Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1DCC. október í: A tévé fontosabb 4 gy gyilkoltak meg szüleik n M I t l| L l| II t t A családi otthon nem mindig meleg és biztonságos fészek! A nyugatnémet közvélemény elször- nyedt a gyermek- és csecsemő- tragédiákról nemrég nyilvánosságra hozott adatok hallatán. Tavaly 95 csecsemőt gyilkoltak meg szüleik Nyugat-Németországban. A gyermekgyilkosság többé nem titok, erről mind gyakrabban tárgyalnak, s igyekeznek orvosolni a helyzetet A társadalom meglehetősen nagy késedelemmel kezd gondolkozni a jelenség fölött, miközben mindennap újabb áldozatokról írnak az újságok. A gyámhatóságok és a gyermekvédelmi szervezetek képtelenek tudomást szerezni minden visszaélésről, mert több szívfacsaró eset meg- raked a család titkai között. ELHAGYOTT CSECSEMŐK AZ UTCÁN Kraest Bormann tanító szeptember elején freiburgi lakásán meg- mérgezte két kislányát, az ötéves Gabriellát és a hároméves Andreát Néhány nappal korábban egy elhagyott kölni mellékutcában a szemetesládák mellett egy kartondobozban, újságokba pólyázva egy újszülöttet találtak, akit lelketlen édesanyja elhagyott. A csecsemő atg néhány napos lehetett. Amikor rábukkantak, már nem tudtak segíteni rajta, ötven méterrel távolabb, egy másik utcában három hónappal ezelőtt is találtak egy elhagyott csecsemőt Egy család Görögországba ment ayaraim, és újszülött gyerekét a szó szoros értelmében az utcán hagyta. Az effajta esetek jóval gyakoribbak, mint amennyi a hatóságok tudomására jut. A gyer- tnekgyükosságok számáról sincse- aék pontos adatok, mert a lelketlen szülők mindenképpen igyekeznek eltitkolni bűnüket. Tavaiy egy 26 éves fiatal anyát állítottak bíróság elé. Az volt a véd ellene, hogy állati kegyetlenbánt gyerekével. A bírák tudták elhinni, a közvéle- mény pedig megérteni, hogy ilyen szörnyű embertelenség is megtörténhet Az anya ugyanis egyszerűen nem adott enni legfiatalabb gyermekének, így akart megszabadulni tőle. A családnak egyébként ez volt a hatodik gyermeke. Anyagilag nem valami jól álltak, lakásuk is elég nyomorúságos volt. A házastársak közti viszony már korábban megbomlott. A gyermekek édesapja a bíróság előtt még arra is képtelen volt, hogy születési sorrendben, név szerint felsorolja gyermekeit. Az anyát 12 évi börtönbüntetésre ítélték csecsemőgyilkosság miatt. Alsó-Szászországban egy egész falu lakosságát bűnrészesnek nyilvánították egy kétéves gyerek kegyetlen kínzása miatt. A dologról még a falu papja és a járási gyermekvédelmi intézet is tudott, de nem siettek a szerencsétlen gyermek segítségére, mert házasságon kívül született. NAPI 170 ERŐSZAK Az effajta jelenségekkel csak a közelmúltban kezdett foglalkozni néhány szociológus és orvos. A dolgok gyökerét az egészségtelen társadalmi viszonyokban és a gazdasági csodával járó gyors meggazdagodási versengésben, téves felfogásokban látják. A hatóságok csak nemrég leplezték le Jürge Bartsch 19 éves fiatalembert, aki három év alatt négy gyereket csalt magával és meggyilkolta őket. Az esetek feltárása után a hatóságok rájöttek, hogy ez a jelenség jóval retű erkölcstelenséget egyetlen európai országban sem tapasztaltak. A nyugatnémet családfők több mint 85 százaléka még manapság is veréssel bünteti a gyerekeket. A családi neveléssel álcázott gyerekbántalmazások tulajdonképpen nem tartoznak a társadalom ellenőrzése alá. A legkirívóbb eseteknek is csak mintegy 5 százaléka ismeretes. Megállapították, hogy a gyerekeket verő szülők 50 százaléka iszákos. Az esetek 75 százalékáról a szomszédok is tudnak, a kegyetlen szülőket azonban nem jelentik a hatóságoknál. EGY CSECSEMŐ 5000 MÁRKÁBA KERÜL A szülők lelketlenségének okait a háború utáni általános zűrzavarban kell keresni. Sok fiatal házastárs fontosabbnak tartja a gépkocsit, a mosógépet vagy a televíziót, mint a saját gyerekét. A szakértők azt is megállapították, hogy a gyermekgyilkosságok oka nem annyira a szegénység és a munkanélküliség, mint a kényelem és a könnyű, felelőtlen és gondtalan elet iránti vágy. Két héttel ezelőtt Alsó-Szászországban egy fiatalasszony 5000 márkáért el akarta adni egyhónapos, kisfiát. Azt mondta, hogy a pénzen másik két törvénytelen gyermekének ruhát és tévékészüelterjedtebb. mint gondolták. Az léket akart vásárolnL Megjegyezte, hogy falujában mindenki lelketlennek tartja, dehát az embeellenintézkedések egyelőre hatástalanok, mert a rendőrségi eljárásnál hatásosabb, nagyobb méretű és szélesebb körű akcióra van szükség. Hivatalos adatok szerint Nyugat-Németországban naponta 170 nemi erőszak történik. Ilyen méllllltllllllllllllillllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllI IIIIIIHit 4 KÍMREPULO írta : Pintér István rek tették ilyenné. Első gyerekének édesapja tartásdíjat fizet, de esze ágában sincs feleségül venni. Második gyerekének apja egy színész, aki csak három napig tartózkodott ott a faluban. Harmadik gyereke egy né«- 3 met származású amerikaitól van, Jaki mielőtt Vietnamba ment, Alsó- 3 Szászországban töltötte pihenőjét. 3 Az édesanya tehát még annyira Ssem értékeli legfiatalabb gyerme- 3két, mint egy Volkswagen autót. 99Emberségről példát... 66 A szekszárdi Garay gimnázium 22 másodikos gimnazistája két különböző típusú embert ismert meg egyetlen kirándulás során. Ha csak az elsővel találkoznak, különös fogalmakat alkothattak volna az emberségről. Szombaton délután tanárnőjük, Czéh Klára kíséretében óbányai kirándulásra indultak. Vonatjegyeiket megváltották, a bátaszéki vasútállomáson egy kalauztól érdeklődtek, melyik vonatra kell felszáll- niuk? Az útbaigazítás téves volt, így rossz vonatra szálltak. A 15 óra IC perckor induló pécsire, a 10 perccel később induló dombóvári helyett. A baf azonban már megtörtént, segíteni csak úgy lehetett, hogy az első állomáson megveszik a jegykülönbözetet, vagyis személyenként kifizetnek még két forint harminc fillért. Csakhogy az első állomásig, ahol annyit időzik a vonat, hogy jegyet is vásárolhatnak, a menetjegyük már elvesztette volna érvényességét, és két kerek megállót ingyen vitte volna a vonat, a póruljárt kirándulókat. — Szabályzat, az szabályzat! — mondta a kocsi kalauza, és nem engedte meg, hogy jegykülönbözetet fizessen a 22 gimnazista, hanem ragaszkodott a fejenként 10 forintos büntetéshez. Hiába kérlelte őt az utazóközönség, hogy fiatalok, vé- konypénzűek, nem az ő hibájukból történi a felszállás, és nem kívánnak lógni, talán más eljárást érdemelnének, mint a potyautasok. A kalauz könyörtelen maradt, és védte a Magyar Államvasutak érdekeit, rendíthetetlenül. A kirándulóknak más választásuk nem maradt, mint az első állomáson leszállni, Bátán, és ott kerek negyven percet várni az ellenvonatra, majd Bátaszéken újabb két órát várni a ‘vonatukra. így útjuk végcéljához, ahonnan még 14 ki-3 lométer es gyalogút várta őket, későn este érkeztek a világos délutáni órák helyett. Eddig szólna a történetük, ha ajckor, ott az állomáson nem találkoznak össze egy másik emberrel, Varga Jenő, Nagymá- nyok újtelepi lakossal, aki kerékpárral igyekezett hazafelé és a kirándulók láttán megállt. — Hová mennek, ilyen későn? — kérdezte. — Óbányára. — Nem félnekj hogy eltévednek? — Jártunk már arra, ismerjük az utat. — Azért csak várjanak, hazaviszem a kislányom, és egy darabig elkísérem ma-, gukat. Negyed óra múlva ott is volt, és közel hét kilométeres útszakaszon vezette a csoportot, egészen addig, míg arról meg nem bizonyosodott, hogy nem tévedhetnek már el. Köszönetét nem várt, mint mondta, helyében bárki megtette volna ugyanezt.. MOLDOVAN I. Az ember érzékeli az ultrahangot A moszkvai orr-, fül- és gége- A szovjet tudósok megfigyelé- kutató intézet tudósai arra a kö- sei megváltoztatják az érzékel- vetkeztetésre jutottak, hogy az hető hanghullámok felső határá- r j ember képes meghallani az ultra- ról szóló elképzelést. Ez a határ rfyilvánvalóan nem húsz kilohertz, mint ahogy általában a jelenkori fiziológia tartja, hanem legalább 200 kilohertz. hangot. A laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a másodpercenként körülbelül 200 000 .rezgésszámú ultrahangok hallási érzeteket keltenek. Igaz, ehhez közvetlen kontaktusra van szükség: az ultrahangot gerjesztő készüléket a fejhez illesztik. A tudósok felfigyeltek egy érdekes dologra. Az a személy, aki a közönséges hallását elvesztette, teljes mértékben megőrizheti az ultrahang érzékelésének képességét. Ez rendszerint akkor fordul elő, amikor a süketséget a hangvezető berendezés, különösen, a dobhártya károsodása idézte elő. A tudósak úgy vélik, hogy az ultrahangingerek érzékelése, vagy a fülcsiga érzékeny elemeinek révén, vagy közvetlenül a hallóideg útján történik. g4 «MM ~!