Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

íí?M november 25, «tt-SÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Kerékasztal-beszélgetés Vöröskereszt-titkárokkal KÉSŐ ŐSSZEL — A naponta, megismétlődő hétköznapi apró tettekből, a szorga­lomból, ügyszeretetből szövődő eredményekről beszélgettünk Vörös­kereszt-titkárokkal. A beszélgetés azt igazolta: a titkárok ismerik és a gyakorlati munkában a Vöröskereszt II. országos kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásán fáradoznak. A tanfolya­mon, amelyet a Vöröskereszt megyei titkársága szervezett, s az elmúlt napokban fejeződött be, a titkárok a hétköznapok apró tetteiről, a sokoldalú munkáról adtak számot. Beszéltek a szocia­lista egészségügy egyik igen fontos eleméről, a lakosság egészség- védelméről, a betegség megelőzéséről, az önkéntes véradásról, a tisztasági mozgalomról. A tanfolyamon részt vevő titkároktól tájékoztatást kértünk munkájukról. Á munka nem t Patkás Sándorné, a dombó­vári MÁV Fatelítő üzemi Vö­röskereszt-szervezetének titká­ra mondta: — Az eredményeket, amelynek elismeréséért elnyertük a minta­üzemi, Vöröskereszt-szervezet cí­met, a párt, a gazdaságvezetés, a szakszervezet és a lelkesen dol­gozó egészségügyi aktívák közös munkájával értük el. Üzemünk­ben, bármiről legyen szó, hívá­fejeződött be továbbra is számítunk a párt, a társadalmi szervek segítségére, hisz a néhány sikeres akcióval munkánk nem fejeződött be, mindennap újra kezdődik. Felélénkült a tisztasági mozgalom Czakó Jánosné, a tolnai csúcsvezetőség Vöröskereszt­Minden szekszárdi lakosra : 3 négyzetméter park jut 100 pontot elért házak tulajdo­nosait megfelelően jutalmazhas­suk. Megtört a jég Forrai Ambrusné cikói Vörös­kereszt-titkár erről a követke­zőket mondta: — Amikor az új vezetőség át­vette a szervezet irányítását, ke­vesen voltunk. Most már 120 ta­gunk van, s tagságunk igen aktív. Községünk vezetői segítik mun­kánkat, sőt az elinduláshoz anya­gi támogatást kaptunk. Nagyon fellelkesítette tagságunkat a jól sikerült öregek napja, amely megmozgatta az egész községet. Utána megtört a jég, s egymás után jelentkeztek az új belépők, köztük néhányan már segítettek a véradás és más rendezvények előkészítésében. Tovább kell fejlesztem az eredményeket Bélés Jánosné pincehelyi Vöröskereszt-titkár arról be­szélt, mit adott a tanfolyam: — Sok jó módszert és hasznos előadásokat hallottunk a tanfo­lyamon. Az előadások utáni vita, a tapasztalatok kicserélésére adott lehetőséget. Pincehely a véradásban nemigen tett ki ma­gáért az elmúlt években, annak ellenére, hogy községünkben kórház van. Sokszor halljuk éj­szaka, de napközben is, a község utcáján robogó mentőautó sziré­náját. Ilyenkor eszünkbe jut, hogy jóllehet, többgyermekes csa­ládapát, szülő nőt, vagy súlyos be­teg gyermeket szállíthatnak. Em­berélet forog veszélyben, akit esetleg vérátömlesztéssel meg­menthetnének. A kórház az el­múlt évben 130 liter vért hasz­nált fel, s ennek jó részét más- honnét kaptuk. Sajnos, nehéz munka volt a véradás megszer­vezése. Az idén a legutóbbi vér­adás jobban sikerült, mint az ed­digi bármelyik. Pincehely is elő­relépett, s most már azon kell dolgoznunk, hogy ne visszafelé lépjünk. Szeretnénk megtartani, sőt továbbfejleszteni az eredmé­nyeket Naponta ismétlődő, hétköznapi tettekről beszélgettünk Vörös­kereszt-titkárokkal, akik az üzemben, a tsz-ben, a hivatalban és másutt helytállnak a munká­ban, s emellett a közösség, a tár­sadalom érdekében is vállalnak tennivalókat. ■ P. M. I Nem tűnik túlzottan aktuális témának ilyenkor, késő ősszel a virágokról és egyáltalán a ta­vaszról beszélni. Mégis érdemes, hiszen ahhoz, hogy tavasszal szí­nes virágok, kedves színfoltok dí­szítsék Szekszárd utcáit, a ker­tészeti munkákat már az ősz fo­lyamán el kellett végezni. A városi kertészet dolgozói és vezetői már gondoltak a tavasz­ra kiültették a virágtöveket, amelyek az első, tartósnak ígér­kező napsütésre kibújnak a föld­ből, szebbé teszik a város képét. A statisztika szerint az idén ősz­szel közel 60 ezer virágpalánta került a szekszárdi parkokba és utcai virágágyásokba. Ezek túl­nyomó többsége a kedvelt, és sokféle színben pompázó árvács­ka és másik hálás „utcai” virág, a nefelejcs. Tulipánból 18 ezer hagymát ültettek, tavasszal 16 fajta nyílik majd belőle. A már említett dísznövényeken kívül 2700 bokor rózsát is kiültettek a városi kertészek. Rögtön egy in­telem: a város utcáinak és terei­nek díszítése, a parkok gondo­zása évről évre súlyos összegeket emészt ijpl, de nem kevésbé sú­lyos összeggel sújtják azt is, aki úgy véli: leszakítva szebben mu­tat a parkban látott virág... Szekszárdon jelenleg 78 ezer négyzetméter a parkosított terü­let. A város kiterjedéséhez, lélek­számúhoz viszonyítva ez kielégí­tőnek mondható. Hozzávetőleges számítások szerint, így Szekszárd minden lakosára 3 négyzetméter parkosított terület jut — és két tő virág. Azt hiszem — de csak ilyen alapon —, mindenki ma­gáénak mondhatja majd a köz­területen lévő virágokat és dísz­növényeket. Az útkorszerűsítés miatt csök­kenteni kell Szekszárd egyik leg­szebb parkjának, a sétakertnek a területét. A gondozott, virágokkal beültetett rész városi viszonylat­ban mégsem csökken, ellenkező­leg: jövőre eléri a 100 ezer négy­zetmétert. A tervek szerint az új lakóházak környékén alakíta­nak majd ki parkterületet. így jövőre kerül sor a Wosinszky Mór utca és a Mészáros Lázár utca között épült lakótelep környéké­nek szépítésére és a Rákóczi ut­ca teljes hosszának „kivirágiosí- tására”. A tereprendezések már folyamatban vannak, így a szép, modem lakásokból nemsokára szemet gyönyörködtető kilátás is nyílik. Megváltozik majd a Mátyás ki­rály utca és a Szlüha György utca képe, igaz, erre legalább két-három esztendeig kell várni. Az idén ősszel ugyanis 460 juhar, hárs, gesztenye facsemetét ültet­tek, jórészt ebben a két utcában és a déli kertvárosban. Ameny- nyire örül az ember ennek, úgy keseredik meg a szájíze, ha arra gondol, hány kitördelt, megtépá­zott facsemetét látott az elmúlt években. Reméljük, ezek már nem jutnak hasonló sorsra... Mi a telet várjuk, pontosabban arra készülünk, a kertészek már egy évszakkal előbbre járnak. Gondoskodtak arról, hogy zöld gyep, színes virágszőnyeg fogad­jon bennünket, amikor tavasszal ébred a város. (kónyá) Pályázat gépmodellkészítésre A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója, a KISZ új­jászervezésének 10. évfordulója tisz­teletére a Gépállomások Megyei Igazgatósága, a MEDOSZ és a KISZ pályázatot hirdetett, a gép- és gép­javító állomásokon dolgozó szakmun­kástanulók részére erőgépek, munka­gépek és szerszámgépek kategóriájá­ban működő gépmodellek készítésére. A szakmunkásképző iskola kiállítást rendez a beérkezett pályaművekből. A versenykiírás egyik fontos felté­tele az, hogy szebb és arányosabb legyen a kivitelezés. A zsűri szigo­rúan megvizsgálja a méretarányokat, és azt, hogy legalább a fő szerke­zeti részek mozgóképesek legyenek. Előírás még az eredeti gyári színű festés, és lehetőség szerint a fénye­zett és krómozott kivitelezés. A pályamunkákat csak jeligével lehet beadni. Mindhárom kategóriá­ban (erőgépek, szerszámgépek, mun­kagépek) öt munkát díjaznak, és még hármat oklevéllel jutalmaznak. Az erőgépek kategóriájában (trak­tor, kombájn) az előírt hosszméreí; 300 milliméter. Az első díj .1000 forint. A munkagépek kategóriájában (eke; tárcsa, kultivátor, pótkocsi stb.) a hosszméret 200 milliméter. Az első díj 600 forint. A szerszámgépeknél (járművillamossági próbapad, eszter­gapad, csiszológép stb.) az előírt; hosszméret 200 milliméter. Az első díj 800 forint. K. Z. sunkra szívesen jönnek az embe- rek. Régebben nehéz volt a té­rítés nélküli véradás megszerve­zése. Dolgozóink nehéz fizikai munkát végeznek, s le kellett küzdeni az ebből adódó ellenál- . lást, amit így fogalmaztak meg: ' „Nem adhatok vért, félek, hogy utána legyöngülök, s nem tudom elvégezni munkámat”. — Ma már sokkal könnyebb a dolgunk. Köszönhető annak a se­gítségnek, amelyet a pártszerve­zettől, a szakszervezettől, a gazdasági vezetőktől, és nem utolsó sorban dr. Zahorcsek Alfonz üzemi orvosunktól kap­tunk. Üzemi orvosunk többször tart egészségügyi és balesetvé­delmi előadásokat. Sohasem mu­lasztja el, hogy a véradómozga­lomról ne tegyen említést. Ez az egyik titka annak, hogy elnyer­tük az említett címet. A másik, a jól dolgozó aktívák segítése és álddzatos munkája. Rendezvénye­ink jól sikerülnek. Nemrég csa­ládi estet tartottunk az üzem kultúrtermében 200 dolgozó rész­vételével. Üzemünk balesetveszé­lyes üzem. Ebből következik, hogy fokozott ellenőrzést kell vé­gezni aktíváinknak. Amikor va­lamelyik dolgozón észreveszik az ittasság jeleit, szólnak a műveze­tőnek, és ha a szonda szeszfo­gyasztást mutat, az illető aznap nem állhat munkába. Befejezésül mit mondhatnék? Munkánkban titkára többek között erről be­szélt: — Tolnán egy évvel ezelőtt alakult meg a Vöröskereszt csúcs­vezetősége. Úgy láttuk, szükség van a hét alapszervezet munká­jának összefogására. Azóta a gya­korlat is beigazolta a csúcsveze­tőség megalakításának hasznos­ságát. Egy évvel ezelőtt, ha vér­adásról, a tisztasági mozgalomról, vagy másról volt szó, az üze­meket, hivatalokat „ostromoltuk”. Kimaradtak a mozgósításból a kisiparosok, háziasszonyok, és más foglalkozásúak. Voltak, akik úgy fogták fel, reájuk nincs szük­ség, és sértésnek vették, hogy nem keressük meg őket is. Az üzemi Vöröskereszt-szervezetek mellett körzeti alapszervezeteket hoztunk létre. S így a község lakosságát bevontuk a Vöröske­reszt munkájába. Nagyon jó az, hogy a körzeti orvosok, védőnők, körzeti ápolónők segítségére, s aktív támogatására számíthatunk. Községünkben nagy érdeklő­dést keltett a tisztasági mozga­lom. Érdekli a lakosságot, ki érte el a „Tiszta udvar, rendes ház” tábla elnyerését igazoló 100 pon­tot, Azok, akik megkapták a táb­lát, büszkék erre. Sokkal több tiszta udvar és rendes ház van Tolnán, mint amennyi táblát szét tudtunk osztani. Emiatt töb­ben reklamáltak is. Pótlólag kell beszereznünk a táblákat, hogy 3 Cj sajtolócsarnok a Bonyhádi Zománcgyárban Különös építkezés kezdődött két évvel ezelőtt a Zománcipari Műveik bonyhádi gyárában. Uj sajtolócsarnokot építettek, de nem „szűz” területre, hanem a régi, rozzant épület köré és fölé. Ma már csaknem teljesen kész a közel hatmillió forintos beruhá­zás, most már jóformán csak a régi csarnok lebontása van hát­ra. Az új jóval magasabb és tágasabb, nem bontják részekre a válaszfalak, a több száz négy­zetméternyi felülvilágító ablak elegendő fényt bocsát a munka­helyekre!. Az építők — a Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozóinak — fel­adata nem volt könnyű, hiszen úgy kellett felhúzni a Ealakat, pilléreket, elkészíteni az új csar­nokot az alapozástól a tetőfe­désig, hogy közben egy napra sem álljon le a termelés. Az építkezés megnehezítette a gyári­ak munkáját is. Komolyabb fenn­akadás azonban nem fordult elő. a sajtolóüzem zavartalanul „szolgálta ki” a zománcozót. A befejezése után, egy kor­szerű, tágas, világos üzemben rendezkedhetnek be a gyáriak: Ide vonhatják össze valamennyi nyersgyártó részleget, a tech­nológiai sorrendnek megfelelően helyezhetik el a gépeket, meg­rövidítve a gyártmány útját. Az idén 2800 tonna zománcedényt állítanák elő a gyárban, jövőre azonban már 3300 tonnát irányoz elő a terv, mivel az új alagúl- kemenoe „belépésével” megnő a zománcozókapacitás. A sajtoló­üzem termelését is ennek meg­felelően kell növelni, ezt teszi lehetővé a beruházás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents