Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

1966. november äff. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG Hízik a Sió, engedik a vizet a Balatonból — A Sió gazdaggá tenné itt a vidéket. Az öntözéses gazdál­kodással, szállítással, milliókat nyernénk vele. A vízi sport ked­velői szívesen járnának ide túrára, a csendes folyóra, a csodála­tosan szép gemenci erdőbe. Mi nagyon szeretnénk, ha a szabályo­zás hétlépcsős terve egyidőben épülne meg, mert később jó pár millió forinttal kerül majd többe, a különböző átalakítások miatt. Az az összeg, amennyibe a Sió csatornázása kerül, hamarosan megtérül. Már akkor is, hacsak a Sárrét tízezer holdját öntöznénk vele. Tolna megye területén, de más megyében is, végig a Sió mellett, folynak a felmérések a folyó hasznosításáról. Nagyon hízunk benne, hogy ez a terv nemcsak álom, nem marad az utó­dok számára egy elképzelés a sok közül. Rajtunk múlik, hogyan és mikor valósítjuk meg. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy ér­vényre juttathatjuk azt, amit szeretnénk. Itt Tolnában mi tudjuk azt legjobban, mit kellene sürgősen megcsinálnunk — mondotta dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, és a Sió- bizottság elnöke. Pár ezer éve lopja már a Ba­laton vizét az óriás' Dunának. A történészek régen Akarattyán anyakönyvezték eredetét, ám idő­vel az utódok Siófokot adták szülővárosának. Élete igen vál­tozatos. Hol dúsgazdag, dúskál a milliókban, máskor meg oly sze­gény, majd el apad az éhségben, szomjúságban. Az időszámítás előtti évektől merész terveket akantak megvalósítani általa, meg párszor halálra is ítélték. De ő mind ez ideig megmaradt az ál­mok folyójának. Hazánkban, Kö- zép-Európában egyetlen olyan víziót sincs, amelyikkel annyit törődtek volna, amelynek ki­használásáról annyi elképzelést fektettek volna papírra, s en­nek ellenére még mindig majd­nem ugyanolyan, mint évezredek­kel ezelőtt: hol patak, hol folyó, noha immár a Sió csatornázásának terve kétezer éves Nagyon szerette Galerius római császár (292—311) Pannónia tarto­mányát. Többször meglátogatta. Uralkodásának utolsó esztendejét is itt töltötte. Diocletianus csá­szártársával azt Is tervezték, hogy a Balaton fölös vízét a Dunába vezetik le, a természettől alko­tott, de a turzások folytán el- homckosodott Sión. A szabályo­zás első terve ezenkívül más célt is szolgált. Mezőföld, Hegyhát, külső Somogy népét ellátó keres­kedővárosba, Goa-siumba, köpy- nyen és gyorsan szállítottak árut, és a folyón mulatozásaik alkal­mával gyakran pompás karnevá­lokat rendeztek. A csatornát 180 centiméter mély, három méter pzéles és hat méter magas töltés kísérte végig. A víz eresztéséhez, la. hajók átrakásához Siófokon zsi­lipet is építettek. A mocsoládi Vasútvonal mentén a régészek meglelték maradványát. Később a sűrűn változó ger­mán törzsek nem törődtek vele. A csatorna, főleg a Duna áradá­sától láposodott el. Apró szigetek, berkek világa lett. Fatönkből vájt lélekvesztőn jártak ott az emberek, gyakran templomba, esküvőre, temetésre, de még aratni is. Hasonló terve volt még a ró­maiakéhoz a Sióval Pippó Spa- riónak, Zsigmond király hadvezé­rének, aki kamaszként került Magyarországra Velencéből. Gaz­Szekszárdi orvosi nap A Tolna megyei Tanács Balas­sa János Kórház tudományos ta­nácsa 1966. november 26-án szek­szárdi orvosi napot rendez a Szekszárdi Járási Tanács dísz­termében. Az orvosi napon hét előadás hangzik el különböző té­makörből. így többek között: él­ménybeszámoló, a tokiói Gastro, enterológiai V ilágkongresszusról, az epehólyag-elváltozásokról, a májbetegségekről stb. Az előadá­sokat budapesti, pécsi és szek­szárdi orvosprofesszorok, illetve 1 főorvosok tartják. dag kalmár apjának áruját kí­sérte fel. Magyarrá vált, híres törökverő vitéz lett belőle, ám szíve mélyén csak megmaradt a vágy szülőföldje, a pompa, a ke­reskedés után is. Amikor felesé­gül vette a törvény által fiúsított Ozorai Borbálát, a nászajándék­ba kapott Ozorából Velencéhez hasonló, fényes, gazdiig várost akart építeni. Ugyanakkor a Dunántúlra igyekvő olasz, görög kereskedőktől a vámot szedte. A csatornán számtalan uszálya járt, Palota várát körbefogta a Sió, a városban több volt a víziót, mint a földút. A török portyázók már kétség- beesett levélben adnak hírt arról a szultánnak, hogy a Dunántúlon Magyarország vize és levegője dögletes. Tó és mocsárvilág. Amelyik folyó pedig a Balatonból ered, az egy rettenetes láptenger. Allah emberei ott elpusztulnak, a gyaurok pedig otthonra lelnek berkeiben. Le kell vezetni a Ba­laton vizét és akkor kiszáradna a Sió is és megszűnne félelme­tes mocsárvilága. Szerencsénkre a munkát mar nem kezdhették el, a terveiket magukkal együtt visszamenekí­tették a lófarkas zászló birodal­mába. A legszeszélyesebb mégis akkor volt a Sió, amikor a Dunántúlon kibontakozott a malomipar, a mesterséges halastavak építése. Apró gátakkal hol elfogták a vi­zét, másnap, meg mind eleresz­tették. Ki-ki érdeke szerint. A csatorna végül is ekkor ment iga­zán tönkre, sok volt az áradás, a terméketlen föld nőtt körülötte, gyarapodott a mocsárvilága, pusz­tulásra ítélve a közelében lévő településeket. Mária Terézia bi­rodalomfejlesztési tervében is sok szó esik a Sióról. A Grätz, Bala­ton, Kolozsvár-i csatorna életéből nagy szerepet osztottak rá. Az 1800-as évek elején végül is Beszédes József mérnök tervei alapján ármentesítették a Sió vízrendszerét. Lényegében még most is abban az állapotban éli világát, csak 1947-ben hajózsili­pet építettek hozzá Siófokon, hogy a Balatonfüredi Hajógyár­ban készült vízi járműveket — jégtörőt, uszályt, vontatót — a Dunára, majd tengerre juttassák. Nemrégen Siá-bizottság is alakult — huszonnégy vállalat, szerv, tu­dományos egyesület képviselőiből, amely fő feladatának tekinti, hogy végre olyan hajózható folyó legyen, amilyennek régesrégen el­tervezték és szerették volna. Be­lőle is gazdagodhatna, válhatna milliomossá a körülötte lévő te­rületek népe, természetesen, ha célszerűen fel tudnák használni vizét. S ezzel a „ha” szócskával ma is éppen annyi gond, prob­léma van, mint hosszú évszáza­dokon át. Most főleg akörül van a vita, hogy csak az árvédelmi kaput építsék-e meg, vagy pedig egy hétlépcsős terv alapján úgy szabályozzák a Siót, amely által hosszú évtizedekig, esetleg év­századokig nem lenne rá gond. Nem beszélve arról, hogy a Sió­völgyi öntözési kerettervről csak merész