Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Tolna megyei* '■1,3. VHÄG PROLET ARIAL EGYESÜLJETEK . NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 251. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1966. október 23. A lakosság érdekében 3. o. Apák és gyerekek "1 5. o. Irodalmi melléklet 6—1. O. Miatyánk a sötétben 9. o. Kádár János, Kállai Gyula és Czinege Lajos hazaindult Moszkvából Moszkva (MTI). Szombaton dél­ben Moszkvából vonaton haza­indult Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Czinege Lajos honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A magyar vezetők az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a szovjet kormánynak a meghívására, múlt vasárnap érkeztek a Szovjet­unióba. A Kievi-pályaudvarom búcsúzta­tásukra megjelentek: Leonyid Felbocsátották Lun a—12 automatikus űrállomást Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunióban szombaton reggel, magyar idő szerint 9 óra 42 perc­kor egy űrrakéta segítségével a Hold felé vezető pályára juttat­ták a Luna—12 automatikus űr­állomást. Az űrállomás fellövésének fő i feladata a hold-szputnyikok be­rendezésének tökéletesítése a Hold • és a körülötte lévő térség további kutatása. Az űrállomás az előre kiszámí­totthoz közelálló pályán halad. Magyar idő szerint 14.00 órakor a Luna—12 45 000 kilométerre távolodott el a Földtől. A Luna—12 útját különleges földi mérőberendezés ellenőrzi. A koordinációs számítóközpont­ban feldolgozzák a beérkező adatokat. Az űrállomással már két rádió­kapcsolatot létesítettek. A fedél­zetén elhelyezett berendezéseit kifogástalanul működnek. Hét tsz befejezte a vetést — Raktározási gondok a Gabonafelvásárló Vállalatnál Tegnap Szűcs Lajosnak, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjének elnökletével tar­tott ülést a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. Szűcs Lajos tájékoztatást adott a mezőgazda- sági munkáik helyzetéről, továbbá az ország többi megyéjéhez ha­sonlítva a megye munkájának üteméről. Október közepén a vetőszán - tásban országosan a nyolcadik helyen állt Tolna megye, a ke­nyérgabona-vetésben tizedik, a rjpélyszántásban hatodik volt. Az osztályvezető szerint ez az ered­mény előrehaladást jelent a ko­rábbi évekhez képest, mivel me­gyénk csak a tavaszi és a nyári munkákban tartozott eddig az elsők közé, ősszel a sereghajtók között volt legtöbbször. Ennek oka főiként az, hogy aránylag sok­kal több terményt kell betakarí­tani Tolnában, mint az ország jó néhány más vidékén, továbbá a lejtős, területek miatt, különösen esős ősztien nagyon nehéz a szállítás. A jelenlegi helyzet a betakarításban igen kedvező, de sajnos a vetésről nem mondható el ugyanez. Ellenkezőleg: körül­belül 20 közös gazdaságban el­maradtak a kenyérgabona vetésé­vel, s ezek közül tíz aligha tudja befejezni a munkát október vé­gére. tehát a feltétlenül szüksé­ges határidőre. Ezek a szövetke­zeitek a következők: a tolnané- medi szövetkezet mindössze tíz százalékát vetette el a tervezett területnek e hét közepéig, a nagy- vejkei 20, a simontornyai 22, a felsőnyéki 29, a váraljai _ és a diósberényi 33, a decsi Uj Kor­szak Tsz 34, a zombai Jóbarátság > Tsz 35, a sióagárdi 47 százalék­nál tartott, A megyei tana«, me­zőgazdasági osztályához beérkezett jelentéseik szerint nagy elmaradás tapasztalható még Kajdacson és Nagydorogon. Végzett a gabonavetéssel hét szövetkezet: a dunaföldvári Du- nagyöngye Tsz, a dunaföldvári Alkotmány Tsz, a fécánkerti Uj Barázda Tsz, a györkönyi Uj Élet Tsz, a paksi Ezüstkalász Tsz, a paksi Vörös Sugár Tsz és a ta­mási Széchenyi Tsz. Átlagosan a megye közös gaz­daságai a hét végére a vetőszán­tásnak 88,5 százalékát végezték el, a kenyérgabona-vetésnek 77,i százalékát, a