Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
1966. október 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kongresszusi munkaversenyrő! Interjú az SZMT közgazdasági bizottságának vezetőjével A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottsága a közelmúltban széles területejt vizsgálta az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eddigi tapasztalatait. A vizsgálat célja: ösz- szegezni a kongresszusi verseny eredményeit, felszínre hozni a hiányosságokat, majd egy SZMT elnökségi előterjesztésen keresztül. meghatározni az év hátralévő időszakának főbb, a kongresz- szusi verseny továbbvitelével kapcsolatos feladatait. A vizsgálat során szerzett tapasztalatokról beszélgettünk az SZMT Közgazdasági Bizottságának vezetőjével, Körösi István elvtárssa). — Milyen termelési eredményeket köszönhetünk az év eddig eltelt időszakában a kongresszusi verseny adta lendületnek? — Megye ipari termelése az első félévben hat százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét, örvendetes, hogy az eredmény 39,7 százalékban a termelékenység növekedéséből adódik. A megye vállalatai a kongresszusi verseny során eddig mintegy 30 millió forint terven felüli eredményt értek el, 95,5 százalékos termelési költség fel- használásával. Igen eredményes a. megye mezőgazdaságának tevékenysége is: az elmúlt kilenc hónapban 11 állami gazdaság, 3 gép- és gépjavító állomás és a Tamási Erdőgazdaság nyereséges. — Milyen új jellemző vonások tapasztalhatók a kon gr esz szusi verseny eddigi időszakában? — A kongresszusi verseny egyik jellemző vonása, hogy állandóan újabb kollektívák kapcsolódnak be a versenybe és tesznek konkrét vállalásokat a kongresszus tiszteletére. Különösképpen a szocialista címért küzdő brigádok száma emelkedett. A tavalyihoz mérten 25—30 'százalékos emelkedést tapasztalunk. Igen jelentős ilyen szempontból az előrelépés az állami gazdaságokban, az építőiparban, a konzervgyárban stb. Egyre több azon vállalatok száma, ahol valamennyi munkabrigád részt vesz a szocialista brigádmozgalomban. Például a 11-es Autóközlekedési Vállalat, a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat, a Paksi Téglagyár stb. Jelentősen szélesedett a szocialista brigádmozgalom a műszaki és adminisztratív dol• gozók körében. Tovább terjedt és fejlődött a komplexbrigád-moz- galom. Egy másik jellemző vonás, hogy a korábbi nagy dátumokhoz kötött versenyeknél a kongresz- szusi verseny sokkal tartalmasabb. A külsőségekre való törekvés helyett a tartalomra törekednek a versenyzők. A vállalások megfontoltabbak és reálisak. Fő célkitűzések: a termékek minőségének javítása, a takarékosság, a gazdaságosság, a lakosság minél jobb ellátása mellett, az exportfeladatok teljesítése. Ugyancsak új vonás, hogy nem kampányszerű a verseny, hanem egész éves feladatokat tűztek célul a vállalatok. Jó dolog, hogy A műszakiak, eddigieknél jobban biztosítják a vállalások teljesítésének előfeltételeit, jobban belekapcsolódnak a versenybe. Részt vesznek a szocialista brigádok munkájában, a komplexbrigádokban, és fokozottabban segítik az újítások megvalósítását. — Sok szó esett már és esik nan fáinkban is a munkaverseny értékeléséről, nyilvánosságáról az élenjárók anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Mi a tapasztalat e téren? — Komoly javulás tapasztalható mindhárom területen. Az értékelést a vállalatok. üzemek sokféle formában és ett*rő saiá- tosságaiknak megfelelő időközönként végzik. Például a Dunaföld- vári Kendergyárban és a Tolnai Textilgyárban naponta értékelnek és az eredményeket versenytáblákon hozzák nyilvánosságra. A konzervgyárban, egyes munkahelyeken naponta is, de általában, egy-egy cikkféleség termelésének befejezésekor történik a munkaverseny értékelése. A Bőrdíszmű Vállalatnál és az AKÖV- nél havonta, a kereskedelemben negyedévenként ismertetik az eredményeket. A mezőgazdaságban a munka sokféle jellege szerinti időközönként történik az értékelés, és ekkor hozzák nyilvánosságra az eredményeket. Az értékelés és a nyilvánosság javulásával párhuzamosan, javult az élenjárók anyagi- és erkölcsi megbecsülése is. A mezőgazda- sági szektorokban például már ez évben négyszer annyi dolgozó kapott kitüntetést, mint tavaly egész