Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-16 / 270. szám
í3őő. november Io. TOLNA MEGYEI nEPűJSAG Á szennyezett víz A z egész világ szomjas. Óriás városok, kis faluk, ipari üzemek, mezőgazdasági gazdaságok mind igénylik a vizet A nagyvárosok vízellátásának javítására óriási technikai berendezéseket szerkesztenek. Milliárdokat költenek vízkutatásra. Az emberiség mégis szomjas. Nyugat-Németország, Ausztria és Csehszlovákia egyes iparvidékein már nincs jó víz. A patakokból minden életet kiölt a vegyszer, az üzemek szennyvize. Tulajdonképpen a vízhiány a sok szennyezett víz miatt van. Hazánkban is. Oka még a fokozott iparosítás, az egyre több vizet kívánó termelőberendezé- y sek. És ez nálunk is tapasztalható. Vizeink szennyezettségi foka az utóbbi években szinte kézzelfoghatóvá vált. A folyók, patakok vize színét váltja, büdös, gőzölgő a vegyszertől. És pusztul e vizekben az élet. A halfélék a növények, a természet csodálatos, eddig talán nem is ismert törvényei szerint alkalmazkodni igyekszenek a változó életkörülményekhez. ■ A folyóvizek védelemre szorulnak. Hazánkban törvény van erre. A törvényt alkotó, ezt betartató hatóságok legfőbb törekvése: jó szóval, büntető szankciókkal elérni, hogy tisztuljanak meg folyóink. A megyében is piszkosak a folyók. Büdös a víz. Ez nem alkalmas már öntözésre sem, de az itt élő hal közfogyasztásra sem bocsátható. A Sió, meg a Sárvíz vize az „eresztések” idején szinte olaj-, vegyszerréteggel borított, pedig az eresztések már „humánusak”. A nagy ipartelepek, Péten, Székesfehérvárott már azt tették gyakorlattá, hogy az ipari szennyvizet nem folyamatosan, hanem csak a hónap bizonyos napjain engedik a folyókba. Három-négy nap alatt elfolyik az adott folyószakaszokon a szeny- nyezett víz. Ekkor szinte meg lehetne gyújtani a vizet. Ilyenkor a halak elkábulnak. Ilyenkor a víz nem alkalmas öntözésre, mert a veteményen megérződik a vegyszer. A vizek tisztaságának biztosítására, a szennyezettség megakadályozására életbe lépett a törvény. A törvény, amelynek pontjait be kell tartani. Jelesen: fizessen az, aki a szennyvizet a folyóba engedi, vagy építtessen derítőt. A vizeket szennyező válíála- - tok két dolog között választhatnak. Vagy fizetik a bírságot, vagy pedig derítőt építenek. A gyakorlat az, hogy az az előbbi megoldást választják. A köbméterenkénti néhány fillér w „büntetés” elenyészően kevés ahhoz a hatalmas összeghez képest, amennyibe egy korszerű derítő építése kerül. A Dombóvári MÁV Fatelítő Vállalat, amely egyik jelentős vízszennyező volt a megyében, derítőt épített, most már nem olyan mennyiségű és nem olyan töménységű fenolszármazék kerül a Kapósba. A Simontornyai Bőrgyár, a másik legjelentősebb vízszennyező üzem, hosszú évek óta járja már a jóváhagyó szervek, építőhatóságok hosszú kálváriáját, hogy derítőt építhessen. A Bonyhádi Vasipari Ktsz bonyhádi és mázai telephellyel felvételre keres lakatos, hegesztő és esztergályos szakmunkásokat Jelentkezés: Bonyhád, Rákóczi u. 20. sz. (60) Az ügy olyan lassan haladt előre, mintha nem is volna hazánkban törvény, éppen e dolog mielőbbi elintézésére. Az építkezés szerencsére már folyik. A Fejér megyei ipari üzemek azonban továbbra is ontják a folyókba a szennyvizet. A mindent kiölő fenolszármazékok, az olyan vegyszerek, amelyek a vízbe engedve elvonják a vízi élettől az oxigént, száz köbméter számra zúdul a folyókba. A vizek szennyezése ma már gyakorlati dolog. Szembe kell ezzel nézni mindenütt. Hivatalos és magánlehetőségek maximális kihasználásával. Mert azért van lehetőség a vizek tisztán tartására. Körülbelül két éve készült el a Rakacza-tó. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek a hasznosítása több irányú. Egyrészt biztosítja az ottani iparvidék és lakótelepek vízellátását, csapadékot tartalékolva, öntözést tesz lehetővé a nyári hónapokban, ugyanakkor a nagy biológiai és mechanikai derítők sorának felépítésével a vizek szennyezését is hatásosan megoldották. Volna a Tolna megyei vizek szennyezése ellen lehetőség hasonló dolgokat tenni? Természetesen. Tulajdonképpen csak az 1964. évi 4. törvényt kellene minden részletében betartani, illetve betartatni. A törvény intézkedik arról, hogy a vizeket gondozni kell. Hogy hazánkban a vízgazdálkodást úgy kell folytatni — minden vonatkozásban, öntözés, erőműtelepítés, védekezés, ipari és lakossági fogyasztói víz biztosítása tekintetében —, hogy szomjas földjeink, jó víz után vágyó halaink, növényeink, de legfőképpen az ember ne sokáig szomjazzon. Ha az ember e vonatkozásokban a realitásoktól nem rugaszkodik el, be kell vallani,, sokkal többet tehettünk volna már ez ideig is a törvény 1964. december 31-i megjelenése óta. Elsősorban persze állami feladat, a hivatalok, üzemek dolga, hogy a törvény értelmében járjanak el. Mindenütt emberek intézik tulajdonképpen a megyei, az ország, végeredményben az egész emberiség ügyét: a szomjazás elleni harcot. Az embereknek pedig nem sokat kell erről, ennek fontosságáról beszélgandára gondolok. Talán kissé erős példát mondok: a különböző rúzsok, szépítőszerek nagyobb propagandát kapnak, mint a víz. Nagyobb propagandát kap a szeszes ital, amely ivása ellen, az alkoholizmus csökkentésére hivatásos és amatőr bizottságokat hoztunk létre. A vízről nem beszélünk. Csak mérgelődünk, amikor a hal fenolos, amikor az öntözött káposzta, vagy paprika ehetetlen, amikor Pesten, Pécsett az ivóvíz szinte „füstöl” a fertőtlenítő vegyszerektől. Tulajdonképpen a szomjúság ellen csak egy pohár kristály- tiszta, jó ivóvíz kell. A világnak sok-sok millió köbméter vízre van szüksége. Tolna megyében csak néhány üzemnek kellene derítő. Fejér megyében csak néhány vegyipari üzemnek kellene megtiltani a víz szennyezését, s a kérdést máris megoldottnak mondhatnánk. A szennyezett víz azonban kísér bennünket. A jó törvényt nagyobb akarással kell érvényre juttatni. Mert tulajdonképpen a tiszta vizet mindenki szereti. S erről a pontról kell elindulni. PÁLKOVÁCS JENŐ Önálló elektrotechnikai csoport alakul Sxeksxárdon Ismeretes, hogy a villamos szakemberek legjelentősebb szakmai egyesülete a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE). Ennek központja Budapesten van és több önálló helyi csoporttal rendelkezik. Tojna megye villamos szakemberei a pécsi helyi cs>- portboz tartoznak pillanatnyilag. Hasonló a helyzet Somogy és 2a- la megyét illetően is. Tekintettel arra, hogy a villamos szakemberek száma és a munkával kapcsolatos érdeklődési kör elkerülhetetlenül fokozódik, ezért a pécsi helyi csoport vezetősége a MEE budapesti központjával egyetértésben elhatározta, hogy többek között Tolna megyében is-önálló helyi csoportot alakít. Ezáltal a megye villamos szakembereit az eddiginél szorosabb szervezetbe lehet tömöríteni, így a felvetődő elektrotechnikai problémák megoldása, azok tisztázása feltétlenül könnyebb lesz: Az egyesület tagjai már eddig is sok olyan problémát oldottak meg az egyesület keretein belül társadalmi munkában, amely igen hasznos volt egy-egy