az azonban bizonyos, hogy mégis novemberre, decem­berre, januárra és februárra esik a legtöbb tennivaló. 1967., február végéig például Tolna megye termelőszövetkeze­teiben 486 erőgép főjavítását, 870 középjavítását kell elvégezni ah­hoz, hogy jövőre a földeken zök­kenőmentesen haladjon minden gépi munka. Tetézi még ezt a rengeteg munkagép, közülük, ha csak. a legfontosabbakat említjük \rneg, akkor is ezres tételekről van §zó: j?55 eke, 367 vetőgép, 300 műtrágyaszóró, 683 pótkocsi, 152 növényvédő gép igényli ta­vaszig a javítást. Mindez hallatlanul nagy fel­adatot ró nemcsak a gépjavító állomások hálózatára, egyúttal a termelőszövetkezetekben munkál­kodó szerelőkre és traktorosokra is. Továbbá, a téli időszakban ily módon oldják meg a traktoro­sok nagy részének a foglalkozta­tottságát. S ha az előttünk álló feladatokat egyebek között a több tízezer holdnyi őszről el­maradt, tél utólján végzendő mélyszántást nézzük, akkor való­ban látni kell, hogy a minőségi gépjavítás ezekben a hónapok­ban a szokottnál is nagyobb je­lentőséggel bír. Ez az az időszak, amikor meg lehet és meg kell alapozni az erő- és a munkagé­pek zavartalan üzemeltetését. Novemberre is elkészült ugyan a gépjavítási ütemterv, de az ered­mény ma még jelentéktelen, pon­tosabban a novemberi feladatok­nak csak ki töredékét végezhet­ték el a mezőgazdasági üzemek, s ez értelemszerűen azzal jár, hogy a négy hónap feladatait há­rom hónap alatt kell elvégezni. A termelőszövetkezeti gépek meósaitól tehát szigorúságot, sőt, kérlelhetetlenséget igényel az el­lenőrzés, ha azt akarják, hogy jö­vőre a kijavított gépek valóban biztonságosan üzemeljenek. A műhelyvezetők, a főgépészek, a gépcsoportvezetők a termelőszö­vetkezeti gépek meósaá. Rangjukkal, tekintélyükkel és 'hozzáértésükkel valóban töltsék be a meó szerepét, feladatkörét. Képesek erre. A tolnai Arany­kalász Tsz-ben Almacht László, az alsónyéki közös gazdaságban Bölcsföldi Ferenc, a dunaföldvári Virágzó Tsz-ben Dukaá István — és még sokan mások — jó, avagy felületes ellenőrzésén múlik, hogy mit fog érni jövőre a ter­melőszövetkezetek gépparkja. A műhelyvezetők a gépcsoportve- zebők, a főgépészek többségét nem kell félteni. Tudják, isme­rik a dolgukat, lehet rájuk szá­mítani, pedig gyakran népszerűt­len az a munkakör, amit ellátnak. Újabb Hanoi (TASZSZ). J. Szobelev, a TASZSZ tudósítója jelenti: Amerikai repülőgépek szerdán újból behatoltak Hanoi légiteré­be. A keddi támadáshoz hasonló­an, ismét a Vörös folyó jobb és bal partját, valamint a Hanoi és egyik külvárosa között összeköt­tetést létesítő híd környékét bom­bázták. A légitámadás helyi idő sze­rint pontosan délután 3 órakor kezdődött. A légikalózokat sűrű zárótűz fogadta. A felhőtlen ég­boltot a robbanó légelhárító lö­vedékek tüze tarkázta. Fehér nyomot hagyva maga mögött, magasba emelkedett egy rakéta. Egy amerikai repülőgép a sze­mem láttára robbant fel, pilótája ejtőernyőn próbált menekülni. A támadás körülbelül másfél­óra hosszat tartott. A főváros védői méltó fogadtatásban része­sítették az agresszorokat. Az AFP hanoi jelentése sze­rint a VDK fővárosát szerdán az eddigi leghosszabb és leghevesebb légitámadás érte. Egy órán keresztül az amerikai vadászbombázók kötelékei egy­mást követték Hanoi és előváro­sai fölött. A helyi idő szerint 15 órakor elrendelt légiriadó 17 óra­kor ért véget. Vietnami közlés szerint az amerikai gépek szerdán ugyan­azokat a célpontokat támadták, mint az előző napon. A repülő­gépek a külföldi követségek ne­gyedét rakétákkal támadták. A hanoi rádió közlése szerint nyolc amerikai gépet lelőttek és többet megrongáltak. A VDK külügyminisztériumá­nak szerdán délután kiadott hi­vatalos nyilatkozata szerint a Hanoi ellen végrehajtott leg­utóbbi két amerikai légitámadás következtében több mint százan vesztették életüket, vagy sebe­sültek meg. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata Hanoi (TASZSZ). A Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mánya szerdán nyilatkozatot tett és abban bejelenti, hogy ameri­kai repülőgépek december 13-án és 14-én tömeges légitámadást hajtottak végre a VDK fővárosa ellen, bombázták és lőtték a vá­ros lakónegyedeit — köztük azt a kerületet, ahol a külföldi nagy- követségek helyezkednek el —, valamint Hanoii peremvárosait és környékét. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy mindez rendkívül komoly új fokozat a vietnami agresszív háború intenzívvé tételének és kiszélesítésének útján. Arcátlan kihívás ez a világ minden bé­kére és igazságosságra törekvő népével szemben. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya — hang­súlyozza a nyilatkozat — erélye­sen követeli az Egyesült Államok kormányától, hogy haladéktalanul vessen véget a bombázásoknak és a VDK ellen irányuló egyéb hadműveleteknek, vonja ki saját csapatait és csatlósainak csapa­tait Dél-Vietnamból, számolja légitámadás Hanoi ellen fel a Dél-Vletnamban lévő ame­rikai támaszpontokat, következe­tesen tartsa tiszteletben a viet­nami nép legfontosabb nemzeti jogait, amelyeket elismertek a Vietnamra vonatkozó 1954-es genfi egyezmények. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya figyelmez­tet arra, hogy az Egyesült Álla­mok kormányára hárul a teljes felelősség Hanoi és a VDK terü­lete bombázásának minden kö­vetkezményéért. adódó népfrantfeladatokról be­szélt. A képeket az ülés megnyitása előtt tekintették meg a bizottság tagjai. Egyezett a véleményük Hunyadi elvtárs ki jelen téséveil: nemcsak együtt vagyunk a viet­nami néppel, hanem dolgozunk Nemcsak együtt vagyunk a vietnami néppel, hanem dolgozunk is érte! Ülést tartott a megyei népfrontbizottság is értük. A határozatok végrehajtásának segítésével kapcsolatban elmon­dotta: arra kell törekedni, hogy a kongresszus szelleme hassa ét a népfrontmimkát. Mind széle­sebb körben tartsa ébren a ha­Mély megdöbbenés és harag, a határtalan együttérzés és a jogos büszkeség érzése fogja él a né­zőt a képek láttán: Vietnam lán­gokban címmel egy hősi nép el­len elkövetett barbár támadás borzalmas képeit láthatjuk. El­lensúlyozásként egy másik tablón e nép határtalan erőfeszítéseit figyelhetjük meg, amelyet az amerikai agresszorok legyőzéséért vív. És láthatjuk, minit emelik fel szavukat a világ haladó erői az imperialisták megfékezésére, mint segítik milliók anyagilag is e harcot. S jóleső érzéssel nyug­tázzuk, a segítők között van a mi népünk is. Ezeket a gondolatokat támasz­totta alá Hunyadi Károly a nép­front megyei titkára is a teg­napi megyei népfrontbizottsági ülésen Szekszárdon, amikor a IX. kongresszus határozataiból tározatokban foglalt feladatokat, úgy, hogy mind többen gyümöl- csöztesisék saját munkájukban. A továbbiakban részletesen — teletűzdelve megyei példákkal — elemezte, mit tehetnek a nép- frontbdzottságoik tagjai a IX. kongresszus határozatainak jó végrehajtásáért. A vita után en­nek megfelelő határozatot is ho­zott a népfront megyei bizottsága. Kommunista nők tanácskozása Dombóváron a IX. pártkongresszus szellemében A Dombóvári Járási Pártbizott­ság és a Nőtanács közös rende­zésében tegnap tartották az im­már hagyományossá vált kommu­nista nők tanácskozását. A köz­ségi tanács nagytermében közel száz kommunista nő előtt Hal­mai János, a pártbizottság első titkára tartott beszámolót pár­tunk IX. kongresszusának mun­kájáról. Halmai elvtárs maga is részt vett a kongresszuson, s az ott szerzett élményekkel kiegé­szítve beszélt az elhangzott refe­rátumokról a vitáról. Egyszerűség, nyíltság és köz­vetlenség jellemezte a kongresz- szus munkáját. A tanácskozást végigkísérte a kongresszus jel­szava: „Előre a lenini úton”. In­ternacionalista politikánkat tük­rözte a beszámoló és a felszóla­lások. Pártunk politikája meg­egyezik hazánk nemzeti érdekei­vel, a szocialista országok nem­zetközi érdekeivel. Az im­perialista agresszió visszaszorí­tására törekszünk — mondotta többek között, majd így folytat­ta: — A kongresszus küldöttei valamennyien bizonyos büszke­séggel könyveltük el a testvér­pártok elismerését, amelyet fel­szólalásukban kifejezésre juttat­tak. Hatással volt ránk az is, hogy a kapitalista országok sajtó orgánuma napokon keresztül fog­lalkozott a pártkongresszussal. A kongresszus reális képet adott a szocializmus