évben. Feltétlen említésre méltó a megye téglagyárainak kezdeményezése, ahol nem várnak az elismeréssel az év végéig, hanem a havi értékelésekkor, azonnal adnak az élenjáróknak jutalmat, dicsérő okleveleket és kitüntetéseket. Hasonló tapasztalataink vannak több munkahelyről, mint a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál, az állami gazdaságoknál, és a gépjavító állomásoknál stb. Egyes területeken a versenylendület fenntartására és állandósítására, a mozgalmi • és gazdasági szervek közösen, kongresszusi vándorzászlókat létesítettek, például a bőrdíszműben, a Dombóvári Kesztyűüzemben, a Paksi Téglagyárban, a kereskedelemben. Ezeket értékelési időnként, a legeredményesebb dolgozóknak, vagy kollektíváknak adományozzák. Mindezen új jellemzők, vonások és javuló tendenciák mellett, javult a gazdasági és társadalmi szervek együttműködése, amely- lyel a versenyt szervezik, irányítják és segítik. Ez a dolgozók jó versenylendületével párosulva, kellő biztosítók az idei feladatok maradéktalan teljesítéséhez. — Milyen hiányosságok és hibák tapasztalhatók a kongresszusi verseny során és milyen feladatokat tudna megjelölni a jövőre vonatkozóan? — Mindenekelőtt azt állapítottuk meg, hogy a kongresszusi munkaversenyben egyes vállalatoknál, üzemeknél még nem kielégítő a műszakiak és az adminisztratív dolgozók aktivitása. Több helyen hiányos a vezetők vállalása a dolgozók munkakörül- mémveinek, szociális. és kulturális életkörüményeinek javítására. Ennek oka, hogy egyes vezetők, műszakiak a munkaversenyt elsősorban a fizikai dolgozók versenyének tekintik. Ennek természetes velejárójaként, a teljesítésekkel is probléma van. Egyes munkaterületeken — a javuló eredmények ellenére — hiányzik még a versenv megfelelő, rendszeres értékelése, sőt nem egy esetben az erkölcsi és az anyagi megbecsülés sem megfelelő. A szocialista brigádok munkájában bizonyos mértékben egysíkúság tapasztalható. Vagyis vállalásaik túlnyomó többségben termelési feladatokra irányulnak, s elhanyagolják a közösségi szellem kialakítását elősegítő egyéb vállalásokat. Több helyen kísért még a múlt. Gondolok itt elsősorban a vállalatok, brigádok, vagy egyének egymás közötti versenyére, s ennek pontrendszerű értékelésére. Helyes és követendőkezdeményezés az elért eredmények arányában az azonnali elismerés, erkölcsileg és anyagilag egyaránt: A kongresszusi munkaverseny feltételeinek biztosítása ezekben a hetekben különösen előtérbe kerül. A télre való felkészülés, a biztonságos munka- körülmények megteremtése, stb. mind a versenymozgalom eredményességét kell, hogy szolgálja. Ami az év két hátralévő hónapját illeti, a vállalatok, üzemek kollektívájának legfontosabb feladata az 1966-os gazdasági év év sikeres befejezése. S ennek érdekében kell a gazdasági. és műszaki vezetőknek az eddigieknél fokozottabb mértékben figyelembe venniük a dolgozók javaslatait, észrevételeit, kezdeményezéseit, s a kongresszusi munkaverseny vizsgálata során feltárt hiányosságokat megszüntetni, hogy ezáltal biztosítsák a vállalatok, üzemek az éves tervfeladatok teljesítését. * Az SZMT közgazdasági bizottságának vizsgálata, mint azt a tapasztalatok bizonyítják, nagyon is időszerű volt. Az eredmények elismerése, ugyanakkor a hiányosságok őszinte feltárása minden bizonnyal kedvezően érezteti majd hatását a kongresszusi munkaverseny további alakulásában. Végeredményben tehát elmondhatjuk, hogy Tolna megye ipari vállalatai, üzemei, valamint mezőgazdasági termelő egységei, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben eddig becsülettel helytálltak, és teljesítették vállalásaik időarányos részét. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ „Képviselőnk 99 • •• Magyar főnév, birtokosjelzős alakban — Mostantól gyakrabban használt alak Mindenekelőtt azért, mert országgyűlési választásaink eddigi rendszere a „képviselőink” alakot tetté reálisabbá. Ha Tolnának, vagy Zalának, vagy Csongrádnak megvolt a maga tizenöt, vagy tizennyolc honatyajelöltje, ők valamennyien váltak képviselővé is. így már • a megyéken belül nem lehetett megmondani, ki az, aki mondjuk Szekszárdnak és Tamásinak, Egerszegnek és Kanizsának, Szegednek és Vásárhelynek a „képét viseli” a nag" dunaparti gótikus épületben. A lajstromos rendszernek ez a hátránya csak látszólag másodlagos jelentőségű. Mert igaz ugyan, hogy a lajstromon megválasztott képviselő nem kevésbé derék politikus, munkás, gazdasági vezető, vagy kiemelkedő értelmiségi, de személyi kapcsolata, kerülete — igen, választókerülete! — iránt érzett felelőssége mégsem lehetett akkora, mintha egy adott város, járás közvetlen mandátumát érezte volna küldetésében. Arról nem is szólva, hogy meg nem felelése esetén visszahívni bárkit is csak elméletben lehetett. Mert arról, hogy az alkotmányban körülírt lehetőséggel a lakosság 1949 óta bármikor is élt volna: nem tudni. A lehetőségek tehát elméletiek maradtak. És velük együtt gyengébbek a választó és a megválasztott képviselők kapcsolatai. Félreértés ne essék: rendkívül sok esetben őszinte, jó, eredményes kapcsolat és termékeny, segítő együttműködés alakult ki lajstromon megválasztott parlamenti képviselőink körül így is. De ez nem elég — ma. Mi változott meg? Megváltozott 1949. óta az egész ország, a közvélemény, a politizáló készség, a közéleti szellem. Az emberek ezernyi területen éj szinten bizonyítják be napról napra, hogy természetes életformájukká vált a szocializmus; hogy már az idősebb, „háború előtti” nemzedékek is megtalálták benne a maguk elképzeléseit. Hogy törekvéseik — és itt az átlag állampolgárra gondolok —, a szocialista társadalmi rend keretében mozognak. Hogy az emberek óriási többsége, ha képviselő- választásra gondol, nem a Mikszáth által is már kigúnyolt és elavultként bemutatott kortes hadjáratokra és méltatlan licitálásokra és „Noszty Ferik” rendezte komédiákra gondol, hanem a dolgozó nép legjobb jelöltjei közötti válogatásra. Amikor a p>árt Politikai Bizottsága a Központi Bizottság elé terjesztette, majd elfogadás után a kormányhoz juttatta el az új választójogi törvény javaslatát, erre az új, szocialista közvéleményre apellál. Amely a választókerületekben a szocialista államrend, a mi társadalmunk és a saját kis helyi közösség számára legelőnyösebb módon képes dönteni a jelölt, vagy jelölteit megválasztásáról. Ez az új — és rövidesen az országgyűlés elé terjesztendő törvény másik új vonása. A több jelölt állításának lehetősége — amely tovább tágítja a demokratikus politizálás, a szocialista demokratizmus kereteit —, kitűnően példázza az erősödő szocialista nemzeti egység létét %s munkastílusát. Ugyan miféle kár származhat abból, ha a lakosság egy része úgy gondolja, hogy X. ugyan derék, tisztességes és alkalmas ember, de Y valamilyen okból még alkalmasabb? Talán, mert jobb szakember. Talán, mert jobb előadó, vonzóbban mutatkozott be emberi magatartása valamelyik vonásával. Talán, mert ott helyben született és „földi”, sok ezren ismerik kis kölyök kora óta. Ezek persze szubjektív vonások, amelyeket az ötvenes években, amikor jelenlegi választó- jogi rendszerünk kialakult, nem becsültek túlságosan. Mi azonban becsüljük ezeket a szubjektív szempontokat is: mert nem gyengítik, hanem erősítik a kapcsolatot a politikushoz, tehát a politikához is, amelyet képvisel. Tehát a szocialista rendhez, az építéshez. Ezért ezek a szubjektív- szálak objektív hatásukban hasznosak: az egész népnek, az egész társadalomnak, a hazának szolgálnak. Erről van szó lényegében az új javaslatban. Arról, hogy szótárunkban új fényt, még jobb csengést kapjon a szó: „képviselőnk.. B. F. Ülést tartott a városi notanács A városi notanács szerdán este tartotta vezetőségi ülését amelyen a téli oktatással kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. Az első. november: 18-án meginduló „Művelődjünk, tanuljunk” című előadássorozatra — melyet a TIT-tel közösen szervez — a TIT- székházban kerül sor. este fél hét órai kezdettel. Minden további előadás filmvetítéssel, vagy kultúrműsorral együtt történik az előadásokat a TIT előadói tartják. A szekszárdi panelház-építkezésen ü Megérkezett a „MOSTOSTAL” toronydaru a szekszárdi panelház-építkezésre. A közel negyven méter magas, 85 tonnaméter teljesítőképességű daruval emelik majd helyükre a Dunaújvárosból Irailereken érkező paneleket és térelemeket. Képünkön éppen felállítják a hatalmas acélszerkezetet. Mindössze húsz perc volt szükséges ahhoz, hogy fekvő helyzetből függőlegesbe „húzza fel magát1 » daru. 4
