Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-23 / 276. szám
1 íSö6. november 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Újszerű kezdeményezés a pártoktatásban A közel negyventagú faddi általános iskolai tantestület nevelőinek kérésére, ez évben először, kidolgozták a Szekszárdi Járási Pártbizottságon a hat előadásból konzultációból álló egyedi, újszerű tematikát. Ä témaválasztás célja, hogy — a kérésnek megfelelően — magas színvonalú tájékoztatást,' választ adjanak a legfontosabb politikai, ideológiai kérdések ösz- szefüggéseire, illetve — a nézetek vitája során — bizonyítást nyerjenek a marxizmus—leninizmus igazságai. Az őszi-téli idényben, hat hónapon keresztül havonta tartandó összejöveteleken megyei pártós állami vezetők tartanak előadásokat. Az első októberben kezdődött, „Ifjúságunk neveltsé- gének helyzete, • a pedagógusok szerepe a hazafias nevelésben” című témával. Érdekesnek ígérkezik az ideológiai és a pedagógiai munka közötti összefüggések és kölcsönhatások az iskolareform tükrében című, konzultációval egybekapcsolt előadás, melyre november 23-án kerül sor. Sok kérdés érkezett az előadóhoz. A továbbiakban a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, utána az idealista és tudományos világnézet mai problémái kerülnek sorra. Következik az ideológiai irányelvek a megoldás útján, majd végül márciusban, a szocialista világgazdaság, a két rendszer versenye, a harmadik világ fejlődése kerül megvitatásra. A ki tűzött célnak megfelelően, kedvezőek az eddigi tapasztalatok. Érdekes — az elvi-politikai összefüggésekkel kapcsolatos — konzultációs kérdéseik voltak a többségükben párton kívüli faddi pedagógusoknak. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy az első foglalkozáson harmincnyolcán vettek részt. A faddi pedagógusok kérésének megfelelően idén kezdett kísérlet biztató kezdeményezés, melynek során közelítenek a nézetek, a vitában tisztulnak, kristályosodnak a vélemények. 132 vagon hibridkukorica vetőmag igénylés Megyénk termelőszövetkezetei beadták a jövő évi hibridkukorica-termesztési vetőmagigénylésüket a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. Százhuszonöt termelőszövetkezet összesen 133 vagon hibrid kukoricavetőmagot kér a legjobban termő fajtákból. Az idén megvalósult az, hogy már év közben figyelték a lábon álló növényeket és termésüket. Minden közös gazdaságban táblánként megállapították például, hogy azok fekvése, talaja, vízgazdálkodása stb. milyen kukoricafajtának a legkedvezőbb, milyen terem bennük a legbővebben. A tapasztalatok szerint állították össze a vetőmagigényléseket. Most már a megye tsz-éi — miután megtették a gondos előkészületeket — azt várják, hogy „felsőbb szintéin” is méltányolják ezt, s az országos vetőmagellátó vállalattól olyan vetőmagvakat kapjanak majd a tavaszi vetésekhez, amilyeneket meghatároztak és igényeltek. „Nyílt nap“ a szakmunkásképző iskolán A MüM 505. számú szakmunkásképző iskola vezetői december 5-én '„nyílt napot” tartanak. Ennek az a lényege, hogy a legjobb vasipari szaktanárok, oktatók négy megyéből egész napos módszertani tanácskozáson vesznek részt, betekinthetnek az iskola egy napi munkájába. Valószínű több mint ötven szaktanár jön el a tanácskozásra. A résztvevők reggel egy elméleti órán, majd gyakorlati foglalkozáson vesznek részt a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál. Ezt követően vasastanszéki ülést tartanak, ahol a vasas-szakoktatás kérdéseiről folytatnak vitát az eddigi tapasztalatok, az iskola távlati tervei alapján. A tanácskozáson részt vesznek az olyan iskolák politechnikai tanárai is, ahol vasasszakmát oktatnak. így a négy megyére kiterjedő szakmunkásképzés felelős vezetői egysége« elveket tudnak kidolgozni, illetve általánosítják a most ismert legjobb módszereket. EGY NAGY ÖTLET Pecsenyebárány ezres tételekben — Az üzleti vállalkozáshoz pénz kell — Az első nekifutás nem sikerült Elsősorban azért érdemel a szokottnál is nagyobb figyelmet a Hőgyészi Állami Gazdaság ötlete, mert jelzi, hogy milyen irányban lesz majd még nagyon sok keresni-, kutatnivalója egy mezőgazdasági üzemnek, az új gazdasági mechanizmusban. Érzékelteti, hol vannak azok a 'kihasználatlan lehetőségek, amelyekre a jövőben az eddiginél jobban fel lehet és kell figyelni. Mindenképpen bátorítás, bíztatás tehát a hőgyésziek ötlete, más mezőgazdasági üzemek számára is, az adottságok, a lehetőségek jobb, bátrabb kihasználásához, a kezdeményezéshez. Tulajdonképpen erről van tehát szó. Szüllő Béla, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója néhány mondat erejéig a következőképpen vázolta a nagy ötletet. Ennek a mezőgazdasági üzemnek többezres juhállománya van. Ez tehát a kiindulási pont. Ebből következik annak a felismerése, hogy a gazdaságon belül egy korszerű, pecsenyebárányt előállító üzemágat lehetne létesíteni. Köztudott ugyanis, hogy a magyar pecsenyebárány több külföldi országban valóban keresett cikk. összességében, hosszabb távon, biztos a pecsenyebárány számára a külföldi piac. Az exportáló külkereskedelmi vállalat, a TERIM- PEX, a Hőgyészi Állami Gazdaság szakvezetőinek a piacról alkotott véleményét mindenben alátámasztotta. Ha tehát nagy a kereslet, miért ne tartana ezzel megfelelő színvonalon lépést a kínálat? A hőgyésziek így tették fel a kérdést, elsősorban a maguk számára. A gazdaság igazgatójának más külföldi forrásokból nyert értesülése pedig tovább duzzasztotta és gazdagította az akkor már formálódó elgondolást. S itt vetődött fel a másik kérdés. Mi kell ahhoz, hogy hosszabb távon" kihasználják a külföldi kereslet nyújtotta lehetőségeket. Az alapanyagot biztosító juhállománnyal a gazdaság rendelkezik, de a megye, pontosabban a környező termelőszövetkezetek is érdekeltek lehetnének a terv kivitelezésében. Szüllő Béla ezt a következőképpen gondolja: Meg lehetne építeni egy minden tekintetben korszerű pecsenyebárány-hizlaldát a Hőgyészi Állami Gazdaság területén és kezelésében. Egy ilyen hizlalda hosszabb távon és kellő biztonsággal produkálná a külföldi vevők által megkívánt egyöntetűséget és minőséget. .A próbaüzemeltetéskor, 1967-ben, négyszer kétezer pecsenyebárányt állítana ily módon elő a gazdaság, kimondottan iparimezőgazdasági módszerekkel. Később, 1970-ig az évi négyszeres forgó biztosításával 18 ezer pe- csenyebárány kerülne ki a Hőgyészi Állami Gazdaságból. S itt kapcsolódnának e terv megvalósulásához a környező termelő- szövetkezetek oly módon, hogy „beszállnának” az alapanyaggal, mintegy üzlettársai lennének a Hőgyészi Állami Gazdaságnak. Az egy későbbi feladat volna, hogy kidolgozzák a részesedés, vagy az üzlettársi haszon módozatait, formáit. Egyelőre az volna a lényeg, hogy a gazdaság mint egy korszerű mezőgazdasági központként gondoskodna a pecsenyebárányok nagyüzemi hizlalásáról. Anyagilag jól járna a gazdaság is, jól járnának a vállalkozáshoz társuló tsz-ek is, és végső soron a népgazdaság is. De ez csak a dolognak egyik oldala. A másik, szintén fontos és lényeges. Tudniillik a pecsenyebárány- hizlalásnak egy korszerű ipari hizlaldában össze lehetne gyűjteni és hézagpótló munkaként közkinccsé lehetne tenni a tapasztalatait. Más mezőgazdasági üzemek is kiválóan hasznosíthatnák az ott összegyűjtött takarmányozási, gépesítési, szervezési, stb. tapasztalatokat. Magasabb szinten, nagyobb felkészültséggel és több tudományos igénnyel lehetne tanulmányozni a különféle 1 juhfajtákat és az ezzel kapcsolatos, egyéb időszerű feladatokat. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat nagy érdeklődéssel és segítőkészséggel fogadta a hőgyésziek tervét. Szó volt arról is, hogy az exportfejlesztési alapból a Külkereskedelmi Minisztériumtól megpróbálnak két és félmillió forintot kérni, az ipari pecsenye- bárány-hizlalda felépítéséhez. Ehhez az üzleti vállalkozáshoz — mint minden máshoz —, elsősorban pénz kell, és legelsősorban két és félmillió forintra volna szükség. Az első nekifutás azonban sajnos nem sikerült. A TERIMPEX nem tudta kijárni az első fordulóban a Külkereskedelmi Minisztériumnál a szóban forgó összeget. A közelmúltban arról értesítették a Hőgyészi Állami Gazdaságot, hogy sajnos nem áll módjukban a pecsenye- bárány-hizlalda megépítéséhez anyagi támogatást nyújtani. Ez azonban nem valószínű, hogy a Külkereskedelmi M misztérium végleges álláspontja. Márcsak azért sem, mert a hőgyésziek biztos üzleti partnerok, ezt az elmúlt évek során többször beigazolták, bebizonyították. Azt is bebizonyították, hogy mernek, új utakon keresgélni és velük érdemes üzleti kapcsolatokat teremteni. Megtörténhet, hogyha a kül- kemek mindez tudomására jut, akkor vonakodás nélkül megadja a kért anyagi támogatást. Mindenesetre számos érv szól amellett, hogy a hőgyésziek tervét érdemes támogatni. Vevő van, s ilyen helyzetben mindenképpen népgazdasági érdek a piac maximális kihasználása. Valóban izgalmas kérdés, hogy sikerül-e ezt az újszerű üzleti vállalkozást úgy tető alá hozni, hogy 1970- ben már 18 ezres tételben küldjék , Hőgyészről az egyöntetű, a kiváló minőségű pecsenyebárányt exportra. Nagyon örültek. Tizennégy éves kislányom nagyon büszke rá — feleli. .Mióta itt vannak. u Az elnök távozása. után Kovács Gyulával, a két kongresszus közt kommunistává vált elnökhelyettessel beszélgetünk, ötpercenként betér valaki, gyorsan intéződő problémájával. (Szállítják a fagy elől a burgonyát, most viszik az utolsó vagon káposztát.) A főkertész — miután megegyeztek, hogy kétszáz kiló káposztát hagynak csak hordós savanyításra — mondja, hogy négy esztendeje nem volt kötbérigény a szövetkezet ellen. Többször elhangzik itt és másutt is a szövetkezetben: „Mióta a Pistáék itt vannak”. Az elnökről és a főagronómusról van szó, együtt jöttek Mözsre 1962-ben. — Az a jó hadvezér, aki nem maga akar mindent elvégezni, aki ki tudja választani a sok jó javaslat közül a legjobbat. Arany Istvánt, a mi elnökünket valahogyan így tudnám jellemezni — mondja az elnökhelyettes. —- Nem büszke, nem rátárti, a vitában elfogadja, ha valaki mást lát jobbnak. Politikai vezető is. Aranyék honosították meg nálunk az elismerés új mércéjét, ltot már azt nézik nálunk, ki hogyan dolgozik, nem az a fő, hogy milyen nemzetiségű, honnan jött. De sokat vitáztak ezért! Elismerésnek tekintjük, hogy a mi elnökünket választották meg kongresszusi küldöttnek — mondja elégedetten. Munkakedv — merész kezdeményezés „Mernek, bíznak, küzdenek"’ — ebben foglalják össze ennél a tsz-nél a vezető gárda új stílusát. Korábban nem így volt. A négy éve még deficites kertészet ebben az évben ötmilliónál is több bevételt hozott. Évente na- gyobbítják. Volt olyan napjuk idén, amikor négyezer láda parajt is leszedtek. Gyorsan szállították, jó pénzt kaptak érte. Belevágnak a háromszáz főt befogadó közös étterem építésébe. „Mégsem jó, ha hetekig száraz koszton dolgoznak szövetkezetünk tagjai” — vallják. Az anyagi ösztönzés új módszerein vitáznak, egyelőre még csak a vezetők. Nemcsak a termékmennyiségnél, de az értéknél is szeretnék érdekeltté tenni a tagságot. Nem mindegy például, hogy mikor és milyen nagyságú uborkát szednek és értékesítenek. Négy éve is szorgalmas volt a mözsi tsz-tagság, mégis volt hiba a munkakedvvel, a régi vezetés hiányosságai miatt. Uj életre kelt a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezet, mióta más szakvezetők kerültek élére. Szám szerint és összeforrottságban is megerősödött a pártszervezet. Ebben van az eredmények forrása — elnökük örömmel adott erről számot a megyei pártértekezleten felszólalásában. És még egvben. Az elnök, a szövetkezet élén, úgy dolgozott, hogy megtalálta a vezetőség a hangot az egész tagsághoz. Egyetértésben, vitában kristályosítják ki álláspontjukat, terveiket. Nem „csak szakember” elnökük, hanem kommunista vezető. Túllátnak a földeken. A dolgozó parasztembertől nemcsak munkáját, de szavát, véleményét is igénylik. Ilyen szellemet honosított meg az elnök Mözsön. „Olyan vezetőink vannak nekünk, hogy irányításukkal jó úton haladunk, fejlődik szövetkezetünk” — vallják a mözsi tsz- parasztok. Méltán képviseli kongresszusunkon a mözsi szövetkezeti parasztságot a tsz elnöke. Hogy van mondanivalója, azt a megyei pártértekezleten elhangzott javaslatai is bizonyítják. A küldöttről a mozaik összerakható. íme, ez a kép rajzolódott ki Arany Istvánról, megyénk egyik kongresszusi küldöttéről. SOMI BENJAMINNÉ Beszédes számok: a II. ötéves terv időszakáról MŰVELŐDÉSÜGYI ELLÁTOTTSÁG: Óvodai férőhelyek száma 15 százalékkal emelkedett. A 10 000 lakosra jutó férőhelyek számában messze meghaladjuk az országos átlagot. (Országos: 162,4, Tolna megye 283,5). A terv időszakára 67 általános iskolai tanterem építését irányoztuk elő, ezzel szemben 114 tantermet építettünk. Középiskolai oktatásunk jelentősen fejlődött. Négy új középiskolát létesítettünk és az 1965-ös év végére a középiskolai tanulók száma 60 százalékkal növekedett. Népművelés területén is jelentős mértékben léptünk előre, öt év alatt 15 új művelődési ház létesült. Teljesen kiépült a könyvtár- és a mozihálózatunk. Az 1000 lakosra tervezett 1100 darab könyvtári kötetet lényegesen túlszárnyaltuk. 1965-ben 1000 lakosra már 1696 kötet jutott. A szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas mozik számát több mint ötszörösére emeltük. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG: Az orvosi körzetek száma 6 százalékkal növekedett. Az egy körzetre jutó lakosok száma lényegesen az országos átlag fölé nőtt. Jelentősen fejlődött a szakorvosi ellátás is, amely 1960-hoz viszonyítva 47 százalékos növekedést ért el. Kórházi ágyaink száma öt év alatt 19 százaléklcal szaporodott. Elkészült a 36 millió forintos beruházással épült tüdőszanatórium és a Balassa kórház új konyhája, 9 millió forintos költséggel. Szociális otthoni férőhelyeink száma 25 százalékkal emelkedett, s így a 10 000 lakosra jutó ágy számban meghaladjuk az országos átlagot. Bölcsődei ellátásunk növekedése 89 százalékos. Állandó bölcsődék 17 helyen működnek a megyében. \
