Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966, november 2. „KIVÁLÓ IFJÚSÁGI KLUB” Gombaként nőnek az ifjúsági klubok városokban, falvakban egyaránt. Megnőtt az érdeklődés a kötetlenebb művelődési, szóra­kozási formák — a klubélet iránt. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tisztele­tére kiírt „Kiváló ifjúsági klub” pályázat további lehetőséget te­remt az ifjúsági klubok rendsze­resebb és színesebb munkájához. Pallag Róberttel, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályá­nak munkatársával beszélgettünk a nagy érdeklődésre számot tar­tó pályázatról. — Ki vehet részt a pályá­zaton? — A KISZ KB a Művelődés­ügyi Minisztériummal, a SZOT- tal. a SZÖVOSZ-szal, a Honvé­delmi Minisztériummal, a Nép­művelési Intézettel egyetértésben hirdette a pályázatot, amelyen minden ifjúsági klub, amely va­lamilyen művelődési intézmény, iskola, tsz, földművesszövetkezet, fegyveres testület keretében mű­ködik. részt vehet. — Milyen alapon értékelik a pályázat eredményét? — Az ifjúsági kluboknak el­fogadott munkatervük van. Ezek programját úgy állítják össze, hogy az elősegítse a helyi nép­művelési tervet, a KISZ akció- programjának megvalósítását és szórakoztassa a tagokat. E mun­katervek tartalma és végrehajtá­sa képezi majd a későbbi értéke­lés alapját. — A szervezett programok nem mindig találkoztak a tag­ság elképzeléseivel. Vajon a pályázat segít-e ezen? — A jelentkezés után a klubok fenntartásában érintett intézmé­nyek, KISZ-szervezetek képvise­lői folyamatosan látogatják a benevezett klubokat. Ez nemcsak ellenőrzést, hanem ötlet- és ta­nácsadást is jelent. A munkaterv összeállításánál arra kell töreked­ni, hogy a program a helyi adott­ságoknak és a tagok igényeinek megfelelő legyen, hogy a leg­különbözőbb érdeklődésű fiata­lok sajátjuknak tekintsék a klu­bot. — Mikor történik az értéke­lés és az eredményhirdetés? — A klubok munkáját 1967 jú­liusában kezdik értékelni, az or­szágos szintű elbírálás szeptember­ben lesz. A pályázat eredmény- hirdetése novemberben az ifjúsá­gi sajtóban, rádión, és a Halló fiúk! Halló lányok! című tv-adá- son keresztül történik. Minden „Kiváló ifjúsági klub” oklevelet kap, ezen bélül 16 klub a KISZ KB dicsérő oklevelét és szép pénzösszeget kap, s azt klubfel- szerelés vásárlására fordíthatja. (vincze) Stratégiai rakéták Sűrű erdők, áthatolhatatlan, mocsaras ingoványok... A szó szoros értelmében elmehetünk mellettük, és nem vesszük ész­re az ott rejtőző rakétasilókat, így is kell ennek lennie; a stratégiai rakéták nem a kí­váncsi tekinteteknek valók. Több méteres vasbetonréteg, nagy mélység — ez jellemzi a kilövőállásokat. Itt bonyolult, de pontosan szervezett az. élet, tele változással, mert sza­kadatlanul tökéletesítik a ki­lövőállások haditechnikai fel­szerelését. A Szovjetunióban rövid idő alatt egész sor elvileg új raké­tafajtát készítettek, különféle stratégiai harceszközök egész komplexumát helyezték üzem­be, sok hatalmas — és ami különösen fontos — mozgó ki­lövőberendezést építettek. A tisztek, akik e berendezéseket kezelik, egybehangzóan álla­pítják meg rendkívüli mozgé­konyságukat, harcálló képes­ségüket, meglepő érzékenysé­güket a vezérlési jelzések iránt Stratégiai harci rakéta a silóban Levegőszennyeződés — dohányzás — rák A glasgowi röntgenszűrő inté­zet vezetője szerint a levegő­szennyezettség és a dohányzás „együttese" jelentősen növeli a tüdőrák-megbetegedést. Nagy- Britannia területén ugyanis 10 000 lakosra jut egy tüdőrák- megbetegedés, a városokban azon­ban, ahol a levegő szennyezett, ez az arány 4:10 000. Véleménye szerint, ha az ottani városok le­vegője nem lenne annyira szeny- nyezett, legalább napi tíz ciga­rettával lehetne többet „büntet­lenül" elszívni. Talajvédelem levendulával Közismert a talajerózió veszé­lye, amely egyes országokban kü­lönösen sújtja a mezőgazdaságot. A növényzet nyújtja ellene a legjobb védelmet. A gabonafélék és a szálas takarmányok na­gyobb védelmet jelentenek, mint a kapások. Kiváló eredményt értek el a levendulával, amely három esztendő alatt teljesen be­szüntette a talajelmosódást. Te­kintetbe véve a levendula hasz­nosságát és feldolgozási lehető­ségeit, érdemes erre különös gon­dot fordítani. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIVIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIll IGAZ TÖRTÉNET A MÜLT SZAZADBÓL iíiiiiimiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiMiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiutiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii — 49 — A következő héten McKinon Lucan ba ment, másodszor is találkozott a DonnellyékkaL, akik meghívták, hogy töltsön náluk pár napot. Mon­dani sem kell, hogy a titkosrendőr élt az alka­lommal. James meg bicegő William akkor már saját farmján élt, néhány mérföldnyi távolságra a családi otthontól. Mondani sem kell, hogy mind­ketten erőszakkal kisajátított földön laktak. Patrick, Robert, Michel, John és Thomas, vala­mint Jenny továbbra is szüleinél lakott. Jenny ritkán jelent meg a faluban, s vala­hányszor csak felbukkant az utcán, valósággal elbűvölte a falusi Rómeókat. Csak a Donnellyék rossz híre akadályozta meg a legényeket abban, hogy udvaroljanak a szép lánynak. Egyiknek sem volt annyi bátorsága, hogy belépjen a Donnellyék oroszlánbarlangjába. Akadt azonban egy kivétel, méghozzá William Farell, annak az embernek a fia tanát, altit Jim Dón nelly megölt, ügy tűnt, a .Donnelly-íiúk, úgy-ahogy, megtűrik, talán éppen a történtek miatt, William azonban csak röviri ideig csapta a szelet a Donnelly lánynak. Jeniny később egy St! Thomas-i legénybe lett szerelmes, aki nagy nehezen megnyerte a többi családtag tetszését is és elvehette a lányt. — A Donnellyék házában állandóan fejfájás gyötört — mesélte később McKinon. — Akkora zaj volt, mint egy kovácsműbelyioen, és olyan eszeveszett rohangászás, mint az őrültek házá­ban. Egy hétig vendégeskedtem, ám a pokoli / — 50 — lárma egy pillanatra sem szűnt, még éjnek ide­jén is motoszkáltak, civakodtak. A Donnelly-fiúk állandóan mozgásban voltak. Ha nem verekedtek egymással vagy mással, állandóan tornáztak, gyakoroltak, egymást pii- íöltók. Birkózásukat, öklöaésüket éles felkiáltá­sokkal kísérték. Gyakran összekaptak, s azon­mód ölre menteik. A legcsekélyebb ok is kellő ürügy volt számukra, hogy egymásnak essenek. Megvadult írek módjára viselkedtek. Az ét­kezés is zajosan folyt le. Ebéd közben csak úgy röpködtek a tányérok. Egy ízben Patrick főtt krumplival dobta meg Róbertot. A krumpli azonban célt tévesztett és a vendéget, McKinont találta el. Joan erélyesen megfeddte: — Jobban célozz, te tökíilkó! Egyetlen egyszer csillapodtak le a kedélyek. A hangoskodó Michel minduntalan félbeszakí­totta anyját, aki leánykoráról mesélt, a Gelty- hegység környékén eltöltött éveinek emlékét idézte fel. Joan nem sokat teketóriázott, köny- nyedén felkapta a nehéz palacsintasütőt és fej­bevágta vele Michelt. Michel hangtalanul össze­rogyott. Joan pedig tovább fűzte szavait, mintha mi sem történt volna. — Néhány kellemes pillanatra is emlékszem — mesélte McKinon. — Jenny szívesen énekelt, s ha felcsendült kedves hangja, a többiek hal­kabban zajongtak. Az énekszót William hegedűn kísérte. Előfordult az is, hogy Joannak mulató kedve támadt, és érdes hangján rázendített a — 51 — „Hiányzik a fél lábam” című dalra. Ilyenkor azt hittem, hogy beszabadult a kutya az udvar­ról, és az vonít. McKinon ügyesen faggatja a Donnellyékat, hátha elárulják magukat. Időnként ugyanis szó­vá tette a környéken előforduló lopásokat, gyúj­togatásokat, ám a többiek válasz nélkül hagyták kérdéseit. Egy csillagos éjjel McKinon egyedül maradt a szobában a legidősebb Donnelly-fiúval, Jamessal, aki már eléggé ittas volt. Hetet-havat összehordott, már úgy tűnt, hogy megoldódik a nyelve, váratlanul azonban elhallgatott, majd pedig másról kezdett beszélni. — Hallod-e te McKinon, tudod-e. hogy tet- szesz nekem? — mondta akadozva. — Jól tar­tottad magadat a versenyen. Michel megtöltötte poharát, egyhajtásra kiitta, s tovább beszélt. — Ne hidd azonban, hogy a falhoz állítasz bennünket. Eddig még senki sem járt túl az eszünkön. A titkosrendőr összerezzent. Talán csal; nem árulta el magát? Ha ezek a szörnyetegek meg­tudták, hogy milyen céllal jött, hát akkor meg­írhatja a végrendeletét is. — Nem értem, hogy mit akarsz mondani — tagolta szavait. James elnevette magát.

Next

/
Thumbnails
Contents