üzem, vagy éppen egy város távlati fejlesz-: tése szempontjából. A vezetőségválasztássa] egybekötött alakuló taggyűlést november 17-én tartják Tojna megye elektromos szakemberei a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdi Üzletigazgatósága ebédlőjében. Interpresszfotó—66 Moszkvában díjkiosztással egybekapcsolt sajtóértekezletet rendeztek az Interpresszfoto—66 saj- tófoto-kiállítás befejezése alkalmából. A több mint 1100 képet bemutató nemzetközi kiállításnak, amelyet a nemzetközi újságírószervezet rendezett, közel félmillió látogatója volt. Az Interpresszfoto— 66-on kitűnően szerepeltek a magyar fotósok. Almási László és Horling Róbert ezüstdíjat, Hemző Károly bronzot kapott. A színes fotók öt különdíja közül kettőt magyarok — Horling Róbert és Járai Rudolf — vittek el. A Szovjetszkoje Foto című folyóirat diját Tóth József kapta. A kiállítás szervező bizottsága az aktív együttműködésért az első díszoklevéllel a Magyar Újságírók Országos Szövetségének fotoszakosztályát jutalmazta. s valahogy úgy vagyunk ez- 1 zel a törvénnyel, a vizek szennyezésének kérdésével, hogy a törvény megjelenése óta, sajnos néhány ilyen fontos rendeletet ugyancsak ide lehetne még sorolni, keveset beszélünk hátasáról, betartásának szükségességéről. Tulajdonképpen a propaA Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzletigazgatósága felvesz villanyszerelőket és segédmunkásokat Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: Szekszárd, Be- zerédj u. 9. (117) A Bátaszéki Vegyes Ktsz felvételre keres gyakorlattal rendelkező bér- és munkaügyintézőt, gyors- és gépírót, valamint esztergályos szakmunkásokat. Jelentkezés: Bátaszék, Budai u. 5. (95) Űj év elején az erdőgazdaságban A nyereségrészesedés: két heti kereset — 500 hektár telepítés a tsz-eknek — KGST-ben nyilvántartott telepítési kísérlet Naptár szerint még. másfél hónap választ el bennünket az új évtől, viszont az erdészetek már másfél hónapja új évben járnak; ott október elsejével kezdődik a gazdasági év. A forgalmas útvonalaktól távol, bent az erdőkben már javában folyik a kitermelés, utazik a fa a bányákba, fűrésztelepekre, ipari üzemekbe, és a TÜZÉP-telepekre. De az erdőgazdálkodás nem csupán a kitermelésből, az erdőirtásból áll, gondoskodni kell az utánpótlásról. új telepítésről a kivágott erdő helyén. Megelevenedtek a csemetekertek is; speciális géppel emelik ki a leendő szálfák zsenge csemetéit, csomagolják, szállítják az új telepítésekhez. — A mi munkánkat, mesterségünket sajnos, alig ismeri a nyilvánosság — állapítja meg Toll- ner György, a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság fiatal igazgatója. — Pedig nekünk is megvannak a napi gondjaink, mint akár rokonterületünkön, a mezőgazdaságban, vagy az iparban. De eredményeinket is bárhol letehet j ük az asztalra ... Igen, így igaz... Valóban, kevesen tudják, hogy az erdőgazdaságra a következő években milyen feladatok várnak. Nem csupán a saját kezelésükben levő erdőterülettel kell gazdálkodniok, hanem a termelőszövetkezeteknek is jelentős területen kell telepítést végezni. ötezer-kétszáz hektár az a terület — erodált, dombos, vagy mélyfekvésű vizenyős, mező- gazdasági művelésre alkalmatlan — amelyet különféle fafajtákkal be kell telepíteni. — Erre az évre ötszáz hektár a tsz-telepítésünk. A paksi Ezüstkalásznak például 69 hektár, a sárszentlőrinci Petőfinek 23, a kurdi tsz-nek Duzson ugyancsak 23 hektár, és még jó néhány szövetkezetnek kisebb-nagyobb terület — mondja az igazgató. — És emellett van a saját, üzemi telepítési feladatunk. Bikácson például százötven hektáron kezdődött meg a talajelőkészítő mély- művelés, Sz—100-as traktorokkal szántatunk, hetven centi mélyre forgatják a talajt. A bikácsi erdészetről még any- nvjt; igen kedvezően alakul a néhány évvel ezelőtt végzett nyárfatelepítési kísérlet, a mélyültetés. Egy olyan homokos területen végezték, amelyben nem sikerült eddig semmiféle telepítési kísérlet, próbálkozás. A mélyültetésnek az a lényege, hogy több méteres suhángokat bocsátottak le a talajvíz szintjéig fúrt lyukakba. Az így telepített olasz nyár, óriás nyár, és más nyárfajták még egyszer annyit nőttek, mint az ellenőrző parcellákba hagyományosam telepített ugyanazon fajták. Ezt a kísérletet egyébként KGST-szinten is figyelemmel kísérik, nyilvántartják. — Milyen eredménnyel zárult az elmúlt gazdasági év? — A tervhez képest félmillió forint az eredményjavulásunk. Az idei évre már 650 000 forint pluszt vállaltunk. Ez a félmillió annyit jelent, hogy kétheti bérnek megfelelő nyereségrészesedést tudunk fizetni, és ezen felül a tartós létszámmegtakarításból 170 ezer forint prémiumot. Ez a félmilliós terven felüli bevétel abból adódik, hogy a megyei erdőgazdaság dolgozói — erdészek, famunkások — mindent elkövettek, hogy a kitermelt fatömegből minél értékesebb választékot hozzanak ki. Sikerült is... Egyrészt azzal, hogy a kitermelésnek kilencven százalékát géppel végezték. Másrészt azzal, hogy olyan munkásgárda áll rendelkezésre, amely több éves, vagy éppen évtizedes gyakorlattal rendelkezik. Ennek a munkának, tapasztalatnak az elismerését fejezik ki majd az e hó 19-én megkezdődő termelési tanácskozások, amelyeken nem csak egyszerűen az elmúlt egy év munkáját értékelik, hanem a kongresz- szusi munkaversenyt is, és ítélik oda a szocialista brigád címet azoknak a brigádoknak, amelyek megfeleltek e megtisztelő cím sokoldalú követelményeinek. A közeli napokban a megyei erdőgazdaságban egy olyan munkára teszik fel a koronát, amely ugyan nem vág a szakmába, de értékben mégis számottevő. Elkészül a központi géptelep — javítóműhely —, amelyet kétmillió forintos költséggel, saját erőből épített fel az erdészet Tamásiban. Még a központi fűtés berendezését is az erdészet szakmunkásgárdája építette. Ezen kívül még hárommillió forint értékű saját építést végeztek; utat, lakóházat.: egyéb üzemi épületeket. — Eredményeinkről beszéltem már, úgy gondolom, gondjainkról is szólni kell — mondja Toll- ner elvtárs. — Az előző években közvetlenül a vágásoktól szállítottuk a tűzifát a TÜZÉP-nek. Most ötezer tonna fánk eladatlan, és a TÜZÉP most azt kéri: hogy az eddigi 90 napról 120-ra emeljük fel a tartalékolást. És, amíg korábban a fűrésztelepeinkről a fűrészhulladékot is elvitték az utolsó szálig, most Kurdon: Tamásiban, Dalmandon annyi halmozódott fel, hogy már tűzrendészet! szempontból is teher a számunkra. Próbálunk most a termelőszövetkezetekkel megállapodást kötni, hogy ezzel az olcsó tüzelővel — 30 forint mázsája — lássák el azokat az idős, nyugdíjas tagokat, akik nehezen jutnak más tüzelőhöz. — És azt is szeretnénk, ha a termelőszövetkezetek időben bejelentenék az igényüket az építkezésekhez szükséges szertára. Akkor a kitermelésnél már az igények ismeretében tudnánk ösz- szeállítani a szerfaválasztékot, nem termelnénk feleslegesen. Mert, ha tűzifából bőségesen is van most, az iparnak változatlanul szüksége van a fára — a gazdaságos termelés nem csalt nekünk, hanem a népgazdaságnak is érdeke. BI. /
