Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

iííee öMöfier M' foam mfarm mnmm látatlanban Bátaapáti légvonalban , alig húsz kilo­méterre fekszik Szekszárdiéi, de megközelítése elég körülményes. Vonat, autóbuszút és mieginő idő­ben a távolság. Kétszer is meg­gondolja, aki od'a készül látoga­tóba. Bajáról került Bátaapátiba egy fiatal óvónő. Schulcz Erzsébet. Október közepén kerestem fel, írni akartam egy kisközség óvó­nőjéről. Ami a kisközséget illeti, abban nincs is hiba. Az 1960-as nép- számlálás adatai szerint 530 em­ber lakja a hegy tövébe épült kis falut. Sajnos az óvónővel nem si­került találkoznom. Egy nappal odaérkezésam előtt megbetegedett éti torokgyulladással Baján ápol­ták. Az óvodát mégis felkerestem. Kétszer is megnéztem: jó helyen járok-e? Semmi tévedés. Kopár, homokos udvarú ház az óvoda. Az egyik oldalon málott falú szín, deszkák halmaza, de gyep sehol. Beljebb kerülve már kedvezőb­bek a benyomások. Benéztem egy helyiség ablakán, a konyha lehetett. Vadonatúj Lehel hűtőszekrény, tisztára sú­rolt asztalok. A szobák ajtaja nyitva: Játékok, kis polcok, mint­ha Liliputba kerültem volna. Cverekek sehol, mert délután négy óra van és csalk délelőtt vannak bent, A legelső helyiségben kőműve­sek dolgoztak. Fehér hajú bácsi sbla!k<j)t gittel a folyosón. Őt kér­deztem először, de a kőművesek szobája felé tessékelt: — Ott a titkár, azzal beszéljen. Solymár Miklós, a községi ta­nács titkára, minden iránt ér­deklődő, nyílt beszédű ember. — A felújításra ötvenezer fo-. rintunk van. De házi brigáddal, bölcsőn megcsinálunk mindent, A 1 í tőszekrényt is most vettük, az óvodaépület"“ csalk tavasz . óta a mienk. Állami ház volt, megkap­tuk óvodának, a régiből pedig az óvónőnek lett lakása. Két szobát már rendbe tettünk, kicserélték • z alja téglázatát, mert vizes volt. . test az utolsó helyiséget javít­óik. Aztán kibontják az elválasz- ;ó falat, és készül egy nagy ját­szóterem télire. Nézem a kőműveseket. Olyan szorgalommal dolgoznak, mintha saját házukat építenék. Kérdem, hogy az udvar miért olyan sivár? — Nincsenek a mi gyerekeink gyephez szokva. Sok itt a hasonló homokos rész. De a jövő tavasz­ra ezt is rendbe tesszük, a szülők segítségével. — Milyen az új óvónő? Nem szomorította el a környezet? — Csöppet sem* Inkább fejest vetette magát a munkába. Két hónap alatt annyi játékot meg­tanított, hogy csuda. Csajkáiét ki­csit türelmetlen. Mindent egy­szerre szeretne: szőnyegeket, függönyöket. Apránként majd sor kerül mindenre, nyugtatjuk, ahogy a pénzből futja. De idő kell. 0 az első óvónő a község­ben. I Fehérre mesze^> hosszú , tornácos ház, pi­ros paprikafüzér, cserépben szí­nes petúniák. Félgereblyézett ud­var, baromficsipogástól hangos. Kezét kötényébe törölve jön elő az óvónő udvarszomszédja, Vad­kerti József né. Nyáron ő vezette a napközis óvodát. Most is- sokat dolgozik, az óvónőt is ő helyet­tesíti. Mosolygó, barátságos. — Erzsiké? Csendes, komoly. Nem, nem unatkozik. Elrendez­get itthon. Sokat olvas, takarít. Nagyon szereti a tisztaságot. Min­dig talál magának munkát. Olyan fiatallka még..; Kíváncsian nézek be az óvónői lakás ablakán. Három tágas he­lyiséget takar a könnyű függöny. Az egyik szoba köves, a padló- sat már szépen berendezték. Ké­nyelmes fotelokkal, otthonos sző­nyeggel, lakályosra. Sok könyvet látok az asztalon. A sy>ba min­den részén az első önálló reziden­cia örömé... i Misiről azt hitiem, hogy 1 . kislány, olyan gön­kis vadócokat barátkozó, idegen­től nem riadó gyerekké nevelni... * Az asztalt alig éri fel, szőke feje, mint a lámpás. Kacsasültet majszol, együtt a felnőttekkel, önállóan segítséget nem tűrve. Hogyisne! Füle Gyöngyi már el­eiméit kétéves. Egyben a leg­fiatalabb óvodás. A mama fel­kapja' dörgöli a szájáról a zsír- foltokat. — Egy, kettő, három-* — Haj­long szavalásra kész. Kérésünk­re vigyázzba vágja magát, szé­gyenlősen lehajtja azért a fejét. Szemem megakadt az összezárt lábakon. Az egyik melegítőszár feljebb csúszott, ez sokat rombol a vigyázzállás összhangján. Igyek­szem komoly maradni. — Mit tudsz még? Mit tanul­tatok az óvodában? A szőnyeg átvedlik tornaszerré, Gyöngyi már gombölyödik is, szabályos bukfencben. Aztán vé­kony hangon énekel, egy kicsit sejpítve szaval. Kezdeti elfogó­dottsága egyre jobban felenged, de megsimogatni azért nem hagy­ja magát. ' — Mondta is az óvó néni, ami-' kor találkoztunk az utcán: a ma­ga lányát nem tudom magamhoz édesgetni! — meséli csillogó szem­mel a bányász édesapa. Felesége, aki könyvelő a termelőszövetke­zetben, még hozzáteszi: — Mióta óvodába jár, egyebet se hallunk tőle, mint hogy mit játszottak, hogyan kell állni, milyen éneket tanultak. És van kispohara, csak mindig haza akar­ja hozni. Nem érti még, ha az övé, miért nem hozhatja el... I Első óvónő a községben. I Misit mar dör, vállra kunkorodió haja,- és szelíd szemed voltak. Nagyra nyi­totta, amikor megálltam mellette. Alig ért a térdemig. — Gyere csak ide, — guggol­tam mellé. — Hallom, te óvodás vagy. Elszaladt, csak egy távoli ke­rítés biztonságából kíváncsisko­dott vissza. — Ilyen! A Misi ilyen! — ma­gyarázza a bátyja komoly, har­madik osztályos fiatalember. — De nem mindig kísérem óvodá­ba. Már eltalál egyedül is. Misi különben a második kis­fiú, aki elfutott előlem a község­ben. Nem lesz könnyű ezeket a nem kell elkísérni, szeret óvodá­ba járni., Gyöngyike szépen sza­vad. Az új óvónő szereti a tisztasá­got. Sokat olvas, az óvoda érde­kében kicsit türelmetlen. Számos játékot tanított meg a gyerekek­kel. Nem hangolja le a környe­zet, inkább fokozza munkakedvét. Rakosgatom össze magamban a hallottakat. A külsejéről még csak annyit tudok, amit két mondat között mellékesen említettek: — Szép haja van. Talán látnom kellene. Ujbql meglátogatni, ha meggyógyult már. De fontos az arc? Schulcz Erzsébet portréja. így látatlan­ban is megnyerő ... M. I. FALUSI ESTÉK Pezsgő élet Kisvejkén Földszöv. téglagyár A munkások helyreállították a romos« elhagyott gyárat és ismét dolgosnak Már a teteje is kezdett besza­kadni a Teveli Téglagyárnak, a gépeket elhordták belőle évekkel ezelőtt, a kemencéje megkopott, mintha végképp hasznáihatatli'.n- ná vált volna. Szombat óta ismét dolgoznak benne. Különböző helyekről ha­zamentek a volt tevelli téglagyári munkások, áldozatos munkával önként helyreállították az üzemet és a téglagyár ontja a nyers tég­lát. Különös eset, talán egyedül­álló, de azt is mondhatnánk, hogy sajnos ritka eset. Tudniillik vég­eredményben arról van szó, hogy egy kihasználatlan lehetőséget nem hagynak tovább kihasználat­lanul. Négy évvel ezelőtt, amikor meg­szűnt Tevelen a téglagyári mun­ka, azzal az indokkal szüntették meg, hogy a szállítási költség túlságosan magas, tekintettel a vasút távolságára. A munka le­állta után látszólag, teljesen tönk­retették az üzemet. Nemcsak a berendezését hurcolták el, de a négy szárítószínből is csak egy maradt. Az üzemvezető, Lugosi Ferenc azt mondja: egyedül 5 hitt abban, hogy Tevelen ismét lesz téglagyártás. Korábban hét esztendeig üzemvezető volt itt, •yazután az Építőanyagipari Válla­latnál a termelési vezetője, majd a szekszárdi kerámia üzem vezető­je lett. Az utóbbi helyen is két és fél évig dolgozott, mégis haza­ment a romokhoz. Igaz, Tevelen lakik a családja, de ennyi küsz­ködést nem mindenki vállalna így sem, amennyit ő. Két hónapig szervezett, a fél országot bejárta gépeikért, személyesen hívta haza azokat az embereket, akik régen a Teveli Téglagyárban dolgoztak. A legtöbben hazajönnek. Wirt János bácsi is hazajött, bár nem akarták elengedni a Hőgyészi Téglagyárból. Ö a vezető égető. A fölélesztett Teveli Téglagyár a helybeli földművasszövetkezeté, az, országban elsőként itt dolgozik földművesszövetkezeti téglagyár. Másik két megyében is történik hasonló üzemátvétel, de azokban a téglagyárakban még nem dol­goznak. Tevelen megkezdődött a próbaüzemelés és hétfőn délre már 24 ezer nyers téglát készítet­tek. Egyelőre csak 50 százalékos a kapacitás, később óránként öt­hatezer téglát tudnak előállítani, az évi termelés öt-hatmillió lesz. Az üzem ellátja a bonyhádi és a dombóvári járás földművesszö­vetkezeti TÜ Z.ÉP-telepeit, min­denekelőtt pedig Tevel környékét. A helyreállítás történetéhez tar­tozik röviden: a speciális tégla­ipari gépeket Pápáról kapta Te­vel, az ottani téglaipari vállalat­tól. A munkában segített a Hi­dasi Brikettgyár, a Bonyhádi Vasipari Ktsz, a Szekszárdi Talaj­erő-gazdálkodási Vállalat, a Te­veli Gépállomás és a Teveli Köz­ségi Tanács. Lugosi Ferenc gyár­vezető hozzáteszi, hogy az utóbbi inkább erkölcsi segítség volt, de az is kellett. A SZÖVOSZ segí­tette a MESZÖV-öt, adott 105 ezer forintot béralapra a tégla­gyár részére és beruházási keretit. A Tevel és Vidéke Körzeti Föld- művesszövetkezet pedig MESZCV- kölcsömt kapott. A MÉSZÖV szak­emberei azt mondják, ha teljesen új berendezést kellett volna venni, az körülbelül két és félmillió forintba kerül, így viszont más üzemek és a teveli munkások segítségével, összefogásával csu­pán 190 ezer forint a helyreállí­tás költsége. A félig rom gyár, amelynek környékét már a gaz verte fel, mostantól kezdve új lakóházak­hoz, éttermekhez és más szórako­zóhelyekhez ad téglát, millió- számra. — CL J. Mostanában még csendes a művelődési házak környéke. Sok a munka, fáradtak az emberek, jobban vonzza őket estelente az ágy, mint bármi­féle műsor. Vidéken még a földeken serénykednek nap­hosszat, — sok még a mun­ka. így aztán egyelőre még csak a fiókok mélyén lapul­nak az elképzelések, a ter­vek arról, hogy miként töltik majd falun az estéket a rossz idő beálltával. S a papírra vetett tervek realitása az el­múlt évek falusi téli estéinek tapasztalataiban rejlik. Álta­lában mindenütt, és például Kisvejkén is. |J Ismeretterjesztés „A két világrendszer ka­tonai erőviszonyai”, ,,Az al­koholizmus és bűnözés”, „Szé­pen, hasznosan” — néhány megszívlelendő tanács a la­kásberendezésről, az öltözkö­désről —, „Abraktakarmány- fejlesztésünk módszerei, kü­lönösen az állatállomány fe­hérjeellátása tekintetében”, vagy „Miért lesz a mustból bor?” és „Modern háztartási gépek és azok kezelése” — néhány előadás címe az idei kisvejkei ismeretterjesztői idő­szakból. — Egy-egy előadás alkalmá­val milyen közönségre számí­tanak? — Ügy 60—80 hallgató is eljön egy-egy előadás alkal­mával — válaszolja Farkas Já- nosné —, ha nem jön közbe egy disznótor, vagy halott­virrasztás. Kicsi a falu, alig 550-en vagyunk, s nagyon ha­mar megérezni téli estéken, ha egy háznál keresztelőre, vagy valamilyen nagyobb szabású eseményre kerül sor. Ilyenkor, ha előre értesülünk a dolog­ról, inkább elhalasztjuk ké­sőbbi időpontra a rendezvé­nyünket. Az egész falu népe számára indított ismeretterjesztő elő­adássorozatokon kívül speciá­lis tanfolyamokat, előadássoro­zatokat is indítanak. így a szülők akadémiáját, vörös- keresztes vegyes tematikájú. előadássorozatoit, a mezőgazda- sági tanfolyamot és minden hónapban egy alkalommal nyilvános pártnapot tartanak. || Klubmunka — Már negyedik éve lesz az idén, hogy rendszeresen működik az asszonyok klubja. November 15-től március 15-ig hetente egy-egy alkalommal hétfői napon 6-tól este 9-ig együtt kézimunkáznak az asz- szonyok — meséli Farkas Já- nosné. — Akinek égető a dol­ga, akár a lyukas harisnyákat is magával hozhatja. — Az ilyen összejövetelek­nek csak a közös kézimunká- zás a céljuk? — Nem. Az ilyen alkalmak­kor mindig megbeszélünk va­lamilyen közérdeklődésre szá­mot tartó nevelési, egészség- ügyi, politikai, vagy éppen közéleti témát. Egy 15—20 per­ces előadást, esetleg diavetí­tést kötetlen beszélgetés köveit. — Hányán járnak ezekre az összejövetelekre? — Azt mondhatom, hogy törzsgárda tagunk van úgy harminc. S, hogy mennyire kedvelhe- hetik a faluban az asszonyok ezeket az összejöveteleket, hogy milyen jó hírük kelt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy idén megalakul majd a férfiak klubja is. így azután az ifjú­sági és gyerekklubot is bele­számítva, négy klub működik ezen a télen majd Kisvejkén. || Könyvtár — Most csak 106 olvasóit tar­tok nyilván — mondja Kar­dos Erzsébet, a könyvtáros —, de ez a szám így, önmagában nem sokat mond. ötvenkét 14 éven felüli olvasónk van. De az igazság az, hogy ennél sok­kal főbb felnőtt és gyerek for­gatja a könyveket. Hiszen egy családból általában csak egy valaki iratkozik be, azután, ha gyerek, ha felnőtt az ille­tő, ellátja az egész családot könyvvel. — Hány kötet könyv talál­ható a kisvejkei könyvtárban? — Jelenleg 1630. De évente négyezer forintot költünk könyvekre. — Milyen időközönként cse­rélik .az olvasók a könyveket? — Ügy általában 2—3 he­tente. A gyerekek sűrűbben. Az iskola könyvtárában főként milyen könyvek talál­hatók? — Az iskolának külön, úgy 350 kötetes könyvtára van. A jelenlegi 72 iskolás általában a kötelező olvasmányokat, me­séket, ifjúsági regényeket ta­lálhat itt meg. | Es ami még kimaradt Pezsgő az élet a kisvejkei művelődési ház környékén nap mint nap. Harmonikatanfo­lyamra járnak a gyerekek, tánciskolát, társastánc-tanfo- lyamot indítanak minden év­ben, kézimunka- és furulya­szakkör működik az általános iskola keretében. Van ifjúsági és gyermek színjátszó csoport. A KISZ-csek tánccsoportja mellett működik egy általános iskolai gyermekjáték- és tánc- cs’oport is. Énekkaruk is van. Sokan és szívesen nézik a tele­víziót is. Tavasszal, nyár elején, vagy derekán kirándulásokat szer­veznek, a résztvevők csekély hozzájárulásával. Az asszonyok klubjának tagjai két és fél na­pos kirándulásokra utaznak Budapestre. Hasonló „kirucca­nást” terveznek tsz-tagok rész­vételével. A mezőgazdasági tanfolyam hallgatói februárban a Hőgyészi Állami Gazdaság­ba látogatnak egy kis tapasz­talatcserére. A KISZ-fiatalok 3—4 napot a Balaton mellett, Fonyódligeten töltenek majd. Kisvejke — valóban kis falu. Alig 550-en lakják. Az ott élő pedagógusok munkáját dicséri, hogy a faluban pezsgő kulturális élet van.

Next

/
Thumbnails
Contents