építésében elért eredményekről, de beszél­tek a hiányosságokról is — mond­ta az előadó Szviridov Ivánné kongresszusi küldött felszólalásá­ra utalva. Ezután a kongresszu­son ismertetett országos számada­tokat járási adatokkal kiegészít­ve szólt arról, hogy a bérből és fizetésből élők száma meghalad­ja a tízezret, viszont a tsz-tagok számaránya a járásban csőkként. Beszélt a munkásosztály vezető szerepéről, s arról a fejlődésről amelyet iskolázottság és a szak­mai hozzáértés területén elértek. A kongresszuson nagy szerepet kapott a nők és fiatalok problé­mája. Hazánkban törvénybe van iktatva a nők egyenjogúsága. Já­rásunkban — bár nem mondhat­juk, hogy kedvező a helyzet — 1600 nő dolgozik az üzemekben, a kereskedelemben és más mun­kahelyeken. A MÁV 550 nődol­gozót foglalkoztat. A nők foglal­koztatásának megoldására kaptuk a kesztyűüzemet. A kongresszusi tanácskozás alatt a könnyűipari miniszterrel folytatott beszélge­tés során kilátásba helyezték az üzem bővítését, fejlesztését. Et­től függetlenül a pártbizottság lépéseket tesz, hogy a bedolgozó rendszer kiszélesítésével kereset­hez juttathassák a nőket. A csa­ládvédelemmel kapcsolatban is­mertette a pártkongresszuson el­hangzott javaslatot, amely a dol­gozó nő szülési szabadságát két és fél évre szabta meg. Beszélt a heti munkaidő csökkentéséről, és azokról az intézkedésekről, ame­lyek a nők munkájának könnyí­tését szolgálják. A párt azt várja a kommunis­ta asszonyoktól, példásan és fe­gyelmezetten dolgozzanak munka­helyükön, növeljék ideológiai és szakképzettségüket. Tanulmányoz­zák pártunk IX. kongresszusának anyagát lelkesítsék az asszonyo­kat a kongresszus határozatainak végrehajtására. A beszámoló alapot adott a vi­tára. A kommunista nőaktívák őszinte szókimondással kapcso­lódtak a hallottakhoz. Faggyas Károlyné, a kongresszuson is­mertetett családvédelmi intézke­désekről beszélt. Nagy segítséget jelent a családinak, hogy az anya a szülés után két és fél évig ott­hon maradhat, havi 600 forintot kap és maga nevelheti gyermekét. Raksányi Rózsa óvónő a párttag nevelők munkájával, helytállásá­val foglalkozott. Kovács Antal né a fiatalok elhelyezkedésével, munkába állásával kapcsolatban mondott el negatív példát a Da.1- mandi Állami Gazdaságból. Raj­na Józsefné MÁV-dolgozó a vas­utas nők körében szerzett tapasz­talatokról beszélt. Jóleső érzés volt hallgatni Halmosa Jánosiné, a cementipari vállalat dolgozójának * felszólalá­sát, aki a megjavult munkakörül­ményekről beszélt. Hangsúlyozta: — A kongresszusi tanácskozást figyelemmel kísérve, sokszor hal­lottunk nőket felszólalni. És hal­lottunk olyan problémákról, ame­lyek nálunk, Dombóvárott is fel­lelhetők. Éreztük, hogy a kong­resszuson nem véletlenül fog­lalkoztak a családvédelem, s az ifjúság nevelésének kérdésével. Ahogy a termelő munkában, úgy a társadalmi munkában is szük­ség van a nőkre, és ha jól gaz­dálkodnak idejükkel, s akarnak is, jut idejük társadalmi munka végzésére. Antal Gyuláné, a garázda, iszákos emberek megrendszabá- lyozásával, s az ilyen családok­nál veszélyeztetett gyermekek sorsáról beszélt. Farkas Pálné tsz-tag a tsz-tagok nyugdíj ren­dezését üdvözölte, s egyben ag­godalmának is kifejezést adott. Hogyan rendeződik a nyugdíj az olyan tsz-ekben, ahol a részes művelés dominál? Kubicza Fe- rencn-é felszólalásában a női párt­tagok felelősségét, s az ifjúsági munka segítését hangoztatta. A felmerült kérdéseiére Halmai János válaszolt, majd összegezte a kommunista nők tanácskozá­sának tanulságát. A ma asszo­nyának lépést kell tartani a fej­lődéssel, gyarapítani kell tudá­sát, növelni kell szakmai kép­zettségét. A tanácskozáson a felismerés megfelelő helyet ka­pott. Kifejezésire jutott, hogy az egyén, a gyermek, a család, az egész népgazdaság fejlődését a munkától, a jól végzett munka eredményeitől lehet várni. A ta­nácskozás bőven szolgált olyan bizonyítékkal, hogy az asszonyok készeik dolgozni a kongresszuson kitűzött célok eléréséért. A párt, a kormány számíthat fegyelme­zett munkájukra, példamutatá­sukra, POZSONYI I3NÁCNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents