Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

TOLNA MEGYEI« 'TŰIG PROLET ÁRIÁI. EGYESÜUETER < NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Két járási pártértekezlet negyven felszólalásából 3. o. kéziét 1 sóból I Egy forradalmár 5. o. XVI. évfolyam, 257. szám ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap. 1966. október 30. Sok a tolvaj az önkiszolgáló boltokban 12. o. J VILÁGTAKARÉKOSSÁGI NAP * Negyvenkét esztendővel ezelőtt, október 26 és 31 között — az első takarékpénztár megalapításának századik évfordulója alkalmával — Milanóban rendezték meg a takarékpénztárak első nemzetközi kongresszusát. A tanácskozáson három világrész: Európa, Ame­rika és Ausztrália 28 országának képviseletében 354 meghívott vett részt, hogy megbeszéljék a ta­karék-pénzintézetek és a takaré­kossági mozgalom közös problé­máit. Az első kongresszuson olyan határozatot fogadtak el, hogy a nemzetközi fórum tanácskozásá­nak utolsó napját — október 31- ét — a takarékpénztárak közös ünnepévé avatják, azt követően pedig minden év októberének utolsó munkanapján világtakaré­kossági napot rendeznek. A világtakarékossági nap 42 esztendővel ezelőtt megfogalma­zott jelentősége, miszerint; „Az egész világ takarékossági intéz­ményeinek nevelő hatását kell gyakorolni'’ , mindmáig nem vesztette el időszerűségét. Ezt a feladatot szocializmust építő tár­sadalmi rendszerünk viszonyai között a magyar takarék-pénz- intézetek vállalták és vállalják a jövőben is. Törekvésükben és mindefmapi munkájukban nincse­nek egyedül. A takarékosság esz­méjének hirdetése nálunk társa­dalmi ügy. A tervszerűség a jövő igénylését feltételezi, a közösség és egyén gazdagodásának meg­ingathatatlan hitét jelenti. A gon­dolkodásban is egyre inkább szo­cialistává váló emberek millióit nálunk nem a létbizonytalanság­tól való félelem, nem is az önző vagyonalapítés ösztönzi takaré­kosságra, mint a tőkés társada­lomban élő dolgozókat, hanem a boldogabb jövő előkészítése. Felelősnek érzi magát a tár­sadalom és annak legkisebb egy­sége, a család jólétéért. Jól pél­dázza ezt Tolna megye takaré­kossági mozgalmának töretlen fej­lődése, terebélyesedése. Az elmúlt tíz esztendő alatt ugyanis megyénk takarékszolgá­lati pénzintézeteinek betétállomá­nya 6 millió Ft-ról 550 millió Ft- ra emelkedett. . A világtakarékossági napon, szerénységünk mellett büszkék vagyunk arra. hogy szőkébb pát­riánk, Tolna megye az országban elsőnek, még 1962-ben kiérde­melte a megtisztelő „Takarékos megye'1 címet. A takarékos emberek száma és megtakarított pénz összege azóta is a mi megyénkben a legtöbb, il­letve legmagasabb. A megyében élő, 74 ezer családnak ugyanis 83 ezer takarékbetétkönyve van, és míg országosan az egy falusi la­kosra eső betétállomány nem egé­szen 1200 forint, addig Tolna me­gye falvaiban az egy lakosra eső megtakarított összeg megközelíti az 1500 Ft-ot. Tevékeny részük van ebben a földművesszövetke­zeti mozgalom legfiatalabb hajtá­sának mondható takarékszövetke­zeteknek. A falusi emberek köl­csönös segítsége eszméjével éppen 10 esztendővel ezelőtt, Eunaföld- váron alapították meg az ország első takarékszövetkezetét. A kez­deményezés országos mozgalom­má terebélyesedett, s a társadal­mi önigazgatáson alapuló falusi emberek bankja, a takarékszövet­kezetek, minden tekintetben be­töltik szerepüket. Ez idő szerint a megye 32 községében mintegy 100 millió Ft megtakarított pénzét „őrzik” a falusi lakosságinak. Kölcsönnel segítik az arra rá­szoruló szövetkezeti tagokat, hi­telt adnak a háztáji termelés fej­lesztésére:'' ' ......... *'*mmmm** A takarékosságra való nevelés közügy, manapság világjelenség. Az eszme pedig a polgári demok­ráciával együtt, a XVIII. század végén kezdődött, s gyorsan terjed kontinensünkön, Európában. A minden új iránt fogékony ifjúság körében talált legjobb talajra a takarékoskodás gondolata. Az el­ső iskolai takarékpénztár már 1798-ban megalakult az angliai Tottehhamban. A legifjabb nem­zedék, a tanulóifjúság körében azóta is az iskolai takarékbélyeg- gyűjtés a takarékoskodás kezdete, amelynek népszerűsége a mi me­gyénkben is állandóan nő, ami­nek beszédes bizonyítéka, hogy ma mintegy 3 és félmillió forint megtakarított pénze van a tanuló- ifjúságnak. Ma, a takarékosság világünne­pén az egész társadalom figyelme még fokozottabban a takarék­pénzintézetek munkájára, de mindenek előtt a takarékossági mozgalomra irányul. A takarék-pénzintézeti dolgozók az ügyfeleket ünnepi külsőségek­kel fogadják, apró figyelmessé­gekkel kedveskednek a takarékos embereknek. KÁLMÁN GYULA, a MÉSZÖV ig. mb. elnöke . •• ünnepi megemlékezések november 7 alkalmából Megkezdődtek az előkészületek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 49. évfordulójának meg­ünneplésére. Fellogobózzák Buda­pest utcáit, tereit, zászlókkal, transzparensekkel díszítik a köz­épületek homlokzatait, s több na­pon át díszkivilágítás teszi han­gulatossá majd az esti városké­pet. November 5-én a rádióban és a televízióban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyette­se mond ünnepi beszédet, hato­dikén este a Magyar Állami Ope­raház díszelőadáson mutatja be a x Párizs lángjai-t. November 6-án, az ünnep előestéjén, felvonják az állami zászlót a Parlament előtt a Kossuth téren; itt 7-én délben zenés őrségváltással tisztelegnek a fegyveres testületek tagjai. A gellérthegyi felszabadulási emlék­műnél szintén katonai tisztelet- adás közepette vonják fel a nem­zeti lobogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös zászlaját. A sok éves, szép hagyományt követve, a budapestiek főváros- szerte megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. A Szabadság téri emlékműnél a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány rendez _ koszorúzást, (MTI) Még tízezer holdon kell kenyérgabonát vetni Az eső végre megjött, a föld úgy szívja magába a vizet, mint a szivacs. Valóságos áldás a ga­bonának. A megyei főagronómus, Somorjai Sándor tájékoztatása szerint az eddig kikelt búzaveté­sek nem egyenletesek, sok szem nem tudott kihajtani, tehát az eső hatása felbecsülhetetlen ér­tékű. Nem is beszélve arról, hogy még tízezer holdon nincs elvetve a búza megyénk közös gazdasá­gaiban. A talajelőkészítés, a szántás, a rögök széttörése hatalmas erő­feszítést kívánt, és igen lassan haladt emiatt a vetés, az utóbbi két hétben. Tehát most, bár az utolsó ezer holdakat már az op­timális időn túl fogják elvetni, a helyzet nem rossz: az október utolsó napjaiban, illetve novem­ber elején földbe kerülő búza sok helyen együtt kel majd a korábbi vetésűvel, s még mind meg tud erősödni. Különösen azért remél­hetjük ezt, mert megyénk éghaj­lata enyhébb, sok más vidéké­nél az országban. A megyei mezőgazdasági opera­tív bizottság mogáytpítóttá teg­napi ülésén, hogy a kukorica- törésben és a szárvágásban is ta­pasztalható lemaradás a közös te­rületen, bár az időjárás nagyon kedvezett a betakarításnak. To­vábbá megállapította, hogy a gé­pok elhasználódása az utóbbi két hétben nagyobb a szokásosnál, 15—20 százalék a munkából ki­esett gépek aránya. Ez is sok hátrányt jelentett a vetés szem­pontjából. Teljesen befejeződött a burgo­nya és a napraforgó betakarítása. Most a földművesszövetkezeteken a sor, hogy a burgonyatermés to­vábbi felvásárlása és az export- szállítások előkészítése előbb megtörténjék. Lassú ez a munka több helyen. Kéri az operatív bi­zottság, a burgonyatárolásra nagy gondot fordítsanak a földműves­szövetkezetek, nehogy tönkre­menjen a bő termés, s a végén még hiányok legyenek az ellátás­ban. Az előző hetekben ugyanis olyan jelentések érkeztek a me­gyéhez, vonakodnak a pyizmázás- tól több fmsz-nél. Végzett a vetéssel 46 tsz Megyei jelentés szerint az őszi gabonavetést, tehát a búza veté­sét is befejezte a paksi járásban 16 tsz, a szekszárdi járásban 12, a bonyhádi, a dombóvári és a ta­mási járásban hat-hat közös gaz­daság, tehát öszesen 46. Néhány szövetkezetben viszont még na­gyobb elmaradás volt az eső előtt: Váralján, Cikón, Mucsfán, Ké- tyan, Szakoson, Dunaszentgyör- gyön, Kajdacson, továbbá a decsi Uj Korszak és a decsi Alkotmány Tsz-ben, Medinán, Sióagárdon, Faddon, Bogyiszlón, Pincehelyen, Felsőnyéken, Magyarkeszin és Tolnanémediben. A megyei operatív bizottság ha­tározatot hozott a vetésben el­maradt szövetkezetek megsegíté­séről, gépcsoportosítással. Határo­zatban' intézkedik arról, hogy a gépjavítás gyorsabb legyen a gaz­daságokban és a gépjavító állo­másokon egyaránt, mivel szüksé­ges a vetésből felszabaduló gépek felhasználása a mélyszántáshoz, teljes mértékben. Kéri opera­fo Vs tív bizottság a szövetkezeteket, keressék a módot továbbra is a kukoricatárolás megoldására, bár a termés jó száraz, nem fenyegeti olyan veszély, mint az előző években. Segítséget jelent a ku­korica elhelyezésében, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat gyorsabban, nagyobb téte­lekben tudja átvenni a tápcseré­re szánt termést a szokásosnál. Pocoltfertőzés 8500 holdon A két évvel ezelőtt rendkívül nagy károkat okozó mezei pocok ismét elszaporodott a megye egyes vidékein, összesen körülbelül 8500 holdon. Ebből a területből 1578 hold erősen fertőzött. Szűcs La­josnak, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetőjének tá­jékoztatása szerint védekezőszer van az AGROKER-nél. A kiadott rendelkezés szerint a védekezést végre kell hajtania a fagyok be­állta előtt minden üzemnek, s azoknak a vállalatoknak is, ame­lyekhez az utak széle, a vízpart és az árokpart tartozik. Ezeken á helyeken ugyanis különösen sok pocok megtelepszik, mivel itt nem bolygatja fészküket semmi. Megfelelő az őszi-téli élelmiszer-ellátás Az oszi-téli áruellátásról tájé .kpztatták az MTI munkatársait a Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer-főigazgatóságán. A tájékoztatás szerint vala­mennyi alapvető élelmiszerből biztosítani tudják a lakosság el­látását. Kenyér, liszt, zsír, cukor, tej, stb. a szükségleteknek meg­felelően kerül forgalomba. Vajból a következő hónapokban is lesz elegendő, a sajt ugyancsak bősé­gesen áll a vásárlók rendelkezé­sére. A húsellátás eddig a terv szerint alakult, a tavalyinál — fő­leg Budapesten — jobb, de még nem elégíti ki az igényeket. Kü­lön felkészül a kereskedelem az ünnepi, karácsonyi zavartalan élelmiszer-ellátásra. A húsellá­táshoz tartozik, hogy az idén mintegy 80—100 vagonnal több vágott baromfi kerül forgalomba és jóval több élő baromfit kap­tak a boltok. Továbbra is az igényeknek megfelelő mennyisé­get kap a kereskedelem. Biztosí­tott a téli tojásellátás. A hűtő­házak már most megfelelő kész­lettel rendelkeznek, s folyamato­san érkezik a friss tojás is. Több a konzerv, s ezen belül egyebek között elegendőnek ígér­kezik a zöldborsó, a zöldbab. Pa­radicsompüréből a tavalyi meny- nyiség kétszerese, mintegy 800 va­gon kerül forgalomba, s így az ellátás javulni fog. 1967. első ne­gyedévében 10 dekás tubusban is hoznak forgalomba összesen mint­egy 10 vagon paradicsompürét. A konzervválaszték a téli szezonban sok újdonsággal — egyebek kö­zött zöldséggel ízesített tavaszi vagdalthússal, fűszerezett fejsajt­tal, birka pörkölttel, vagdalthúsos finomfőzelékkel, zsemlegom bócos szalontüdővel és ráclecsóval — bővül. Üzletekbe kerül a papri­kás, fűszerezett paradicsommár­tás, paprikás hagymapüné, hideg gyümölcsleves-alapanyag, torma­por, zöldségkeverék, szárított pet­rezselyemzöldje. gombaleves, pa­lacsintapor és fagylaltmassza- konzerv. Az import áruk válasz­téka 3—4 féle, olcsóbb lengyel olajos halkonzervvel bővül. A konzervipar az idén megkez­di a cukrozott, sürített tejkonzerv gyártását. A 3,5 decis, palackozott tejkonzervből hígítással 1. liter, 2,8 százalékas — hagyományos tejjel egyenértékű — tej nyer­hető. Forgalomba kerül a cukro­zott tejeskávépor, amely forró vízben oldva pillanatok alatt vál­tozik át illatos reggeli itallá. A téli szezonban a tavalyinál 5S százalékkal több, összesen 1230 vagon mélyhűtött, mirelité termék kerül forgalomba. Ezen belül a fő­zelékfélékből javult az ellátás, zöldbabot, parajt, gyalult tököt, sóskát, lecsót az igények szerint kap a kereskedelem. A hűtőipar sem akar lemaradni a konzerv­ipar mögött, s ezért januártól hat újfajta félkészétel gyártását kezdi meg. A mélyhűtött áruválaszté­kot kiegészítik azzal is, hogy is­mét megkezdik az alumínium­fóliás ételek készítését. (MTI) Partértekezlet a Csepel Vas­es Fémmű vekben Szombaton tartották a Csepel Vas- és Fémművek pártértekezle tét, a gyáróriás oktatási központ­jának nagy tanácstermében. Részt vrett a tanácskozáson és az elnök­ségben foglalt helyet Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bízott" ságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Sági György, a Csepel Vas- és Fémművek termelési igazgatója, a párt végrehajtó bizottság tagja nyitotta meg a pártértekezletet. Molnár Ernő, az MSZMP Kü-> ponti Bizottságának tagja, a Cse­pel Vas- és Fémművek párt- bizottságának első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést a párt- bizottság írásos jelentésében. Ez­után megkezdődött a vita. )

Next

/
Thumbnails
Contents