Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-22 / 275. szám

I TOLNA MEGYEI NEPÍÍJSÁG ISK>6. november 22. A HÉTEN A TV-BEN KUKKANTÓ (kedd, 17,35). Kér- .kerül terítékre, mivel mindket- dőseinkre Kremsier Edit szer- tőnek van matematikai, való kesztő válaszol. színűségszámítási alapja. Ha az — Ezúttal a Kukkantó 49. szá- érdeklődés a továbbiakban sem ma jelentkezik, decemberben — csappan — az eredeti tervtől el az 50.-kel — jubilálunk. És térően —, igyekszünk rendsze- februárban ünnepli a Kukkantó réssé tenni ezt az adást, ötödik születésnapját. A téma- HÁBORÚS SZERELEM (pén- körök most. hogyan lát a felnőtt lek. 20.30). Az ember és a háború és a csecsemő; hogyan és miből c sorozatból. Magyarul beszélő készítettek a régi gallok szappant; francia fflr^ A francia filmesek mi gátolja meg azt, hogy a ma- háborús témájú alkotásai közül darak lába télen ne fagyjon le; most, a második világháború ide- *.u találta fel a kardántengelyt? jén játszódó történetet láthatunk. Két kérdésre a választ is el- A magyar szöveg írója Kálmán árulom. A népmesékben oly £va mondta: gyakran előforduló kengyelfutók a valóságban főúri szolgák voltak és nevüket onnan kapták, hogy uruk lova mellett — a kengyel mellett — futottak. Később ala­kult ki ebből a szó mai értelme­zése: a gyorsfutár. A másik: a tengerimalac elnevezés eredete. Ezt az állatot őshazájából — Dél- Amerikából — a XVI. században hozták be a hollandok Európába. Miután a tengerentúlról érkezett, a hangzatos „Meerschweinchen” nevet kapta, ennek a névnek szó­szerinti fordítása a tengerimalac. JÁTÉK ÉS VALÓSÁG II. (Kedd, 18,25). Dr. Rényi Alfréd műsora. A sorozat II. adásáról is a szerkesztőnél, Jakab Zoltánnál sárnap, 20.00). Vígopera tv-filmen. érdeklődtünk, elsősorban arról, A szerkesztő Kármán György hogy hogyan fogadták a nézők mondja: az új műsort. — A tv-sített operák sorozatá­— Közvéleménykutató osztá- ban ez lesz a negyedik, az Éj- lyunk száz előfizetőnktől érdeklő- szakai repülés, a Háry János és dött telefoninterjú formájában és a Ce la Guerre után. Ezt a Do- kapott választ — a megkérdezet- nizétti-operát nagyon régen, még tek 98 százaléka —, azt bizonyí- Basilides Mária életében játszot- totta, hogy a siker jóval meg- ták utoljára magyar színpadon, haladta várakozásunkat. Ezúttal a így úgyszólván ősbemutatónak szerencsejátékok két újabb te- számít ez a tv-produkció. Doni- rületét vizsgáljuk: a lottót és a zetti ezt az alkotását kilenc nap — A főhős — Pierre, magyar hangja Avar István — hadi- tudósítóként tartózkodik a tűz- vonalban, és egyetlen vágya olyan fényképet készíteni, ame­lyet majd a Life címlapján hoz­nak le. Közte és az egyik mentő- állomáson dolgozó angol lány — Anne. Törőcsik Mari hangja között szövődik az a szerelem, amely a fiúnak meghozza ugyan a nagy alkalmat: a készített kép végre valóban a címoldalra ke­rül; csakhogy ennek a képnek az elkészítését szívesebben ke­rülte volna el... DONIZETTI: A CSENGŐ (va­rulettet. Végigkísérjük a lottó­játék fejlődését — már a közép­korban is ismerték —, és ismer­tetjük egy előzetes matematikai alatt készítette el, zenével, lib­rettóval — amelyet egyébként Blum Tamás fordított kitűnően, — betanítással együtt. És ezzel valószínűségszámítás „megdob- sikerült megmentenie a csődtől a bentően” pontos eredményét a nápolyi operaházat. A főszereplő lottóeredmények esetében. Az ún. Melis Györgynek Enrico szerepe­li on te Carlo módszerrel foly- ben nagyszerűen sikerült kihasz- tatott egyik kísérletünket filmről nálni a játék adta lehetőségeket, mutatjuk be és ugyanilyen mód- A vígopera egy éjszaka, egy ku- szerrel állapítja majd meg Rényi daroos nászéjszaka története. En- professzor a pontos időt is. Még rico Szerelmesét egy idősödő pa­taién annyit mondhatok: a kö- tikus veszi feleségül, akinek a vetkezőkben — decemberben és nászéjszaka hajnalán el kell utaz- januárban — a kártya és a sakk nia... miimiiiiiiiiimmiHiiimiiiimmimmmiiiiiimimiiiiitiiimiiiiiimiiiiiiii A KEEW C#ö igaz törtevet a mült szazadból Megtörtént krimi Hamburgból A másodigazgató rablóbandát szervez napi forgatagában ez is csak egy, állampolgár, és a nyugat-berKnl a sok más bűntény közül. egyetemen tanul. A kocsit egy VÁRATLAN FORDULAT évfolyamtársától kapta kölcsön, iQCK —. . __. « , . , , s fogalma sem volt, hogy mi van m ár 1 kff11*0, *:>esz®1 az ülések védőhuzata alatt. Kü­- .. amikor m^?bUfgla lott°Penz™1> lönben is ő csak azért jár Kelet­öf?,n®k van hete az mégis fordulat kovetke- Berlinbe, hogy ott az építkezése­elokeszuletig. Julius 11-én végre he Sot a tettes is kezre ke- ket tanulmányozza, hiszen épí­A férfi kiitta az egész pohár tartalmát, s láthatóan élvezte a kitűnő italt. Aztán lassan, nyu­godtan válaszolt: kell hajtania az akciót. GÉPKOCSI A DÜLÖÚTON «rLfá_K_ÖÍ" tészhallgató, s nagyon érdeklik a Július 11-én, hétfőn, négyórás hajsza után a hamburgi rend- . , _, őrség _P-U^s_ riadóautóját egy, ^ ® társaságban Az NDK népi rend- modern stílusok.- Különösképpen őrei ügyesek voltak, s nagy fo- gást csináltak. A külföldieket ellenőrző berli­ni határállomásnál történt. Egy a repülőtér felé vezető út melletti demokratikus Berlinből az ör- pontra. A határőrök ismerték. érdeklik a Karl-Marx-Allee épü­letei, az új utcasor stb., stb. Paulitz főhadnagy nagy türe­lemmel s kedélyesen hallgatta a török fiú előadását. Aztán fel­ajánlotta, hogy tekintse meg más­ösvényen találták, elhagyatva. A mert ^et^ké^rmXíord.TíV"^ kor is a várost, de talán jobb, hevert — 6t rend0regyenrUha ^ ótvon^on iír~f S Ä Zl ha előbb értesíti a kocsi tulaj­szetesen üresen. A zsákokon icauuícgjrwuuud Útvonalon Most ic mint mác na eioDD értesíti a KOCSI tUl hevert, mellette ket zsák, termé- * J-VL°st is, mint más- donosát alti biztos ielentkezik szelesen üresen a zsáwdrm, = kor- a vezetőt kiszállásra szólítot- Jíf.’ „5os^elentkÍzlk a felirat: Lotto GmBH. A csomag­tartóban a lottóközpont pénztá­rosa feküdt, összekötve, elkábít­va, kimerültén. tulaj­és igazolja őt. Nyilván — mondta a főhadnagy — nem hagyja ma­gát a bajban. Biztos lesz benne annyi becsület, hogy bevallja, övé a pénz. AZ ARANYKERESKEDŐ Közben Paulitz elé újabb je­ták fel, hogy a szokásos ellenőr­zést elvégezzék. Ez alkalommal szigorúbban, mint máskor. A fia­talember, aki a kocsin járt, ki­szállt, de foga között „botrányt” Csak július 12-én találták meg mormolt, s fel volt háborodva a erdei munkások, egy unterflüssi zavarás miatt. Ám hirtelen el­tisztás mellett azt a bútorszállító csendesedett, amikor a rendőr az x u autót, amelyet 9-én este loptak au*° üléseit borító^huzatot kezd- íentésPtóltakrElolvasta'^'"ebból d HsmbuFn Eddstädtfocn. A ko~ levenni. Az első ülesek hátsó értesült Yio§y a kocsibein sräny esi 110 kilométerre volt a varos- támláinak hátulján gyanús du do— mérésére szolgáló speciális mér- tol. A hatalmas jármű belseje- vök voltak. Amikor a védohuza- leget is találtak, valamint vegy- ben összekötve feküdt alsónad- tot lefejtették, s a dudorokat szert, csipeszt stb. Teljes felsze- rágban a két rendőrőrmester, megvizsgálták a határőrség leg- relést, olyan készletet, amit csak Eiffert és Schenk. A hivatalos nagyobb csodálatara 240, össze- ^ arannyal foglalkozók hordanak rendőri tájékoztatás szerint a szó- göngyölt 50 markas pénz került magukkal. A főhadnagy eddig kásos éjjeli ellenőrzések során napvilágra. Az utas nyugatnémet sem kételkedett hogy a török mindkettőjüket egy lokál hatul- pénzt akart a demokratikus Bér- férfi a bűnös, de most egyenesen só helyiségébe csalogatták, s ott linből kicsempészni! ~~t.s—-— Megkezdődött a fiatalember ki­hallgatása. Elmondta, hogy török nekiszegezte a kérdést: (Folytatjuk) Motorkerékpárok téli nagyjavítását 3 havi garanciával VÁLLALJA A TCLNAI FÉMIPARI ÉS SZERELŐ KTSZ (közületek részére is!) DUNAFCLDVÁRI RÉSZLEGE, Dunaföldvár, Béke tér 1. Telefon: 127 igen gyorsan elkábították őket. A hétfő délelőtti — az előbb ismertetett terv szerint lezajlott rablás során a lottótársaság zsákjaiban összesen 421 983 már­ka volt. Ezt az összeget a tár­saság szóvivője jelentette be. Ez­zel egy időben közölték, hogy a nyomravezetők 50 000 márka ju­talmat kapnak. A hamburgi rendőrség a kontinens minden or­szágának rendőrségével felvette kapcsolatot, de sehol semmi nyom. Csak egy a biztos: Julius Borowski nyomtalanul eltűnt. Mindenki egy helyben topog. Csak a lottótársaság intézkedik: elbocsátja a pénztárost, a rablás áldozatát. Mintha ő tehetne min­denről. Aztán látványosan le­mond a lottótársaság másodigaz­gatója. Az egyik hamburgi lap ekkor így ír: „Ezt a példamutató kötelességtudást tudnánk ajánla­tni néhány úrnak a rendőrségen Sis, legalább ennyi felelősségérze- 2tét szeretnénk látni azoknál, akik E tehetetlenek a rablás felderítésé­iben”. Ezenkívül: semmi. Az évek smúlnak, s lassan valóban fele­désbe merül a félmilliós rablás ■•ügye. A nagy világváros minden­HiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiciiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii fi 51) — 97 — Pár héttel később napszálltakor valaki ismét rálőtt. Az ismeretlen tettes ezúttal sem találta el. Flannigan sem volt rest, felkapta puskáját és vaktában a bokrok közé lőtt. Valaki felordított és átkozódni kezdett. A golyó tehát célba ta­lált. Flannigan a lovak közé csapott, hogy mi­előbb Lucanba érjen. Fellármázta a rendőröket és velük együtt a merénylet színhelyére ment. Az egyik bokor tövében vérrel átitatott zseb* kendőt találtak. A sötétben azonban a nyo­mok nem voltak eléggé kivehetők, ezért nem követhették a tettest. Szeptemberben aztán végleg tönkrementek a Donnellyék. James egy Collins nevű embernek adta el a vállalatot. Collins jó vásárt csinált. Amint a lucaniak megtudták, hogy többé nem a gonosz család tagjai hajtják a kocsit, hanem az új jövevény, szinte megrohamozták, igénybe vették szolgálatait. William ugyanakkor még mindig a börtönben ült, fiatal felesége pedig egyedül búslakodott. Jimmel és Joannal csak Tom, James és Robert maradt a szülői házban. Az utóbbi csak időn­ként tartózkodott szüleinél, mert minduntalan dolga akadt Londonban. John és Patrick Lon­donban telepedett le. Ott éltek és dolgoztak. Michael pedig nem tudott egy helyen meg­nyugodni, állandóan csavargóit, végül az On- tario-tónál kötött ki, s matróz lett egy rozoga gőzhajón. Hamiltonban nézeteltérése támadt^ a helyi rendőrséggel, emiatt kéthónapi szabadság- vesztésre ítélték. — 98 — Elmondhatjuk, hogy Michael minden gonosz­sága ellen nem volt alattomos. Azt is be kell vallani, hogy a Donnelly család tagjai keményen dolgoztak, senki» sem henyélt közülük. Michael azonban állandóan az országutat rótta, hol itt, hol ott jelent meg. Időnként azonban hazatért, hogy elmesélje anyjának kalandjait. Egy ízben hosszú csavargás után betoppant a házba, zsebe üres volt, gyomra korgott, szomorú képpel anyja elé állt és halkan megjegyezte: — Anyám, hazajöttem, hogy meghaljak. Joan azonban képen teremtette és rárivallt. — Hazudsz ebadta fajzat, azért jöttél, hogy bezabálj. 1876. októberében James Donnelly kirabolta a grantoni postát. Éjfél tájban hatalmas zaj közepette ki feszítette a posta ajtaját. Clyan lár­mát csapott, hogy fölébresztette a fél falut. Majd pedig meggyújtotta a lámpát, amelyet ma­gával hozott. Egyáltalán nem izgatta magát amiatt, hogy a fény kiszűrődik az ablakon. Ez­után a páncélszekrényt kezdte feszegetni, s miután nagynehezen kinyitotta, számolni kezdte a pénzt. Amikor távozott, két részeg emberre bukkant, akik ijedten elfutottSk. Gondolni sem mertek arra, hogy értesítsék a rendőrséget. Haj­nalban azonban valaki mégiscsak észrevette, hogy a p>osta ajtaja ki van feszítve és hívta a rendőröket. Három rendőr üldözőbe vette az — 99 — ismeretlen tettest, azaz James Donnellyt. Lóra kaptak és utánanyargaltak, közben találkoztak néhány emberrel, akiktől megtudták, hogy lát­ták James Donnellyt, amint rossz lován sebesen iszko! az országúton és semmi kétség sem fér­het < hozzá, hogy ő a tettes. A rendőrök hamar beérték a szökevényt. James ütötte-verte gebéjét, Wbgy gyorsabban szedje a lábait, de a szerencsétlen pára csak po- roszkálni tudott. James belátta, hogy csakhamar utolérik, ezért leszállt a lóról, hogy méltóan fogadja üldözőit. Csakhamar odaértek a rend­őrök is, leugrottak a lovakról és közrefogták Jamest, hogy megbilincseljék. James azonban nem hagyta magát, csontos öklével csépelni kezdte őket. Csakhamar mindhármukat literi- tette. Ezután felpattant az egyik rendőr lovára, s elpx>rzott az országúton. A Donnellyék nem tudták jól kezelni a lőfegyvert, annál ügyeseb- bent használták öklüket. James ezt ezúttal !s bebizonyította. A Donnelly fiú a lopott pénzzel együtt átszökött a határon és Detroitba ment. Hét hónapig bujdosott ebben a városban és ké­sőbb csak azért tért haza, hogy meghaljon. Azon az őszön semmi különös nem történt, csupán az, hogy december elején .William letöl­tötte büntetését és hazatért. William nyomban felkereste Bowden rendőrt, aki annak idején letartóztatta és nyilvánosan megfenyegette:

Next

/
Thumbnails
Contents