Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-04 / 234. szám
T966. OÍttoTfer 4. TOEiS?? SÄGT8! S Mammut és ember A dunafokivári leletek nyomában Á Nemzeti Múzeum páratlanul gazdag gyűjteménye néhány nappal ezelőtt újabb értékes leletekkel gazdagodott. A múzeumi hónap megnyitása előtti napokban Dunaföldvárról nagy meny- nyiségű mammutcsontot szállítottak be. A feldolgozásra természetesen még ezután kerül sor, ezután tudják eldönteni, hogy tulajdonképpen hány állatról van szó. Jelentősége azonban máris lemérhető. 1934-ben ugyanerről a helyről került elő egy mammut- borjú csontváza, ami a szekszárdi múzeumban napjainkban is látható az állandó kiállítású ''régészeti leletek közt. A Nemzeti Múzeumban felkerestük dr. Jánossy Dénest, a föld- és őslénytár osztályvezetőhelyettesét, s kértük, adjon tájékoztatást ai dunafokivári leletről; A mammútcsoTttmaraövány rsem ritkaság a Kárpát-medencében sem. A dunafokivári lélet mégis nagy jelentőségű, egyedülálló a maga nemében, mert nemcsak nagy mennyiségű mammutcsont került eiő ugyanarról a helyről, hanem nagyszámú szerszám is, ami arra vall, hogy itt ősember* telephely volt. Az T934-es leiét természetesen már bekerült a szakirodalomba. Amint dr. Jánossy Dénes közölte, a feljegyzések: szerint W pattintott kőeszköz került élő a dunaföWvári lelőhelyről, ezenkívül faszén maradvány, amelyről megállapították, hogy törpefenyőből származik. Ez a fafajta ma már nem honos ezen a vidéken. A mostani csontokkal együtt . is kerültek elő faszénmaradvá- vnyok, ezeket azonban még nem elemezték. Nézzük, mff Is mondanak ezek a leletek! Mindenekelőtt vegyük elő a lexikont. „Mammut az ormányosok alrendjébe, s az elefántfélék családjába tartozó, kihalt állat, amely a jégkorszakban Európát, Ázsia és Amerika anktikus vidékeit lakta, s az ősember vadászatának fontos tárgya volt”. Amint dr. Jánossy Dénes tájékoztatott, a legtöbb mammut a mi vidékünkön 50—100 000 esztendővel ezelőtt élt és fokozatos kihalása nagyjából egybeesik a jégkorszak elmúlásával, illetve északra húzódásával. A legfiatalegközelebb. nem az afrikaihoz. Agyara jóval nagyobb volt a mai elenefánténál, négy-öt méterre is megnőtt. A Szibériában épségben konzerválódott mammut emésztőcsatornájában talált fűmaradványokból kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy fűvel táplálkozott. Nem a sűrű erdőség. húsát, bőrét, csontját létfenntartására fordítani. Hogy őseink hogyan ejtették el ezt a nagy testű állatot, azt a tudomány a következőképpen magyarázza: Mindenekelőtt nem egyedül, elszigetelten, hanem csoportosan vette fel a küzdelmet a mammuttaL Az ősközösségi társadalom egyik jellemzője volt, Bucsányi Kálmán restaurátor, Knapp István, aki felfedezte a duna- föídvári mammutcsontokal és Rösner Gyula muzeológus Foto; Ballabás dzsungel, hanem a tisztások állata volt A mammut igen. elterjedt a maga idejében. A gyakran előforduló mammutcsoait-maradvá- nyokból a tudósok arra következtetnek, hogy néhol olyan nagy számban élt, hogy sűrűsége elérte négyzetkilométerenként a százat is, ami roppant magas arány mai szemmel nézve. Hogy milyen nagy szerepet játszott az ember életében, arra a gyakran előforduló barlangrajzok utalnak. Ilyen rajzot egyebek közt Franciaországban találtak. A csehszlovákiai Brno környékén hihetetlenül nagy mennyiségű mammutcsont került elő. A feltárásoknál megállapították, hogy még a lakáskészítéshez is felhasználta az ősember a mammutcsontot, sőt, sokféle szerszámot is készített belőle. A dunaföldvári lelet — a tűz- maradványok és környezetében a csontok, stb. — arra vall, hogy az ősember megsütötte a mambogy az emberek intenzív, kollektív életet éltek. A nagy testű állatot tőrbecsalták, vagy árkot ástak, s azt lefedték lombokkal, hogy az állatnak fel ne tűnjék, vagy a meglévő szakadékokat használták csapdaként. Az állatot úgy terelték, hogy beleessen a gödörbe, így az magatehetetlenné vált, s könnyen el tudtak vele bánni. „ Az ember az elemekkel vívott harcban megedződött, nagyfa nőtt, a hatalmas testű mammut- kipusztult. BODA FERENC Az új mechanizmus propagandistáinak Központi árszabályozás az új mechanizmusban Az új gazdaságirányítási rendszerben is a gazdasági folyamatok szabályozásának módját elsősorban az határozza meg, hogy a termelési eszközök döntő része társadalmi tulajdonban van, s érvényesül a népgazdaságban a tervszerűség, a társadalmi tudatosság. A központi gazdaságvezetés szigorúan kezében tartja a fő népgazdasági arányok, a személyi jövedelmek és az árak alakuláséit Csakhogy megváltozik az a mód, ahogyan a központi irányítás érvényre jut A vállalatoknak szóló itervutasilások köre fokozatosan leszűkül. A vállalatok maguk szabják meg konkrét termelési, gazdálkodási és műszaki fejlesztési feladataikat. Egy sor terméknél megszűnik a hatósági ármegállapítás. E termékek ára a piacon alakul