Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
2 TOLNA MEGYEI NfrCJSAG 1966. november 30. (Folytatás az 1. oldalról.) Az eddigiektől eltérően javasoljuk, hogy sem a Központi Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válasszanak póttagokat. A mostani választás már e szerint történt. Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tagjainak számát. A módosított szervezeti szabályzat természetesen továbbra is biztosítja a kooptálás lehetőségét. A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján javasolta, a kongresszust megelőző pártérte- kezieteknek, bogy ne válasszanak revíziós bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését és ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon Központi Revíziós Bizottságot. A revíziós bizottságok teljesítették hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása, ügyvitele és munkarendje felett. Javasoljuk, hogy a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fá. radhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Úgy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revíziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve á pártbizottságok el tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagyni; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyvitelét és munkarendjét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtó bizottságai ellenőrizzék. Több heflyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a szervezeti szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását. A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Az állami és tömeg- szervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez az arány 80—.90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek; A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a szervezeti szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban, vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a szervezeti szabályzatban, ezeket azonban nem tartjuk szükségesnek külön indokolni. Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs kifejezte azt a meggyőződésünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt vezető szerepének további fejlesztése. Valamennyi javasolt módosítás célja, hogy v a párt mégjobban megfeleljen hivatásának, vezetä szerepének; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszervezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg- új feladatokat jelent ez a hivatali pártszervezeteknél a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. Uj követelményeket támaszt azonban a legfontosabb területen, a gazdasági életben tevékenykedő alapszervezetek munkájában is. A következő időszakban a pártszervezetek fontos feladata lesz, hogy ismertessék a gazdaságirányítás reformjának lényeges vonásaik Elméleti oldalról megközelítve a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újabb következtetéseit kell elsajátítaniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni. A gazdaságirányítás új rendszere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít. Minden vezető — párttag vagy pártonkívüli — alapvető kötelessége, hogy a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hang^ súlyozni: az aiapszervezetek megnövekedett jogai jelentik majd az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekeit szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szülessenek és hogy megvalósuljon a politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét is figyelembe' vevő ellenőrzése. A helyenként ma még jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaság- vezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a párt- szervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniük kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e vagy sem. A pártszervezetek jogainak ki- szélesítése csak akkor fogja a párt vezető szerepét erősíteni, ha ezekkel helyesen tudnak élni. A nagyobb önállóság egyben több felelősséget is követel. A jövőben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a párt- alapszervezctek munkájának megjavítására. Az alapszervezetek tevékenykednek közvetlenül a dolgozók között, nekik kell azonnal reagálni a problémákra és véleményekre. Mint eddig, a jövőben is az alapszervezetek lesznek a párt politikája végrehajtásának letéteményesei. Ebből a meggondolásból szükséges, hogy röviden szóljunk tevékenységüknek, mint a pártmunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A pártalapszervezetek többsége az elmúlt években betöltötte hivatását és eredményesen valósította meg feladatait. Reagáltak a területükön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszerveknek gondjaikat és konkrét intézkedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszervezet is, amely csak regisztrálta az eseményeket, de kevés erőfeszítést tett a helyzet megjavítására. A pártalapszervezetek munkája nem merülhet ki a nehézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak passzív jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, harci szervezetek, amelyeknek végig kell vezetniük a küzdelmet a párt politikájának végrehajtásáért és meg kell oldaniok minden problémát, ha erre saját erejükből képesek. A felsőbb pártszervek szerepe akkor kerül előtérbe, amikor a nehézségek meghaladják a helyi A demokratikus centralizmus A központi pártszervekhez be- pártszervezetek erejét és lehető- fejlesztése azonban nem öncélú, érkező panaszok jelentős része az ségeit. A pártmunka minden területéről, így az alapszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg kell akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások elburjánzását. Az utóbbi időben megint találkozni ilyen jelenségekkel. A pártmunka eredményességét nem az értekezletek, jelentések számán, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cselekvőkészségén és a párt politikájának végrehajtásán kell mér- ni. Tisztelt Kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szervezeti felépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok, a pártszervezetek aktivitását kezdeményezőkészségét. Párt- szerű légkörben, a jogok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt felépítésében, irányításában, mindennapi tevékenységében szerves egységet alkot. Sok párttagot jogosan nyugtajelentősége mindenekelőtt abban állami szervek intézkedését, vagy van, hogy erősíti a párt eszmei, annak elmaradását kifogásolja, politikai, szervezeti & cselekvési Azt Uíyasztaltúk! hogy a pa- egysegét. Az elmúlt evek tapasz- naszos ügyek intézése eredmé- talatait elemezve, megállapíthat- eiyeyebb ha egy-egy jelentősebb juk, hogy pártunk egysége, min- panasz elintézésének folyamaté- den téren tovább erősödött. ba az állami szervek mellett az A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista—leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megítélésében és végrehajtásában kialakult egységet. Ugyanakkora jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkezhetnek. Ez fejlődésünk velejárója és nem szabad tőle megijedni. A pártegység védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézetek politikai érvekkel történő cáfolata és a keletkezett ellentmondások megoldása a párt, a munkásosztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A döntés előtti pártszerű eszmecsere erősíti az egységet, hozzájárul a helyes álláspont kialakításához, elfogadásához. Más a megítélése azopban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben lévő párthatározatokról kezdeményeznek és amelyekkel a demokratikus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzák. Az Ilyen jellegű vita lanít, hogy a párt helyesnek el- nem engedhető meg a kommu- ismert politikája és határozatai nista pártban, mert a többség álhelyenként és esetenként nem tál hozott határozatok a kisebbvalósulnak meg következetesen, ségre, a felsőbb szervek döntései sőt néha el is torzítják azokat, az alsóbb szervekre kötelezőek. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését, vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő eréllyel és esetenként nyilvánosan. A kommunista párt vezetésének törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, torzításoktól mentesen hajtsák végre. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Biszku Béla befejezésül hangsúlyozta: — Az új szervezeti szabályzat jelentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kongresszus a szervezeti, szabályzat tervezetét az ismertetett mó-' dosításokkal fogadja eh A Központi Revíziós Bizottság jelentése Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél elintézésének módját az iratok alapján, több száz ügy Központi Revíziós Bizottsága je- elintézését pedig a panaszos meglentésének megtárgyalására. A jelentár, — amelyet a küldöttek írásban kézhez kaptak —, egyebek közt hangoztatja: A párt VIII. kongresszusa által választott Központi Revíziós tekintetben Bizottság a szervezeti szabályzatban meghatározott területeken fejtette ki tevékenységét. Feladata volt ellenőrizni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általános gazdálkodását, pénztárát és központi vállalatait A Központi Revíziós Bizottság vizsgálta a párt központi szerveiben a munkarendet és az ügyvitelt. Megállapította, hogy a központi szervek munkarendje és ügyvitele megfelelt a szervezeti szabályzat . követelményeinek, a Politikai Bizottság és titkárság e tárgyban hozott határozatainak. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepe van a bejelentések és a panaszlevelek kielégítő és gyors elintézésének. A dolgozók levelei, melyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznek, a párt iránti bizalmat tükrözik és egyben tájékoztatnak kérdezése, illetve . személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg. A párt szerveinél és a pártsajtónál tartott edlenőlrzéseink azt mutatják, hogy az ügyviteli munka e is javult illetékes területi pártszervek is bekapcsolódnak A panaszok intézése általánosan javult, eredményesebb lett, ennek ellenére a vizsgálat még talált kirívó hibákat is. A Központi Revíziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásának vizsgálata során mindenekelőtt a költségvetések elkészítésének módját és annak végrehajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költség- vetés minden évben az alsóbb pártszervek javáslatainalk figyelembevételével a realitás és a fokozott takarékosság jegyében készült. A párt bevételei évről évre nőttek, a beszámolási időszakban, összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. Ezután részletesen ismertette a bevételi forrásokat, többek között elmondotta, hogy jelentősen növekedett a Hírlapkiadó Vállalat nyereségbefizetésének összege. A két kongresszus között többek között a Népszabadság napi példányszáma mintegy 85 ezerrel, a megyei pártlapoké pedig mintegy 110 ezerrel emelkedett. Megemlítette, hogy • a pártlapok falusi olvasottsága, a beszámolási időszakban 37,5 százalékkal növekedett. A párt kiadásai 8 százalékkal emelkedtek, lényegesen kisebb mértékben, mint az előző beszámolási időszakban. A kiadások kedvezőbb alakulásához hozzájárult a takarékosságra . való ' állandó törekvés ' mellett a Központi Bizottság 1964. december ló-i határozata. A Központi Revíziós Bizottság — a jelentésiben, röviden előadott módon —' igyekezett kongresszusi megbízatásénak Eleget tenni. Ezzel járult hozzá a bizottság ahhoz a nagy munkához, amelyet pártunk Központi Bizottsága a kongresszus ,által kitűzött feladatok megvalósítása érdekében. végzett. Kérjük a kongresszust, bírálja el a Központi Revíziós Bizottság tevékenységét és fogadja el jelentését, A Központi Revíziós Bizottság írásos jelen, téséhez Horváth András a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése Ezután a kongresszus rátért a 4. napirendi pontnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének tárgyalására. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — amelyet á küldöttek írásban előre megkaptak — többek között megállapítja, hogy a VIII. kongresszus óta a párt, a mozgalmi élet általános fejlődésével összefüggésben erősödött a pártfegyelem is. A kommunisták tudatos építői, tevékeny harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvényesülnek .a érkezett levelek száma: az emberek gondjairól, bajairól, pártélet lenini nor-ihái. amelyekre elsősorban a párttól a Központi Ellenőrző Bízott- várnak segítséget megoldást. ság és a fegyelmi bizottságok A beszámolási ' időszak alatt fegyelmi vizsgálatai során fokozottabban érvényesült a demokratizmus. A fegyelmi bizottságok intézkedései, módszerei és javaslatai az érintett párttagok és kollektívák nevelésére, a hibák megelőzésére, a kommunista jellemvonások1 erősítésére irányultak. KBKBNépszaosztáirodábadlyokhoz sághoz hoz 1963. év 1531 15 051 27 300 1964. év 1070 11 32b 23 991 1965, év 1044 12 477 29 474 1966,1. félév 422 0 882 19 97! A két kongresszus között élteit időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek párbbüntetésiben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a párttagságnak mintegy 4,5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a, kommunista erkölcs normái ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság 1755 fegyelmi üggyel foglalkozott. Munkája igényesebb, elmélyültebb lett, módszerei is fejlődtek. A beszámoló végül hangsúlyozza: a2 előttünk álló feladatok megkövetelik a politikai, eszmei és cselekvési egység további erősítését, a pártban. A Központi Ellenőrző Bizottság írásban kiadott jelentéséhez a szóbeli kiegészítést — tekintettel Nógrádi Sándor egészségi állapotára — Barinkai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára mondta el. — Jelentésünkben azokról a párttagokról adtunk számot — mondotta —, akik hibákat követtek el. Tagságunk kis hányadáról van szó, mert (Folytatás a 3. oldalon)
