Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

19BC. novmííer 18, 9ÚLm Ifrer.TBt NEPÜJSÄ© 5 Interjú az Építők Szakszervezete megyebizottságának titkárával Bár a hőmérő higanyszála még jóval 0 fok felett van, mégis egyre több szó esik a téli felkészülésről, különös tekintettel az építőiparra. Nem véletlenül. Az itt dolgozók téli foglalkoztatott­sága ugyanis évről évre nehéz feladatot jelent. Tolna megyében mintegy 5000 építőipari munkás dolgozik és téli foglalkoztatásuk, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, csak részben biztosított. Ép­pen ezért felkerestük Kiss Ferencet, az építők megyebizottságá- nak titkárát, hogy kérdéseinkre adandó válaszában ismertesse az építőipar téli felkészülésének eddigi eredményeit. a tervek a műszaki tennivalókon kívül többek között olyan felada­tokat is tartalmaznak, mint pél­dául az egyes építkezéseken a melegedők biztosítása, ezek tüze­lővel való ellátása* a munka­helyek takarítása, szellőztetése, stb. Szakszervezetünk rendszere­— Az elmúlt évek tapasztalatai alapján melyek azok a legfon­tosabb feladatok, amelyek a téli felkészülés során az építőipar­ban megoldásra várnak? — Hosszú évek tapasztalata bi­zonyítja, hogy építőipari válla­lataink nincsenek ellátva meg­felelő téli munkaterülettel. Ép­pen ezért a munkáslétszóm fog­lalkoztatása mindössze az összlét- szám 35—40 százalékára terjedt Id. Ezt is csak úgy sikerült bizto­sítani, hogy egymást váltották a fagyszabadságos csoportok. Az építésvezetőségek munkaterüle­tein sem volt jobb helyzet. Pak­son, Dombóváron, Báta&zéken, il­letve a községek környékén az ideiglenes létszámot is csak át­csoportosításokkal tudták foglal­koztatni. Ebben az évben a Tolna megyei Állami Építőipari Válla­lat, valamint a Tolna me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat már a tervezés során biztosí­totta, hogy megfelelő volumenű áthúzódó munkája legyen. Ez azt jelenti, hogy összlétszámúk mint­egy 65—70 százalékát tudják majd foglalkoztatni. Az anyaggyártó iparban — a téglagyárakban — általában október elején szüntet­ték be a nyersgyártást, s ezt kö­vetően .a meglévő létszám mint­egy 50—60 százalékát fagyszünet­re küldték és ez a fagyszünet leg­többször közel hat hónapig tar­tott. Ebben az évben a kezdvező időjárást kihasználva, a tégla­gyárakban a nyersgyártást no­vember 1-gyel fejezték be. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók mintegy 05—100 százalékát december 31-ig tudják téglagyáraink foglalkoz­tál ni. A mélyépítőket, mivel e szakmában mínusz 5 fokos hideg alatt már nem lehet dolgozni, előreláthatólag ebben az évben is huzamosabb időre fagyszabadság­ra kell küldeni. Végeredményben tehát az elmúlt évekhez viszo­nyítva lényegesen több olyan munkaterület van a két nagy építőipari vállalatnál, ahol biz­tosítva van a dolgozók téfi foglal­koztatása. — A téli felkészülési tervek alapján melyek lesznek azok a munkaterületek, építkezések, ahol biztosítani kívánják a tél folyamán a dolgozók munkával való ellátását? — A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat téli munkái a következők lesznek: szekszárdi gimnázium, ruházati áruház, pa­tyolat, a Tarcsay Vümos és a Mészáros Lázár utcai lakások építése. Az építésvezetőségeknél: Paksi Konzervgyár, tamási kul­túrotthon, tolna-mözsi MÉH-telep, a dombóvári kórház, a bátai tojó­telep, valamint a Bonyhádi Zo­máncgyár. A tanácsi építőipari vállalat építésvezetőségei, első­sorban a szekszárdi, paksi, báta- széki és a tamási, kellő mennyi­ségű téliesített munkaterülettel rendelkezik. Az említett munka­helyeken a télre való felkészülés megtörtént. Az anyaggyártó ipar­ban kezdetét vette a téli nagy­javítás. Az alkatrészek jelentős része biztosítva van* de két- három nagyobb üzemben: Mázán, Pakson és Dombóváron még ja­nuárban és februárba» is lesz •égetés. — Milyen feladatok hárulnak a vállalatok szakszervezeti bi­zottságaira a téli felkészülés során? — Szakszervezeti bizottságaink szeptember' hónapban szb-ülése- ken tárgyalták a téli felkészülés­sel kapcsolatos tennivalókat. Me­gyebizottságunk: novemberi ülé­sén foglalkozik a téli felkészülés eddigi eredményeivel. Vizsgála­taink során szerzett tapasztala­taink szerint elmondhatjuk, hogy a vállalatok téli felkészülési ter­veiket időben elkészítették. Ezek sen ellenőrzi, hogy dolgozóink megkapják-e a téli meleg ruhái, rendszeres-e védőitallal való el­látottságuk« valamint munka­védelmi szempontból biztonságo­sak-e az egyes munkaterületek. Megállapítottuk vizsgálataink so­rán, hogy a télen foglalkoztatott létszám mintegy 75—80 százalékát vállalataink el tudják látni meg­felelő meleg ruhával, gumicsiz­mákkal és egyéb téli védőfelsze­relésekkel. Az eredmények mel­lett helytelen lenne elhallgatni, hogy egyes építésvezetőségeken még igén sok a tennivaló. Pél­dául a tanácsi építőipari vállalat tamási iskolaépítkezésén sem tae- legedőkályha, sem fűtőanyag nincs biztosítva. — Az elmúlt évekhez viszo­nyítva az 1966/67-es télre való felkészülés jelentett-e előre­haladást? — Mint azt már korábban em­lítettük, az elmúlt évek tapaszta­latai alapján ebben az évben meggondol tabb, megfontoltabb és alaposabb téli felkészülési ter­vekkel találkozunk, mint régeb­ben. örvendetes, hogy a szak- szervezeti bizottságok már szep­temberben tárgyalták a téli fel­készülési tervezetet, Ebben az év­ben, talán először, már a terv­dokumentációk is biztosítottak téli munkaterületeket. Ez a jö­vőt illetően bíztató, hiszen a ter­vezés és a gazdasági vezetés a tervdokumentációk összeállításá­nál már előre egy évre gondol* ami a korábbi években sajnos nem volt meg. Ebben az évben a téli munkák költség szempont­jából is kedvezőbbek az előző éveknél, hiszen a két 30 lakásos JEGYZET: A Kadarka utca A Mérey utcánál kezdődik és a parásztoi Séd-ig tart. Hossza, lehet tán nyolcszáz mé­ter. A hegyoldalban présházak, iskola, majd a sajtérlelő előtt fut az út. Hatalmas kövekből rakták. Ezek a kövek olyan szi­lárdan állnak helyükön, hogy csak nagyon nagy zivatar tud­ja kimosni. De akkor aztán házhelynyi területen felszaggat mindent. Tulajdonképpen ezen az úton kellene lebonyolítani a mező- gazdasági szállításokat — fo­gatokkal és traktorokkal —, mert a várost ketté szelő Rá­kóczi és Széchenyi utcákról ki­tiltották e járműveket. Sajnos itt a közlekedés felettébb bo­nyolult. A jármüvekkel csak lépésben lehet itt haladni. A szekerek majd szétrázódnak. A traktorok, pótkocsik alváza recseg-ropog. Szóval út ez, a város leg­hosszabb és legszebb