mélyszántásban 46,6 százaléknál tartanak és betakarí­tották a kukoricatermés 66,4 szá­zalékát. Nagy raktározási gondokról tett jelentést az operatív bizottságnak F arkas László, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója Mivel a kukoricatermés országo­san eléggé kiegyensúlyozott, így egyelőre Tolna megyéből nem szállíthatnak máshova nagyobb tételeket. Szerencsére a tavalyi­nál sakkal kisebb víztartalmú a kukorica, így az ideiglenesen szabad ég alatt lévő termést nem fenyegeti nagy veszély. Az egyéb növényféleségek közül a burgo­nya és a napraforgó felvásárlása akadozik néhol. Egyes földmű- vesszövetkézetek egyelőre halo­gatják a burgonya tárolását, hol­ott az hozzátartozik a szerződés­ből megállapított feltételekhez és később úgyis prizmázm kell mindem burgonyát, ami nem ad­ható tovább. A napraforgót egye­nesen a kombájntól átveszi a Ga­bonafelvásárló, tehát ne késleked­jenek az értékesítéssel azok a tsz-ak, amelyekben még található lábon álló napraforgó, , Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Nyi- kolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, Andrej Kiri­lenko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese és mások. A pályaudvari búcsúztatásnál jelen voltak: Szipka József, ha­zánk moszkvai nagykövete, Strahl Sándor ezredes, moszkvai magyar katonai attasé, valamint a moszk­vai magyar nagykövetség munka­társai. A pártkongresszus tiszteletére Kimagasló termelési eredmények a Mázai Téglagyárban A Mázai Téglagyár dolgozói már a múlt hónap végén teljesí­tették a gyár ez évi, tíz ■ és fél­milliós nyersgyártási tervét. Az­óta már eleget tettek a párt- kongresszus tiszteletére tett vál­lalásuknak is, A nyersgyártási idény kezdetén ugyanis arra tet­tek felajánlást, hogy terven fe­lül egymillió nyers téglát állíta­nak elő. Ma már egymillió- kétszázezernél tartanak és ha to­vább tart a száraz, fagymentes idő, nincs kizárva a vállalt egy­milliónak további túlteljesítése félmillióval. Ezekben a napokban is napi ötven-ötvenötezer nyers tégla kerül a szárítóterületre, kellerekbe. Az idei nyersgyártási eredmény mindenképp rekordnak számít a gyár történetében, ekkora meny- nyiségű téglát ugyanis még egy esztendőben sem gyártottak. Le­hetővé válik ezáltal, hogy az ége-4 tési idény is meghosszabbodjék. Korábban általában január vé­gén, február közepén kellett ki­oltani a tüzet a kemencében, és elküldeni a kemencemunkásokat fagyszabadságra. Most március végéig el vannak látva égetni- Valóval, csak egy-két hetes leál­lásra lesz szükség, a szokásos téli kemence javításra, utána már indulhat az égetés az új anyag­gal. Kitettek magukért a kongresz- szusi versenyben a kemencemun­kások, égetők is. Ök hatszázezres terven felüli vállalást tettek, azonban ma már — az esedékes terven felül — közel nyolcszáz­ezer téglát égettek. A noVembéri, decemberi terv, mint mindig, most is alacsonyabb a többi hónapoké­nál, a túlteljesítés tehát csak nö­vekedhet az év végéig. Együtt a pártonkívüliekkel A megyeszékhely kommunistáinak tanácskozása A megyei pártszékház nagytermében október 21-én ülésezett a szekszárdi városi pártértekezlet. A megyeszékhely 70 pártalap- szervezete 186 küldöttet bízott meg azzal, hogy a város közel 1800 főnyi kommunista kollektívájának képviseletében tanácskozzon. Kiemelkedő jelentőséget adott ennek a magas szintű munkaér­tekezletnek az a tény, hogy Szekszárd ttáros ebben a négy esz­tendőben indult meg a jelentősebb fejlődés útján. Noha csak a megindulásról, a kezdeti sikerekről lehet e téren korábbi elma­radottság után számot adni, feladata volt a pártértekezletnek meg­vizsgálni, hogy mennyiben éltek a kedvezőbb lehetőségekkel a város kommunista és párton kívüli dolgozói, hogyan fejlődtek a pártszervezetek, a különböző társadalmi szervek. Dr. Vigh Dezsőnek, a pártbizottság tagjának elnökletével reggel nyolc órákor kezdődött a tanácskozás. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egészségügyi miniszter, K. Papp József, a. megyei pártbi­zottság első titkára. A különböző munkabizottságok megválasztása után, a koráb­ban megküldött írásos beszámoló kiegészítéseként, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára rövid bevezető vitaindítót tartott. Városfejlesztés — sajátos gondok A városi pártbizottság beszá­molója — jelentőségének megfe­lelően — gondos'munkával ele­mezte a város politikai, társa­dalmi viszonyainak változásait, az ipar- és városfejlesztés hely­zetét. Szekszárd város lakossága négy év alatt mintegy 2700 fővel.nö­vekedett A fejlődéssel jártait a megnövekedett gondok, mint a lakásprobléma fokozódása, a ke­reskedelmi, kommunális ellátott­ság régi szűk kereteinek további feszülései. A városiasodásban legjelentő­sebb az iparosodás. Az ipartele­pítés és a meglévő helyi ipar fejlesztése — éppen korábbi el­maradottsága miatt — a város­nak fontos érdeke és feladata volt. A városi szervek, a megyei párt- és állami vezetés haté­kony közreműködésével és elvi útmutatásával, jelentős eredmé­nyeket értek el a tervek és el­képzelések megvalósítása során. A tervszerű ipartelepítés meg­valósításaként jött létre és fej­lődött a Bőrdíszmű Vállalat .szek­szárdi gyáregysége, mely jelen­tősen enyhítette a női munkaerő foglalkoztatottságának gondjait. A város első modern üzemének, a mérőműszergyárnak építésére és felszerelésére az állam több mint 110 millió forintot fordí­tott, Ez az üzem városunk leg­nagyobb gyárává fejlődik, mely azt is jelenti, hogy Szekszárd bázisává válik az ipari termelés egyik legigényesebb ágazatának. Növekedett a négy esztendő alatt a régebbi üzemekben is a termelés, így a vasipari, faipari vállalatoknál és a Szekszárdi Nyomdánál. A fejlődéssel járó új feladat lett a belterület ipari üzemeinek kitelepítése. Megkez­dődött a városba ékelődött üze­mek áttelepítése a városrendezé­si tervben kidolgozott külső ipa­ri övezetbe. Másfél ezerrel nőtt ugyan az iparban foglalkoztatottak száma, mégis, változatlanul gondot okoz a szakképzetlen női munkaerő foglalkoztatása. Lakásépítésre az állam 73 millió forintot fordított, 382 család épített magánerőből, kölcsönnel. (Ebben az időszakban jött létre a Északi-, és tovább fej­lődött a Déli-kertváros.) Rossz lakásviszonyokat örökölt Szek­szárd és a gyorsított építkezési tempó sem tudta felszámolni a múlt évtizedes mulasztásait. Az egészségügyi jelentősebben, a kereskedelmi hálózat viszont nem fejlődött kielégítően a négy esztendő alatt. Zsúfoltak az üz­letek, rosszak raktározási lehe­tőségeik, a nagyobb összefogás mellett e téren alapvetően az új áruház építése után várható vál­tozás. Az ipari és mezőgazdasági üze­mek termelése, a dolgozók helyt­állása fokozódott. A kongresszu­si munkaverseny sikerei tükrö­zik a politikai állásfoglalást is. Százkilencvennyolc brigádnak közel kétezer tagja küzd a szo­cialista címért. A négy termeló- szövetikezet közül három a köze­pesen, egy pedig a jól gazdálko­dó nagyüzemi gazdaságok közé tartozik. Fejlődésük egyenletes, eredményeik rendszeresen ja­vulnak. A felsőbb szervek támo­gatására van szükség a szekszár­di történelmi borvidék teljes re- kons trukoiój ának megvalósításá­hoz, mert’a szőlőművelés jelen­legi módja még a fokozott fel­újítást sem teszi lehetővé. Biztatóak az iparosodás foly­tatásának kilátásai. Még ebben az évben megkezdi a termelést a város új ipari üzeme, a Buda­pesti Óra- és Ékszeripari Válla­lat szekszárdi gyáregysége. (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents