Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

1SGG. október 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Téli felkészülés a közutakon Tizenkétezer tonna szóróanyag — Tizenhat gyors járatú hóeke — Teljes szélességben tisztítják a fő közlekedési utakat Értekezletet tartottak a napok­ban a KPM Közúti Igazgatóság szekszárdi kirendeltségén a téli felkészülésről. Az útfenntartók számára mindig a téli hónapok jelentik a legnagyobb erőpróbát, ilyenkor kell védekezni a jegese- dés, a hófúvás ellen, biztosítani, hogy az időjárás miatt ne akad­jon meg a forgalom, illetve a keletkező akadályok minél rö- videbb idő alatt megszűnjenek. A megbeszélésen elsősorban a köz­vetlenül érdekeltek, az útügyi ap­parátus dolgozóinak munkáját, tennivalóit határozták meg, tá- gabb értelemben azonban az ér­dekeltek közé tartozik úgyszól­ván a megye egész lakossága. Mint azt az. értekezleten meg­állapították, az idén minden ed­diginél alaposabban készültek fel a téli közlekedési akadályok, za­varok elhárítására. Ez mindenek­előtt abban nyilvánul meg, hogy sokkal több anyagi, technikai eszkök áll rendelkezésre, mint az elmúlt télen. Ennek megfelelően a felsőbb szervek is szigorúbb követelményeket írtak elő. Míg egy évvel ezelőtt össze­sen kilenc gyors járatú hóeke állt a kirendeltség rendelke­zésére, most tizenhat. A múlt télen hat lánctalpas trak­torra kötöttek szerződést, most ti­zet engedélyezett az igazgatóság. A gépek felszerelését már meg­kezdték, november közepéig vala­mennyi jármüvet ellátják hóeké­vel, tehát ha jön egy komolyabb havazás, az eltakarító eszközök már készenlétben állnak. Nincs változás atekintetben, hogy az utak között fontossági sorrendet állítottak fel. A leg­nagyobb erőt a legforgalmasabb utakra összpontosítják. A „ki­emelt” utak száma azonban ’ nö­vekedett. Az idei télen már kiemelten kezelik az összes számozott utat, így természetesen a 6-ost, az 52-es Dunaföldvár—kecskemétit, az 55- ös Szeged—bátaszékit, az 56-os Szekszárd—mohácsit, a 61-es Du­naföldvár—dombóvárit, a 63-as Szekszárd—székesfehérvárit, a 65- ös Szekszárd—siófokit, valamint a 611-es Dombóvár—sásdit. Ha­sonlóképpen azokat az egyéb uta­kat, amelyeken a bányászjárat- buszok közlekednek, összesen a megyében több, mint háromszáz kilométernyi, utat az ezeregyszáz kilométerből. Míg korábban a hóekék csak akkor indultak meg, ha a hó­réteg egy bizonyos vastagságot — 15—20 centit — elért, most eze­ken az utakon a havazás kezdeté­től már munkába állnak a hóekék és folyamatosan takarítják a ha­vat az útburkolat teljes szélessé­gében, egészen addig, amíg a hó­esés el nem áll, illetve amíg teljesen nem tiszta az út. Ezzel megakadályozzák azt, hogy a hó- ráteg az úttesten összepréselőd­jék, amit már igen nehezen lehet eltakarítani. Az az irányelv', hogy állandóan biztosítani kell a fekete útburkolatot. Természetesen, hófúvásban szü­netel az eltakarítás, annak ugyanis ilyenkor semmi értelme nincs, hiszen a következő per­cekben újra visszahordja a szél az útra a havat. Ez esetben csak mentést végeznek a hóekékkel, járművekkel. Mentőknek, tűzol­tóknak biztosítják az utat, fontos export-import szállítmányokat se­gítenek át a hóakadályokon. Hó­fúvásban tehát ezen a 'télen sem lesz ajánlatos útrakelni. Tavaly Versenykiraka tok díjazása Tíz község tizennégy kirakattal feladatokat, ezzel szemben olyan nevezett a szeptember 10-én be- községek tartózkodtak a nevezés­indult kirakatrendezői versenyre, tői, mint Dombóvár, Paks, Tolna, amelyet a KPVDSZ megyei bi- ahol a kirakatok is megfelelőbbek zottsága, az SZMT, az OTP és a és szép számú a kirakatrendezői megyei tanács kereskedelmi ősz- g^rda is tálya hirdetett földművesszövet­kezeti és NépboTt-kirakatrendezők--------------------------------------------------­é s boltvezetők részére. azonban előfordult olyan eset, hogy egy fontos exporthalszállít- mány elakadt a hófúvásban és mire — két nap múlva — felsza­badították az utat, az áru tönkre­ment. Ilyen esetben telefonon fel kell hívni a szekszárdi hóügyele- tet, ott kijelölik a viszonylag leg­kedvezőbb útvonalat és szükség esetén hóekékkel átsegítik az aka­dályokon a szállítmányt. A hóakadályok megelőzését szolgálják most már egyre több helyen az utak mentén létesített hóvédő erdősávok, valamint a hófogó rácsok is. Az idén mintegy tízkilométepny' hórácsot kapott a kirendeltség, részben pótlásra, részben pedig az állomány növelésére. Ezeknek a felállítása a hófúvásveszélyes szakaszokon már megkezdődött. Az eddiginél jobban sikerült felkészülni a jegesedés, síkosság elleni védekezésre is. A tavalyi­nál harminc százalékkal több, összesen tizenkétezer tonna szóró­anyagot biztosított a megye ré­szére az igazgatóság. Az előírá­sok szerint a teljes szóróanyag­mennyiségnek a felét kell novem­ber közepéig kiszállítani, tényle­gesen már ennél ez,er tonnával több, tehát hétezer tonna szóró­anyag — homok és salak — van kint az utak mentén, illetve a nagy depóniákban. E depóníáknál gépi rakodás­sal biztosítják a teherautók megrakását, hogy szükség esetén gyorsan lehessen a sí­kos helyekre kiszállítani ! az anyagot. Az időbeni kiszállítást nagymér­tékben elősegítették azok a válla­latok, intézmények, amelyekkel kapcsolata van a kirendeltségnek, mint a 11-es AKÖV és a MÁV. A MÁV pécsi Igazgatóság például pár napon belül pozitív választ adott arra a kérdésre, hogy Báta- székről 600 tonna salakot kaphas­son a kirendeltség. Még tart a kellemes, száraz, az évszakhoz képest enyhe időjárás, azonban számolni kell azzal, hogy beköszönt hamarosan az igazi ősz és a tél. „Teljes gőzzel” fo­lyik a közúti apparátus téli fel­készülése. Reméljük, eredményes lesz. (J) JEGYZET: LELTÁR A vagyon megállapításának egyedüli legmegbízhatóbb ' mód­szerének tartom a leltárt. E mun­ka során az aktívák és passzí­vák megállapítása, a pontos va­gyonfelmérés válik lehetővé. A nagyközönség kevésbé találkozik a termelő üzemekben folyó leltá­rozásokkal, csak hatásával, az ilyen irányú tapasztalatokat a kereskedelemből szerzi. Ponto­sabban a boltok váratlan leltáro­zásakor. Valami igazság van abban, hogy a leltározás idejét a felet­tes hatóság ne közölje az eláru­sító személyzettel. Érthető, a vá­ratlanság adja csak vissza a pon­tos állapotokat, a felmérés so­rán. Ez a váratlanság azután sok­sok kellemetlenséget okoz a la­kosságnak, amit ugyancsak el le­hetne viselni, ha ezek nem tennék oly gyakran próbára az ember idegét, türelmét. Mert a leltáro­zásnak mi már kialakítottuk egy olyan gyakorlatát, amely hova­tovább e módszer hasznosságát is megszünteti. A leltározási idők túl hosszú idejére gondolok. A leltározás egy valamirevaló élelmiszerboltban négy napig tart. A nagykereskedelmi vállalatnál. ahol ugyan a lakosság ezt a lel­tározási időt csak közvetve érzi meg, legalább egy hétig tart ez a .fontos munka. Tulajdonképpen a nagykernél tartott leltározási idő megfelelő módon való „kiböj­tölése” a kereskedők ügyességén múlik. Azt meg már nem is tud­juk, hogy kinek a rovására íran­dó, ha a tapbolt Szekszárdon egy hétig leltároz, sőt a hét elején kitették a nemrég megnyílt köz­ponti élelmiszerüzlet lezárt ajta­jára is a közleményt: leltározunk, a legközelebbi nyitva tartó bol­tok itt, meg itt. .. .Az üzletben azonban egy fia kereskedő nem dolgozott, délután négy óra után. Feltehetően, most itt is négy-öt napig tart majd a leltár, mert ezt is csak nyolc munkaórán át végzik... Pedig, akik itt leltároznak, azok közül igen sokan emlékeznek még azok­ra az időkre, amikor a boltokban még éjszaka is leltároztak. Igaz, akkor az volt az érdek, hogy a bolt ne veszítsen vevő­köréből, hogy ne bosszantsák so­káig és feleslegesen a vásárló­kat... Ámbár, azt hiszem, ettől az elvtől most sem feltétlenül szük­séges eltérni. „Nagyüzem“ a Talaiere- gazdálkodási Vállalatnál A Tolna megyei Talajerő-gaz­dálkodási Vállalatnál most kez­dődött meg az őszi nagy szállí­tási idény. Amint Hugyecz Mi­hály, a vállalat főmérnöke kö­zölte. eddig a termónyszállítások miatt kisebb ütemben tudták szállítani vasúton a trágyát az érdekelt közös gazdaságoknak. Most azonban nagyobb lendüle­tet vett a szállítás vasúton is, de közúti járművekkel is teljes kapacitással hordják a tápanya­got. Ez évben még mintegy 2000 vagon trágyát adnak a talajjaví­táshoz, Az idei évben jelentősen sikerült megjavítani a vállalat I gazdasági eredményeit, és remény van arra, hogy jövőre ki tudják bővíteni a gépparkjukat. Jelen­leg bérfuvart kénytelenek igénybe venni, de jövőre szeretnék teljes egészében saját járművekkel le­bonyolítani a közúti szállításokat. Uj terméket is forgalomba hoz­nak. a műtrágyával dúsított láp- földet. Az ország más részeiben már használják ezt a fajta talaj- tápanyagot, de Tolna megyében még nem volt forgalomban. A vállalatnál nemcsak a közös gaz­daságokat tudják kiszolgálni, ha­nem a magánosokat is. Ez Szek­szárdon és vidékér, különösen jelentős, mert eddig a háztáji területek talajerő-utánpótlását nem igen lehetett biztosítani. A pártértekezleten hangzott el... A köz érdekeit képviselték Tegnap délelőtt 11 órakor a KPVDSZ szekszárdi székházában került sor a díjak kiosztására. Az eredetileg tervezett 4—4 díj he­lyett összesen öten értek el he­lyezést, a következő megoszlás­ban: A kirakatrendezők két első he­lyezését Dunaföldvár műszaki ki­rakatának rendezéséért Erős Lu­kács dekoratőr és a szekszárdi üveg- és porcelánbolt kirakatáért Dányi György és Rácz György dekoratőrök nyerték el. Hatszáz- hatszáz forint pénzjutalommal. A boltvezetők kirakatainak versenyében első lett a zombai 18. számú vegyesbolt kirakatával Domonkos Mihály boltvezető, második Nagy Ede, a kisdorogi vegyesbolt vezetője, harmadik helyen Minorjcs Anna eladó vég­zett, a szekszárdi villamossági bolt eladója. A zsűri szempontjai az értéke­lésnél: A világtakarékossági na­pok népszerűsítése, és a KPVDSZ kulturális napokra való megem­lékezés összehangolása az üzletek árubemutatóival. A különben íz­léses bátaszókn divatáru-kirakat a takarékossági szempontokról való megfeledkezés miatt esett el a helyezéstől. Tavaly ők voltak a díjnyertesek. Dicséretes, hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére sok kisbolt­vezető vállalta a napi munkája mellett a versennyel járó plusz­Egy tudósítás keretében nem volt mód arra, hogy visszadjuk a járási pártértekezleteknek az élet sokszínű, sokoldalú, ellentmon­dásokkal teli gazdagságát. Mit mondott a brigádvezető, a falusi pedagógus-párttitlcár, a já­rási vb-elnök a szekszárdi járás küldöttértekezletén gazdagodó, örömökkel, gondokkal teli éle­tünkről? Saját munkájukhoz kapcsolód­tak, személyes tapasztalataikról beszéltek, mégis elsőrangú közér­deket képviseltek mindannyian. Nemcsak azt mondták el, hogy helyeslik a párt politikáját, ha­nem azt is, hogy mit tettek a munlcahelyek kommunistái és dol­gozói ennek érdekében. * A legújabb termelési eljárások sikereiről, gondjairól beszélt a nagyüzem brigádvezetője, még­hozzá nem is csak egyszerűen számot adva azokról. Mátrai Gyula, a Szekszárdi Állami Gaz­daság szocialista címet viselő komplexbrigádjának vezetője a mezőgazdasági kutatóktól kért. Elmondta, hogy a martonvásári kukoricafajta kapástiak, régi ter­melési eljárásnál jó, de nem al­kalmas a korszerűbb nagyüzemi gépi termesztéshez. Ma már in­dokolt, hogy a gépi kukorica­termesztéshez új fajták kikísér­letezését várjuk a mezőgazdasági kutatóktól, hisz „sokan foglal­koznak a mi országunkban ku­tatással” — mondta. Legjobb agitátorává válva min­denkinek ajánlotta az új bérezé- sű komplexbrigádok bevezetését. Brigádjuk példájával bizonyította a szocialista brigádmozgalom egy­mást segítő, embernemesítő, élesz­tő hatását. * A falusi életforma és a falusi ember változásairól adhatott meg­győzően örvendetes híradást Dió- fási János, kommunista pedagó­gus. bogyiszlói küldött. (Ha ko­rábban osztogattak volna az el­maradottabb községeknek címet, járásszerte ismert volt, hogy Bogyiszló igényt tarthatott volna erre). Most' látszódik már az új pa­raszti életforma gyümölcse. Az általános műveltség, a szakmai iskolázottság terén gyökeresnek mondható szemléleti változás kö­vetkezett be Bogyiszlón az utóbbi években. Megindult és sikerei vannak ennek az új, egészséges folyamatnak. Politizálva a szá­mokkal, elmondta a bogyiszlói küldött, hogy most ötven érettsé­gizett ember él a faluban és anv- nyian tanulnak, hogy két év múl­va százötvenre növekszik számlik. Néhány év alatt több mint száz mezőgazdasági szakembert (trak­torosokat, baromfitenyésztőket, gyümölcstermesztési szakmunká­sokat) kévezett ki a szövetkezet. A község gyökeres változásai alapján szállhatott vitába a ci­gánykérdés megoldását sürgető egyik küldöttel. Bogyiszlón e té­ren előbbre tartanak. Minden negyedik cigánycsalád a tsz-ben van — nem is akármilyen mun­kán, elsősorban az állattenyész­tésben —, munkát kaptak, be­csülettel dolgoznak. (Megjegyzé­sül: Talán az a legfontosabb, hogy lehetőséget kapjanak a munkához, a keresethez, az eg­zisztenciateremtéshez.) Gyereke­ik tanulnak, van már gimnazista is közülük. * Érdekes járási adatokkal poli­tizált a járási tanács vb-elnöke. Kemény István, a járási tanács elnöke miközben bizonyította a tanácsok megnövekedett állam- hatalmi és igazgatási hatáskörét, vitázott a szélsőséges nézetekkel. A családvédelem sok tanácsi tennivalóval jár. Évente hetven­nél több a járásban a válások száma. Igen sokszor állami gon­dozásba kerül a gyerek a nem megnyugtató családi elrendeződés után. A járásban 158 állami gon­dozott gyermek van, közülük 82 családoknál, 76 pedig otthonok­ban nyert elhelyezést. Érdekes megjegyzése volt a hozzászóló­nak, miszerint a járásban az utóbbi években nem volt örökbe­fogadás gyermektelen házaspá­roknál. (Kényelemszeretet, vagy a gyermekszeretet hiánya az oka?) A népszaporulat gyengeségei­hez tartozik, hogy gyarapszik a járásban az eltartottak száma. Sióagárdon és néhány sárközi községben gyakori, hogy egy ke­resőre öt eltartott jut. Növeksze­nek a tanácsi tennivalók az el­aggott, magányos felnőttek védel­me terén. Állami erőből évente hatszázezer forintot fordítanak segélyezésükre. Nem kevés gon­dot okoz az évente 50—60 főnyi börtönből szabadult utógondozá­sa, a beilleszkedés segítése sem. Bírálta a járási vb elnöke a bü­rokratikus kötöttségeket az épí­tési, gyámügyi eljárásoknál, a különböző testületek munkájának regisztrálása során a túlzott ad­minisztrációt. Helytelenítette, hogy a szabálysértési bírságolá­si jogkört elvették a községi vb-k vezetőitől. * Három felszólalás a sok közül, melyeknek mindegünkét a közér­dek védelme, az önálló gondol­kodás szülte, a jobbat akarás fű­ti. Példázzák, hogy a pártértekez­leteken saját belső ügveikkel együtt, jelentőségének megfelelő­en futotta másra is. Nem, fordul­tak befelé a kommunisták a párt- értekezleteken . a. lakosság érde­kében. a, fejlődés n-'orsításán fá­radozva tanácskoztak.-i -é

Next

/
Thumbnails
Contents