Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / 262. szám
V TOLNA MEGYEI NÉFŰJSAG I960. november 5. Kún Béla emlékműve November 20-án, a Kún Béla téren leplezik le Olcsai Kiss Zoltán legújabb alkotását, Kún Béla emlékművét. A mestert szoros emlékek fűzik a kommunista mozgalomhoz. 1915 tavaszán, mint főiskolás vonult be katonának, s még abban az évben fogságba esett Galíciában. A forradalom kitöréséig a fogolytáborban ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, s mint egykori hadifogoly az internacionalista század katonája lett. Szibériában, majd 1919-től a közép-oroszországi frontokon harcolt a szovjethatalom győzelméért. 1921 őszén Bécsbe emigrált, később Párizsban élt 1945-ig. A felszabadulás után az első vonattal érkezett Budapestre. 1958-ban a Kerepesi temetőben felállított Mártíremlékmű véért Kossuth-díjat kapott. A képen: Olcsai Kiss Zoltán a Kún Béla térre készülő háromalakos kompozíció egyik alakját, Kún Bélát mintázEsemények sorokban YAUNDÉ Kallós Ödönnek, a Kereskedelmi Kamara elnökének vezetésével csütörtök este nyolctagú magyar kereskedelmi küldöttség érkezett Yaundéba, Kamerun fővárosába. A küldöttség magyar— kameruni áruforgalmi egyezmény megkötésének lehetőségét tanulmányozza. * MOSZKVA Jevgenyij Jevtusenko szovjet költő feleségével háromhetes körútra az Egyesült Államokba utazott. Jevtusenko amerikai írókkal fog találkozni és felolvasóestéket tart. * PÁRIZS Pénteken közleményt hoztak nyilvánosságra Mahendra nepáli király párizsi látogatásáról és De Gaulle köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseiről. A közlemény szerint a felek megállapodtak abban, hogy kölcsönösen diplomáciai missziót küldenek egymás fővárosába. • ACCRA A ghanai fellebviteli bíróság döntése értelmében kiszolgáltatják a nyugatnémet hatóságoknak a jelenleg Ghánában letartóztatásban levő Horst Schumann volt nád orvost. Schumann a második világháború idején bűnrészességet vállalt tömeggyilkosságok elkövetésében, s ezért Nyugat-Német- országban pert készítenek ellene. Az „ígéretek földje" — Az Egyesült Államok kortesbeszédektől hangos November 8-án újraválasztják a képviselőháznaik mind a 435 tagját, a szenátus tagságának egyharmadát (35 szenátort), a kormányzókat 35 államiban és a •törvényhozó testületeket 50 állaimban. Az elnök, a kormány tagjai, a demokratapárti és republikánus honatyák igyekeznek szavazatokat nyerni (vagy vásárolni) és kényszeredett mosoly- lyal aratják le a kortesek által kierőszakolt választói műlelikese- dés virágait. A választók egykedvűen veszik tudomásul a politikusok szónoki bűvészmutatványait, amelyekkel hol a jelenlegi politikát, hol annak ellenkezőjét dicsérik. Végső soron ugyanis nem sok különbség van a két párt programja között. A New York-i Saturday . Review szerint egy demokratapárti és republikánus jelölt politikai ábrázata úgy hasonlít egymáshoz, mint a sziámi ikrek arca ... A hatalmon lévő demokrata párt Johnson kétéves elnökségének pozitív mérlegét igyekszik megvonni és propagálni — nem kis nehézséggel és erőltetettség- gel. Tény ugyanis, hogy 1964. novembere, a legutóbbi elnökválasztás óta az Egyesült Államok az „ígéreteik földje” lett. A be nem tartott ígéreteké. Az elnök számtalan bel- és külpolitikai intézkedést helyezett kilátásba, s a legtöbbel mind a mai napig adós maradt. Egyrészt azért, mert néhány ígéretét csak taktikai fogásnak szánta, másrészt azért, mert egyszer az akarat, máskor a lehetőség hiányzott. Belpolitikai téren a „nagy társadalom, látványosan beharangozott utópisztikus tervéből alig valami valósult meg. A nagyhangú ígéretekhez és a feltárt súlyos szociális bajokhoz képest csak elenyésző jelentőségű lépések történtek például: a természetvédelmi és városfejlesztési minisztérium létrehozására vagy a 65 éven felüliek részleges társadalombiztosításának e kezdetleges bevezetésére. A jellemző inkább az, hogy Washington a „nagy társadalom” helyett a nagy háborúra fordítja az anyagi eszközöket: évi 58 milliárd dollárt. Kimutatható, hogy az Egyesült Államok a vietnami háború fokozásával párhuzamosain sorra elejti azokat a terveket, amelyek a „szegénység elleni” harcot szolgálják. A haditermelés, amely egy ideig ösztönzően hat a gazdálkodásra, egyre inkább inflációt, a termelésben pedig feszültséget, aránytalanságot okoz. Az amerikai kongresszus elfogadott két, nagy propagandával reklámozott ún. polgárjogi törvényt, amelyek azonban tulajdonképpen nem jelentenek mást, mint törekvést az 1789-es amerikai alkotmány érvényesítésére. Már akkor törvénybe iktatták azokat az állampolgári jogokat, amelyektől az USA több mint 20 milliónyi színes bőrű lakosát mind ez ideig megfosztják. Az említett törvények elfogadása sem jelent azonban változást a gyakorlatban, amit a sorozatos néger-megmozdulások eléggé bizonyítanak. A kelet—nyugat közötti kapcsolatok normalizálására meghirdetett „hídépítési politika” pedig nem jelent mást, mint új taktikát, új módszert a szocializmus elleni harcban. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy kereskedelmi téren az Egyesült Államok — kevés kivételtől eltekintve — ugyanazokat az embargós rendelkezéseket érvényesíti a szocialista országokkal szemben, mint amelyeket az amerikai törvényhozás a hidegháború tetőfokán fogadott el. A november 8-i választások sem hoznak majd újat az amerikai politikában. Legfeljebb új ígéreteket... Kongresszusukra készülnek a szovjet írók Moszkva (MTI). Hamarosan ösz- szeül Moszkvában az immár több mint ötezer tagot számláló szovjet írószövetség IV. kongresz- szusa. Ez a kongresszus a szovjet irodalom félévszázados fejlődésének mérlegét fogja megvonni a jubileumi 1967-es esztendő küszöbén. Az írói felelősség kérdése nyilván a kongresszus egyik központi témája lesz. Az irodalmi lapok hasábjain folyó előzetes vita érint olyan kérdéseket, mint: a fiatal írók nevelése, a nemzeti irodalmak kölcsönös közeledése, a hagyományok és az újító szellem kapcsolata. Szociaológiai irányzatú az a kezdeményezés, hogy a szovjet irodalom lásson hozzá hatékonyságának felméréséhez. Az igen érdekesnek ígérkező, országos kongresszust köztársasági írókongresszusok előzték meg. Koszorúzások, megemlékezések az ellenforradalom áldozatainak emlékművénél A főváros dolgozói az 1956-os ellenforradalom áldozataira emlékezve pénteken megkoszorúzták a mártírok sírjait és emlékműveit. A Köztársaság téri emlékműnél Budapest ifjúkommunistái sorakoztak fel. Díszőrséggel köszöntötték a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 10. évfordulóját, s lerótták kegyeletüket az ellenforradalom elleni harc mártírjainak emléke előtt. A budapesti pártház védelmében elesettek emléktáblájához hosszú sorokban zarándokoltak el a budapestiek. Koszorút helyezett el az emléktáblánál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Vené- czi János, Katona Imre és Szépvölgyi Zoltán, a pártbizottság titkárai. A megemlékezés virágai borították el a Kerepesi temetőben nyugvó mártírok sírjait is. Koszorút helyezett el ott Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Csémi Károly altábornaggyal, a honvédelmi miniszter első helyettesével az élen a fegyveres erők magas rangú képviselők Megemlékeztek a budapestiek a fegyveres erőknek az ellenforradalommal vívott küzdelemben hősi halált halt tagjairól is. A Kerepesi úti temetőben nyugvó hősi halottak emlékművénél díszszázad sorakozott fel. A Himnusz hangjai után, gyászdallamok kíséretében helyezték el virágaikat az emlékmű talapzatán: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság, a Honvédelmi Minisztérium magas rangú képviselői és sokan mások, közöttük a munkásőrség koszorúját Karsai Ferenc országos parancsnokhelyettes és Ruzsbatzki László budapesti parancsnok helyezte eb Megkoszorúzták a Tolna megyei mártírok sírját Úttörők és KISZ-tagok álltak őrséget Lengyel községben a fiatalon tragikusan elhunyt hős: Má- tai Antal alhadnagy sírjánál pénteken délelőtt A KISZ megyei bizottsága és a fegyveres testületek parancsnokságai kegyelettel emlékeztek a 10 évvel ezelőtti szomorú évfordulóra. Kaczián Jánosnak, a KISZ megyei bizottsága munkatársának szavai után az emlékezés virágkoszorúit helyezték el a hős sírján. Koszorúval és virágcsokorral tisztelegtek Mátai Antal emlékének a bonyhádi járási KISZ- bizottság, a nevét viselő dombóvári MÁV, a kisszékely!, a Szekszárdi Vasipari Vállalat, és Építőipari Vállalat KISZ-szervezetei és a gyulaji úttörőcsapat küldöttsége. A lengyeli művelődési ház falán levő emléktáblát a lengyeli KISZ- alapszervezet és úttörőcsapat tagjai koszorúzták meg ünnepélyes külsőségek között Mátai Antal szüleit tisztelettel és szeretette! vették körül a megye minden részéből érkező küldöttségek. Simontornyán Danka István hadnagy sírjánál tartottak megemlékezést a fegyveres erők járási parancsnokságának küldöttei, s KISZ járási bizottsága, a helyi Úttörőcsapat és KISZ-szervezet, és elhelyezték koszorúikat a síremléken. Tolna megyei Tanács VB. építési, közlekedési és vízügyi osztálya Szekszárd, felvételre keres épitészmérnökiit, általános mérnököt, építésztechnikust, mélyépítési technikusi, ISelgad6t közgazdasági egyetemi végzettséggel. Fizetés a 116/1960. Mü. M. utasítás szerint. Jelentkezni lehet az osztályon. (17) A képen Kádár János 4s Somogyi Miklós elvtársak.