részén ke­resztül futó, de mégsem út. Ma, ha azt halljuk, hogy út, akkor valami olyan dolog jut eszünkbe, mint amilyen az előbb említett varost ketté sze­lő út. Az igen. Itt a Kadarka utcába nem jár fel az öntöző autó sem. Pe­dig itt akkora port csináltak a gimnáziumi építkezésekre járó gépjárművek, hogy szellőztet­ni még éjjel sem lehetett a la­kásokban. Az eső lehordja a hegyet a Kadarka utcába. Itt szétterül. Sár lesz belőle, majd kocsik feltörik, megszárad, a tört részt porrá zúzzák és ak­kor a szél hordja szanaszét. Más nem söpör erre. Igaz, járda, sincs. Itt csak út van. Pedig sokan használják ezt az utcát. Jövőre meg még töb­ben. Az előhegyi városrész, száznál több új családi ház, az új szövetkezeti házak, jövőre benépesülnek teljesen, és ak­kor még nagyobb lesz az igény — jó útra. Járható útra. A Kadarka utcaiak, meg a környékbeliek jártak már a szerkesztőségben, panaszkodtak. És nem azzal az apropóval, hogy nem segítenének. Jönné­nek sokan, tízen, húszán, szá­zan. Építenének járdát, szíve­sen segítenék, hogy utca le­gyen valóban a Kadarka utca. Ne csak út bérháznál, ahol előregyártott ele­mekből készülnek a lakások — panellház —, jelentős költség­megtakarítással tudnak a belső munkákon dolgozni. Ennek elle­nére ettől az évtől kezdve, ameny- nyiben a vállalatok a téli többlet- költséget kellően meg tudják in­dokolni, a P. M. és a főigazgató­ság elismeri a többletköltségeket, amelyek ezáltal nem befolyásol­ják kedvezőtlenül a vállalat gaz­dasági eredményét. — oOo — összefoglalva az interjú során hallottakat, elmondhatjuk, hogy az 1966/67-es télne való felkészü­lés az építőiparban a korábbi évekhez viszonyítva, kedvezőbb. Jelentősen javultak a dolgozók szociális körülményei. Az építés- vezetőségek, valamint egyes mun­kahelyek vezetői, a korábbi évek­kel szemben, az idén alaposab­ban készülnek a télre. Nem tit­kolják, hogy az 1967-es terv- feladatokból az első negyedévben mintegy 18—20 százalékát szeret­nék teljesíteni. Ez a korábbi évek 10—12 százalékával szemben jelentős előrelépést jelent. SZIGETVÁRI UÁSZJjÖ ESEMÉNYEK — képekben A Landler Jenó járműjavító szocialista brigádjai oóQoJ- ták, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére terven felül el­készítenek egy 424-es gőzmozdonyt és 40 felújításra váró te­herkocsit. Az első negyedév végén tették a felajánlást« s azóta — a vállalat dolgozóinak jó munkáját dicsérj. — el­készült az egymillió forint értékű többletmunka. Újabb vállalás is született: terven felül készítik el a még szük­séges alkatrészeket; is. Százhúsz éve, 1846. november elsején nyílt meg a Jó­zsef Ipartanoda, a Budapesti Műszaki Egyetem elődje. Az egyetem. 1909-ben költözött mai helyére, a budai Duna partra. A felszabadulás óta hatalmas fejlődés következett be az egyetem- életében: új és új épületeket emeltek. Je­lenleg a 3. számú tanulmányi épület munkálatai közeled­nek a befejezéshez. Ebben a, szárnyban 1100 személyt befo­gadó három előadóterem, műhelyek, laboratóriumok kap­nak helyet. Uj televízió, a Mona Lisa mintakészülékeit szerkesztet­ték meg a szakemberek a Székesfehérvári Villamossági. Televízió és Rádiókészülékek Gyárában. Úgy tervezik, hogy ezt a típust a jövő év közepétől gyártják.

Next

/
Thumbnails
Contents