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|illllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllItllllllllllllllllilllllllllHIHIIIIIIIIIIillilllllllllllH<IIHHI — 121 — A saovjet gépkocsi sofőrje — maga is pakisztáni — figyelmeztetően felemelte a kezét Volt valami a szemébem, ami arra késztette Harryt, — bér mindig úgy nevelték, hogy semmibe vegye, szolgának nézze a bennszülötteket —hogy leejtse a kezében tartott követ. Vad gyűlöletében, tehetetlenségében ismét el- kiál tóttá magát: —• Disznó! A szovjet gépkocsi sofőrje nem értett angolul, S egyébként is igyekezett elkerülni a botrányt. Ezért Bem tett semmit, csak várt Harry pedig közben elszánta magát mégis a cselekvésre, mintha tanujeiét akarta volna adni „bátorságénak", és bebizonyíthatja, hogy jó amerikai. Odau&ett a gépkocsihoz, s a zászló felé kapott. Az erős selyem azonban nem engedett. A soviet gépkocsi sofőrje rákiáltott a nyugatiaknál szolgáló, s körben álldogáló kollégáira: mm Vigyétek ..él, vagy kiszállok a kocsiból! Az egyik sofőr galléron ragadta az amerikai fcöiyköt, aki hiába kapálózott, rugdalózott, az erűé marok szorításában semmit sem tehetett A szálló pakisztáni üzletvezetője mélyen meghajolva, sajnálkozva tárta szét karjait, amikor befejezte a történetet: — Alázatosan tisztelt uram, sajnos, még azt qp«t> sikerült kideríteni, hogy melyik volt az a sofőr, aki az ön igen tisztelt fiával ezt tette. Elnézést kérek az incidensért. Mi mindent meg- twCTvnk, hogy vendégeink jól érezzék magukat és ugyebár..^ — 122 — Az amerikai gőgösen közbeszólt: — Kérem, állítsák össze a számlánkat, esté elutazunk — mondta. Az üzletvezető ismét a földig hajolt. — Ahogyan méltóztatik parancsolni, úgy történik majd ... Az amerikai megvárta, amíg a pakisztáni üzletvezető eltávozik, s csak azután szólt xá a fiára: — Egy amerikai vigyáz arra, nehogy kellemetlen helyzetbe jusson. S legalább azt nézted volna meg, hogy melyik volt az a fickó, aid hozzádnyúlt. A gyerek már nem bőgött, visszavedlett igazi miniatűr úriemberré: — Papa —ami sofőrünknek is látnia kellett az egészet... És mégsem sietett a segítségemre és meg sem mutatta, hogy melyik, volt az a sofőr... Harry anyja szemrehányóan mondta a férjének: — A múltkor mondtam már, hogy küldjük el azt a fickót! A papa bólintott: — Megteszem szivem, megteszem! A háromtagú család felkelt, s kivonult, az étteremből. Mr. Fanning nem tartott velük... XXIII. Rowers dermedten figyelte a jelenetet. Némi utálatot érzett a kis fickó iránt, s nem bánta, hogy így megtépázták egy kilencéves gyerekhez képest enyhén szólva túlzott önbizalmát. Mégis — 123, — úgy gondolta: a gyerek apja helyesen járt el, amikor otthagyta azokat, akik nem torolták meg a fián esett sérelmet. Rowers a két oroszra nézett, akiknek minden bizonnyal szintén látniuk és hallaniuk kellett mindent, ami három asztalnyira tőlük lejátszódott. ök azonban, mintha mi sem történt volna, az étlap tanulmányozásába mélyedtek. Rowers nem értette őket. A helyükbe beavatkozott volna, vagy legalábbis kiment volna a gépkocsijához. Nem értette, miért olyan magabiztosak’ S teljesen érthetetlen volt számára, ha annyira biztosak erejükben, akkor miért olyan szerények? Azzal vágta el a vitát önmagával, hogy az oroszok titokzatos emberek. Ha európai ruhában járnak is, magafajta ember soha nem fogja őket megérteni. De végeredményben nem is megérteni kell őket, hanem legyőzni. És akkor eltűnik majd a „rejtélyük”. Az a szabadság és demokrácia, amit ők, amerikaiak visznek majd a Szovjetunióba, megváltoztatja majd az orosz jellemet is. Rowers is fizetett, aztán ment. Kheiton ezredes délutánra hivatta magához. Az ezredes most nem hallgatta végig a szabályszerű jelentkezést. Ingujjban volt, s igyekezett úgy elhelyezkedni, hogy minél jobban érje a ventillátor kavarta szellő.. Helyet mutatott Rowersmak: — Pokoli meleg van, ugye Francis?
