Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

I

im. november 11,

TOLNA MEGYEI Nfpf.rSiS

s

Az 1900-as évek elején, a mozgófénykép' elterjedésével, a filmtechnika gyors fejlődésével sokan azt állították, hogy háttérbe szorulnak, majd teljesen meg.- szűnnek a színházaié. A szakemberek véleménye ugyancsak ez volt a filmszínházak elsorvadásával kapcsolatban, amikor rohamosan .szaporodott a televízióelőfizetők száma. Azoknak lett igazuk, akik az ellenkezőjét állították. Bizonyításul, íme néhány Tolna megyei adat: 1960- ban a tv-előfizetők száma 823, a mozilátogatók száma 3 millió 182 ezer. 1965-ben 15 407 televízióelőfizető volt, mozilátogató 2 millió 446 ezer.

így első látásra, igaznak látszik a jóslat, de talán nézzünk egy kissé a dolgok mélyére. Azt mindenki saját magáról tudja, ha számára jó filmet játszanak a moziban, akkor is megnézi, ha tv-készülék tulajdonos. Filmszínházaink egy-egy kitűnő film- előadás alkalmával zsúfolásig megtelnek, sokszor közelharc folyik, a jegyekért. A silány filmek természetes velejárója a kongó nézőtér. Jó műsorpolitikával szemben tehát nem konkurrálhat a televízió. A mozik kulturáltságával, berendeziésével azonban annál jobban. Az igényes mozilátogató nem szívesen megy olyan filmszínházba, ahol a székek nyikorognak, fűtetíenek a mozihelyiségek, kopottak a faiak. Nem beszélve a normálosításról, vagy éppen a szélesvásznasításról.

Korszerűtlen mozitermek

Megyénkben az elmúlt két és fél év alatt a Moziüzemi Vállalat nagyon sokat tett a filmszínházak minőségi változása terén. Számos községben végrehajtották a normálosítást, amely mintegy varázsszóra felemelte a látogatottságot. Sajnos, a jelenlegi 97 keskenyvásznú moziból alig akad néhány, amelyeket viszonylag kisebb költséggel normálosí- tani lehetne. Ennek oka az épületek alkalmatlansága. Csák úgy lehet segíteni a problémán, ha új filmszínházakat építenek. Ezen a téren a bonyhádiak vannak a legrosszabb helyzetben. A mozi- terem kivételével teljesen korszerűtlen az üzem hálózata. Felújítását tervbe vették ugyan, de a szakemberek véleménye szerint az épület állaga olyan, hogy felújítása nem volna gazdaságos. A moziépület a cipőgyár területén és tulajdonában van, így csak központi beruházással lehet megoldani a problémát.

A községi tanácsok többsége megérti, hogy a vállalat a helyi mozik fejlesztésével elsősorban a lakosság érdekeit kívánja kielégíteni. Támogatják az erőfeszítéseket Alsónyéken, Zombán, Né- metkéren, Bogyiszlón, Madocsán, Várdombon, Felsőnyéken és Szakosan. Néhány helyen azonban tanácsi részről a helyes kezdetnéI VETÉLKEDŐ

£W nyolcmillió mozilátogató"

A bűnügyi műfaj előtérben Film az ismeretterjesztés szolgálatában

nyezések komoly ellenállásba ütköznek. Dunaszentgyörgyön és Nágykónyiban elzárkóznak, attól, hogy a mozi a művelődési házba költözzön. Álláspontjukat azzal indokolják, hogy a mozi és a kultúrház programját nem lehet összeegyeztetni.

Kulturáltság, kényelem és modern technika

Számos községben a filmszínházak kulturáltsága egyre több nézőt vonz az előadásokra. Megjelentek a mozik előcsarnokaiban a fotelek, a dohányzóasztalok, a szőnyegek, tükrök és a közönség kényelmét szolgáló egyéb berendezések. Nagy teljesítményű lámpaházak és segédberendezések alkalmazásával hatról, huszonkettőre emelték azoknak a normál moziknak számát, ahol e berendezések segítségével a vetített képek fényereje eléri vagy megközelíti a megvilágítás nemzetközi normáit.

Ahhoz, hogy filmszínházaink a televízió méltó vetélytársai legyenek, a kulturáltság, a kényelem, és a modem technika bevezetése még nem minden. A nagy körültekintéssel és igényességgel összeállított szélesskálájú műsorterv is elengedhetetlenül szükséges.

A Moziüzemi Vállalat egyik jelentésében olvastuk a közelmúltban: „Az elmúlt évtől a takarékossági irányelveknek megfelelően, vállalatunk olyan játék- rend kialakítására törekszik, amely a lehető legjobban megfelel a kultúrpolitikai követelményeknek és a községek lakossága részéről, felmerülő igényeknek. Ugyanakkor a Leggazdaságosabb üzemelést biztosítja. Az eddig végrehajtott játékrendi módosítások beváltaid’.

Mivel az összes mozilátogatók 15 százaléka a tanulóifjúság köréből kerül ki, a vállalat fontos feladatának tartja az ifjúság moziba járásának elősegítését, egyrészt a jövő mozilátogatóinak megnyerésére, másrészt, hogy az egyes pedagógiai értékű filmek hatást gyakoroljanak a fiatalokA magyar filmek látogatottsága

A kultúrpolitikai követelmények nagy szervező munkát jeAz új aluljáró

Budapest új nevezetességének az Emke aluljárónak nap mint nap sok ezer nézője van A földalatti csarnok első _ pillantásra *s “éi^gévjel a tekintetei.

lentenek a vállalat dolgozói számára. Hogy a közönség igényéről hozzávetőleges képet alkothassunk, elég kiragadni a számtalan példából a magyar filmek látogatottságát, amelyeknek egy előadásra eső látogatószáma ebben az évben 153 fő. Hasonlítsuk össze ezzel az átlaggal néhány különböző műfajhoz tartozó,

1966-ban megjelent magyar filmet. A lista élén a bűnügyi műfajt képviselő „Fény a redőny mögött” című film áll, átlag 199 látogatóval. A romantikát és a látványosságot reprezentáló „Kőszívű ember fiai” egy előadásra eső látogatószáma 197. Közkedveltek a vígjátékok, amelyek közül az elmúlt évben a „Tizedes meg a többiek”, a Patyolatakció”, idén a „Tilos a szerelem” aratta a legnagyobb sikert. Egy előadásra 177 látogató jutott. A „Szegénylegények” című nagyszerű, mondanivalójában is kiváló filmalkotás viszont elmaradt a várakozástól. A látogatók átlaga csupán 183. A dokumentum- filmek közül a „Minden kezdet nehéz” és a „Hétköznapi fasizmus” vonzott aránylag kevés mozi látogatót.

A felsorolt példák azt mutatják, hogy tennivaló akad bőven. A közízlés érdekében még sokat kell munkálkodni, hogy az átlagnézőkkel megkedveltessék az olyan filmeket is, amelyeknek mondanivalójuk van, művészi igénnyel készültek. Ezt szolgálják a már eddig is szép számmal megtartott fiisnankétok, sajtó és propaganda vetítések, rövidfilmbemutatók. Az utóbbinak óriási jelentősége van az ismeretterjesztésben is.

Ismeretterjeszfő kisfilmek

A vállalat ilyen irányú kezdeményezése helyesnek bizonyult. Ma már az egész megyében jó szokássá vált, hogy minden műsorban, különböző témával foglalkozó ismeretterjesztő filmeket vetítenek. A megyében tartott ismeretterjesztő előadásoknak évenként körülbelül 200 ezer látogatója van. Az előadások 70 százalékán kisfilmeket is vetítenek, tehát mintegy 140 ezer ember láthat ismeretterjesztő filmeket. A mozik látogatószáma több mint 2 millió. Közülük közel másfél millióan látnák kis- filmeket. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy igenis szükséges a kisfilmek forgalmazása, mert olyan rétegek látnak ismeretterjesztő filmeket, akik ilyen témájú előadásokat csak ritkán* vagy egyáltalán nem látogatnak.