ki, érzékeltetve az előállítók és a felhasználók értékítéletét A szabad árakkal kapcsolatban .sok az aggály: ha olyan termékek árát engedjük szabadon kialakulni, amelyekből a piacon hiány mutatkozhat, akkor a piaci feszültség »ezeket felfelé hajtja. A szocialista állam kötelessége, hogy ne hagyja gyakori áremelkedésekkel veszélyeztetni a dolgozók életszínvonalát, a forint értékállandóságát. Mi- ilyen eszközei vannak a központi gazdaságvezetésnek a tömeges áremelkedések révén előállható inflációs veszély elhárítására? A legfontosabb eszköz továbbra is a hatósági ármegállapítás. Rögzített ára lesz az alapvető nyersanyagok, mezőgazdasági termékek többségének, valamint az alapvető fogyasztási cikkeknek és szolgáltatásodnak. Ezzel biztosítja a szocialista állam, hogy a lakosság és a termelő üzem a legfontosabb termékekhez változatlan áron jusson hozzá. De ezzel el kívánja érni azt is, hogy a rögzített árak stabilitása kedvező hatással legyen a lazábban kötött és a szabad árakSzéles körben alkalmazásra kerül a maximált árak rendszere. Itt csak a felső (esetleg az alsó) ár-, határt szabja meg az árhatóság. Ezen belül a vevők és eladók szabadon egyezkednek. A széles választékú cikkeknél csak egy-egy vezértípus árát rögzítik, vagy maximálják, a többiét szabadon engedik, ügyelve arra, hogy a rögzített áru típusból mindig elegendő legyen. Általában csak olyan termékek ára tehető szabaddá, amelyek áremelkedése nem hat ki lényegesen a dolgozók bérjövedelmének értékállandóságára, vásárlóerejére. Ilyen termékek elsősorban a beruházási cikkek, kooperációs alkatrészek és félkész termékek; Ezek ugyanis a termelés körén belül vannak, a személyi fogyasztói piacra általában nem kerülnek. A fogyasztási cikkek közül elsősorban a divatcikkek, luxuscikkek egy részének lehet szabad ára, valamint azoknak a termékeknek* amelyek többnyire eddig is szabad piaci forgalomban voltak. Remélhető, hogy ez a kötetlenebb árrendszer több előnnyel és kevesebb hátránnyal jár. mint a mindenre kiterjedő merev hatósági árrendszer. S tudjuk azt is* hogy a szocialista államnak a tőkés államénál több és hatékonyabb eszköze van az árak befolyásolására. így elejét veheti a gyakori, széles körű áremelkedésnek. Néhány termék ára valószínűleg növekedni fog. Ez közvetkezik a piac aktív szerepéből. a szükségletek gyors változásából és a korszerű gyártmányok időleges szűkösségéből. Ezek az áremelkedések ázöribari nem érintik lényegesen az átlagos árszínvonalat és a dolgoz,Qk,reálbérét. Alapvető elv; hogy a béreknek lépést kell tartaniuk az árral: a növekvő teljesítményhez emelkedő színvonal társul. Dr. Pirityi Ottó labb mammutleletek körülbelül 10 000 évesek. Ennél fiatalabb mammutcsont nem került elő, tehát a legutóbbi 10 000 esztendőben ennek az állatnak már csak a földi maradványai léteztek. A világ egyetlen pontján sem maradt meg belőle hírmondó, mint az ősbölényből, vagy az őstulokból. Életmódját, külalakját azonban ennek ellenére elég pontosan sikerült rekonstruálni a régészeti leletek alapján. Szibériában teljes épségben is találtak mammutot, mert a jég kitűnően konzerválta az utókor számára. A szibériai Berezovka folyó mentén jégbe fagyva találtak mammuttetemet. Ez tanúsította, hogy testét hosszú, barnás színű, gyapjas szőr borította. Tehát az állat szervezete az élővilág fejlődésének^ általános törvényei szerint a Hidegebb éghajlathoz idomultak. A mammut kihalásával kapcsolatos elméletek egyik alapköve éppen ez a tény. Az éghajlat a jékorszak elmúlásával megváltozott, felmelegedett, a mammut nem tudott alkalmazkodni a megváltozott természeti körülményekhez, ezért el kellett pusztulnia, ki kellett vesznie. Teste nagyjából akkora volt, mint a mai elefánté. Rokonsági hovatartozás tekintetében az Indiában élő mai elefánthoz áll műt húsát, s fogyasztotta. Tehát táplálkozásában fontos szerepet játszott. Azonban ahhoz, hogy húsát fogyaszthassa, el kellett ejtenie ezt a hatalmas testű állatot. Igen ám, de hogyan? Az emberi civilizációt illetően ez a kor a kőkorszak volt. A nagyon kezdetleges szerszámok — a pattintott kőeszközök — igen primitív technikai szintről tanúskodnak. Ám ez a dunaföldvári ősünk mégis hatalmasabb, nagyobb volt, mint az őt súlyban messze megfölöző mammut: gondolkodott, szerszámot tudott készíteni, illetve használni, és társadalmi életet éh. Így tudta legyőzni a nagy testű, nagy erejű állatot, s A Nagydorog és Vidéke Körzeti Fmsz a kajdacsi iparcikkboltjába szakképzett vezetőt és eladót keres. Fizetés kollektív szerint, jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban az fmsz igazgató elnökénél. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Szakképzett házaspár előnyben. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. (34) RVí^/AA^r J&ASJA «A \s£GirséGéfí£ srj£7- X A Hornau«Ar V'M- ŰAtayw zC'Á/ir/ ea£bsm&& * /xzo/wcy iCWíaSmí öu Men