álomként, illegálisan be­szélhettek, még nem is olyan ré­gen a szakemberek. No, de a tervkészítés már átlépett legális korszakába, s a Sió-bizottság nemrégen is tanácskozott és ko­molyan meghatározta a tenni­valókat, amelyek alapján most készülnek a felmérések. A Sió szabályozása már nagyon időszerű. Igen fontos szerepe vol­na a balatoni vízháztartás rende­zésében, amely csak úgy érhető el, ha a tervek elkészülnek, hogy az esetenként hirtelen megnöve­kedett csapadékot rövid időn be­lül levezethessék. Tavaly a Bala­ton felét vitte el a Sió, mintegy egymilliárd-hetvenezer köbméter vizet, de volt olyan esztendő is, amikor háromnegyed év alatt a tó háromnegyed részét kellett a Dunába ereszteni. Komolyabb árvíz ezért nem volt a Balaton körül. Nagyon várják a szabályozás végrehajtását a környező terme­lőszövetkezetek, hiszen csak Tol­na megyében, elgondolásuk alap­ján tizenötezer holdon valósít­hatnák meg az öntözéses gazdál­kodást, amely évi huszonötmil­lió forint többletjövedelmet je­lentene. Egymillió köbméter veszendőbe menő vízzel meg tudnák oldani Szekszárd nagy problémáját, a város bőséges vízellátását is. A terv alapján végre hasznos víziúttá válna a Sió. Például olcsón jutna a Simontornyai Bőr­gyárba évente több mint ezer va­gon szén, a tolnanémedi és szek­szárdi kendergyárba a nyers­anyag, Somogyba, Tolnába, Ba­laton vidékére a .Duna kavicsa, könnyen szállíthatnák el a bada­csonyi bazalt, a balatonalmádi vöröskövet különböző építkezé­sekhez. Hajórakodó állomást lé­tesítenének Szekszárdon, már az első lépcső megépítése után, ide helyeznék át a Balaton vizét szennyező ipartelepeket. Palánk­ra, Keselyűsre kavicsrakodót ter­veztek. Könnyebb lenne a vidék zöldség-gyümölcs ellátása, mért a termelőszövetkezetek többet tud­nának a Sión szállítani fillére­kért, mint vonaton, vagy gépko­csival és a páradús úszó raktár­ban nem fonnyad össze az áru idő előtt. A gemenci erdő fakitermelése sem lenne gond. Nem beszélve arról, hogy az árkapu megépítése után nem kellene félni olvadás­kor és nyár elején, nem öntené el a víz a rezervátumot, nem pusztulnának el az értékes álla­tok. A hétlépcsős csatorna megépítése ___________ u tán egészen megváltozna itt a vidék. A még mindig szegényes tolnai, somogyi, Fejér megyei falvak gazdag községgé, várossá fejlődnének, sok ezer embernek adnának munkát a partján léte­sülő gyárak, ipartelepek. Az épít­kezésre fordított költség a nép­gazdaságnak igein rövid idő alatt térülne meg. A szabályozás­sal az eddigi Duna és Tisza észak—déli irányú víziútja mel­lett egy kelet—nyugati víziút épülne ki hazánkban, amely mil- liárdokkal csökkentené a szállí­tási költségeket. A Rajna—Majna—Duna-csator- na hamarosan elkészül, jó lenne bizony, ha erre az időre a Sió csatornázásának munkálatai is befejeződnének. A Sió szabályozásának terve elkészült. A különböző elképze­lések lényegében most is ugyan­azok, mint régen. Csak annyi kü­lönbséggel, hogy nem egy keres­kedőt, malmost, vagy gyártulaj­donost, uralkodót tenne gazdaggá, hanem vidékének lakóit. ANDRÁS IDA Csecsemő megkaphatja-e az influenzát ? Idézünk egy hozzánk érkezett levélből: „Tisztelt Négyszem­közt! A szoptatásról azt olvas­tam, hogy az olyan csecsemő, akit anyatejjel táplálnak, nem kapja meg a ragályos betegsé­geket. Kérem válaszát arra vo­natkozólag, hogy csecsemő az influenzát megkaphatja-e? Kedves olvasónk! Az anyatejen táplált csecsemők ellenállóképes­sége, a mesterségesen tápláltaké- val szemben óriási. A hűl és es be­tegségekkel szemben (influenza; nátha stb.) a csecsemő még nem rendelkezik megfelelő ellenálló erő­vel, s a veleszületett védettség sem elegendő. Az ember orrából, szájából, torkából kilélegzett, tüsz- szentelt és kiköhögött kórokozók könnyen fertőzik a babát. Gyer­mekük védelme érdekében távol kell tartani a kórokozókat (bete­geket), s növelni az ellenállóké­pességet! Legnagyobb veszedelem­ben az újszülöttek vannak. Új­szülöttnek tekintjük a csecse nőt kéthónapos koráig. Ezek közül is különösen veszélyeztetettek a ko­raszülöttek. Ezért ebben az idő­szakban az újszülött közvetlen kö­zelében csak az anya tartózkod­jék. A csecsemő nem játékszer! Ne látogassák, ne érintsék, ne csókolgassák! A család beteg tag­jai, az újszülöttől tartsák magu­kat távol. Az édesanya fokozott gonddal ügyeljen a tisztaságra, a szoba egyenletes hőmérsékletére, i környezethez alkalmazkodó öl­töztetésre, a közvetleíi léghuza­tok elhárítására. Igen fontos sza­bály: influenzás, náthás anyának vagy gyermekgondozónak köte­lező a gyakori kézmosás, a száj- és orrkendő viselése. Csecsemő­jével foglalkozó édesanya foko­zott gondal ügyeljen saját tisz­taságára ! Minden egyes esetben mielőtt csecsemőjéhez nyúl, kezét szappannal alaposan mossa meg. Járvány esetén esetleg fertőtlení­tő . szert is tehet a mosdó vízbe. (Sterogenol, nitrogénod neomag- nol stb.) Nemcsak az újszülött, de a csecsemő szobájában is mi­nél kevesebbet tartózkodjanak. Tartsák távol a látogatókat! A eimogatás, csókolgatás, utcai ruha egyenesen házhoz szállítja a kór­okozókat! A szoba csiramentes levegőjéről, a naponkénti több­szöri szellőztetéssel gondoskod­junk. Helyesen szellőztetünk, ha — rövid időre — az összes ajtó­kat és ablakokat teljesen kinyit­juk. Ilyen módon a szoba leve­gőjének teljes kicserélődését biz­tosítjuk. Ilyenkor a csecsemőt vi­gyük más szobába, vagy takar­juk be. A csecsemőt, ágyának állandó elhelyezése alkalmával is védeni kell a közvetlen légáram­lástól. A helyes szobahőmérséklet 19—20 fok. Fürdésnél, tisztába te-1 vésnél 23—24 fok. (Koraszülöttek­nél l1—2 fokkal magasabb legyen n A csecsemő ellenállóerejét nö­veli, a korának és fejlődési fo­kának megfelelő helyes táplálás, a ,,D»»- és a „C”-vitamin-juttatá.s. A betegség kezdetén azonnal or­voshoz kell fordulni! A „C“-vitamin- eliátásunk biztosítása Kaptuk az alábbi sorokat: „Kedves Négyszemközt! Máról holnapra mindenki náthás, inf­luenzás stb. Az orvosok a C- vitamint úgy emlegetik, mint az influenza elleni biztos védőszert. Legyenek szívesek megírni, hogy mi a szerepe a C-vitaminnak az emberi szervezetben? Ha lehet, sürgős választ kér egy olvasó­juk»». Kedves Olvasónk! A C-vitamin­nal sokat és részletesen foglal­kozott rovatunk. Tekintettel arra, hogy a probléma sürgős és fontos, a lényeget megismételjük. A C- vitamin (aszkorbinsav) szerepe, illetve hatásmechanizmusa a szer­vezetben még nem egészen tisztá­zott. Nemcsak a legjobban is­mert, de egyben a leglényegesebb vitamin is! E vitamin élettani sze­repe Igeai sokoldalú: a nyálka­hártyák és érfalak egészségi ál­lapotának fenntartása mellett sze­repe van a csontosodásban, a vér­képzésben, a fertőző betegségek elleni ellenállóképesség fenntartá­sában stb. Hazai viszonylatban a lakosság megfelelő C-vitamin-el- látása igen komoly kérdés, a szű­rővizsgálatok tanúsága szerint. Külön problémát jelent; hogy a szervezet a C-vita mint nem tudja raktározni, mint általában a víz­ben oldódó vitaminokat és így teljes mértékben a rendszeres napi C-vita min-f ogyas zt ás ra va­gyunk utalva. Ennek biztosítása a nyári és a kora őszi hónapokban általában nem különösebb feladat, mert akkor bőségesen áll rendel­kezésre zöldfőzelék és gyümölcs,- valamint a zöldpaprika és para­dicsom. Sokkal nehezebb és gya­korlatilag még mindig megoldat­lan kérdés a lakosság téli és kora tavaszi C-vitamin-ellátása. Külö­nösen február végétől, május vé­géig terjedő időszak nehéz, mert ilyenkorra már a különböző tar­tósított főzelékek és gyümölcs- félék, a tárolásuk során C-vita- min-tartalmuk nagy részét el­vesztik. Ez az ólra annak, hogy bár a burgonya C-vitamin-tartal- ma aránylag nem nagy, a ma­gyar népélelmezésben mégis ez jelenti a fő C-vitamin-forrást té­len, mivel burgonyából igen so­kat fogyasztunk. A téli C-vitamin- eilátás szempontjából igen hasz­nosak a különféle savanyított ké­szítmények, hordóskáposzta, sa­vanyú paprika, és uborka* Ittas, részeg, alkoholmérgezett 7 Idézünk: Tisztelt Négyszemközt rovat! Az alkohol méreg, azt mondják. Hol kezdődik és hol végződik. Jönnek hozzám ha­verok, és úgy berúgnak, hogy nem tudnak hazamenni. Hogyan segítsünk? Magam naponta 4— 5 liter bort megiszom, de min­dig tudom, hogy mit csinálok. Egy olvasó. Az alkoholmérgezésnek három foka van: ittasság, részegség és alkoholmérgezés. Ittasságnál az arc kipirult, a szemkötőhártya be­lő veit, a hangulat emelkedett. Az ittas ember hadarva beszél, ha­donászik, mindenkibe beleköt, él- celődik, szónokol, énekel. Járása tántorgó, hányingere van. Ré­szegségnél a szem kötőhártyájá­nak belöveltsége fokozott, a szem nedvesen csillog, a beszéd düny- nyögő, vagy dadogó. A járás dülöngélő, a végtagok remegnek. Viselkedése megbotránkoztató. Erő­szakos cselekedetekre képes. Gya­kori nála a csuklás, hányás. Alkoholmérgezésnek az alkohol­hatás legsúlyosabb fokát nevez­zük. Ilyenkor elvész az eszmé­let. A mély és felületes reflexek hiányoznak. Az alkoholmérgezett légzése akadozó, horkoló. Aszívr működés fokozódó romlása miatt, a légzésbénulás következtében be­állhat a halál. A tapasztalat azt mutatja, hogy­ha egy ilyen súlyos alkoholmér­gezésnél a mély álomból tizenkét1 óra múlva nincsen ébredés, úgy minden esetben beáll a halál! Elsősegélynyújtás. Az . alkohol­mérgezettet ne hagyjuk magára Ha eszméletnél van, hánytassuk, itassunk vele jó erős babkávét. Ha eszméletlen, fektessük ágyba, fejét fordítsuk félre, hányás után száját tisztítsuk meg, végezzünk élesztési eljárásokat. Melegítsük végtagjait, ha légzése kihagy, vé­gezzünk mesterséges lélegeztetést. Sürgős orvosi segítségre is szük­ség van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents