Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
I960. október 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 A A nemzet fenntartása érdekében' A XX. század, az öregek százada — Abortusz aggasztó számban •— Koraszülés, csecsemőhalálozás — Minden egyes gyerekre szükség van — Új törvényeket! Lapunkban a közelmúltban néhány cikkből álló sorozatot — Fogyunk, Abortusz — következményekkel, Leányvár és vidéke, Leányanyák — címen közöltünk, amelyek Tolna megye népességének helyzetével, s a. tárgykörbe tartozó morális kérdésekkel foglalkozott. A napokban a Magyar Vörös- kereszt Tolna megyei szervezete és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága „Népesedési problémák Tolna megyében” címen tartott igen értékes ankétet Bonvhádon. Az értekezleten részt vettek Szekszárd város és a Bonyhádi járási Tanács vezetői, gyermek-, szülész- és nőgyógyász- szakorvosai, vöröskeresztes aktívái. Néhány érdeklődő főorros Baranya és Zala megyéből urazott az ankétra, amely nagyon őszinte és emberséges hangnemben, sokoldalúan tárgyalta meg a nemzetfenntartás problémáját. Az ankét elnöke dr. Szentgáli Gyula, a szekszárdi Balassa János Kórház igazgató főorvosa volt. Az ankét résztvevőit dr. Lé- vay Károly, a Magyar Vörös- kereszt főtitkárhelyettese köszöntötte. Vitaindító előadást dr. Ovugvi János, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese tartott. Előadásához Császár József, Szekszárd városi/Tanács VB-elnöke. Soczó Lajos a Bonyhádi járási Tanács VE- clnökhelvette?á és Kaszás Imre, országgyűlési kénviselő, a Mü. M. 5(15. sz. iskola igazgatója szóltak hozzá'. Ezután dr. Váczi László, a megyei kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa, dr. Csordás Jenő a megyei kórház gyermekosztályának vezető főorvosa, dr. Toltín Vilmos, a Bonyhádi járási Kórház szülészfőorvosa, dr. Csorna Jáno«. szekszárdi körzeti or- vrv dr. Futár Raimund, bonyhádi gyermekorvos és dr. Bíró inarénó. «^kszárdi főorvos, dr. Körmend1 István, budapesti főorvos. L»nffér Mátyás, apwhanti tn Társelnök, dr. Latos László, pvrvfrerznr. 0 nénei Szülészeti kli- t-u-a i<r«TVfitó főorvosa, dr. Páli rráirnán Raranva megyei szülészr CAorvo- TSj-mg (Zvuláné. OOcrhaiV’ lakó® villái T ászló Vörzstorvo« dr Oáte? Lászó. körzet- nrvr« é= Rzoged’ Erzsébet, a szek- «■zárdi bőrdíszmű dolgozója szélt a témához. A ké“ő délutáni órákba nvúló, értékes tanánskozá-s résztvevői él hat ározták, hogy a Ma war Vöröskereszt Tolna megvei szervezete az ülésen elhangzott nrob- lómákat, javaslatokat a Magvar Vöröskereszt Országos Finöksé- fiábez. az Egészségü.ffvi Mintszté- ruimba és a Minisztertanácshoz juttassa el. — 0O0 — ..A mai élő társadalom minden heves tagiának vállalnia kell a felelősséget azért, how öreg nap- iaira nem lesz, aki eltartsa, nem lesz, aki gvámolítsa. aki öreff napjaira a családi élet meghitt boldogságát biztosítsa” — mondta a rádióban egy negyvenéves szolgálat után nyugdíjba menő 65 éves orvos. S ez az aggodalom csengett ki a bonvhádi ankét minden egyes felszólalójának szavaiból is. Aggasztó számok Az utóbbi tíz évben hazánkban az élve születések száma jelentősen csökkent. A legutóbbi években pedig Magyarország a világ- statisztika utolsó helyére került. Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 1064-ben az USA- ban 21.2, Jugoszláviában 20.8, a Szovjetunióban 19.6. s ugyanokkor Mawarországon csak 1 ” 1 volt. S ezekből az ad Mohhal Irö- vetkez.ően ugyanebben az évb°n n természetes «záporodé« nz^i- lakosonként a Szovjetunióban 12.7. az USA-ban 12, Jugoszláviában 11,4, nálunk pedig mindösze csupán 3,1 volt. Sajnos, a megyei adatok még az országos átlagnál is rosszabbak. Az 1951—55-ös évekbeli még 8,2 volt a természetes szaporodás ezer lakosonként. Ezután azonban rohamos csökkenés következett. Az 1962-es év természetes szaporodásának statisztikája mutatja a legelszomorítóbb képet: 9 az egész megyében. Es 1963-ban ezer lakosonként 1,7, 1964-ben 2.7 és 1965-ben 1,3. A legutóbbi statisztikai adatok szerint 1960-hoz viszonyítva Tolna megyében a 0—4 éves korúak száma hatezerrel csökkent, mintegy hatezerrel kevesebb, mint az 5—9 és mintegy hétezerrel kevesebb, mint a 10— 14 évesek létszáma. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor a 0—4 éves korúak lépnek a produktív', a termelő sorba — ha nem számolunk sem el-, vagy idevándorlással .—, mintegy 6— 7000-rel kevesebb lesz a munkaképesek száma, mint az előző négyéves korcsoportban volt. És milyen a jelenlegi helyzet? Ma a gyerekes családok 53 százalékánál csak egy, 32 százalékánál kettő és mindössze csak 15 százalékánál van három, vagy annál több gyerek. S ezekben a számokban az 1956. előtt született gyerekek is szerepelnek. De a házasságok jelentős részében egyetlen gyerek sincs. így például a Szekszárdon élő családok 33 százaléka gyerektelen. Ugyanekkor körülbelül kétszer- annyira tehető az abortuszok, mint a szülések száma. S az in- terrupciók hatása erősen megmutatkozik a koraszülések magas számában, abban, hogy sok nő a művi vetélés következtében többé nem jut teherbe, meg a megszületett csecsemők biológiai „elsat- nyulásában” is. Mert míg a század elején például 3—3,50 kilogrammos súllyal születtek általában a csecsemők, napjainkban a megyében az újszülötteknek csupán 53 százaléka érte el, vagy haladta túl a 3 kilogrammos súlyt, 47 százaléka meg az alatt maradt. Ezzel kapcsolatban kell még megemlíteni azt is. hogy nagyon magas a koraszülések száma, s ezzel közvetlenül összefügg a csecsemőhalandóság is. Mert amíg a normál súlyú csecsemők közül ha minden hetvenedik, a koraszülöttek közül minden negyedik veszti életét. • Az országban Tolna megye az utolsó helyen áll a csecsemőhalálozás; statisztikában. Az ,,árnyoldal A gyermektelenség nem a legkisebb jövedelmű családokra jellemző. Magyarországon és a megyében is az életszínvonal általában jóval meghaladja a fel- szabadulás előttit, s a szülések aránya mégis jóval a felszabadulás előtti szülések száma alatt van. A hozzánk hasonló élet- színvonalú népek természetes szaporodása is jóvai a miénk felett van. Az ankét résztvevői részletesen és nagyon emberközelben, a dolgokat gyakorlati szempontból figyelembe véve beszéltek azokról a problémákról, ame • Ivek talán vissza riasztják a családokat a gyermekneveléstől. A több gyermekes családoknál jóval kevesebb jövedelem jut egy-egy családtag ellátására, mint az egy gyerekes, vagy gyermektelen házaspároknál. így a több gyerekes családok életszínvonala lényegesen rosszabb még az egv gyerekesekénél is. Nagy gondot, problémát okoz a lakáshiány is. Csak Szekszárdon 128 fiatál házas Igényel lakást, «152 fiatal házaspár lakik albér- wben. Az. 1965-ben kiosztott lakások 60 százalékát igaz, hogy gyerekes családnak utalta ki a tanács, de az ipartelepítés érdekében az államilag épülő lakásoknak csupán kis hányada fordítható a helyi igények kielégítésére. Az OTP társasházakció roppant költséges, s éppen azok számára hozzáférhetetlen, akiknek talán a legnagyobb szükségük volna rá. A családi házépítéssel hasonló problémák merülnek fel. Minden dolgozó szülőnek jár az öt hónap fizetéses szabadság, a legtöbb helyen a probléma azonban akkor következik, amikor az lejár. Tolna megyében a bölcső- dés korú gyerekek — bár az országos átlagnál kedvezőbb a bölcsődehálózat —, csupán 9 száza- ékát tudják elhelyezni. így aztán a dolgozó nők előtt vagy az a lehetőség van, hogy otthagyja munkahelyét, vagy magas térítési díjért magángondozásba adja gyermekét. Munkahelyi problémák is közrejátszanak, hiszen szinte sehol sem fogadják jó szemmel, ha gyerekes anya táppénzre, vagy fizetés nélküli szabadságra megy, a gyereke be - tegsége miatt. Minden szülőnek nagy problémát okoz a gyerekek felöltöztetése. Ha valahol szükség van, hát a gyerek- és bakfisholmiknál igazán sürgős volna egy árkorrekció. Es ha az iparnak van valahol adóssága, az a gyerek- 's bekfisholmik minőségének megjavításában a legégetőbb. És mindezen fő és nagy gondok mellé még sok kisebb, helyi és magánjellegűeket is fel lehetne sorolni. De okvetlenül idekívánkozik még egy ok, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a demográfusok úgy beszélnek e problémáról, olyan végórában és olyan vészjósló hangra, amelyet a nemzet fennmaradása érdekében kell mondaniuk. És ez az ok: az abortuszbizottságok nem mások, mint csupán adminisztratív szervek. Nem élnek a rábeszélés lehetőségével, a meggyőzéssel, csak aláírnak és pecsételnek. Néhány javaslat Az aggasztó számok és a körülmények ismeretében több javaslat hangzott el, amellyel a probléma megoldásához közelebb jutnánk. Többek között: Egv bölcsődei hely megépítése, berendezése úgy 50 ezer forintjába, s egy gyerek egy havi ellátása úgy 1000—1100 forintjába van az államnak. Mindemellett az állam tetemes összegeket fordít bölcsődés tkorú gyerekek betegsége esetén az anyák táppénzezésére. Felmerül az az elképzelés, hogy a kisgyermekes anyáknak meghatározott ideig a szülési szabadság lejárta után, meghatározott összegű segélyt kellene juttatni. Ezzel elérhető volna. hogy nem kellene a munkából bizonytalan időre és bizonytalan időközönként kimaradniuk az anyáknak, nem volna szükség a bölcsődékre és a gyerekek is a legjobb kezekben volnának'. Felmerült az a javaslat is, hogy bár érvek-szólnak az 1956. után bevezetett abortusztörvény mellett, mégis, fiatal házasoknál foglalkozni kellene a gondolattal, hogy az első, vagy második terhesség megszakítása egészséges dolog-e? Érdemes volna az abortusztörvénynél bizonyos megszorításokat alkalmazni, törvénybe hozni. Es ezzel kapcsolatban merült fel az is, hogy az ÁB-k díja ne legyen, egyforma, függjön a gyerekek számától, a család jövedelmétől. Ezek a javaslatok elsősorban olyan jellegűek, amelyek végrehajtása, törvénybe .hozása nem helyi jellegű, hanem országos intézkedést kíván. MÉRY ÉVA Gyermekek egészséges ruházata Kaptuk az alábbi sorokat: „Tiszteli Négyszemközti Gyermekeim ruházatát szeretríém kiegészíteni. Arra kérem, adjon tanácsot, milyen legyen a gyermek ruházata a modern higiénia előírása szerint? A választ nagyon várom, mert jönnek a hideg napok. Hálás köszönettel: egy olvasójuk”. Kedves Olvasónk! A kérdés időszerű. . Válaszunkat készségesen adjuk meg az alábbiakban: a „túlöltöz- tetés” és g divathóbort” sok betegségnek a forrása és okozója. A ruházkodás egészségtana, a személyi higiénia egyik igen fontos része. Azokat a tényezőket fogjuk ismertetni, amelyek a gyermekek speciális életkori sajátosságaival állnak kapcsolatban. A gyermek ruházatát úgy kell megválasztani, hogy az könnyen tisztítható, köjnnyen szellőző anyagból készüljön, és kényelmes legyen. Gyermekünk. öltöztetésekor, az évszakon kívül, feltétlen tekintetbe kell venni az időjárást is! A gyermek szervezete kevésbé tud alkalmazkodni a külső hőmérséklet-változásokhoz, mint a felnőtté. Szervezetének gáz- és hőcseréje is fokozottabb. Ezért ruhaanyagnak olyat kell kiválasztani, amely lehetővé teszi a gáz- és hőcserét és elősegíti a párolgást. Ilyen anyagok • a „porózus” ruhaanyagok, mint a trikó, gyápjú, lenselyem... stb. A gyermek öltöztetésekor vigyázni kell arra, hogy túl sok rétegű ruházatot ne adjunk rá. De az sem helyes, ha a gyermeken csak egy nagyon meleg ruhadarab van, például télen. A több réteg lehetővé teszi, hogy a gyermek mozgás közben levessen magáról például egy kötött kabátot. Az is ismeretes, hogy két ruharéteg között a meleg termosz- szerűen szigetelt. A ruha szabása ne akadályozza a gyermeket a mozgásban! Szoros övét, gallért, kerek harisnyatartót ne adjunk a gyermekre! A ruhát úgy szabjuk, hogy a ruha súlya a gyermek vállain nyugodjék. Ezt különösen a felső kabátok készítésénél keli figyelembe venni! A váltakra nehezedő súlynak el kell osztania, hogy ne csak egy kis területen, a nyakizmok táján legyen a súlypont. A gyermek lábbelije, a különböző korú gyermekek sajátosságaihoz alkalmazkodjék. Kicsiny gyermekre általában magasszárú cipőt adunk. Vigyázzunk, hogy a bokáját tartsa valami. A 12—13 éves, vagy ennél valamivel idősebb leánygyermekre nem adunk magas sarkú cipőt. A ki nem fejlődött lábak ugyanis deformálódhatnak, de a súlypont eltolódása következtében gerincoszlopi éq medenceelváltozások is jöhetnek létre. A cipők bőségére 3s figyelemmel kell lenni. Télen a szűk cipő, a vérkeringés akadályozása miatt, könnyen fagyási okozhat, nyáron pedig ..béledagad’^ a láb. A túl bő cipő. könnyen féltöri a gyermek lábát. A ruházat minőségén kívül figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermek már kicsiny korától kezdve tartsa ruházatát tisztán és igényelje a rövid időközönként váltott tiszta fehérneműt, nyáron pedig a felső ruhát. Arcon levő „pattanások“ „Tisztelt Négyszemközti Elnézést kérek, hogy levelemmel zavarom magukat, ugyanis nem rólam van szó, hanem a bátyámról aki 19 éves. Arcán pattanások vannak, használt is ellenük „pitralon” arcvizet. Természetesen nagyon vigyázott a borotválkozásnál és csak akkor borotválkozott, dinikor muszáj volt. Segíteni szeretnék rajta. Használt már „Figaro” arcvizet, de nem használt. Nagyon szeretném, ha önök is ajánlanának valami gyógyulási lehetőséget. Nagyon sajnálom a bátyámat, hisz még fiatal és olyan csúnya az arca. Nagyon szépen*: kévéin, ha csak lehet, se- gíttevefa Nagyón várom a cikküket. segíteni akaró kislány A nagy szeretet és a segíteni akarás a beteg meggyógyításához nem elég. A szakembert nem lehet nélkülözni. A rossz órát az óráshoz, a rossz cj- pőt a cipészhez — a szakemberhez kell vinni! Hogyan mer valaki embert gyógykezelni, tanáccsal ellátni, amikor ahhoz nem ért! Jól néznénk ki, ha a bádogos sütné a kenyeret, a pék borotválna, a borbély órát re- perálna, az órás cipőt javítana..* stb. A kontárt is és a kuruzslót is egyaránt bünteti a törvény. Mást látunk az életben. Sajnos falvakban/ sok esetben csak akkor veszik igénybe az orvost, ha már a jótanácsadókat, kuruzslókat kipróbálta. Ez a „sötét” szokás még manapság is sok ember életébe kerül. Kedves Olvasónk» Dicséretre méltó segíteni akarása mellett hallgasson a józan észre, s bátyját vigye egy bőrgyógyász szakorvoshoz, aki meg fogja gyógyítani. A bőr-nemigondozó díjtalanul rendelkezésre álL Kézápolás N. A. tolnai olvasónk levelében arról panaszkodik, hogy keze nagyon csúnya. Egész nap vízben, dolgozik, ezért kiázik, s gyakran vörös foltok, gyulladásos mitesszerek keletkeznek rajta. Mit tegyen, hogy keze olyan ápolt legyen, mint a többi fiatal lányé? .Nincs testünknek még egy olyan része, amely annyi (mechanikai, fizikai, hő-, vegyi) ártalmat szenvedne el a mindennapi munka kapcsán, mint a kéz. Nemcsak a mindennapi munka hagy nyomot a kézen, hanem a gondozat- lanság, nemtörődömség, a tisztaság és a rend szeretetének hiánya is. A munkától kérges, de tiszta kéz nem ad hátrányos képet gazdájáról, annál inkább a gyászkeretes, törött — (esetleg lerágott!) köröm, körítve beszakadozott bőrfoszlányokkal, a szennyeződésekkel telített bőrbarázdák és ráncok. A kéz ápodása nemcsak a jó megjelenés, hanem a munkaképesség megőrzése érdekében is fontos. Minél nehezebb, és piszkosabb a munka, annál többet kell a kezünkkel törődni: nem szabad megvárni, míg a különböző anyagok vastag rétegben lerakodnak. A kezet a munka természetéhez mérten naponta többször kell megmosni. A áurva, szemcsés anyagok (homok, surolópor, VIM) használata éppen olyan ártalmas, mint az erősen lúgos anyagoké (tri- só, szóda, stb.). Kézmosásra legalkalmasabb a jóminőségű szappan, és a Puha kefe. A durva anyagok hatására a bőr megkeményedik, berepedezik, gzáraz, fénylő, fájó lesz. A repedésekben ismét felgyülemlik a szennyeződés, s ez a mosószerek maradékával együtt bőrgyulladáshoz vezethet. Azoknál, akik keze sokat van vízben, az ujjak között könnyen keletkezik bőrgombásodás. Rendkívül makacs, nehezen gyógyuló betegség; gyakori a körömházak krónikus gyulladása is, amelyet gombák és gennykeltők okozhatnak. Ezek gyógyítása természetesen orvosra tartozik. A szükségszerű gyakori tisztálkodás természetes következménye, hogy elvész a bőr védelme szempontjából fontos zsírréteg ég a bőr eredetileg savanyú vegyhatása lugassá változik. Ezért ha a munka természete megengedi, úgy már munka előtt be kell kenni a kezet valamilyen zsíros krémmel. A krémezést naponta többízben, kézmosás után meg kell ismételni. így pótoljuk a bőr elveszett 'saját zsiradékát. Száraz kezet kívánó munkánál jó eredménnyel használhatjuk a különböző zselatinom, glicerines kézfinomft.ókat, tiszta glicerin használata nem egészséges, mert a bőrt erősen kiszárítja. A dohányosok ujjain gyakran láthatjuk a sárgásbarna nikotin foltokat. Ezt hiába mossák szappannal, vízzel. Részükre ajánljuk, hogy legalább hetenként dörzsöljék be ujjai- kat citromlével, vagy citromsav- oldattaL