A filmszínházaiknak tehát nem csökken szerepűk, nem sorvadnak el, nem szűnnek meg a televízió elterjedésének hatására. Látogatottságuk pár ezer nézővel csökken ugyan, de ez a cél érdekében jelentéktelen. Gondoljuk el, hogy megyénkben a televíziótulajdonosok száma meghaladja a 17 600 főt. Egy w- készü lékre átlagban három nézőt számítunk. Ez pedig azt jeleníti, hogy a televízió által hetenként levetített két filmet éves átlagban több mint 5 millió 500 ezer néző tekinti meg. Ha ehhez hozzáadjuk a 2 millió 400 ezer mo- zDátogatót, tekintélyes számot, kapunk.

Közel nyolcmillió ember nézi végig évente a különböző filmekéi- a miegyébért!

Hol fekszik

SIMONTORNYA?

HA A TÉRKÉPRE TEKINTÜNK, azt látjuk, hogy Simon- tornya területileg a megye perifériájára esik. Szélső házaitól már jó kőhajításnyira ott a megyehatár. Közlekedési tekintetben eléggé elzárt a megye központjától: Egyik oldalról a lehetetlenül rossz kövesút vágja el, mintsem összekötné, a másik oldalról pedig csak Fejér megyén keresztül közelíthető meg. Vonattal Budapestre jóval könnyebben eljuthatunk Szekszárdról, mint a légvonalban fele annyira sem lévő és a megyerikhez tartozó Simontor- nyára.

Ám Simontornya helyzetének van egy fonáksága, ami elég nagy glondot okoz a járási szerveknek és megyének egyaránt. Jellemző, hogy a járási pártbizottságon és tanácson, mint a járás egyik leglényegesebb speciális problémájára hívták fel a figyelmet. De a megye több vezetőjének és számos társadalmi szerv gazdasági képviselőjének részvételével megtartott simontornya! tanácskozás is, e speciális problémával foglalkozott

Miről is van szó?

Simontornya a külső jelekből ítélve periférikus terület, ám a helyi megmozdulásokon egyre többször hangzik el, hogy a valóságban, tartalmában is az: Simon- tomyát a felsőbb szervek periférikus területként kezelik, annak ellenére, hogy nem tizedrangú község, hiszen ott működik az ország egyik legnagyobb bőrgyára s a megye egy másik nagy vállalata, tehát itt él a megye munkásságának jelentős hányada. Nincs ház, niincs család Simon- tornyán, amelyből legalább egy valaki ne dolgozna a gyárban. Nos, a helyi vezetők is meglehetősen gyakran hangot adnak mindennek. A felvetésekben persze akad némi túlzás is. Az olyan megjegyzés például, hogy Si- montornyát át kellene csatolni Fejér megyéhez, s akkor minden gondja megoldódna, természetesen irreális. Ám a túlzások miatt semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni az egész gondolatkomplexumot. Ha elfogulatlanul nézzük a dolgot, tudomásul kell venni, hogy nagyon is sok a jogosság a Simon tornyaiak felvetéseiben. Néhány évvel ezelőtt a területi rendezés során új járáshoz, a tamásihoz került a község, s tulajdonképpen azóta foglalkoznak a súlyának megfelelően ezzel a kérdéssel is. Ma már ott tartunk, hogy az illetékes megyei és járási szervek már magukévá tették a község speciális problémáját.

