Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

T96B. novemftor 1; totna mf.cyfi NEPÜJSÄG 5 Á tanácsi házi brigád és az új gazdasági mechanizmus Mostanában szinte minden plé- numon felvetődik az új gazdasági mechanizmus. Bármiről esik szó, ennek a szemüvegén keresztül vizsgálják a felvetődő témát. Mi sem természetesebb, mint hogy a községfejdesztéssel kapcsolatban is mind gyakrabban kerül szóba. Pakson, a községi tanács elnöké­nek, Arady Imrének fel is tet­tük a kérdést: — Az új gazdasági mechaniz­mus mennyiben érinti a község­fejlesztési munkát? ­— A jelenlegi rendszerünk már jó, s ebből következik, hogy en­nél nagyobb önállóságot nem is kívánhatunk. Mi tulajdonképpen a jelenlegi községfejlesztési rend­szer alapján rendezkedünk be hosszabb távlatokra. Inkább bi­zonyos részdolgokban várunk majd változást. A községfejlesztés terén éveken kerésztül mindenütt vita volt: megteremtsék-e a saját kivitele­zési bázist, vagy ne. A vitában voltaképpen a régi merev, me­chanikus szemlélet és az újra, a hatékonyabbra való törekvés csa­pott össze. Az újra való törekvés tulajdonképpen jórészt a nagyobb önállóságra való törekvéssel volt azonos. Ennek a képviselői abból indultak ki, hogy ugyanabból a pénzből sokkal többet tudnának építeni, fejleszteni, s ráadásul gyorsabban, ha nem kötnék meg a rendeletek tömkelegével a ta­nácsok kezét. A vita voltaképpen eldőlt az elmúlt években, még akkor is, ha néhányan még napja­inkban is szívesebben válasz­tanák a könnyebb, mechani­kus megoldást. A lényeg, hogy végül is kialakult e téren a tanácsok nagyfokú ön­állósága a mindennapi gyakorlat­ban, s az eredmények igazolják is a törekvés helyességét. így az­tán az új gazdasági mechanizmus szelleme tulajdonképpen a pecsé­tet nyomja rá-erre a már kiala­kult és bevált gyakorlatra. Megváltoztatni azt kell, ami nem jó, márpedig ez jónak bi­zonyult, még akkor is, ha egyes részterületei korrigálásra szorul­nak. A paksi községi tanács a me­gye egyik legerősebb házi brigád­ját fejlesztette ki, erre alapozta az egész községfejlesztést. Ezt a brigádot éppen az új mechaniz­mus szellemében nem egy-két éves, átmeneti jelenségnek tekin­ti, hanem végleges formának. A hosszabb időre való berendezke­dés tulajdonképpen ennek a bri­gádnak a stabilizálását jelenti. IJogyan? Mindenekelőtt biztosítják az állandó, folya­matos foglalkoztatást, mert hiszen ez az egyik előfelté­tele a munkaerő-vándorlás megszüntetésének. Ha állandó munka-, rendszeres kereseti alkalmat nyújtanak, az emberek szívesebben maradnak. Már kezd is stabilizálódni a több mint 60 fős házi brigád: a szak­emberek jelentős része évek óta tagja a brigádnak. Kialakulóban a törzsgárda, annak ellenére, hogy maga az egész brigád fia­tal. i Építenek most egy állandó te­lephelyet a brigádnak, hiszen ma már ott tartanak, hogy jelentős mennyiségű építőanyagot tárol­nak, értékes gépekkel rendelkez­nek. A telep megteremtése is ar­ra vall, hogy a tanács nemcsak egy-két éves időtartamra számol a brigád munkájával. Kezdik korszerű alapokra he­lyezni a bérezést is. A tanácsi házi brigádoknál az órabér volt a jellemző, kezdetben itt Pakson is. Most azonban rátértek a telje­sítménybérre. • Nem ÉM-, hanem tsz-normát alkalmaznak. Amióta bevezették, nőtt az átlagkereset. Órabért csak néhány olyan mun­kánál alkalmaznak, ahol nem le­het normát alkalmazni. A mun­kabért egy-egy létesítményre utalványozzák. A munkabérnek körülbelül 80 százalékát fizetik ki teljesítménybér formájában. A létszámot nem növelik to­vább, inkább ezt kívánják stabi­lizálni. Ezzel ugyanis fel tudják használni a községfejlesztési ala­pon összegyűlő pénzt, s a falufej­lesztésre fordítható egyéb össze­geket. A brigád ugyanis nemcsak a községfejlesztési alapon össze­gyűjtött pénzösszeg erejéig dolgo­zik, hanem az egyéb fejlesztési pénzösszegeket is rajta keresztül hasznosítják. Az, 1966. évi községfejlesztési alap 2 millió 300 ezer forint, a brigád évi termelési ér­téke azonban megközelíti, előreláthatóan a 7 millió fo­rintot. A brigád járdalapozza az utcá­kat, de az általános iskola bőví­tését is végzi. Rábíznak kisebb tatarozásokat, javításokat, de egy sor állami lakóépületet is vele építtetnek fel. A kilátások szerint nagyjából a jelenlegihez hasonló ütemben épül, fejlődik a jövőben is Paks, s az építkezéssel járó feladatok ellátására elegendő a brigád jelenlegi kapacitása. A fa­lu fejlődéséhez a tanács tehát nemcsak a pénzügyi alapot te­remtette meg, hanem a kivitelezői kapacitást is. A községfejlesztés jelenlegi for­mája alapjában véve tehát meg­felel az új gazdasági mechaniz­mus célkitűzéseinek is. Viszont van olyan részproblémája is, ami­nek a megoldását az új gazdasági mechanizmus általános bevezeté­sétől várják. Jelenleg például roppant nehéz az anyagbeszerzés, még az önállóság mellett is nehéz anyaghoz jutni. Nem tódnak biztonsági tartalékot létesíteni, ellentmondás van bizonyos hite­lek megnyitása és az anyagellátás között. Ezek azonban nem magá­ból a házibrigád-rendszerből fa­kadnak, hanem az ország álta­lános építőanyag-gondjaival kap­csolatosak. BODA FERENC Érintésvédelmi tájékoztató Több ezer éves csiszolókő, rézkori agyagmécses és ezüstdénár került a szekszárdi múzeumba Az eltelt hetekben sok régésze- i lelőhelyet fedeztek fel a szek- zárdi Béri Balogh Ádám múze- un kutatói a légmúltnak a szán­óföldeken előkerülő emlékeit is :szrevevő, önkéntes múzeumbará- ak bejelentései alapján. Többen i határban talált több száz, sőt öbb ezer éves tárgyakat ajándé­koztak a szekszárdi múzeumnak. Kiss István kistormási lakos éldául, földmunka közben egy ojásdad alakú, sötét, sima kőre >ukkant. Belerúgott, mert brikett- íek hitte, de alaposan megfájdult öle a lába, súlyosabb volt egy zéndarabnál. A múzeumban negállapították, hogy őskori csi- ■zolókő, amellyel kő- és csont- ■szközöket készítettek évezredek­kel ezelőtt. Dr. Csanády György mórágyi körzeti orvos a határban rézkori agyagmécsest talált, Pártái Gyula szekszárdi kollégiumigazgató ér­tékes habán-kerámiával gyarapí­totta a múzeum gyűjteményét. Pusztabencsén Radnai János tsz- tag egy török hódoltságkori, ma­gyar címeres ezüstdénárt talált a szőlőhegyen; Merő Béla érettsé­gizett fiatal pedig Kakasdrói származó, középkori dénárokat ajánlott fel a múzeumnak. A decsi Alkotmány Tsz tehe­nésze azt jelentette be a múze­umnak, hogy a község határában, közelebbről Béli István földjén sok régi pipát lehet találni. Ezek vagy török hódoltságkoriak, vagy régi decsi pipakészítő műhelynek lehetnek a maradványai. A terü­let megvizsgálása érdekes adatok­kal leletekkel járul majd hozzá a Sárköz történetének-feltárásához. Hat fiú, hat lány, hat fővárosban Moszkva (MTI) Újszerű tánc- dalfesztivál kezdődik egy hét múlva Moszkvában. Bolgár, cseh­szlovák, lengyel, magyar, kelet­német és szovjet tánodalénekesek mérik össze erejüket az Esztrád színházban, majd egy-egy hétig Varsóban, Prágában, Szófiában, Budapesten, Berlinben folytatódik a verseny. A részvevők a hat ország dalainak legjobb külföldi előadója címért küzdenek. A „magyar színeket” a feszti­válom Bencze Márta és Koós Já­nos képviselik, akiknek a fény­képei már megjelentek a moszk­vai falragaszokon, és a négymil­liós példányszámú Szovjetszkaja Rosszijában, amelynek szerkesz­tősége a nemzetközi fesztivál fő- védnökségét vállalta. A Magyar Villamosművek mil­liókat áldoz a felvilágosító pro­pagandára, hogy a rohamosan szaporodó villamos háztartási gé­pek helytelen kezeléséből, kontár módon való javításából származó szerencsétlenségeket elhárítsa. A felvilágosító propaganda egyik eszköze a háztartási készü­lékek érintésvédelméről, baleset- mentes használatáról szóló tájé­koztató. Már a múlt év végén és, ez év elején a pénzbeszedő a vil­lanyszámlával együtt átnyújtott egy ilyen füzetecskét. A követ­kező hetekben, hónapokban a tá­jékoztató a villanyszámlával együtt ismét eljut mind a 2 700 000 villamos .fogyasztóhoz. Minthogy az áramszolgáltató vállalatok de­cember 31-ig az ország minden vidékén közzéteszik, hogy a hely­beli villamos hálózat milyen érintésvédelemre alkalmas, a tá­jékoztató nagyrészt az érintés­védelemmel foglalkozik. Ábrás segítségével ismerteti a háztartá­sokban használt készülékek úgy­nevezett nullázásának, vagy védő földelésének módjait, eszközeit, valamint a fogyasztókra tartozó tudnivalókat, amelyeknek isme­rete is hozzásegít az áramütés el­kerüléséhez. Újdonságok a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál pellán Mihály horganyzó a forró fémből emeli ki a fehérem csil­logó elemeket. Másfél hónapja üzemel ez a rezgöolló, mellyel fémlemezeket vágnak. A gép mellett Gillich LénárőL •• Ülést tartott a Tolna megyei NEB A Tolna megyei NEB novem­ber 3-án megtartott ülésén tár­gyalta a megye kisiparosainak te­vékenységét, különös tekintettel arra, hogy az új gazdasági me­chanizmus körülményei között milyen gazdasági és jogi eszközök alkalmazása látszik indokoltnak, tevékenységük szabályozásában. Ért követően került sor a bel­vízvédelemről, a vízkárok elhárí­tásának fokozásáról készített ösz- szefoglaló jelentés feletti vitára, amelynek során megállapítási nyert, hogy ma már a megye, a járások, a községek és a vízügyi igazgatóság mindenre kiterjedő szervezettel rendelkezik és a bel­vízvédekezés idején az anyagi ék az emberi erők összefogása meg­felelően történik. A Tolna megye NEB mindkét tárgyalt anyaghoz határozati ja­vaslatot is fogadott el, amely ta^r talmazza a soron következő idő­szak legfontosabb tennivalóit. ±

Next

/
Thumbnails
Contents