Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉFÜJSAG 1966. november 11. I '■ ■■ II j I ''-I*' Komócsin Zoltán beszéde a Vas megyei pártértekezleten A Vas megyei kommunisták, a szombathelyi Tanítóképző Inté­zet nagytermében, szerdán és csütörtökön tartották pártérte­kezletüket. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben fog­lalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, KisHázi Ödöh, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának póttag­ja. Dr. Gonda György, a Vas me­gyei Tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke nyitotta meg az értekezletet, majd Kovács Antal, a megyei pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt négy esztendő munká­ját, eredményeit összegező írásos beszámolóhoz. Ezután vita következett, amelyben felszólalt Komócsin Zoltán is. Hangsúlyozta: — A párttagok és pártonkivü- liek azt várják a november 28- án kezdődő IX. pártkongresszus­tól, hogy erősítse még az élrhűlt tíz évben folytatott és a VIII. kongresszus óta eltelt négy esz­tendőben is újabb eredményekhez vezetett politikát. Ez a politika jó, az élet iga­zolta. s arra van szükség, hogy még következetesebben valósítsuk meg, minden te­rületén torzulások nélkül hajtsuk végre. Majd arról beszélt, hogy az egyetértést a párt politikájával az élet minden területén elért ered­mények váltják ki és erősítették meg. Ezekben az ország fejlődése, gazdagodása, az emberék élet- színvonalának emelkedése, gya­rapodó műveltsége és erősödő öntudata együttesen jut kifejezés­re. Komócsin Zoltán a továbbiak­ban időszerű nemzetközi kérdé­sekkel és a nemzetközi munkás- mozgalom helyzetével foglalko­zott. Kijelentette többek között: — Pártunk és kormányunk, az egész magyar nép, szívből szoli­dáris vietnami tesvéreinkkel, s minden politikai, gazdasági és katonai segítséget megad szá­mukra. Pártunk szüntelenül szor­galmazza a szocialista országok és a kommunista mozgalom ak­cióegységének megteremtését Vi­etnam megsegítésére, mert úgy véli, hogy az akelóegység ugrásszerűen megnövelné az amerikai agresszió ellen fellépő erők fáradozásainak hatékonysá­gát. Sajnos, a kínai Vezetők mind ez ideig nem mutattak hajlandósá­got az akcióegységre, sőt ciniku­san újra, meg újra visszautasít­ják azt. Ezzel a politikájukkal és magatartásukkal gyakorlatilag az imperialisták kezére játszanak. — Amikor a vietnami problé­mákat vizsgáljuk, azt is látnunk kell, hogy az amerikai imperia­listák Vietnamban tulajdonkép­pen azt a célt követik, amelyet az első szocialista állam megje­lenése után tűztek maguk elé: a haladás, a szocializmus elpusztí­tásának célját. Úgy látszik, ha­mar felejtenek és semmit sem tanulnak. De ahogy eddig is megbuktak a szocializmus, a haladás fel­tartóztatására irányuló kísér­leteik, kudarcra van ítélve vietnami próbálkozásuk is. — A magyar nép, a párttagok és pártonkívüllek a világ sok más népéhez hasonlóan megdöb­benéssel fogadják azokat a híre­ket, amelyek a Kínában jelenleg zajló úgynevezett nagy proletár kulturális forradalomról eljutnak hozzánk — folytatta Komócsin Fontos határozatokat hozott az Afrikai Egységszervezet Addisz Abeba (TASZSZ) Diallo Telli, az Afrikai Egységszervezet főtitkára, az afrikai állam- és kormányfők értekezletének befe­jezése után sajtóértekezletet tar­tott. A csúcsértekezlet — mondotta Diallo Telli — megvitatta a napi­rendben szereplő 16 kérdést. A határozatokat szavazattöbbséggel hozták. Egyhangúlag határozatot hoz­tak az Afrikában léim portugál, spanyol és francia területekre vonatkozóan. A delegátusok fon­tos határozatot fogadtak el a Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos ne­hézségek támadtak egyes afrikai országök viszdnyában, a főtitkár rámutatott, hogy bármilyen ne­hézségek támadtak is az Afrikái Egységszervezet fennállása Óta, mindenkor sikerült leküzdenünk ezeket. A főtitkár közölte, hogy az af­rikai vezetők Í967 szeptemberé­ben tartják legközelebbi értekez­letüket Addisz Abebában. Zoltán. — Nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy valaki meg­állapítsa: az úgynevezett nagy proletár kulturális forradalomnak se a proletáriátushoz, se a kul­túrához, se a forradalomhoz nincs semmi köze. Milyen szo­cialista kulturális mozgalom le­het az, amely bemocskolja a kí­nai nép legbecsesebb haladó kul­turális hagyományait? Milyen forradalom lehet az, amelyet a pártbizottságok, harcokban ki­próbált vezető párttagok, a pro­letárdiktatúra államának egyes szervei ellen vezetnek? Milyen proletárforradalom lehet az, amelyben a proletáriátus nem vesz részt, s amelyet a politiká­ban járatlan, befolyásolható gye­rekemberek, gyakran a proletá- riatussal szemben hajtanak vég­re? Elég egyszerűen feltenni eze­ket a kérdéseket, s máris össze­omlik a kínai vezetők propagan­dájának egész építménye. — Mi, magyar kommunisták nem avatkozunk bele más pártok belső ügyeibe. Nem lehet azon­ban számunkra közömbös az, áttii ma Kínában történik. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Kínában a „nagy proletár kulturális forradalom” esemé­nyei, a „vörösgárda” tettei lejá­ratják a szocializmus eszméjét, mind a kínai nép, mind más né­pek előtt. Kötelességünk meg­mondani, hogy ezzel mi nem azonosítjuk magunkat. — Nem mehetünk el szó nél­kül amellett, hogy a „proletár kulturális forradalmat” egyes kí­nai vezetők a szovjetellenesség hisztérikus felkorbácsolására használják fel. Tudjuk, hogy bár­milyen vörös köntöst ölt is ma­gára valaki, bármilyen radikális szólamokat harsog is, ha szovjet­ellenes, akkor nem lehet barátja a szocializmusnak, a kommuniz­musnak! Kötelességünk erre rá­mutatni, bármit mondjanak is rólunk a kínai vezetők! — Nem lehet számunkra mel­lékes az sem, hogy a Kínában zajló események hogyan hatnak az imperializmus elleni harcunk­ra, növelik-e azokat az erőket, amelyek szembeszállnak az im­perializmussal, vagy sem. Köte­lességünk megmondani, hogy ami ma Kínában történik — bármilyen hangosan szidják is ott az imperializmust — az árt az imperializmus el­leni harc közös ügyének. — A jelenlegi helyzet elvi szi­lárdságot, megfontoltságot és éberséget követel a kommunista és munkáspártoktól, hogy még az eddiginél is nagyobb állhata­tossággal küzdjenek a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egysé­géért — hangsúlyozta felszólalá­sában Komócsin Zoltán. (MTI) Csemúmek sorokban A görög pénzügyminisztérium mintegy 4900 alkalmazottja szo­ciális követeléseinek alátámasz­tására csütörtökön háromnapos sztrájkba kezdett teljesen meg­bénítva a minisztérium működé­sét. • McClockey, az Egyesült Álla­mok külügyi szóvivője sajtóérte­kezleten kijelentette: a „béke­hadtest” 64 képviselőjének ki­utasítása Guineából, kérdésessé teszi a Guineának nyújtott ame­rikai „segélyprogram” jövőjét. * Moszkvában csütörtökön tudo­mányos ülésszak kezdődött a résztvevők Szun Jat Szén szüle­tésének 100. évfordulója alkalmá­ból foglalkoznak a nagy kínai forradalmi demokrata életművé­vel. A Szovjetunióban az évforduló­ra kiadták Szun Jat Szén Válo­gatóit cikkeit és visszaemlékezé­seit, valamint dokumentumfilmet készítettek. A hét eleji vallási zavargások­nak — újabb jelentések szerint — nyolc halálos áldozatuk van, a rendőrség mintegy 1500 fana­tikust tartóztatott le. * A CDU parlamenti frakciója csütörtöki ülésén Kurt Georg Kiesingert, a Baden-württem-her- gi tartományi miniszterelnököt választotta meg a párt. új kancel­lár jelöltjének. • Paul Martin kanadai külügy­miniszter, aki szerdán hivatalos látogatásra érkezett a Szovjet­unióba, csütörtökön találkozott Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel. Mint a TASZSZ je­lenti, a külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak egyes, mind­két felet érdeklő nemzetközi problémákról. A beszélgetést az őszinteség légköre jellemezte. Ezt követően Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök fogadta a Kremlben Paul Martint. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének hivatalos küldöttsé­ge az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívá­sára szerdán Rómába érkezett. A küldöttséget VlahoviCs, a JKSZ elnökségének tagja vezeti. A ju­goszláv vendégek megbeszélést folytattak a Luigi Longo vezette olasz pártküldöttség tagjaival, * Indira Gandhi miniszterelnök hosszasan tárgyalt Kamaradzzsal, a Nemzeti Kongresszus Párt — indiai kormánypárt — elnöké­vel. Tájékozott források szerint megállapodtak abban, hogy a jövő februárra meghirdetett vá­lasztások előtt már nem alakít­ják át a kormányt. Így egyelőre helyén marad Csaudhuri pénz­ügyminiszter is, akinek leváltásá­ról korábban szó volt. Hungyejpingista díszszemle Pekingben Peking (TASZSZ). Pekingben csütörtökön díszszemlét tartottak az ország különböző részeiből ér­kezett, hungvejpingisták. Több ezer teherautón végigvonultak a város központi terén, a Tlenan- men-téren. Minden tehergépkocsin a népi felszabadító hadsereg né­hány katonája kísérte a hungvej- pingistákat Ezen a sajátos díszszemlén részt vettek a katonai egyenruhába öl­tözött kínai vezetők. Mao Ce-tung elnökkel az élen. Mao Ce-tung- nak ez volt a hetedik „találko­zása” — ahogy hivatalosan ne­vezték a díszszemlét — a hung- vejpingistákkal. Nagyszabású magyar könyv- kiállítás nyílt csütörtökön a Bé­csi Collegium Hungaricum-ban. A kiállított 900 kötet keresztmet­szetet ad a nemzetközi hírű ma­gyar könyvkiadásról a gyermek- könyvektől a tudományos mun^ káig, a bibliofil könyvektől az idegén ngélvű kiadásokig. * Dmitrij Poljanszkij, a Szovjet­unió minisztertanácsának első el­nökhelyettese csütörtökön fogad­ta Foy Kohlért, az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetét. Poljanszkij ugyanezen a napon Paul Martint, a Szovjetunióban tartózkodó kanadai külügy­minisztert is fogadta. • A Harlow and Jones londoni cég bejelentette, hogy ez év vé­géig 20 009 tonna acéllemezt im­portál a Szovjetunióból. Az ed­digi legnagyobb szovjet—angol acélimportügylet annál is na­gyobb feltűnést keltett London­ban, miután a napokban közöl­ték, hogy a Machine-Tool Agen­cies nevű társaság 60 000 font sterling értékében fémforgácsoló gépeket vett a Sztankoimport szovjet külkereskedelmi vállalat­tól. • A NATO-tanács csütörtökön úgy uontött, hogy megszünteti a szo­cialista országokba irányuló szé­les — 19 hüvelyknél szélesebb — átmérőjű csövek eladására és szál­lítására vonatkozó tilalmat. A bejelentés hangsúlyozza, a NATG-nak nem célja, hogy aka­dályokat gördítsen a Kelet—Nyu­gat közötti árucsere útjába, olyan árukra vonatkozóan, amelyeknek már nincs többé stratégiai jelen­tőségük. rhodesiai kérdésben. Az ENSZ határozatáról amely megfosztja a Dél-afrikai Köztár­saságot Délnyugat-Afrika irányí­tására vonatkozó mandátumától, Diallo Telli elmondotta, hogy az afrikai vezetők az afrikai népek óriási győzelmeként értékelték ezt a határozatot. Közvetítések az országgyűlésről A Magyar Rádió pénteken hangképekben számol be az or­szággyűlés ülésszakáról, az Esti Krónika első kiadásában, a Kos­suth rádión, 19 órakor, valamint 20 órakor a Petőfi adón elhangzó második kiadásban. Ott lesznek a Parlamentben a Televízió operatőrei is, akik a pénteki ülésszakról november 12- én, szombaton, a televízió híradó­jában számolnak be a nézőknek. 3., Az amerikai katonai vezetés azt hiszi, elérkezett a győzelem kivívásának ideje. Ám, ideológiai vakságában minduntalan szem elől téveszti, hogy voltaképpen ki is az ellenség ebben a had­üzenet nélküli háborúban? A há­borúért való felelősséget Észak- Vietnamra és az ázsiai kommu­nizmusra hárítják. A Nemzeti Felszabadítási Front népi moz­galmát nem létezőnek nyilvánít­ják. Ezzel elvetik annak lehe­tőségét, hogy béketárgyalásokat folytassanak az egyetlen törvé­nyes partnerrel. Az észak-vietnami városokat bombázzák. A Vörös folyó deltá­jában, a földkerekségnek ebben a legsűrűbben lakott körzetében a gátak és csatornák fölött feltor­nyosult a veszély. A tábornokok olyan fegyver bevetését követe­lik, amely térdre kényszerítené az ellenségét. Az amerikai vegy­ipari vállalatok 250 millió na­VIETNAMRÓL SZÓLOK Irta : Peter Weiss palmbombát állítottak elő. Egy részüket Kongóban és Angolában bevetették. A megmaradt napalm­bombákat naponta szórják a kunyhókra, a karámokra, a rak­tárakra, a kórházakra, az isko­lákra. A Pentagon jelentése sze­rint az Idén 638 000 robbanó bomba ledobását irányozták elő Vietnamban. Tavaly 700 000 hek­tárnyi területet tettek tönkre mérgező anyagokkal. Az amerikai csapatok és szö­vetségeseik 1965-től kezdve hiva­talosan bevezették a könny­fakasztó és hánytató gázok rend­szeres alkalmazását... Gázokkal mérgezik meg a barlangokat, az alagutakat, az óvóhelyeket. Az amerikai cégek új hatékony be­rendezéseket kínálnak a mérgező anyagok porlasztására. A haszná­lati utasítást olvasva arra gondol az ember, hogy mennyire hason­lítanak azokra az utasításokra, amelyeket a német gyárosok ál­lítottak össze a gázkamrák, és krematóriumok használatához. Az idén az amerikai labora­tóriumoknak 125 millió dollárt adtak arra a céira, hogy kutatá­sokat végezzenek a helyi és a bakteriológiai hadviselés terüle­tén. Vietnam a mérgező anyagok és gyújtókeverékek különféle faj­tái kipróbálásának gyakorlótere. Az amerikaiak cinikus kijelenté­seket tesznek az ellenséggel való emberséges magatartásról, s köz­ben az emberek tömeges meg­semmisítésének egyre újabb esz­közeit alkalmazzák... Mióta a hitleri fasizmus elleni harc véget ért, azóta Európában, Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában a rendőrség és had­sereg évente rengeteg olyan sze­mélyt semmisít meg, akik szembe­szegülnek a „szabad vállalkozás” és a gyarmati elnyomás rend­szerével. .. Az a haladás, amely­ről beszélnek, egyre inkább az emberi életek megsemmisítésében való haladássá válik. Amerika, az az ország, ahol sok oly igazi demokrata él, manapság a sza­badságra és függetlenségre törek­vő népek szemében nem más, mint azok cselekedeteinek foly­tatója, akik Guernicát és Lidicét lerombolták, akik Majdaneket lét­rehozták. .. Ha majd a nyugati országok munkásainak milliói megmond­ják a magukét, s ha minden ren- delkezésükre álló eszközt felhasz­nálva követelni fogják, hogy az amerikaiak haladéktalanul szün­tessék be a hadicselekményeket, akkor Johnson és kormánya ne­hezen fogja tudni folytatni a gyilkolást (Ford.; DOSEK LAJOS)

Next

/
Thumbnails
Contents