Négy és fé? ezernél több lakosa van Simontoonyának. Nagyságát illetően tehát közvetlenül a járási székhelyek után következik. A lakosság zöme a munkásosztályhoz tartozik, ráadásul nem is olyan munkásgárdárői van szó, amelyik állandóan vándorol, jön, megy. Többségük helybeli, a bőrgyárban dolgozott már az apja is, de ő maga is ott akarja eltölteni az ’egész életét. Ilyen erények is tartoznak az itteni munkásgárda jellemvonásaihoz — ellentétben a néhány más üzemben, vállalatnál kialakult helyzettel. Központi határozatok születtek már korábban is a munkásság életkörülményeinek megjavítására. Shnontornya, vagyis a helység, ahol ez a nagy számú munkás él, mégis sok tekintetben elmaradottabb, mint Tolna megyének nagyon sok kis- községe. Simontornyán nincs egy

étterem, presszó, ami elérné a falusi szintet. Póriban, Nagy- ltónyiban és más kisebb községekben sokkal különb van az itteninél. Üzlethálózata a fejlődés ellenére is elmaradott, megközelítően sem üti meg a kívánt szintet, s lehetne sorolni a községeket, ahol ennél sokkal különb Tolna megyében keresni kell még egy ilyen rendezetlen falut, mint Simontornya. A bőrgyári kisvasút végigkanyarog a község utcáin. A nyersbőrszállítmányok bűzt terjesztenek, a legyek lepik, a környezet meglehetősen egészségtelen.

AZ ADOTTSÁGOK jórészt a régmúlt évtizedekre vezethetők vissza, de az is igaz, hogy a fel- szabadulás óta is sokkal nagyobb előrehaladásnak kellett volna bekövetkeznie, mint ahogyan a megye legtöbb községében be is következett. A simontornyaiak úgy vetik fel, hogy sok száz milliós népgazdasági értéket állítanak elő a faluban, mindez azonban nem látszik meg a falu összképén. A gyár elsősorban a kapun belüli problémákkal törődik, azaz a termeléssel. Ez érthető, egyrészrő’. de a munkások felvetésében is sok a jogosság: tudniillik, hogy a gyárnak hatást kellene gyakorolni a saját dolgozóinak településére is. Például, intézkednie kellett volna már, hogy ne szeny- nyezze meg az egész falu levegőjét a kisvasút. Most bővítik a régi művelődési otthont, de a helyi társadalmi vezetők a megmondhatói, hány éven keresztül kellett ..zörögni” ezért, annak ellenére, hogy a költségkihatás a gyár termelési volumenéhez képest csekélység. A lakáshelyzet terén is érződnie kellett volna, hogy ilyen nagy gyár működik a faluban. A Simontornyai Bőrgyár nem tanácsi* hanem minisztériumi irányítás alá tartozik, s akik esetleg tehettek volna valamit annak érdekében, hogy a munkások gyáron kívüli körülményei javuljanak, ilyen, vagy olyan tekintetben, talán mégnem is jártak Simontornyán, s nem is törődnek mással, mint a termelési mutatókkal. Maga a gyár most is nagy ütemben fejlődik, sok milliót költenek erre. ám a környezete. JZ

SOKAN AZT REMÉLIK, hogy az új gazdasági mechanizmus e téren is jelent maid némi előrelépést.

Ugyanakkor máris folyamatban van egy sor olyan, intézkedés* ami járási, illetve megyei keretek közt is megoldható. Szervezeti intézkedéseket tesznek vendéglátói pari, illetve kereskedelmi téren a helyzet megjavítására. A jelek szerint sikerül előrébb lépni iskolafejlesztési téren is. Vajúdik a bölcsőde ügye. Folytak inártárgyalások a kisvasút áthelyezéséről. Elkészült a falu általános rendezési terve, ami már valami, akkor is, ha kérdéses, hogy mikor valósulhatnak meg egyes fontosabb pontjai.

Jelenleg tehát már érdemi napirendi pont Simontornya általános helyzetének megjavítása. Remélhetőleg sikerül fokozatosan megváltoztatni a nagyközség ma még periférikus állapotát.

BŐD-A FEBBMg